Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)
1979-10-24 / 250. szám
Megtérülő ntiiíiók Az egészségnek ára van ..Elégedett egészségügyi mi# Már medenceépítésre is futotta a kurázsiból... Tető alá kerül? Épül az építőipar is niszterrel én még nem találkoztam. pedig sok egészség- ügyi miniszteriéi találkoztam ...” Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának legutóbbi ülésén hangzottak el ezek a szavak dr. Schul- theisz Emil szájából, mintegy felkészítve a képviselőket: a beszámolóban ne számítsanak kizárólag megnyugtató, szép képre a hazai egészségügyi állapotokat illetően. Elevenbe vág Bizonyára nem magyar jelenség. a világ bármely államára jellemző, hogy a lakosság elégedettsége nem tükrözi azt a szellemi és anyagi energiát amelyet a társadalom az egészségügyi szolgálat javításába invesztál. S ez érthető is. Egyre magasabb a társadalmi igény, hogy a gyógyító munka színvonalát, körülményeit tovább íejlesz- szük. S különösen így van ez hazánkban, ahol törvénybe foglalt állampolgári jog a tnagas szintű egészségügyi ellátás. A deklarált jog. s az elérhető szolgáltatás közötti legkisebb ellentmondás is ..elevenbe vág’, visszhangot kelt ' az érintettek szőkébb és szélesebb körében. A közelmúltban az egész ország színe elé került a magyar egészségügy helyzete. Hetekig erről vitáztak a megyei képviselőcsoportok, ülésein. erről adott számot az országgyűlésen egészségügyi miniszterünk is. Érthető az „össztűz” keltette érdeklődés; ennél közérdekűbb. ugyanakkor személyesebb téma aligBizonyára sok érdeklődőt vonz majd az az előadás, amely csütörtökön délután 5 órakor kezdődik a TIT Ka- zincy Klubjában (Széchenyi út 16. szám), s amelyen a kulturált, szép otthon lesz a ha kerülhet a törvényhozó testület, s a széles közvélemény elé. JStnicmk tárcáiig y Az 1972-ben hozott egészségügyi törvény végrehajtásáról van szó. arról a törvényről. amely — a neve ellenére — nem tárcatörvény. nem tárcaíiev Már nemcsak száj elé tartott kéz mögül hangzik el. hogy az egészségügy nem lehet a népgazdaság ..templomegere’', mert ez nagvon sokba kerül az országnak .. . Nem lehet az egészségügyet különálló ágar zatként kezelni, ráadásul a nem termelő ágazatok közül valónak — merthogy ez alapvetően téves. Ügy tűnik, ennek a téves minősítésnek következmenyeit nyögi a hazai egészségügy még jó ideig. .. Kétségtelen, közvetlenül kimutatható forintnyere- •séget valóban nem produkál a ..gyógyító ipar” De a második, s a sokadik vonalig látó és számoló ember akár forintra pontos statisztikát is végezhetne a jól működő egészségügyi szolgálat nyereségeiről. Vegyük példának a kanyarójárványt, amely három esztendeje még 40—50 ezer megbetegedést okozott hazánkban. A gyógyításra fordított közvetlen kiadás (a táppénzt még ide sem számítva) több, mint 18 millió forintot tett ki. Az azóta általánossá tett védőoltás költsége mintegy 8 millió forint évente. A tiszta „nyereség" a csupasz számok tükrében is tetemes. Nem termelő ágazat lenne az egészségügy? Az egészségügyi miniszter szavaival élve: a takaréktéma. A lakás értünk can címmel f’tiep István, a BÚTORÉRT művészeti vezetője. belsőépítész tart előadást otthonaink éss2erű berendezéséről. szebbé tételének lehetőségeiről. lángról feljebb kapcsolt magyar egészségügy valóban sokat „fogyaszt” —, de sokat „termel” is. Az elmúlt esztendőben csupán érműtétből 12 ezret írhatott a nyereség- rovatba az egészségügyi statisztikus. Hogy ez. a meglevő technikai adottságokkal milyen óriási emberi és szakmai produktum, azt csak a szakemberek képesek megítélni. Forintban számolva Igen ám, csakhogy az életmentés költségei egyre borsosabbak. Az „egyszerű” szívsebészeti műtétek átlag- költsége 40 ezer forint; egy beépített szívbillentyű további 40 ezer (az elmúlt évben ezer beteg kapott műszívbillentyűt), egy szívritmus-szabályozó készülék 75 ezer forint. S még egy kicsit a számoknál: egyetlen intenzív ápolásra szoruló beteg ellátásának költsége egyetlen napra 3700 forint; egy „sima” baleseti ágyon fekvő egynapi gondozása 738 forint... Idegenül csengenek ezek az adatok; nehéz „lefordítani” a kórházban fekvő hozzátartozókért érzett aggodalmat, törődést, gondoskodást forintokra. Pedig bármennyire disszonáns: az életnek, az egészségnek ára van. Csak az egészséges ember tud — a munkája révén előteremtett értékekkel — hozzájárulni az egészség fenntartásának. visszaszerzésének költ-. ségeihez... Lopott Elég furcsa „futóversenyt” láthattak a járókelők az elmúlt hét csütörtökön a miskolci Centrum Áruház környékén. Pontosabban: a Centrumtól a nagypostáig terjedő útszakaszon. Egy 24 éves fiatalember futott az élen, s utána egy ősz, ötven év körüli magas férfi, majd egy alig 20 esztendős fiú szaladt. Az utóbbi zokniban ... FŐLEG CIPŐT, PIPERÉT A postaigazgatóság épületénél azonban megváltozott a sorrend. Az élenjárót a két követő befogta. Illetve: lefogta. Ezt, kellett tenniük, mert: — A 24 éves fiatalember a cipőosztályunkon táskájába tett egy pár 403 forint értékű férfi félcipőt és azzal elszaladt — hallottuk a magyarázatot a Centrumban.— Észrevette ezt az egyik ifjú eladónk, aki ugyan más osztályon dolgozik, de nyomban a tolvaj után eredt. Mivel pedig az eladónk éppen fapapucsban volt, s ez a lábbeli akadályozta a futásban, ledobta papucsait, s zokniban szaladt ki az utcára. Az idős ember az egyik rendé- sztink volt. aki szintén nem sajnálta a fáradságot... A krimi filmekbe illő jelenet — sajnos — a Centrum dolgozóit nem lepte meg. Az áruházban ugyanis csaknem mindennapos a lopás. Októberben például — 19,-ével bezárólag — 14 esetet jegyzőkönyveztek. — Az értékek aránylag nem nagyok, s talán mégis A kérdés. Damoklcs kardjaként, évek óta függ a fejünk fölött: győzi-e az építőipar? Soha nem épült ennyi lakás, soha ilyen nagy nem volt az ipar beruházókedve, mint az elmúlt esztendőkben. Ehhez járult még az infrastrukturális ágazat fejlesztésének meglódulása (gondoljunk csak az autópályákra), s a mezőgazdaság is építeni — többet építeni — akart. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1975- ben megállapította, hogy az építőipari "kapácffas' IV. ötéves tervi fejlődése nem tartott lépést az építőipari jelez a legmegdöbbentőbb — jelentettek ki az áruház illetékesei, s erre is mondtak adatokat: júniusban 3530, júliusban 4748, augusztusban 2103, szeptemberben 3964 forint értékű lopást jegyzőkönyveztek. Ez azonban „csü- pán” azt jelenti, hogy ennyit sikerült leleplezni. Az áruház árukészletének mindennapi átnézése szinte lehetetlen volna. — Mégis, melyik osztályon tapasztalják a legtöbb lopást? — A ci pőosztályon és az úgynevezett vegyes osztályon. ahol a piperecikkektől az íróeszközökig a legkülönfélébb árucikkeket bocsátjuk bizalommal, önkiszolgálással vásárlóink rendelkezésére. „NEM TUDOM, Ml TÖRTÉNT VELEM’ S a bizalommal sokan visszaélnek. Gyéreitektől kezdve az aggastyánokig — filléres áruktól kezdve .több száz forint érték eltulajdonításáig. ..Megfogtak” például tanulót, aki húrom füzetet, kislányt, aki egy Inttm- sprayt akart fizetés nélkül elvinni, 52 éves férfit, aki egy pár 654 forint értékű félcipőt csempészett táskájába. És valamennyien jólöltözöt- tek voltak, látszott rajtuk, hogy nem a szükség kényszerítette rá őket a tolvaj- lásra. Hanem? — Többnyire azt válaszolták erre a kérdésre, hogy „nem tudom, mi történt velem, nem tudom megmagyarázni ...” — hallottuk az áruház rendészetén. — Akadtak olyanok is, akik az „örök legű beruházási kereslet növekedésével, melynek folytán a fejlesztések megvalósításánál lemaradások keletkeztek ... Egyszerűbben, markánsabban fogalmazva ez annyit jelentett, hogy az építőipar, ha akarta sem tudta volna ellátni azokat a feladatokat, amelyeknek teljesítéséért a jobb sorsra érdemes megrendelők ostromolták. A kivitelezők — jórészt akaratuktól függetlenül — páholyban ültek, monopolhelyzetbe kerültek, válogathattak a megbízások között. Ennek aztán az lett a követ- Rézrriéhye, hogy késve készültek el az iskolák, óvodák, üzletek. Az építők energiáiemberi gyarlóságra” hivatkoztak ... Az elöljáróban említett, 24 éves fiatalember például elfogása után nyomban elővett ezer forintot és azzal bizonygatta, hogy megvehette volna a 405 forintos cipőt. Ami így jóval többe fog kerülni... — Mint ahogyan sokba került egy férfinak hat pár zokni — folytatták a rendészeten, egy minap érkezett határozatot mutatva: a 132,80 forint értékű zoknik eltulajdonítását a tanácsi hivatal 1000 forint pénzbírsággal büntette. Mindehhez pedig tudni kell, hogy az ezer forint értékűnél kevesebb áru eltulajdonításáért az elkövető lakóhelye szerinti illetékes tanácsi hivatal indít szabálysértési eljárást. Az ezer forintnál nagyobb értékű ügyet már a rendőrség veszi át. LENCSE A FÖLDSZINTEN Az áruház tud-e tenni valamit a tolvajok ellen? — A földszinten van, ügy- nevezett tolvajszem-lencsénk — mutatták a jókora tükröt, ami segít ugyan, de a tények szerint mégsem eléggé. így hát az éberszemű eladókon kívül a becsületes vásárlókra is számítanak. Ha még nincs megfigyelő tv-monltoruk. Mert bár ennek jelenlétéről egy időben elterjedt a hír. de ez ..kacsa” volt. Igaz. hogy jó „kacsának” bizonyult, mert akkoriban ritkábban találkoztak az „emberi gyarlósággal”. RUTTKAY ANNA nak és szakembereinek javát lekötötte néhány nagyberuházás és a lakásépítés. Kisebb, illetve kisebb hasznot hozó munkákra egyszerűen nem akadt kivitelező, illetve a szorongatott helyzetben levő építtetők kényszermegoldáshoz folyamodtak. (Az Éden kempinget például egy termelőszövetkezet melléküzemága hozta tető alá, a feladathoz szükséges készségnél kisebb tapasztalatok miatt, meglehetős késéssel.) Egy-két esztendővel ezelőtti felmérés 4,8 milliárd forint építőipari kapacitáshiányt prognosztizált Borsodban. Ez az adósság még akkor is tetemes, ha öt évre elosztjuk. A tervidőszak első esztendejében például az ösz- szes megyei építőipari szervezet alig több mint 4 milliárd forint értéket produkált. Tavaly viszont alig maradt alatta az 5 milliárd forintnak, az idén pedig megközelíti az 5,5 milliárd forintot. A felfokozott építési kedvet, (amelyet némileg serkentett a hiánypszichózis is) először adminisztratív úton próbálták visszafogni, majd a kormányzat bevetette a pénzügyi szabályozók nehéztüzérségét is. A vállalati fejlesztésekre fordítható pénz csökkenése (s várható további csökkenése) féket tett a mindenárón téglát téglára rakó indulatokra. Nemcsak a kivitelező ipar kapacitáshiánya miatt, hanem takarékosságból, gazdasági megfontolásból is. Ez mindenképpen enyhítette a beruházási piac feszültségét: A másik oldalon viszont az építők is igyekeztek felnőni a korlátozások miatt csökkenő ütemben növekvő feladatokhoz. A tervidőszak első három esztendejében a borsodi építőkapacitás 800 millió forinttal növekedett. Különösen szorgalmazták és támogatták a kisebb cégek (tanácsi ipar és szövetkezetek) felszerszámozását. 1976 és 1980 között a borsodi építő- kapacitás várhatóan mintegy 25 milliárd forintot tesz ki. A IV. ötéves tervben 17 milliárd forint volt. A tények ismeretében tehát csökkenő gondokat, gyarapodó eredményeket vehetett számba Borsod megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a tegnapi ülésen, ahol az építőipar mérlegét próbálták megvonni. Mérséklődik a feszültség a beruházási piacon, noha a mélyépítési munkáknál mind ez ideig a kapacitás-elégtelenség volt a jellemző. A kiegyenlítődés jelei már mutatkoznak itt is, csakúgy, mint a nagyon hátrányos helyzetből Induló szakiparnál. B. I.-fc Csodálkozás... (Majzik László. Alsózsolca. Bem József u. 8. sz.) felvétele a KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap gyermekévi pályázatára érkezett. A lakás értünk van... A. A. Fuss a tolvaj után! a Centrumban
