Déli Hírlap, 1979. október (11. évfolyam, 230-256. szám)

1979-10-02 / 231. szám

Napis a durvahenoermüben A Lenin Kohászati Művek durvahengerművében tegnap megkezdődött az tve-s nagy­javítás. A két héten át taiió nagy munka kifogástalan el­végzésében. illetve határide­jének a lehetőség szerinti le­rövidítésében számítanak a szocialista brigádokra. —- A brigádok már a nagyjavítás előkészítésekor bizonyságát adták lelkiisme­retességüknek — hallottuk tegnap Csirikusz Józseftől, az LKM értékesítési főosztályán. — Sőt. az előkészítéssel pár­huzamosan még arra is tel­lett erejükből, hogy segítsék az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerrr üvél . . . Az ÓKÜ durvahengermű- vében ugyanis'mái- két héttel ezelőtt megkezdődött a nagy­javítás. s akkor az ózdiak az LKM segítségét kérték 5200 tonna öntecs áthengerléséhez. Az LKM szocialista brigádjai készséggel vállalták a plusz­munkát ... # A kis huncut .. Kovács József (Miskolc. Kisdobos u. 4.) felvétele a KISZ Miskolc vá­rosi Bizottsága és a Déli Hírlap gyermekévi pályázatára érkezett Azért, mert jó? A Rómát alapító Romulus azért szerette a tejet, mert a tej egészséges és tápláló. A bátyját gúnyoló, s az éppen csak emelkedő városfalat átugró, s ezért halállal lakoló Remus azért ivott lejei, mert a tej jó. A végeredmény ugyanaz, de az indítékok különbözőek . .. Talán illetlennek tűnik ez a klasszikus példára hivatkozó bevezető egy mai. az alkoholfogyasztás miatt meditáló jegy­zethez. Olvastam, hogy az egyik miskolci általános iskolá­ban „a gyermekkori alkoholfogyasztás mértékének és moti­vációinak felmérése céljából 410 gyereket kérdeztek meg". A vizsgálódás eredménye a pedagógusokat és az orvosokat is meglepte. A megkérdezett gyerekek fele az alkoholt jó ha­tásúnak. egészségesnek tartotta! Honnan ez az ismeret? Hon­nan származik ez a rossz, következményeiben ma még fel­mérhetetlen tudás? A környezetnek tudható be? Az örömé­ben. bánatában italt követelő, magyaros virtusos kedvnek? Olvasmányélménynek? Televíziós tapasztalatnak? Vagy köz­vetlen benyomásnak? Ez is. az is, de bármilyen furcsának is tűnik, a gyerekek kóstolópróbát tartottak, s a 410 közül csak egy gyerek nem ivott még alkoholt. A felmérésből az is kiderült, hogy mit iszik a gyerek. Mivel a sör keserű, a bor pedig savanyú: marad a tömény... Nem is elsősorban azért bánkódom én. mert a kisfiúk, kislányok megízlelik az alkoholt. Ez sem .jó. de ez még a kisebbik baj. A tapasztalat, a negatív irá­nyú befolyásolás elrettentő, visszafogó hatással bír. Gon­doljuk csak meg: a gyereket úgy lehet a tüzeskedésről le­szoktatni. hogy egyszer gyufát gyújt, s megégeti az ujját. Radikális módszer ez. talán visszatetsző, de mindenképpen visszatartó. összegzésül nem mondhatok jobbat, mint amivel az isko­lában végzett kísérlet zárult. Szülői értekezleten ismertették az alapvizsgálat tanulságait, filmeket, képeket mutattak a Kulturális liánnp Nyugdíjastalálkozó, szellemi vetélkedő, könyvnap Tegnap kezdődött meg a KPVDSZ XIX. kulturális hónapja. Ennek keretében a Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalatnál is sokféle közérdeklődésre számol tarló rendezvényre kerül sor. A tegnapi megnyitón Nagy Lajos. a vállalat igazgatója tartott élménybeszámolót csehszlovákiai útjáról — kul­turális és kereskedelmi kap­csolataik bővítéséről —. majd a KISZ-fiatalok klubdélu- tónja következett. Csütörtök délután 4 órára mintegy 100 nyugdíjast hívnak találkozó­ra a miskolci Arany Csillag étterembe. Másnap, pénteken — Kazincbarcika várossá nyilvánításának 25. évfordu­lóját is ünnepelve — a ka­zincbarcikai 11. számú áru­házban tartják meg a vállalat szocialista brigádjainak szel­lemi vetélkedőjét. A gazdag programban sze­repel bélyegkiállítás rende­zése is. amelynek témája hazánk felszabadulásának 35. évfordulójával kapcsolatos. Ez a kiállítás október 24-től 27-ig tekinthető majd meg a vállalat miskolci központjá­nak tanácstermében. Ugyan­itt az október 29. és novem­ber 3. közötti időben (a pon­tos dátumot még nem hatá­rozták meg) vásárlással egy­bekötött könyvnapot is tar- • tanak. Október 30-án 15 órai kezdettel pedig a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat tanácstermében (a két vállalat szakszervezeti bizottsága és a TIT rende­zésében) dr. Nagy István tart irodalmi előadást. Mindezen kívül a kulturális hónap so­rán a szocialista brigádok és társadalmi aktívák számára több közös mozi-, színház- és tárlatlátogatást szervez­nek. Csak pénzkérdés? Némi iróniával ..kerekasztal-konferenciának’’ nevezte dr. Takács Sándor, a KÖJÁL igazgatója azt a beszélgetést, me­lyen — az összes érdekelt vállalat, szerv képviselőinek a részvételével — a levegőszennyezésről esett szó. Valójában négyszögben álltak a tárgyalóasztalok, és már az elhelyezke­dés is „sarkalatosán” megmutatta, ki. mit kéovüel. Az egyik oldalon ült az Északmagyarországi Vegyiművek küldöttsé­ge. velük szemközt pedig azok, akik hivatalból védik kör­nyezetünket; a KÖJÁL munkatársai, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal képviselője stb. De ha el is túloznám kissé az ülésrendből adódó következtetéseket, ab­ban nincs semmi túlzás, hogy a vita egyes szakaszaiban már- már ellenfelekként érveltek, kontráztak a tanácskozás részt­vevői. És ez az. ami engem elgondolkoztatott. Mielőtt azonban tovább szőném gondolataimat, röviden el­mondom. miről is volt szó tulajdonképpen — főleg azoknak a kedvéért, akik nem ■ olvasták a szeptember 28-1 számban megjelent tudósítást a merkaptán-ügyről. Az elmúlt hóna­pokban számos bejelentés érkezett a TIGÁZ-hoz és más szer­vekhez a lakosságtól, mivel időnként — leginkább az éjsza­kai és hajnali órákban — erős bűzt. ..gázszagot" lehetett érezni városszerte. "Kiderült, hogy nem gázszivárgás miatt szennyeződött a levegő, hanem azért, mert a Sajóbábonvban működő vegyipari üzem új terméket gyárt, és a technológia kidolgozatlansága, vagy más ok miatt — az alapanyagul használt — merkaptán került a levegőbe. A bűzhullámot a szél elhozta Miskolc fölé is. A tárgyalás nem volt eredmény­telen, a vegyipar képviselői megígérték, hogy október végéig megszüntetik a légszennyezés forrásait. A rövid kitérő után visszakanyarodok eredeti mondan­dómra: látszólagos, vagy valódi érdekek ütköztek a környe­zetvédők és a levegőt szennyező üzem képviselőinek tanács­kozásán? Volt a környezetvédelemnek egy olyan korszaka, amikor világszerte rá kellett döbbenteni az embereket, milyen kö­vetkezményekkel jár természetes környezetünk rombolása, szennyezése. A megrázó hangú publikációktól azt vártuk, ébredjen fel mindenkiben a felelősségérzet. Elsősorban per­sze azokban, akik döntési joggal vannak felruházva és he­lyes intézkedésekkel legalább lassíthatják a beláthatatlan következményekkel járó folyamatot. Azt hiszem, túl vagyunk ezen a moralizáló, lelkiismeret-ébresztő korszakon. Elfogad­juk. hogy nagyjából mindenki tisztában van a környezetvé­delem jelentőségével, így ma már csupán az anyagiakon múlik, mennyi víztisztítómű, hulladékégető épül, hány. leve­gőszennyező üzemet látnak el porfogó, gázbontó berendezé­sekkel stb. Tegyük utána mindjárt: többnyire olyan költsé­ges beruházásokról van szó. melyek egyik napról a másikra történő létrehozása meghaladja az iparvállalatok, sőt az egész népgazdaság erejét. Mégis túlságosan leegyszerűsíti a dol­got. aki pusztán pénzkérdésként kezeli a környezetvédő ipari beruházások ügyét, és beletörődve a fenti magyarázatba — „mit csináljunk, ha egyszer szegények vagyunk?” — a tétlen várakozást és az ártalmak türelmes elviselését javasolja. Van ugyanis egy bökkenő: amíg a környezetszennyezés káros hatása tág körben, lassan.' sokszor alig észrevehető módon érvényesül, az említett beruházások koncentráltan, azaz egy kisebb kollektíva terheit növelve valósulhatnak meg. És ez már valóságos, ha nem is áthidalhatatlan ellent­mondás. S ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy nálunk divat védeni a mundér becsületét, akkor már értjük, miért volt időnként éles a vita a KÖJÁL konferenciáján. A legfontosabb természetesen az, hogy végül ígéret szüle­tett a levegőszennyezés teljes megszüntetésére. Mégsem fe­lesleges elmeditálnunk afölött, amit a szóban forgó tanács­kozáson is tapasztaltunk. S csakis az lehet a végkövetkez­tetés, hogy a vélt, vagy valódi csoportérdekek felett van egy társadalmi szintű érdek is. Védjük, mint a levegő tisztasá­gát! (bekcs) gyerekeknek az alkohol egészségromboló hatásáról, s növényi kísérleteket végeztettek velük. Az ezt követő hónapok ered­ményeként a gyerekek nyolcvan százaléka már nem fogyasz­tott szeszes italt... (brackó) Miskolcról Párizsba £ Betonozzák a Tisza . medrét .. . A tartós szárazság miatt alacsony a Tisza vízállása. Szegednél a meder egy része szárazra került, és igy kedvező körülmények között végez­hetik az úgynevezett partbiztositási munkákat. A part menti mederszakaszt kibetonozzák. Ez az új eljárás lényegesen olcsóbb, mint a régi. amikor óriási mennyiségű köret szór­tak a folyóba a partcsuszamlás megakadályozására. (Tóth Béla felvétele) A Miskolci Szűcsipari Szö­vetkezet tavaly több mint 7 millió forint értékű bundá­kat készített nyugatnémet és francia megrendelésre. A ki­fogástalan minőségű árukra az idén 9 millió forint érté­kű megrendelés érkezett, A tervteljesítés jelenlegi üteme szerint a szövetkezet nem marad adós a szállítással, s Nyugat-Németorszában épp­úgy. mint Párizsban, a nők elégedettek lehetnek a mis­kolci bundákkal. Interker börze Minden korábbinál na­gyobb érdeklődés mellett nyi­totta meg az Interker börzét tegnap a Kohó- és Gépipar Technika Házában az Orszá­gos Piackutató Intézet. Az őszi. sorrendben a XII. ak­ción 120 ipari nagyvállalat és szövetkezet csaknem más­fél milliárd forint értékű ter­méket ajánl megvételre. Zalkások az alma fán Gyakorta és okkal róják fel a gazdaságpolitikusok, szakemberek, hogy nálunk nem a kívánatos mértékű a közgazdasági közműveltség, s ezért a közvélemény ne­hezebben igazodik el a bo­nyolult gazdasági kérdések­ben. Az olvasó felütheti a fe­jét: mi köze ennek a beve­zetőnek a mást ígérő cím­hez? Gondoljon csak arra a közismert tudománytörténeti anekdotára, ameiy szerint Newtont egy lepottyanó al­ma segítette a tehetetlenségi törvény felismeréséhez. A miskolci Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola di­ákjai számára viszont a Sá­rospatak környéki gyümöl- csöskertekben—ahol tíz na­pig almát szüreteltek — az almafákon és a fák alalt számos közgazdasági tétel értelme világosodhatott meg. hasznos munkálkodás köz­ben. Mindenekelőtt az. hogy mit jelent az érték reali­zálása. A fán két. egy­más mellett függő. azo­nos nagyságú és érettségei alma még azonos érték le­hetőségét hordozza. Ám ha szeleburdin nyúl hozzájuk a szedő, s egyiküket a földre veri, az már csak hullott al­mának számít, s feleannyi­ért sem értékesíthető, mint a sértetlenül leszedett má­sik. (Jó, ha eszébe ötlik ilyenkor az ember t'iának- lánvának az unos-untalan hallott József Attila-töredék is: „...csak pontosan, szé­pen. . .. úgy érdemes” ... Máskülönben ugyanis a zse­bünk is kárát látja.) — Most jobban ráhajtunk, mint tavaly — nyújtózik a termetes ládák mellett- Hizs- nyák Mihály, meg Cilán yi István, a IV B-böl. — Jól jön majd az itteni kereset az érettségi körítéséhez. (Pedig tavaly se lazsáltak, azért kapósak itt. a Bodrog­közi Állami Gazdaságban a miskolci zalkások. De az idén a negyedikeseket újabb „anyagi ösztönző" is serkenti a meg nagyobb igyekezetre. S a többi osztályra is hat külön húzóerő: nemcsak a gazdaság tizet prémiumot a plusz teljesítményért, hanem az iskola vezetősége is külön jutalmazza — évfolyamon­ként 4—4 ezer forinttal — a legjobb munkaeredmén.yt elért osztályokat.) Megismerhették a diákok a modern, ..menedzser típu­sú” gazdasági vezetőt Án­gyán Ferenc, a gyümölcster­mesztési főüzemág gazdája személyében, aki eleve szá­mításba veszi, hogy a kívá­natos termelési végeredmény eléréséhez nem elegendő csupán a szakmai hozzáér­tés, hanem ezen kívül a kü­lönféle járulékos tényezők összehangolása is szükséges. Például nem mindegy, mi­lyen a munkahelyi közér­zet. Ha már vállalták a dia­kok. tanárok, hogy tíz napig távol lesznek a megszokott otthoni környezettől — le­gyen a tábori környezet is kedvükre való. Ezért érte meg a gazdaságnak, hogy ki­bérelje a szüreti idényre a sátoraljaújhelyi SZOT ifjú­sági üdülőt a diákok szállás­helyéül. Az pedig emberi magatar­tás-példa. hogy a gazdaság nyugdíjasa. Goreczky Béla bácsi vállalta erre az időre a vezető gondnoki poszt te­mérdek gondját, s olyan konyhai dolgozókat tobor­zott. akik a diákokban a saját gyermekeiket is látják (akik esetleg, az ország más részein szüretelnek most) — és a szívükkel is ízesítették áz ifjú „idénymunkások” elé tálalt ételt. 1 A zalkás diákok tapasz­talhatták: bonyolultan szét­ágazó szervezetet kell tudn kihagyás nélkül működtetn ahhoz, hogy a gyümölcs ; fáról épségben, étvágyger­jesztőén kerüljön az asztal ra. BERECZ JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom