Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-18 / 219. szám

Szfilészeti-liászaíi emlékek íolaj-Hepii Kötetekre menő irodalma van a világhírű borvidékün­kön, Tokaj-Hegyalján termő kincsünk: a tüzes, zamatos tokaji, elsősorban az aranyat érő aszú történetének. Izéről, illatáról, erejéről uralkodók, államférfiak, tudósok, filozó­fusok, írók, költők írtak lel­kendező sorokat, zeneszerzők magasztalták szárnyaló da­lokban. Üjabb időkben nagy kedv­vel gyűjtik össze azokat a szőlészeti-borászati emléke­ket is, a hajdani hegyaljai szőlőkultúra eszközeit, ame­lyeket a modern gépek, fel­szerelések már kiszorítottak a használatból, de azért itl- ott még megtalálhatók. Még idejében kezdték el a meg­mentésüket. így egv-egy he­lyen, például Tokajban, Tolcsván. Sárospatakon, Sá­toraljaújhelyen egész múze­umra való gyűjteményt si­került összeállítani belőlük. Legutóbb pedig a legna­gyobb borászati üzem. a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát tervbe vette a szőlőföldjein talál­ható, a hegyaljai tájba illő régi épületek számbavételét, gondozását, mert ezek is ér­tékes emlékei a híres szőlő- k"ltűra történetének. Tlvenek többek közölt a tolcsvai K'0'’sem-kastélv. továbbá a rp"ö;—fereali kerületben le­vő Terézia-káoolna és az úgynevezett Sárga-borház. Fenntartásukra nagv gondot fordít a borkombinát veze- tősöee. Ezenkívül érdemes lenne nénrajzi szempontból „fel­térképezni” a történelmi bor­vidéken található és a sző­lészettel-borászattal kapcso­latos népi építészeti emlé­keket, a borházakat, préshá­zakat is. • hrr » ÜTEM 2/C SZAKASZ BEF 1979. 11.30. KEZD 1979 05 1. BEF 1979.09.30, KEZD 1979. 05. B. BEF 1979 06 30 A kertészek kötelezvénye Leckék a vonalon A londoni elővárosok és a London környéki települések lakói, akik vonaton utaznak munkába, utazás közben lec­kéket vehetnek idegen nyel­vekből, matematikából és művészettörténetből. A vas­úti oktatás ötlete a „kölcsö­nös segítségnyújtási köz­pont” elnevezésű jótékony- sági egyesülettől származik. Eddig 5 vonaton szerveztek előadásokat. A szó elrepül, az írás'meg­marad — vallották már az ókorban is. Az építőipar azonban nem hagyta, hogy kifogjon rajta a régi böl­csesség, feltalálta, ha nem is a „repülő”, legalább a letö­rölhető írást. Számos építkezésen látha­tunk olyan táblákat, me­lyekre olajfestékkel pingál- ták rá a szöveg egy részét A BERUHÁZÁS BEFEJE­ZÉSÉNEK IDŐPONTJA: ... (ám a kettőspont után kö­vetkező dátumot — a lénye­get! — már csak krétával írták). Ha aztán szorult a kapca, működésbe lépett a spongya, és máris át lehe­tett rajzolni a dátumokat. E módszer kitalálói bizonyára úgy vélekedtek, hogy elég, ha a beruházók tudnak a ké­sésről, az utca emberére, az egyszerű állampolgárra nem tartozik a dolog. Új szelek fújdogálnak az építkezések környékén is. íme itt ez a rajz, amit a Miskolci Kertészeti Vállalat vezetőségének kérésére köz­lünk. Azt ábrázolja, hogy az avasi lakótelepen, pontosab­ban a II. ütem, 2. szakaszá­ban, milyen sorrendben, és mikorra készítik el a parko­kat, játszótereket. Felfogható ez az ábra egy egész lakó­negyedre érvényes tájékozta­tó táblának is, amire nem krétával, hanem kitörölhe­tetlen, fekete tussal írták rá a határidőket. Mi kötelezvénynek tekint­jük! Reméljük, a kertészek is. (békés) —— .................... Algír ’75—79 Hat hónap a húsüzemben Amit a vevő kedvel Vidéki János, a Borsod megyei Tervező Vállalat te­lepüléstervező főépítésze teg­nap az MTESZ-székházban előadást tartott Algéria épí­tészetéről. Az előadó csak­nem négy évet töltött Afri­ka északi országában, ahol államközi megbízatás alap­ján iparközpontok rendezé­sével foglalkozott más ma­gyar építészekkel együtt, A 45 hónapos munkája során 700 ezer négyzetkilométernyi területet járt be. A hazánk­nál 26-szor nagyobb ország félsivatagos, egzotikus tájai, a folyóktól szabdalt hegyvi­dékek és az igen sűrű ró­mai kori városmaradványok az európai ember számára igen sok érdekességet rejte­gettek. Ebben a világba engedett némi bepillantást a tegnapi, színes diavetítéssel kísért másfél órás útibeszámoló. Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban E heti tallózásunk a kü­lönlegességek jegyében ké­szült. Miskolccal és megyénk­kel kapcsolatosan ugyanis számos ritka érdekességű közlemény jelent meg az el­múlt héten különféle lapok­ban és folyóiratokban. AZ ŐSKÖLTÉSZETTÖL ZEMPLÉN VÁRÁIG Az Űj . Tükörben közölt „Ösköltészetünk nyomában csuvas földön” című írás igen becses borsodi adalékot is tartalmaz.' Ösköltészetünk és a roko.i népek ősköltészeté­nek egybehangzó . emlékei között idézi a cikk a távoli Volga mentén élő csuvasok és a borsodi palócok ajkán egyaránt élő „találós” versi­két a harmatról. A Sajó- mercsén és Sátán feljegyzett változat így hangzik: „Hágcsón hágtam, Lépcsőn léptem. Aranygyűrűm elvesztettem, Nap felkapta. Holdnak adta. Csillag az ujjára dugta.” Nem kevésbé izgalmas tör­ténelmi feltételezéssel szolgai a Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóiratának, a Magyar Nyelvnek mostani szeptemberi száma. A „Hol feküdt az anonymusi Zemp- lén-vára?” című cikk Ano­nymus szövegének elemzésé­ből arra a következtetésre jut, hogy ..Anonymus »castrum Zemp- Iin«-je... a Bodrog baj partján keresendő ... Ismerve Anony­mus földrajzi adatainak megbíz­hatóságát ennek a bal oldali várnak, vagy legalábbis marad­ványainak Anonymus korában a létezését aligha vonhatjuk két­ségbe.” A cikk szerzője tétele meg­erősítésére hivatkozik Győr- ffy György jeles történettu­dósunk véleményére, aki ., .. Anonymus zemnléní hely­ismeretét annyira részletesnek és alaposnak tartja, hogy őt ma­gái is dél-zempléni származású­nak gondolja.” „DOBOGÓS” HORGÁSZOK A Magyar Horgász idei 9. száma részletesen elemzi az országos horgász csapatbaj­nokság f. osztályú versenyé­nek eredményeit. A Baján rende. ett versenyen kiemel­kedően szerepelt a Borsod­Abaűj-Zemplén megyei In­téző Bizottság csapata: az ezüstérmes II. helyet érde­melte ki. A teljes siker az egyik csapattag „csődjén úszott el”. A többiekről a legnagyobb dicséret hangján szól az értékelés: „Ha így dolgoznak tovább, előbb-utóbb a dobogó legmaga­sabb fokára állhatnak majd fel.** Külön kiemeli, hogy a nők szektorában a „ ... legeredményesebbnek a műit évi női bajnok, a válogatott keret tagja, a B.-A.-Z. megyei Fábri Sándorné bizonyult.’* „EDDA-MÜVEK” A Szabad Föld szeptember 16-i száma viszont arról szól elismeréssel, hogy a budai ifjúsági parkban a miskolci Edda rock-együttes példa nélkül álló sikert ért cl .... a hallgatóság «befo­gadta« a miskolci fiúkat. Ilyen gyors népszerűségre még nem tett szert eddig egyetlen együt­tes sem. s külön öröm# hogy az Edda-művek székhelye nem Bu­dapest.” Összeállította: BLKECZ JÓZSEF Csaknem fél év telt el az­óta, hogy a hibajavítás és a nagyarányú karbantartás után április 2-án ismét meg­kezdődött a termelés a Mis­kolci Húsüzemben. Tegnap arra igyekeztünk választ ke­resni, hogyan sikerült a fél év, s milyen újdonságokkal kívánja meglepni a fogyasz­tókat a húsüzem kollektí­vája. Csajagi János igazgató sze­rint a héthónapos leállás teljes egészében kiküszöböl­te a korábbi hibákat, amit az is bizonyít, hogy azóta jelentősen javult a műszaki színvonal, lényegesen jobbak lettek a higiénés feltételek. Amíg az üzem állt, a dolgo­zókat három csoportba osz­tották. Egy részük a válla­lat vidéki üzemeiben segí­tette a megnövekedett fel­adatok ellátását, más részük Nyíregyházán, megyénk ré­szére végzett húsipari ter­melő tevékenységet, míg a harmadik csoport a hibaki­javításon dolgozó kivitele­zőknek, s az üzem karban­tartóinak segédkezett. Eb­ben az időszakban a meg­előző félévi átlagbérüket kapták a más munkaterüle­ten dolgozók. Emiatt a dol­gozók nagyobb cserélődésére számítottak, ám a fluktuá­ció a korábbi évekéhez vi­szonyítva is csökkent. — A héthónapos termelés- kiesés — fűzi tovább a szót az igazgató —, természete­sen meglátszott dolgozóin­kon. Ezért is okozott — fő­ként az első napokban — gondokat, amikor visszaáll­tunk a húsipari tevékeny­ségre. Ehhez meg hozzájá­rult. hogy a nagyjavítás idő­szakában elkészítettük a vál­lalat igen szigorú higiénés és minőségi szabályzatát. Mi­után ebből egy jottányit sem engedünk, bizony voltak gondjaink. Nem tekintettük azonban katasztrófának, hogy az első havi tervünket csak 86 százalékra, a májusit pe­dig 95 százalékra teljesítet­tük. Tudtuk, hogy amint is­mét visszaszokik a kéz a már begyakorlott mozdula­tokhoz. és az emberek meg­szokják a sokkal szigorúbb követelményeket, más lesz az eredmény is. Nem csalód­tunk. Júniusban már 8, jú­liusban 10 százalékkal szár­nyaltuk túl a tervezett meny- nyiséget. augusztusban pedig — a nagy szabadságolások ellenére — teliesíteni tudtuk a tervünket. Szeptember el­ső felében, már ismét ter­ven felül termeltünk. Ezért bizton mondhatom: az év hátralevő időszakában be­hozzuk mindazt, amit áz el­ső hónapokban elveszteget­tünk. s 103 százalék körüli tervteüfsítéssel számolunk. — Ügy tudjuk, hogy a nagyjavítás ideje alatt a ter­mékszerkezetet is felülvizs­gálták a húsüzemben ... — A haladás, a népgazda­sági igények számunkra is kötelezően előírták, hogy módosítsuk termékstruktú­ránkat. Megvizsgáltuk, me- Ivek azok a termékek, ame­lyeknek külleme. íze. s min­den egyéb paramétere csak­# Az óriás húsdaráló..2 nem azonos, mégis többié)« van belőle. A fogyasztók szá­mára legjobbnak ítélt ter­méket meghagytuk, a többi gyártását pedig megszüntet­tük. Helyettük jobb minősé­gű, kedvezőbb árú terméket hoztunk forgalomba, fgy pél­dául sokan azért nem ked­velték a gépsonkát, mert he­lyenként nagy volt rajta a zsírban gazdag felület. A kilónként 130 forintos gép­sonka termelését megszün­tettük, helyette a borsodi szendvicssonkát készítjük, kilónként 110 forintos áron, s ennek zsírtartalma elenyé­szően kicsi. Hasonló okból került gyártmányaink sorá­ba a Türihgiai felvágott, a Tisza-kolbász, s a héten a boltokban is megjelenő vé­res- és nem véres kivitelű bőr-sajt. Választékot bővitő termékünk — amelyből az első szállítmányt az elmúlt héten adtuk át a kereske­delemnek — az úgynevezett mozaik fejhús. Ez a disznó­sajthoz hasonlító, de annál finomabb, ízletesebb húské­szítmény. Előrehaladott kí­sérletek folynak kalóriasze­gény, kis zsírtartalmú ter­mékek előállítására is. E diabetikus készítményeket — amelyeket különböző módon paradicsommal, mustárral és egyéb fűszerekkel ízesítünk —. rövidesen gyártani kezd­jük. Szintén az utolsó pe­csét hiányzik ahhoz, hogy a sokak által kedvelt dobozos vérpörköltet forgalomba hoz­zuk. Exportcélra kísérlete­zünk marhahúsból dobozos sonka gyártásával arab pi­acra, ahol köztudottan nem eszik a sertéshúst. — Ha már az exportnál tartunk, hallhatnánk erről bővebben? <• — Törekvésünk arra irá­nyul: exportunk olyan szer­kezetű legyen, minél maga­sabb árat kapjunk készítmé­nyeink tonnájáért. Ez termé­szetesen magasabb minőségi követelményeket támaszt ve­lünk szemben, de az eddigi­ek azt mutatják, sikerrel birkózunk meg ezzel a fel­adattal is. Az év eddig el­telt időszakának számadatai arra engednek következtet­ni. hogy tőkés exportunkat jelentős mértékben túltelje­sítjük, a nem dollár értékesí- tésű exportot pedig a ter­vezett felett tudjuk teljesí­teni. Jellemzésül annyi: egyes húskészítményeinkből nyu­gati piacokra -már a terve­zett mennyiség kétszeresét szállítottuk ki eddig. TÖTiá ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom