Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-18 / 219. szám
/ ♦ Sa jó-parti csendélet. . . A folyó sokáig halon volt. Ma már mossatok, planktonok találhatók benne... Tovább már nem szennyezik, állapota azonban a 60-as évektől állandó. (Sólymos László felvétele) Környezet* és természetvédelmi bizottság alakult Óvni földet, vizet, levegőt Ali? egy esztendeje, hogy megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. Tegnap pedig a me- gj'ei tanácson — a Borsodban folyó környezet- és természetvédelmi tevékenységek koordinálására, s ellenőrzésére — az országos tanács megyei bizottsága tartotta alakuló ülését. FELELŐSSÉGET VÁLLALÓ ÜZEMEK Ebben a bizottságban szinte minden cég — amely valamit is tehet Borsod környezet- és természetvédelméért —. képviselteti magát. Elnöke dr. Pusztai Béla. a megyei tanács elnökhelyettese. társelnök Rózsa Kálmán, a városi tanács elnöke. Az alakuló ülésen ott voltak a Bükki Nemzeti Park. az egyetem, az erdőrendezőség. a KÖJÁL, a megye nagyüzemei. például az LKM. a Tiszai és a Borsodi Vegyikombinát. a vízügyi igazgatóság, összesen tizenhat vállalat, intézmény képviselői. Az első napirendi pont az ügyrend megtárgyalása volt; ekkor szervezték meg az albizottságokat. A vízminőségvédelmi, a leve'jgötiszlnság- védelmi. a településkörnyezeti. a természetvédelmi, az oktatási és tudományos, az ismeretterjesztő és propagandatevékenység tartozik a hat albizottság feladatai közé. Többek javaslatára, a földvédelemmel is külön foglalkoznak. ELEMEZ ÉS JAVASOL Miért volt szükség a környezet- és természetvédelmi bizottság megalakulására? A szervezeti szabályzat így fogalmaz: „a bizottság elemzi es értékeli a környezet- és természetvédelem egyes szakterületeinek helyzetét, figyelemmel kíséri a környyezet védett tárgyainak állapotát. Javaslatokat és ajánlásokat tesz a védelem fontosabb fejlesztési céljaira, véleményezi a jelentős területek fejlesztési, rendezési terveit, értékeli. s elemzi a környezetkárosító tevékenységeket, figyelemmel kíséri a környezet higiénés helyzetét”. A sort folytathatnánk, mert a szervezeti szabályzat tizenegy pontban foglalja össze a bizottság feladatait. Röviden csak ennyit: víz, föld, levegő. Egy szóval: a természet. Védeni kell... ! MEGÉRIK A MILLIARDOK Nem kell különösképpen taglalnunk, hogy Borsod az ország egyik legszennyezettebb megyéje. Elég csak a füstös üzemeket, az LKM-et. az ércelőkészitő művet, a vegyi szennyeződést kibocsátó kazincbarcikai, sajóbábo- nyi. leninvárosi gyárakat, a hőerőműveket említenünk. S hazánk legszennyezettebb folyóját, a Sajót is idesorolhatjuk. A víz- és levegőszennyezési bírságok évente tíz.-, sőt százmilliókat tesznek ki. Született környezetvédelmi törvény is. A vállalatok újab- { ban beruházásaikat víz- és levegővédelmi berendezésekkel egészítik ki. A közelmúltban adták át a Borsodi Ve- gvikombinát PVC—III. gyáregységét, itt 1.3 milliárd (!) forintot fordítottak természetvédelemre (víztisztító műi. Az LKM-ben épül 10 milliárdért a kombinált acélmű, itt 1.2 milliárdot szánnak környezetvédelmi célokra. A most megalakult bizottság egyik tagja így fogalmazott : * — Elébe kell menni a szennyeződéseknek. A megelőzés a fontos ... Igazat kell neki adnunk, de mint dr. Pusztai Béla megfogalmazta: ) • z -. •/- '• ■ A metró, 1980 végén Egy év múlva javában közieked nek a szerelvények Budapesten a metró déli szárnyvonalán, a Nagyvárad tér és a kőbánya-kispesti vasútállomás között. A l.T kilométer hosszú vonalon a mun kák nyolcvan százalékát elvégezték jelenleg főként a szakiparé sok dolgoznak. A déli s/.ákaszon várhatóan januárban működtem kezdik a gépeket és a berendezéseket, majd márciusban pröba- útra indítják az első kocsikat. A terv az, hogy a vonalat 1980-ban ./^kapcsolják a tömegközlekedés vérkeringésébe. A metróépítéssel összefüggően még egy közvetlenül az autósokat érintő hír: az ( Hői útnak az Ecseri út és a Hálái út közötti 2xi sávos szaka, szá novemberben adják át a for. galomnak. Egyelőre ideiglenes jelleggel, mert a végleges útpályát a metró megnyitását követően építik meg. Ezzel egyidejűleg megszűnik az itteni villamos- közlekedés. — Itt és most mindenki bizottsági tag, az egész megye környezet- és természet- védelmével kell foglalkoznunk. elfogultság néllkíil. s ezen belül az egyes üzemek tevékenységével . .. BEKERÜLHET A FOLYÓKBA Többen elfelejtik — igaz. Borsod ipari megye elsősorban —. hogy a mezőgazda- ságra is figyelnünk keli: pár esztendővel ezelőtt egv hektárra 130—140 kilogramm műtrágyát szórtak ki. ma 250 kilónál tartanak. Különösen a lejtős területekre érvényes, hogy az esőzések a műtrágyát bemossák a folyókba, s ezáltal szennyezik azokat. Például az év elején a Bód- va szennyezése miatt kapott kevesebb vizet Miskolc. A szennyvizek hasznosítása is —. részben — a mezőgazdaság feladata — lenne. De itt jó példával csak egykét szövetkezet (például a hernádnémeti) szolgálhat: az említett tsz a Borsodi Sörgyár szennyvizét 530 hektáron hasznosítja. A környezet- és természet- védelemben óriási szerepet kapnak _az erdők. Köztudomású. hogy a megyében sok az .erdö. a városokban viszont fogynak a fák .. . Pedig egy hektár erdő 00—70 tonna port képes kiszűrni, s egyetlen hektár fenyő 30 tonna oxigént termel évente. * E hónap 19-én szerepel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács ülésén a borsodi iparvidék környezetvédelmi helyzete. Az írásbeli anyaghoz a tegnapi alakuló ülésen többen hozzászóltak. hamarosan részletesen foglalkozunk vele mi is. I. S. Műveltségi vetélkedő A KISZ MÁV Miskolci Bizottsága alapszervezetei között műveltségi vetélkedőt szervezett. Az első fordulóra 19-én, holnap, 16 órakor kerül sor a Vörösmarty Művelődési Házban. Jogsegély Fogadónapok a Tüzér utcában Két és léi éve működik a Miskolci Építőipari Vállalatnál a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Népszerű-e a dolgozók körében a szerda délutánonkénti ügyelet? — kérdeztük a vállalatnál. — Már az induláskor érdeklődést tapasztaltunk, nem utolsósorban a jó propaganda miau. Feliratokkal, röplapokkal tájékoztattuk dolgozóinkat. hol. mikor, milyen ügyekben vehetik iaénvbe a szolgálat munkáját. segítségét, örvendetesnek tartjuk, hogv a jogsegélyszolgálathoz főként fizikai dolgozók fordulnak. Nem egv esel ben beadvány, ügyirat megszerkesztésére kérnek fel bennünket. Díjmentesen adunk dolgozóinknak kölcsöni»énvlő űrlaookat. elvi építési en°ed“lv kéréséhez szolgáló űri a not. Az idén. az első fél év 25 fogadónapján 14 üggyel foglalkoztunk. Vissza-vissza térünk egy-egv ügyre, s ha szükséges. további segítséget adunk. Az idei első fél évben például 12 ilyen visszatérő üggyel foglalkoztunk. A tapasztalat szerint továbbra is leginkább munka-, társadalombiztosítási. családjogi és polgárjogi vonatkozású kérdésekkel keresnek fel bennünket. Az idén kísérletet tettünk arra. hogy a jogsegélyszolgálattal felkeressük a munkahelyet, például Kom- lóstetőt. a munkáslakás-épí- tést, vagy a miskolci étel- gvár építkezését, érdemleges érdeklődést azonban nem tapasztaltunk. Ügy tűnik, hogy a Tüzér utcai, szerdai fogadónapoknak nagyobb a népszerűsége. n.v. i. Hogyan alakult ki a Naprendszer ? Különböző feltevések, elméletek látták napvilágot arról, hogyan alakult ki a Naprendszer. Ezek ismertetése lesz a szakköri foglalkozás témája holnap, 18 órakor az Uránia Csillagvizsgálóban. Új üzemben, régi vaskalappal Évente az országban 1000—1100 között van azoknak nr új üzemeknek, nagyobb műhelycsarnokoknak a száma, ahová kemény elhatározásokkal, friss eszköztárral, sokféle remény- nyel telepednek be működtetők-használók-tulajdonosok, ám olykor visznek magukkal valamit, amit nem kellene: a régi vaskalapot. Figyelemreméltó eredményekre jutott az az üzemszociológiai vizsgálat amelynek célja annak felderítése volt, miként változnak a műszaki-technológiai feltételek átalakulásával a vezetési, irányítási, végrehajtási kapcsolatrendszerek és módszerek. Az elemzés sajnálatosan azt állapíthatta meg, hogy az eszközök adta környezet gyors, vagy éppen alapvető átformálódását rendkívül lassan, vontatottan követi az új környezet kívánta szervezési, irányítási módszerek bevezetése. Amit nem ment. de magyaráz, hogy az üzemi közgondolkodás sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a holt eszközök milyenségének, mint az eszközöket működtető emberi csoportok szervezettségének, irányítottságának. Kevésbé szakszerűen: az új eszközök varázsa elíodi. hogy minden maradt a régiben, ami a szemlélet- és gondolkodásmódot. a vezetési stílust, a feladatok kiadásának, végrehajtásának és ellenőrzésének rendjét illeti. A művezető ugyanúgy szaladgál anyag és szerszám után. mint korábban, a gépmunkások a hagyományoknak megfelelően vedlenek át időnként anyagmozgatókká, s az üzemvezető, mint addig, most is zsebből irányít, átnyúlva a művezetők feje felett, egy-egv feladatot hol a fontosak közé emelve, hol a lényegtelenek közé lökve. Kézenfekvő: az új környezet új gondolkodásmódot kíván, mert a környezetben rejlő többlethatékonyság csakis így szabadítható fel. Kézenfekvő lenne ez a fölismerés, ámde: a megszokás nagy úr. Ha elbodogultak a régi műhelyben az említett módszerekkel és stílussal,* akkor miért kellene most valami mást keresni, hiszen — lám. a népi bölcsesség is ezt sugallja — járt utat a járatlanért el ne hagyj... Ami a különféle bölcsességeket illeti, azokból bármilyen esetre, helyzetre akad vékára való. S mert az új üzemben nem bölcselkedésre — nem ilyen, a feketét fehérre mosó okoskodásra — van szükség, hanem — és alapvetően — gazdaságos termelésre. Tudomásul kell venni: a fejlesztőmunka nem ér véget a dologi javak elhelyezésével, próbaüzemével, átadásával és átvételével. A fejlesztőmunkának — az új üzem tényleges elkészültének — az a végpontja, amikor megteremtődött emberek és eszközök bonyolult, sok ágra bomló kapcsolatrendszere. egyrészt az emberek, másrészt az eszközök közötti munkamegosztás figyelembevételével. Annak mérlegelésével: a minőségben, más környezet milyen minőségében más cselekvéseket kíván. Helytelen lenne úgy gondolkozni, hogy a régi vaskalapnak inkább csak lelki — pszichológiai — hatásai vannak, azaz a rossz beidegződések következményei csupán a gondolkodás- módban érhetők tetten. Ismét, mint bevezetőbe^. vizsgálati tapasztalatokra hivatkozunk. Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium már hosszabb ideje működő nagyberuházások hatékonysági eredményeit elemezte. Azt állapíthatták meg két szerv munkatársai, hogy a számított és a ténv- leges hatékonyság a szóban forgó üzemek csupán 18—20 százalékánál áll közel egymáshoz. Másutt jelentősek az eltérések, de mindenkor a tényleges hatékonyság rovására. A főbb okok között előkelő helyen szerepel' a megváltozott környezethez igazodó irányítási, szervezeti, szervezési keretek kialakításának elmulasztása, azaz annak a gyakorlatnak a makacs léte. hogy az új feltételekből elavult módszerekkel szeretnénk a sikert kipréselni. Ez pedig nem megy. Olyannyira nem. hogy az új technológiai berendezéseknél az úgynevezett beépített kapacitások — a lehetséges termelőképességek — felél (I). kétharmadát érik el csupán a valóságos teljesítmények, s jó néhány termelőhelyen a régi eszközök hatékonysága kedvezőbb, mint az új, korszerű — és drága —. nagy termelékenységű berendezéseké! Meghökkentő tény ez. s talán nem is maga az ellentmondás teszi azzá. hanem gyakorisága, általános jellege. Idejét múlt megszokásaink, családi körben, nem többek mosolyog- tató rigolyáknál, magánügynek számító maradiságnál. Megszokásaink a termelés, a gazdálkodás körében már lényeges veszélyforrások, változtatási készségünk lassúsága, új iránti befogadóképességünk hiánya vagv szegény mértéke döntő akadályává válhat a fejlesztési kiadások megtérülésének, a remélt haszon bevételezésének. LÁZÁR GÁBOR # Barátom a bohóc.ÍJ (Kondi Attila felvétele) Illatos alma a Bodrogközből O Bármerre járunk is mostanában a Bodrogközben, kellemes almaillat fogad mindenfelé. Itt található ugyanis megyénk legnagyobb almáskertje. A Bodrogközi Állami Gazdaság 670 hektáros páterhomoki, györgytar- lói és zempJénagárdi gyümölcsöseiből konténerekkel rakott gépkocsik szállítják a pirosló jonatánt, jeléül annak, hogy javában tart az almaszüret. A gazdaság az előző- évek gyakorlatának megfelelően 18 általános. 12 középfokú iskolával és 3 egyetemmel, főiskolával kötött szerződést az almaszüretre. így mostanában naoonta mintegy 3000 diák szedi, válogatja a kellemes ízű és zamatú téli almát. Az idei termés jó közepesnek mondható, a minősége különösen kiváló, ami azl jelenti, hogy az alma 80 —85 százaléka exportra kerül. Az évtizedes kapcsolatot révén elsősorban a Szovjetunióba szállítják a bodrogközi almát.
