Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-17 / 218. szám

a miskolciaké a szó Nem egyetlen, de a legszebb! Gazdagok vagyunk Mostanában sokszor felvetődik bennem, hogy amikor a ^aj­tó, rádió és televízió állandóan napirenden tartja a takaró, kosságot, mégis szinte naponta találkozunk olyan jelensé­gekkel, amikből arra lehet következtetni, mintha túlságosan is gazdagok lennénk. Most csak egy példát ragadok ki, ami már elég régen — nemcsak nekem, de másoknak is — fel­lőni. Az utóbbi napokban többször akadt elintéznivaló ügyem * Petőfi utcában. Minden alkalommal el kellett mennem a volt gyermekkórház épülete mellett. Amikor először men­tem arra, megdöbbentem az elszomorító látványtól. Az egy­kor gondozott kórház helyén ma egy bedőlt kerítésű, omla­dozó falú épület áll. Az udvarát magasan felverte a gyom­növényzet, mindenütt szemét, szenny. Valami próbálkozás­nak van nyoma, de az mindennek nevezhető, csak tataro­zásnak nem. Az emeleti részhez csúszdákat építettek, alatta nagy dombokká nőtt a tégla-, cserép- és vakolattörmelék. Hogy itt igen régen nem dolgozott már senki, azt bizonyít­ja a dombokat borító buja gyomnövényzet. Az ablakok csaknem kivétel nélkül bezúzva tátonganak, feltehetően a valamikor megkezdett, de már hónapok óta nem folytatott munka következményeként. Az egész épület jelenlegi állapotában már régóta a legteljesebb pusztulás képét mutatja, a környéken lakók és az arra járók jogos felháborodására. Bizony van is elég sok erre, hiszen a ha­talmas épület már régen üresen tátong, és ha tovább is így hagyják pusztulni, a legelemibb karbantartás nélkül, lassan már csak „műemlék romnak”'lesz jó. Igaz. a környéken lakók hallottak valamit beszélni arról, hogy talán jövőre megkezdődik a „komply” átalakítási és ta­tarozást munka. Igen ám, de ezt mennyivel kevesebb költ­séggel lehetett volna megoldani közvetlenül azután, ahogy a gyermekkórház kiköltözött az épületből. De hát ez túl egy­szerű lett volna ... Most már talán jó lenne valamiképpen megóvni az épület belsejét, hogy az őszi és téli csapadék meg jobban ne tegyen kárt benne, mert a kitört ablakok kevés védelmet nyújtanak. Vagy talán erre sincs szükség, mert olyan gazdagok vagyunk? Horváth Dezső Miskolc, Felszabadítók útja 24. sz. Pazarlás az is, ha rossz a szellőztető! Nap mint nap hallhatjuk a rádióban, televízióban, ol­vashatjuk újságokban, hogy milyen energiagondotikal küszködik a világ. Sajnos, az energiaválság minket sem ki­méi, s ráadásul energiánk jelentős részét importáljuk. Takarékoskodnunk kell (kellene) az energiával! Szü­letett is számos intézkedés, amely ésszerűbb energiagaz­dálkodásra ösztönzi gazdasá­gi egységeinket. Az intézke­dések ellenére is feltehetjük a kérdést: ésszerűen gazdál­kodnak-e az energiával min­denütt? Megtesznek-e min­dent annak érdekében, hogy csak a legszükségesebb meny- nyiséget használják fel ? Sajnos nem! „Apróságok­ból” hihetetlen gazdag „tar­talék” volna még. A bolgár- földi lakótelepen például több olyan háztömb akad. amelyben nem működnék a szellőztető berendezések, ilyen a Stadion utca. több bélháza. vagy a Bertalan u. JU-as számú háztömb. Mi az összefüggés az ener­giagazdálkodás fes a szellőz­tetés között ? Hamarosan kez­dődik a fűtési idény és a hidegebb napokon is szellőz­tetni kell. Igen. de hogyan? Szellőztető híjján az ablakon átí Akkor pedig jelentős mértékben csökken a laká­sok helyiségeinek f hőmérsék­lete. A didergő, fázó lakók olykor a gáztűzhelyek be­kapcsolásával enyhítenek gondjukon! A szellőztető berendezések két éve nem működnek, ja­vításuknak nyoma sincs! Pe­dig igen sok energiát megta­karíthatnánk. ha a konyhai illatokat — melyek az egész lakást átjárják —, nem az ablakon kellene szélnek ereszteni! Érdemes lenne er­re az illetékeseknek odafi­gyelni ! Szűcs Katalin Miskolc, Stadion u. 67. sz. Az Avason is legyen... Örömmel olvastam sok la­kótársammal együtt, hogy bevált a vasárnapi tejter­mékek és a kenyér árusítá­sa. Mi. Avas-déliek is szí­vesen élünk vele, de nekünk sajnos, elég sok időt vesz igénybe, ha ki akarjuk hasz­nálni e lehetőséget. Sokan élünk már e lakó­telepen. és egyre többen le­szünk, s a már elismerésre méltóan gyorsan átadott ű.i ABC sem tudja teljesen megoldani a gondokat. Szom­bat délutánonként hosszú so­rok állnak a bolt bejárata előtt, először a kosárért, majd újabb hosszú sorok a csemegénél a húsért, majd a pénztárnál. Egy-egy ilyen szombati bevásárlás sokszor több mint egy óra hosszáig tart. A boltban nincs meg­felelő légkondicionálás. a megnyitás után többször szemtanúja voltam hogy a nagy melegben valaki rosz- szul lett. Tudjuk, hogy időre van szükség, amíg az új intéz­ményközpont az ABC-vei együtt elkészül, de addig is ..., az Avason is elkelne egy olyan üzlet, ahol a va­sárnap délelőtti tejtermék- és kenyérvásárlást meg lehetne oldani. Véleményünk szerint ez nagyban tehermentesítené a szombat délutáni zsúfolt­ságot az ABC-ben. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni! Jó lenne,.ha az Avas tetején — a II. ütem területén — is lenne egy hírlapárusító pavilon, ahol munkába menet a legfris­sebb újságokat meg lehetne venni. Az Ifjúság utcában levő gyér forgalmú pavilont át lehetne az autóbusz vég­állomásához tenni, itt sok­kal indokoltabb és kihasz- náltabb lenne a működése. Reméljük, hogy ezek a ké­tesek is megértésre és segí- tökészségre találnak. Vii-ág Dávid Miskolc, Bokányi Dezső u. 27. sz. Hét pici baba Igen boldog óráknak '.ehettek résztvevői múlt szombaton a MÁV Mis­kolci Építési Főnökségé, nek és Gépállomásának dolgozói. Hét munkatár­suk első gyermekének névadó ünnepségét ren­dezte' meg a főnökség KISZ-vezetösége és Szakszervezeti bizottsá­ga. A hernádnémeti ál­talános iskola úttörői kedves előadással lepték meg az ünnepeiteket, s miután a szülök és név- adósziilök fogadalomté­tele elhangzott, kisdobos- nyakkendővel és a gyer­mekév alkalmából em­léklappal ajándékozták meg a hét pici babát. Az anyukákat gyönyörű virágcsokorral köszön­tötték. Az építési főniük_ ség igazgatója — Varadi István — pezsgővel kí­vánt hosszú és boldog életet a szülőknek, s csöppségeiknek. A szak- szervezeti bizottság tit. Icára — Pelyhe László — 500 forintos vásárlási utalványt nyújtott át az ünnepeiteknek. Jó han­gulatú uzsonnával feje­ződött be a hét pici ba­ba névadója. R. T.-pc Miskolc # Jó tudni, hogy városunk főutcáján egyre több a megifjított. szépre kozmetikázott épü­let. Közöttük is talán a legszebb ez az együttes. Jól sikerüli színeivel rendkívül hangula­tossá varázsolja az utcaképet. Úgy vélem: a felújítás kivitelezői ezért mindenképpen gra­tulációt érdemelnek. Sz. Gy. Miskolc A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radvanyi Éva Levélcím Déli Hírlap szerkesztősége S327 Miskolc. Batcsy-Zsllinszk? ót 15. Tetetooszam: U-221 Rútít, nem ékít! A kóbor ember Nem óvjuk eléggé Tapolcát Esténként friss , levegőre vágyik az ember. Sétára — kis családommal — többnyi­re Tapolca csábít. A liget szépsége gyermekkorom ked­ves emlékeit tükrözi. A pá­rás-hűvös levegő, a kedves tó tükre, a természet csend­je velünk együtt sok mis­kolcit, de sok idegent is vonz. Levegőznek, gyerme­keiket sétáltatják az embe­rek. Az apróságok rácsodál­koznak a természetre, vi­rágra. Csobbanó vízre, szép rovarra, különlegesen erezett kavicsra is.. Az utóbbi időben sajnos gyakorta üröm vegyül sétá­ink örömébe. A liget lassan kutvasétáltató „paradicsom­má” válik. Az ebek — póráz nélkül —. lassan uralkodni fognak a területen. Veszé­lyeztetik a sétálók nyugal­mát. a kicsik egészségét. (El­képesztő jelenetnek voltunk legutóbb is tanúi: egv gyer­mek kavicsot emelt fel on­nan. ahol pár perccel koráb­ban egy kutya végezte el dolgát.) Nem óvjuk eléggé városunk egyedülálló kinesét, Tapolcát. Tapolcát, amely pedig gyógy­üdülő is, ahol a gyógyfürdő­be jövő-menő emberek, be­tegek is járnak. És sehol egy tábla, amely a liget szépsé­gének megóvására intené az. ott élőket, ott üdülőket; amely felhívná a figyelmet rá, hogy kutyasétáltatásra vannak (alkalmasabb terüle­teink is. Ahogy a motorke­rékpározásra is . .. Szívet fáj- dító látvány, hogy veszni hagyjuk értékes természeti kincseinket. Hogy poshadás- ra ítéljük a sziget körül a pompás kis tó vizét. Bűze fnát- fojtóvá teszi a levegőt. Nagyobb figyelmet érdemel, több gondosságot ez az Euró- pa-hírű üdülőhelyünk. Dr. Petővári Béla Miskolc Azt yá faszolták,hogy, # Örömmel üdvözöltük és lapunkban is bemutattuk annak idején az ÉSZAKTERV és a BÁÉV dolgozóinak közös mun­káját. a belvárosi lakótelep l-es ütemének egy házgyári panelbe helyezett, könnyen áttekinthető térképét. Nos, a fémlapra festett térképet az idő, és néhány vandál „város­lakó" alaposan kikezdte. A megoldás kettős: ha már önzet­lenül. társadalmi munkában elkészítették ezt a térképei, hogy az ott-lakók és az arra járó idegenek is képet kapja­nak a városrész távlati alakulásáról, akkor vagy újra kellene festeni, vagy le kellene bontani. Mert igy. jelenlegi állapotá­ban semmiképpen sem maradhat! (S. L. felvétele) Két-liárom hete tűnt fel a városban. A város különféle pontjain. Alacsony, vékonytermetű emberke, aki valamiféle tányérsapkát visel s egykor talán vasutas-egyenruhaként használt kabatja a földet söpri. Sőt. ö maga is a földet söpri — a szó szoros értelmében a testével. Mert faltövekben, járdaszéleken ül ló, vagy: nyújtózkodik, hempereg. Több­nyire félig, vagy teljesen részegen. És annyira koszosán, hogy ha esetleg a látványa nem is, de az ..illata'’ feltétlenül magára vonja a járókelők figyelmét. És a megdöbbenését. „Hogyan lehet megtűrni ilyen jelenséget országunk második legnagyobb városában?" — háborognak az emberek. S igazuk van. Az elmúlt héten például a város egyik legforgalmasabb pontján! a villanyrendőri Napsugár cukrászda előtt össze­rogyva, szinte élő szemétcsomóként okozott közfelháborodást. Láttuk azonban már a kohászat 1. kapuja előtti autóbusz- megállónál is — szintén a földön ülve, s a forgalmas út­testre úgy kilógatva lábait, hogy a gépkocsivezetők elég cifra szövegek közepette kerülgették. Más alkalommal a Tiszai pályaudvar melletti parkban figyelhettek fel elnyúló alak­iéra, s éppen jókedvű, de értelmetlen hangoskodására az erre járók százai Szót váltani, beszélgetni azonban nem lehet vele — a jelek szerint értelmi képességének szűkében van —. tehát intézkedésre volna szükség. Erre hívnánk fel az illetékesek szíves figyelmét — a közhangulat miatt, s a kóbor emtjer testi épségének védelme érdekében egyaránt. (r. a.) ... a Centrum Áruház mozgólépcsőjének javítását éppen két évvel ezelőtt — 1977. szeptember 21-én — rendelték meg a Gép- és Felvonószerelő Vállalattól Budapesten. A megrendelést tavaly március 15-re igazol­ták vissza. Ennek ellenére — alkatrészhiányra való hivat­kozással — máig elódázódött a javítás. Ha minden igaz, a pesti cég a mai napon kezdi meg a munkát a Centrum­ban. Az áruház vezetői bíz­nak benne, hogy rövidesen a vásárlókkal együtt örülhet­nek az ismét működő mozgó­lépcső miatt. (Rovatunkban augusztus 27-én „Nem mo­zog” címmel közöltük az ez­zel kapcsolatos észrevételt.) nem „ijesztgetésnek” szánta a tanács I. kerületi hivatala azt az idézést, ame. lyet a szerszámkamrák ter­vezői díjának, mint adóalap­nak a megállapítása véget! küldtek ki P. I. miskolci ol­vasónknak, s több társának. Ilyen idézésre egyébként törvényeink lehetőséget ad­nak, ennek éllenére úgy vé­lik. hogy az adóalap megál­lapítására a jövőben korsze- , rűbb megoldást kell találni. (Olvasónk levele rovatunk augusztus 30-i számában „Miért ijesztgetnek?” címmel jelent meg. A választ Som­lai István, a tanáes I. kerü­leti hivatalának pénzügyi osztályvezetője adta.) ... az Ady-hjdi pihenő­parkban felállított hírlappa­vilont jelenleg valóban csak raktározásra használják a hírlapárusok, mivel a gyalo­gosforgalom áramlása miatt a Gyöngy cukrászda előtt áru­sítják a sajtótermékeket. Ez azonban csupán ideiglenes és szükségmegoldás, mivel a te­rület rendezése után a gya­logosforgalom a pihenőpark felé terelődik. Már csak ezért sem .volna érdemes átszállí­tani az’Engels utcába. A hír­lapárusító pavilonok telepí­tését, áthelyezéséi, vagy le­cserélését egyébként is hosz- szadalmas engedélyezési el­járás előzi meg. Az Engels utcai autóbusz-végállomáson árusítóhely létesítésére 1980- ban kerülhet sor. Addig' a Miskolci Postaigazgatóság il­letékesei lehetőséget keres­nek arra, hogy az ÁBC-áru- házakban is megszervezzék a hírlapárusítást. A majális­parki autóbusz-végállomáson egyébként az MKV menet­jegy-árusító pénztárában már biztosították erre a lehetősé­get. (A témával kapcsolatban augusztus 6-án és 23-án kö­zöltünk észrevételeket. A vá­laszt Koczka Antaltól, a Mis­kolci Postaigazgatóság igaz­gatójától kaptuk.) ... a Nagy Sándor utca és Bacsó Béla utca keresztező­désében levő megrongál! autóbusz-megállóhelyet jelző táblát augusztus 28-án az MKV kicserélte. (Két nappal később, augusztus 30-án je­lent meg J. László olvasónk ezzel kapcsolatos levele ro­vatunkban.) Ennek ellenére a bejelentő észrevételét a Mis­kolci Közlekedési Vállalat forgalmi főosztályvezetője — Szilágyi István — és t'ödisz- pécsere — Nánási István — köszönettel vette, s kérik: olvasóink hasonló tapaszta­lataikat a jövőben a 38-131 számú telefon 70-es mellé­kén jelentsék be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom