Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-14 / 216. szám

A „vizek városában,5 vendégeskedtünk //. Nemcsak hoztunk, vittünk is Fenyő- es akácligetek dísz­lenek a szelíd lankákon, és itt is, ott is apró hétvégi há­zak kandikálnak ki a fák közül. Maga a falucska — Győrújbarát — tiszta, ren­dezett, különösen azóta, ami­óta megépítették a gyermek- táborhoz vezető négy és fél kilométer hosszú bekötőutat. Várható, hogy fellendül itt az építkezés és 10—15 év múltán az lesz Győrújbarát, aminek szánják: az ipari nagyváros könnyen, gyorsan megközelíthető üdülőhelye. (Mint nálunk a Csanyik.) PIROSTETÖS HÁZIKÓK Az útkanyar után feltűn­nek a domboldalban a gyer­mektábor pirospalás faházai. Egy-kettő. .. — Huszonnégy van össze­sen — segít számolni Guny- hó Lajos, a városi tanács tervosztályának vezetője. — Minden házikó nyolcágyas, s nyáron még negyven, ötsze­mélyes sátrat is felvertünk melléjük. Így összesen 400 gyerek táborozhatott a va­lamivel több mint hathektá­ros területen. A völgyhajlatban sportpá­lyák és a főépület, amiben 300 adagos konyhát, ebédlőt, fürdőt és más szociális he­lyiségeket alakítottak ki. S ha már a fürdőt emlí­tettem: a sportpályák mel­lett kéklik egy kis meden­ce. Érdekessége, hogy telje­sen új eljárással készült. A fehérneműket gyártó RÁBA- TEXT Vállalat műszakijai dolgozták ki a gyakorlóuszo- da-építés gyors, praktikus módszerét, külföldi példa alapján. Vas Zoltán igazgató így magyarázta a műanyag- medence-építés fortélyait ott­jártunk alkalmával: — A föld kiemelése után hulladékdeszkákból ácsoltuk, össze a falazatot, és erre vit­tük rá — több rétegben — az üvegszállal erősített po­liészter burkolatot, összesen két ilyen medencét építet­tünk. Egyet a vállalatunk csónakháza mellett, egyet pe­dig a gyermektáborban. Min, det magunk végeztünk, és tőlünk származik az anyag is. így nagyon nehéz ponto­san megbecsülni a költsége­ket. De azt hiszem, nem so­kat tévedek, ha így kalku­lálok: egy vasbeton medence megépítése körülbelül más­fél, kétmillió forintba ke­rül — mindent beszámítva. A mi módszerünkkel egy 20 —25 méteres medencét el le­het készíteni 150—200 ezer forintért, és ami egyáltalán nem elhanyagolható szem­pont: néhány jó szakember legfeljebb kétheti munkájá­val. Arra a kérdésre, hogy se- gítenének-e hasonló meden­cét építeni Miskolcon is, készséges ígéretet kaptunk válaszul. ÍGY kezdődött Horváth László, a Győri városi Pártbizottság titkára es Jarai Árpád, a gazdaság- politikai osztály munkatársa foglalta össze számunkra, hogyan született a gyermek- tábor. — Győrött is nagy gond hasznos, szép nyári elfoglalt­ságot találni sok ezer általá­nos iskolás korú gyereknek, hiszen a vakáció jóval hosz- szabb. mint a szülők szabad­sága. Volt egy kis befogadó- képességű, jócskán elavult napközis táboruk. Bővítésé­re. korszerűsítésére már nem volt mód. A városi párt­bizottság és a Hazafias Nép­front együttesen úgy hatá­rozott, hogy a nemzetközi gyermekévre, társadalmi ösz- szefogással. gyermektábort lé­tesítünk. A végeredményt is­merik. Azt hiszem, joggal le­hetünk büszkék rá. hogy az 50 milliós költségnek körül­belül a felét teszi ki a tár­sadalmi munka értéke, illet­ve az az összeg, mely a kommunista műszakok béré­ből. különböző felajánlások­ból befolyt. Egy kicsit irigyeltük is győri barátainkat, hiszen Miskolcon a jövő év tava­szán látunk hozzá a nagy munkához. A Csanyikban a KISZ-iskola szomszédságában lesz majd a táborunk, ha — mint már annyiszor — ösz- szefog a szép cél érdekeben a város lakossága. A győri tapasztalatok segítik majd ezt a munkát. Tovább lehet gondolni például, azt, tunin Győrött szintén törik a* te­jüket: ne csak a nyári szün­idő idején lehessen használ­ni a tábort, hiszen a fahá­zak, kiszolgáló helyiségfek íűthetők. TETŐ A JÉGPÁLYA FÖLÉ A győri tervezők, konkré­tabban Vincze Kálmán igaz­gató nevéhez fűződik az új színház, melyet a televízió jóvoltából a miskolciak is megismerhettek. Megcsodál­tuk kívül-belül, s talán lesz még rá mód, hogy elmond­jak erről, a sok tekintetben rendhagyó építészeti alkotás­ról egyet s mást. Mi azon­ban nemcsak gratulálni men­tünk Vincze Kálmánhoz, ha­nem azért is, mert vállala­tuk tervezi a műjégpályánk tetőszerkezetét. Örömmel hal, lőttük, hogy — a modell szélcsatornás vizsgálata után —, a jövő nyár derekára tel­jesen elkészülhet a kiviteli terv. És igen jutányos arat számítanak majd érte. A GRABOPLAST Vállalat igazgatójával folytatott be­szélgetés azzal biztat, hogy a tető ponyvájához is hasonló feltételek mellett juthatunk hozzá. Milyen jó is lenne, ha 1979 telén már fedett pá­lyán korizhatnának a miskol­ci fiatalok! A készséges segítségért cserébe, győri barátaink ren. delkezésére bocsátjuk a mű­jégpályánk teljes tervdoku­mentációját, sőt. bizonyos, Miskolcon gyártott' szerkezeti elemeket is. Mert Győrben is régen dédelgetett terv a műjégpálya. (Sopronban pom­pás fedett uszoda született társadalmi összefogással, er­ről is olvashatnak holnapi számunkban.) (békés) STOP! KÖZLEKEDÜNK! Az utak réme Egy autós mesélte. „Mályi felöl Miskolc irányába jöt­tem. Előttem sódert szállító teherautó. Zsúfolt volt a for­galom szemközt is, mögöttem is. Hirtelen robbanást / Hol­tam. Szemem elé tejfehér fá­tyol borult. Semmit se lát­tam. Csak a szerencsémen és a rutinomon múlott, hogy nem rohantam az árokba vagy valamelyik szemközt jövő gépjárműbe ...” Nincs mindegyik gépkocsi- vezetőnek ilyen szerencséje, se egy-két évtizedes vezetői rutinja. Pedig mindkettőre igencsak szükség volna a miskolci és a város környéki utakon. Törik a szélvédő Bármerre járunk, szinte mindenütt láthatjuk, hogy az utat végigszórták kaviccsal; de nem ritkaság a zúzalék, a féltégla, a habszilikát sem. S ez a magyarázata annak, amit még olyan gyakran látha­tunk: a személygépkocsik szélvédőjének millió darabra törött üvegcserepei. És hogy ez a látvány nem ritkaság, hadd bizonyítsuk az Állami Biztosító Borsod megyei Igaz­gatóságától kapott számadat­tal : a megyében évente kö­rülbelül 1200 ügyfél jelent­kezik kártérítésért, mert ki­tört a szélvédője. Az esetek zöme Miskolcon és közvetlen környékén történt. A Bizto­sító ugyancsak évente, ezen a címen, egymillió hatszáz­ezer forintot fizet ki. (A kár­vallottak száma nyilván több, hiszen nincs mindenkinek cascója!) Egy autós példáját mond­tuk el az imént, de nagyon soktól hallottuk a következő panaszt: az utakra szóródott sóder miatt valósággal szo­rongva vezetünk, hiszen nem tudhatjuk, melyik pillanatban pattint a szélvédőre egy ka­vicsot valamelyik előző, előt­tünk haladó vagy szemben jövő jármű kereke. Az meg egyenesen stresszt okoz. ha egy kavicsot szállító teher­autó mögött kell haladnunk Mert platójáról az ' aszfaltra pattog a sóder, onnan meg szerteszét minden irányba Ezért van az, hogy elkerü­lendő a bajt, inkább a sz.a- balytalan előzést választjuk, mintsem a szélvédő szétrob­banásával járó (járható) kö­vetkezményeket. (Sajnos, elég sok gépjármű szélvédője rob- banás-„hajlamos'\) Ne szóródhasson De miért szóródik a teher­gépkocsiról a rakomány? Természetesen a túlrakodás miatt. A tehergépjárművek vezetői arra hivatkoznak, hogy a takarékosság jegyében annyit .teli pakolni a kocsi­ra, amennyit elbír. Ez érthe­tő. Ámde a KRESZ kimondja, hogy rakodni csak úgy sza­bad, hogy a rakomány biz­tosan álljon a járművön, ne eshessen vagy ne szóródhas­son le róla. ellenkező esetben komoly baleset forrása lehet. Most hát melyik a lénye­gesebb? A gazdaságosság vagy a biztonság? — A kér­dést így nem is szabad fel­tenni. A legfőbb szempont: az ésszerűség. Lehet úgy is rakodni — sőt csak úgy sza­bad ! —. hogy a közúti köz­lekedés biztonságát ne veszé­lyeztesse a teherjármű rako­mánya. Miskolcon, a szabálytalan rakodás miatt, egészen durva eseteket is megfigyelhettünk. Például a minap is. A hejö- csabai aluljáró előtt, egy ZIL-ről legalább nyolcvanki­lós szikladarab gördült az út­ra. Szerencsére (megint a sze­rencse!) a ZIL mögött köz­vetlenül nem haladt jármű. Képzeljük el —, hiszen nem nehéz ... —, mi történik, ha egy személygépkocsi, netán egy motorkerékpár belerohan ebbe a szikladarabba!... kölclesíé"iik tiltakozni a Mit tehetünk, hogy meg­előzzük az „utak réme", a túlrakodott teherjáművek ál­tál bekövetkezhető balesete­ket? Először is, a fuvarozta­tók ne kívánják, sőt egye­nesen tiltsák meg a túlrako-' dást. A tehergépjárművek vezetői pedig ne vállalják el a szállítást, ha tudják, hogy ez balesetveszélyes lehet. S ha azt tapasztalják, hogy járművük platóján vagy ol­dalán hézagok vannak, hívják fel erre az üzemeltető figyel­mét. És mindezen túl szükséges még az, hogy az illetékes ha­tóságok gyakrabban ellenőriz­zék, szabályos-e a közúti szállítás, és ha kell, ne vo­nakodjanak a szigorú fele­lősségre vonástól se. Mindez — illetve ez is — elenged­hetetlen ahhoz, hogy bizton­ságosabbá váljék a közúti közlekedés. Gyermekbénulás elleni védőoltások A három oltásból álló gyer­mekbénulás elleni oltássorozat kampányára 1979. szeptember 17—22. között kerül sor. Oltásra kötelezettek azok a gyermekek, akik 1976. szeptem­ber 16., 1979. június 30. napja közötti időben születtek. A védőoltást az oltókörökben Sabin-cseppeknek teában, szájon át történő baedásáva! végzik, ezért a szülők, illetve hozzátar­tozók kávéskanalat, valamint az oltások idejének bejegyzése mi­att a gyermekek oltási könyvét is vigyék magukkal. Amennyiben a kötelező oltás­ra kijelölt korú gyermekek hoz­zátartozói — átköltözés, vagy egyéb ok miatt — oltási értesí­tést nem kaplak, a lakás sze­rint illetékes gyermek körzeti rendelőben jelentkezzenek. Miskolc megyei városi Állami Közegészscgügyi- Járványügyi Felügyelőség BÉLYEGGYUJTÉS £„ B É iYEöN AP 79 M trig Íycjjs«v«jí ROWLAND Hill THAN MdR uns MAGYAR fn POSTA r r Szocialista brigád az EMASZ-nál Irénke „pótmamái” Tamási Irénke a miskolci Gyermekváros egyik lakója. Öt testvérével együtt elég hányatott életűnek mondha­tó, 14 esztendős létére. Mi lesz vele, ha elvégzi az álta­lános iskolát, s a nagykorú­ságot elérve, miként boldo­gul majd az életben? — A társadalom gondos­kodik róla. de mi a szüleit is pótolni akarjuk. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat miskolci üzemigazgatóságá­nak Patak utcai központjá­ban hallottuk ezt Juhász Gyulánétól. Juhászné a Kaff­ka Margit szocialista brigád vezetője. Behajtási csoport­nak hívják munkatársait; megyénk nagy területén — például Hidasnémetiben, Tak- taszadán, Leninvárosban, Mezöcsáton, Ernődön, Répás, hután, Mocsolyáson — ha­vonta 8—10 millió forintot szednek be az áramszámlák után. A brigád 33 pénzbe- szedöböl áll; zömmel csa­ládanyák. — Fizetésnapokon, vagy az elszámolások napjain tudunk csak összejönni itt a Patak utcában — magyarázta a brigádvezetö —, s ilyenkor beszéljük meg, milyen segít­séget tudunk adni a patro­náltjainknak. Mert Irénkén kívül a papírgyári (Sas utcai) 36. számú Általános Iskola VII. osztályos úttörőinek is védnökei vagyunk. A kollektíva takarékbetét, könyvet váltott Irénke szá­mára. Ügy tervezik, hogy a betétkönyvet a kislány 18. születésnapja" alkalmából ad. ják át. Már három év óta gyűjtik a pénzt... A bri­gádpatronáló dr. Töregi Bé­la — az ÉMÁSZ üzemgazda­sági osztályának vezetője — pedig ezenkívül jogos elége­dettséggel regisztrálhatja, hogy a kollektíva más tár­sadalmi tevékenységben is példamutató: rendszeresen gondozza a miskolci hősök temetőjét, s az irodai festés­nél, rendezésnél legalább 60 társadalmi munkaórát dol­goztak. R. A. Holnap, szeptember 15-én hoz­za forgalomba a Magyar Posta az 52. bélyegnap ’79 elnevezésű 10 forintos bélyegblokkot, How­land Hill, a bélyeg feltalálója halálának 100. évfordulója al­kalmából. A blokk több színű ofszetnyomással a Pénzjegy- nyomdában készült, 280—300 sor- számozott-fogazolt és 7900 sor­számozott, fogazatlan példány­ban, Vertei József grafikusmű­vész terve alapján. A blokk ke­rete okker színű, melyen bal ol­dalon Rowland Hill portréja bar­na, a jobb oldalon az első ma­gyar bélyegtervrajz készítőjé­nek, Than Mórnak a portréja barna színnel helyezkedik el. A bélyeg fehér alapon fekete szín­nel a Than Mór által készített első magyar bélyegtervrajzot mutatja be. A belyegzesgyújtök (pararila- telisták) szeptemberben a követ­kező alkalmi bélyegzéseket sze­rezhetik meg: 1979. IX. 15-én és 23-án Gyöngyösön, a Gyöngyösi szüret rendezvénysorozat alkal­mából. Hajdúböszörményben 1979. IX. 15—16-án, mely a 20 éves városi bélyeggyűjtő kört kö­szönti. 1979. IX. 23-áil Makón lesz bélyegzés, mely a 35 éve szabad az első magyar város feliratot fogja tartalmazni. 1979. IX. 16-án a Pápán rendezendő béiyeg oemuialot koszolni alkal­mi bélyegzés Budapesten a MABFOSZ-székházban rendezik meg az 52. bélyegnapi országos kiállítást 1979. IX. 15—23. között, ahol a helyszínen működő al­kalmi postahivatal különleges bélyegzést fog alkalmazni. Ugyan­ott az 52. magyar bélyegnap al­kalmából IX. 16-án egy másik bélyegzőt ts fognak alkalmazni. Foton 1979. IX. 1.—X. 31. között van alkalmi bélyegzés, a Fóti ősz rendezvénysorozat alkalmából. A 15 éves honvéd bélyeggyűjtő kört köszönti Táplószecsőn al­kalmi bélyegző 1979. IX. 29-én. Döbrétén 1979. IX. 30-án rende­zik meg a várünnepséget és if­júsági találkozót, itt szintén al­kalmi bélyegzés lesz. 1979. IX. 30-án rendezik meg Hódmező­vásárhelyen a Magyar Rádió XIII. fuoó-kocogő napját, mely­re alkalmi bélyegző is fog utal­ni. ★ Dömös fennállásának 900. év­fordulójára augusztus 10-én. Berze-Nagy János néprajztudós és népmesekutaló születésének centenáriumára pedig augusztus 23-án, arcképét ábrázoló, benyo­mott értékjelzésü postai levele­zőlap jelent meg. VARRÓ GYULA Kedves Olvasónk! A Borsod megyei Lapkiadó Vállalat és a Déli Hirlap szerkesztősége olvasói közvélemény-kuta­tást szervez. Kérjük, figyelje a szeptember 21-i, pénteki lapszámot!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom