Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-11 / 213. szám

# Az a bizonyos munkásszálló... MEZŐPANEL-böl Olcsóbb lakás A beruházás viss/.as/.orilása érezteti hatását a mezőgazda­ságban is. Nem véletlen, hogy a nyékládházi MEZÖPANEL Mezőgazdasági Épületelem, gyár ebben az esztendőben már csaknem 70 millió fo­rinttal kevesebb rendelést kapott a termelőszövetkeze­tektől. állami gazdaságoktól, mint korábban. Még sínes ok aggodalomra. Mindezt alátámasztják Ka­tona József főkönyvelő sza­vai : — A jó piackutató mun­kának köszönhetően, a vál­lalati kapacitás az elmon­dottak elleneve 115 százalé­kosan lekötött. Az év eddig eltelt időszakában teljes termelési értéktel t ünket 111 százalékra teljesítettük, nye­reségtervünket pedig 119 százalékra. Az eredményeket a tervezett létszám 95 szá­zalékával oldottuk meg, ter­melékenységi mutatónk vi­szont 112 százalék. Anyag­felhasználásunkat 1.7 száza­lékkal csökkentettük; az egy főre eső termelési érték az elmúlt évi 479 ezer fo­rinttal szemben ma már meghaladja az 500 ezer fo­rintot. — Mindehhez hozzá kell tenni — fűzi tovább a gon­dolatot Tirpák Endre gyár­igazgató —, hogy az év ele­jén 165 millió forintot ter­veztünk betonelemgyártás- ból. Hogy a piaci igények­nek megfeleljünk, ezt év közben 175 millióra emel­tük. Azután jöttek a szocia­lista brigádok, s a kongresz. s/.usi és felszabadulási mun­kaverseny keretében „rátet­tek'’ még csaknem 8 száza­lékot. Eredményeink — úgy tűnik — lehetővé teszik, hogy a tervezett 3 százalé­kos bérszínvonal-növelést megkettőzzük. Ma már egv dolgozó átlagjövedelme a 44 ezer forintot is eléri, szem­ben a tavalyi 42 800-Zal ... — Ha visszafogottak a be­ruházások, hogyan sikerül mindez? — Gyárunk fejlesztési kol­lektívája 2—3 éve ötlötte ki a MEZÖPANEL szerkezet­családot. amelv lapostetős, s kommunális létesítmények, mezőgazdasági állattartók, szociális épületek — étterem, konyha, mosdó, öltöző —. de akár üzemépületek, óvodák. ABC-áruházak. tornatermek építésére is alkalmas. Lé­nyeges előnye, hogy olcsóbb, mint bármely más építési mód. Nem véletlen, hogy a sok ABC mellett a Diósgyő­ri Gépgvár ebböi építtette szerencsi szivattyúg.váregy- segenek üzemcsarnokát, de épült már ebből tornaterem, s országosan felfigyeltek, amikor első, ebből készült óvodánkat a tervezettnél lé­nyegesen kisebb költséggel átadtuk. A mezőgazdasági beruházóktól sok bírálat ért bennünket, hogv csak la^os- tetös épületeket tudunk ké­szíteni. Nos. fejlesztőink ki­alakították az úgynevezett juhos főtartókat, amelyekből a Hortobágyon most készült el az első juhhodálv, amelv már 40 fokos tetőhajlással. nádfedéssel. a tájba illő szerkezetet ad. — Úgy hallottuk, ezzel még korántsem zárult le a fejlesztési munka . .. — Természetes, hogy a fej­lesztésnek mindig újat kell keresnie, s ez alól mi sem tagyunk kivétel. Nem azért hajtunk végre jelentős gépi beruházásokat, hogy azok kihasználatlanul álljanak. A fejlesztési munka következő fázisaként korszerűsítettünk házon belül is.. ígv ma már mindkét oldalhajó daruzha­tó a szerkezeteket készítő üzemcsarnokunkban. Ugyan­akkor megkezdődött az első kétszintes lakás építése Bal­mazújvárosban •*— MEZÖPA­NEL elemekből. Ez rendkí­vüli újdonság számunkra is. Hogyan jöttünk rá. hogy er­re is használható? Azt is mondhatnám: a szükség vitt rá. Munkásszállást akartunk építeni, s hirtelenjében kita­láltuk: gyártsunk olyan ele­meket. amelyekből kialakít­ható a lakásszerü munkás- szálló. A napokban avatjuk majd a 24 férőhelyes szállást, s építése közben jöttünk rá: a költség kevesebb mint felébe kerül a paneles, vagy más építési módodon épülő lakásoknál. Ez adta az öt­letet, s így dolgoztuk ki a Deb­receni Állami Gazdasággal a terveket. Ha megépül az el­ső ilyen lakás, bizonyára so­kan csodájára járnak majd, hiszen négyzetméterenként körülbelül 5—6 ezer forintba kerül majd, szemben a 1(1 ezgr forintos egyéb építési módokkal. Ha pedig sike­rünk lesz. azt hiszem — s ne hasson ez nagyképűségnek —, azon kelt majd törni a fe­jünket. hogyan elégítsük ki az igényeket ... TÓTH ZOLTÁN Diósgyőri mintukészítö napok Idvözlet az NDK-ból (Folytatás az 1. oldalról) A jubileumi öntödei és mintakészítő napok vendé­geit a rendező szervek ne­vében Trajkovics József kö­szöntötte. majd Rolf Dutsch- ke, a lipcsei mintakészítő gyár igazgatója tolmácsolta az NDK öntőinek, mintaké­szítőinek szívélyes üdvözle­tét. hangsúlyozva, milyet so­kat jelentett a fejlődés szem­pontjából az NDK-nak is a magyarokkal, a diósgyőriek­kel való együttműködés. A szeminárium plenáris előadását Jung János, az LKM acélmű gyáregységének vezetője tartotta a 100 éves diósgyőri . SM-acélgyártásról maid szakmai előadásokkal folytatódott a szeminárium. Faragó Gábor mérnök, a svájci CIBA—GEIGY képvi­selője az úi araldit és uerol gyantáknak a mintakészítés- ben betöltött szerepéről (e témakörben a közelmúltban gyakorlati bemutatót is tar­tottak az LKM-hen) tartott előadást, maid további két szakmai előadás (előadóik: dr Mészáros István, äz T KM önt;’dé’é->ek főmérnöke Kra- zsalko>'ics 7ol*án az öntöde ősz* itweze'őie és Regdon Imre, a gyár mintakészítő üzemének üzemvezetője vol­tak) egészítette ki a délelőt­ti programot. Délután a szeminárium résztvevői megtekintették a Ba rad I a - ba t la.igot. Az öntödei és mintakészí­tő napok ma délelőtt folyta­tódtak Aggteleken. A részt­vevők egv csoportja tanul­mányi kirándulásra ment át a Kelet-szlovákiai Vasműbe, ahol korszerű mintakészítő üzem működik, s folytatód­tak az előadások is. Nyizs- nyánszky Tibor, az I.KM ön­töde gyáregységének vezető­je elnökletével a mintaké­szítő szakmunkás-utánpótlás­tól. a szakmunkasok tovább­képzéséről és a mintakészítő szakmunkásképzés petspek- tiváiáról. valamint az ..ön­tő" ágazati kohómérnökkép­zés oktatási módiáról és az. NME öntész.eti tanszékének kutatási tevékenységéről vi­táztak a szakemberek. A szeminárium ünnepé­lyes megnyitásával egyidő- ben a Cseopkő-szállóban ki­állítás nvílt. amely bemutat­ta a 100 éves diósgyőri SM- acélgyártás, valamint a ma­gvar mintakészítő üzemek te­vékenységét. érdekesebb munkáit. (nyikes) Osztályozó magánvizsga Beiratkozás a Dolgozók Általános Ma délután 4 óráig várják a Dolgozók Általános Isko­lájába (Miskolc III.. Rózsa F. u. 1. sz.. az. LKM 1. szá­mú kapujával szemben) azo- ! kát a jelentkezőket, akik még nem iratkoztak be az 1979 80-as tanévre. Jelent­kezni lehet: a dolgozók esti tagozatára (320 órás), illetve intenzív (160 órás) tagozatra; ez utóbbira a 20 éven felü­lieket várják. Az első tanítási nap: szep­tember 13: műszaknak meg­felelően. reggel fél 7-től, il­letve délután 3-tól. Azon továbbtanulók részé­re, akik a nyári szünetben egy osztály anyagából felké­szültek. az iskola 1979. szep­tember 25-én és 26-án osztá­lyozó magánvizsgát tart. A magánvizsgára még ma lehet jelentkezni, a beiratkozáskor. O r •• I ff hzepulo városaink Vidéki városaink, megyeszékhelyeink az utóbbi években egyre inkább jó értelemben vett riválisai lettek egymásnak — s Budapestnek is/.Ki tagadná, hogy ma már szinté min­den vidéki központunkban megtalálhatók a modern nagy­városra annyira jellemző sugárutak, tágas ligetek, neonfényes utcák, szélesvásznú mozik, gazdag kirakatok, bisztrók, koz­metikai szalonok, akárcsak Pesten .... A miskolci Herman Ottó Múzeum várostörténeti kutatói immár tíz éve hozzáláttak, hogy elkészítsék a város utca- kataszterét. Miközben a korabeli forrásmunkákat tanulmá­nyozták. egy XVIII. századi feljegyzésre bukkantak. Szerzője nem minden dicsekvés nélkül közölte: ........az utolsó fél év­században erősen meggyorsult a város fejlődése, amit az is bizonyít, hogy ez idő alatt nem kevesebb, mint öt új utca épült". A szerző bizonyára elkepedne. ha tudná, hogy az el­múlt harminchárom esztendő során Miskolcon több mint kétszáz utca .született, többségüket modern lakóházak övez.ik. Persze nem feltétlenül kell historikus távlatokhoz fordulni összehasonlításért ... A ma embere a városiasodás regen elképzelhetetlen üte­mének tanúja. Aki csak néhány évig él távol ..fatornyosnak" már aligha nevezhető szőkébb hazájától, az is nehezen ismer ra Visszatértekor régi szülővárosára, amely időközben kilo­méterekkel terjesztette ki határait, helyet adva új hidaknak. pályudvaroknak, rendelőintézeteknek, strandoknak, játszó­tereknek. sportpályáknak. i E vidéki „fővárosok" versengését magától értetődően évről évre nagyobb közönség kíséri figyelemmel. Mondhatni, az egész ország kíváncsi az eredményre. A történelmi kövek, históriai nevezetességek, építészeti emlékek, tájak, hagyomá­nyok valamikor az ország lakosságának csak kis hányadát vonzották vidéki varosainkba. Milliószámra éltek hazánkban olyanok, akik nem ismerték városainkat, vagy csak egyet- kettőt közülük. Tavaly, egy esztendő leforgása alatt egymillió látogatója volt városainknak. Ez a kíváncsiság már vidéki „fővárosainknak" szólt, azoknak a helyeknek, ahol a termé­szetes adottságok a modern élpt kényelmes, hasznos újdon­ságaival párosultak. Mi az a hajtóerő, ami arra készteti a vidékét, hogv saját központjait Budapesthez hasonlóvá tegye? A választ találóan fogalmazta meg egyik nagyüzemünk főmérnöke. Amikor beszélgetés közben saját városának megváltozott arculatára terelődött a szó. ő nevetve mondta: ..No igen. nálunk nem­csak a gépek és berendezések készülnek futószalagon, hanem az igények is...” Valóban, ezek az igények tették szüksé­gessé a felszabadulás óta. hogy varosaink alig három év­tized alatt évszázadok mulasztását pótolják. A falu. a vidék is magáénak akarja tudni, közelebb kívánja hozni mindazt a kényelmet, szépséget, modernséget, amelyet korábban csak a főváros — bár sokszor még az sem — nyújthatott volna. Minderre a lehetőséget elsősorban a szocialista iparosítás teremtette meg. amely az eladdig elhanyagolt, sokszor sivár mezővárosokat iparvarosokká és egyúttal kulturális cent­rumokká varázsolta. Az iparosítás nyomán az anyagi és szellemi kultúra új központjai alakultak ki hazánkban. A vidék és a főváros, közt folyó nemes vetélkedés alap­hangját éppen ez a megváltozott gondolkodás adja meg. Városainkban ezer és ezer olyan ember él, aki már tudato­san munkálkodik igénye beteljesedéséért, szeretett szülő­városa felvirágzásáért. Ezek a patrióták, saját szabad idejű­ket áldozzak fel. eszük es kezük munkáját bocsátják a kö­zösség rendelkezésére, hogy városuk szebbé, rendezettebbé, kulturáltabbá váljék. Ök azok. akik elébe sietnek jövöjüknek, s elhatározásukkal, lelkesedésükkel — csakúgy, mint a pesti patrióták — mél­tóak kívánnak lenni a szocialista nagyvárosok lakóihoz. K. F. Napirenden: megyénk környezetvédelme Dollár helyett rubelért A kombinált acélmű épí­tése során is minden lehető­séget megragad az LKM a takarékosságra. A közelmúlt­ban például döntés született, hogy a tőkés deviza felhasz­nálásának csökkentése érde­kében az acélműhöz szüksé­ges 45 kV-os tápkábeleket az NDK-ból szerzik be. Össze­sen 6 km és 50 méter hossz- nyi kábelről van szó. A pártkongresszus tiszteletére „Édes” vállalások Szerencsen A Magyar Édesipar Sze­rencsi Csokoládégyát .ínak dolgozói is csatlakoztak a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére indí­tott országos munkaverseny­hez. Egyik jelentős vállalá­suk: a kiemelt termékcso­portoknál a termékek minő­ségével elérik a „jó" kategó­riájú minősítést. Ázz:,! hogy a gépi állásidőket .15 száza­lékkal csökkentik. 1 millió forinttal növelik a termelési értéket 1978-hoz képest. Ígé­retet tettek a gyár szocialis­ta brigádjai és dolgozói ar­ra is. hogy az előző évhez ké­pest 4 százalékkal csökken­tik a fajlagos energiaköltsé­geket Szerencsen, ami 1.2 millió forint megtakarítást jelent. A világhírű szerencsi édesáru hírnevét is védi. nö­veli az a vállalásuk, amely szerint a selejt mennyiségét 6.77 százalékról 4.8 százalék­ra csökkentik, s ezzel a se- 'lejtmegtakarítás várhatóan eléri az 1.3 millió forintot. Kelendőek a MÉH-áruk Az Észák-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat szakemberei még a másodnyersanyagokból js ki- gyüjtik mindazokat a hulla­dékokat. amelyeket valami­lyen célra akár a háztartás­ban is fel lehet használni. Hogy mennyire hasznos ez a tevékenység, arra mi sem jellemzőbb: a vállalat két. Miskolcon üzemeltetett (olcsó áruk boltjának a forgalma az év első nyolc hónapjában megközelítette a hatmillió forintot! Az Országos Környezet- és Természet véld el írni Tanács kö­vetkező ülését 1979. szeptem­ber 20-án Kazincbarcikán tartja. A testület tagjai a Borsod megyei Környezet­és Természetvédelmi Bizott­ság előterjesztése alapján tárgyalják meg a borsodi iparvidék környezetvédelmi helyzetéről szóló előterjesz­tést. Más módi lesz a volánnál? Papucsos pilóták Ki viselje a kalapot, avagy a papucsot? A férjek kikér­nék maguknak ez utóbbival jelzett titulust, mégis szíve­sen viselik a papucsot. Nem­csak házi csoszogó gyanánt, hanem utcára, munkába is. Divat a klumpa, és még jó néhány „oriopétl" változatát látni az erősebb nem lábán. A Volán 3. számú Vállalata vezetőinek azonban szemet szúrt ez a módi. A baleseti okokat vizsgálva megállapí­tották: sok ficam, rándulás és néhány közúti baleset okát látják e labilis lábbeliben. Egy-egy pilótának ugyanis nemcsak a sima aszfaltra kell leszállnia a gépéről, ha­nem olykor nehezebb terep­re is. S ki az a gépkocsive­zető. aki azt merné állítani, hogy ö finoman — takaréko­san — tudja adagolni a gázt egy bizonytalan tartású láb­beliben? Hogy egy hirtelen fékezésről ne is beszéljünk! Egy KPM—BM együttes rendelet előírja, hogy „a jár­mű vezetőjének biztonságos, vezetésre kepes állapotban" kell a volán mögé ülnie. S ez nemcsak az italos állapotot tiltja. Ahogy az esztergályos nem dolgozhat hosszú hajjal, úgy a gépkocsivezető sem hajthat papucsban. Elkopta- lott mondás, de igaz: a gép­jármű veszélyes üzem. A volánosok egy szúrópró­ba során felderítették, hogv 150 gépkocsivezető közül 30 papucsban Vezette gépét. S mivel csak ennél a vállalat­nál jó néhány ezer ember a kormánykerék mögött ülve keresi kenyerét, az ilyen ap­róságnak tűnő probléma fel­nagyobbodik, ha ebből adó­dóan üzemi vagy közúti bal­eset következik be. S meg beszélhetnénk a táppénzes napok számának növekedésé­ről. illetve a vállalat szerve­zési. gazdasági gondjairól. E rögtönzött vizsgálatnál is úgy találták, hogy sok a papucsos pilóta. Egy igazgatói rende­letben nyomban megtiltották, hogy a gépkocsivezető szol­gálati időben ilyen lábbelit viseljen. A közúti és a for­galmi ellenőrök, a forgalmi osztály munkatársai rendsze­resen ellenőrzik majd, hogy’ a volánosok miben tapossák a pedált. A személygépkocsikon azonban ki ellenőrizze? Min­denkinek a józan belátására bízatott a járművezetési öl­tözéke. Egyik barátnőm — noha a tűsarkú topánt ked­veli — egy viseltesebb spor­tosat vált, ha volán mögé ül És így lenne ez rendjén hi­vatásosaknál, úrvezetőknél egyaránt. O. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom