Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-07 / 210. szám

Beruházási rekordnak ígérkezik Bútor­lesen — Kinőttük a babaruhát — mondja tréfásan az Avas Bútorgyár igazgatója. Deák István. A megjegyzés a tanmű­helyre értendő. amelyben évente 15 tanuló szorongott. A műhelv még ina is él. s meggyőződhettünk róla: ha abba tíz gyerek bement, öt­nek valóban ki kellett jön­ni. A végzősöket már kint, az üzemben bízták meg ko­molyabb feladatokkal. Az Avas Bútorgyár az utóbbi években jegyzett üzem lett a bútorpiacon. Ahhoz. hogy hírnevüket megőrizzék. jól képzett szakmunkásokra van szük­ség. Az eddigi mini tanmű­helyben arra sem nyílt mód. hogy lányokat is felvegye­nek. Holott az üzem létszá­mának fele most is a gyen­gébb nem képviselői közül kerül ki. Példátlan posta munka Némi állami támogatással, július 9-en megkezdődött az új tanműhelyük építése. Az igazgató pedig nem kis op­timizmussal bízik abban, hogy szeptember végén már átadják rendeltetésének. Ilyesmi még nem fordult elő Miskolc beruházásainak tör­ténetében. E példátlan posta- munka annak köszönhető: a gyár szocialista brigádjai mindent megtettek, hogy az építés ne húzódjon el az év­végéig. Tulajdonképpen a tmk-s munkások, valamint a Kilián György ifjúsági és a Zalka Máté szocialista bri­gád tagjai vállalták az épí­tés oroszlánrészt. Kecske­méti Gyula KISZ-titkártól tudjuk, hogy már több mint 200 óra társadalmi munkát végeztek, de a belső szak­ipari munkák még hátra- vanna. Itt, a gyáron belül minden új KlSZ-védnökség- gel épül. Ez lesz tehát a jö­vő biztosítéka, hogy a szárnybontogató pályakez­dők alaposan megtanulják az asztalosszerszámok for­gatásának fortélyait. Pergessük vissza néhány héttel az időt! Az Avas Bú­torgyár nevét a Monaco szekrénysor által felkapták a miskolci ipari kiállítás és vásár látogatói. Méltán ítélte oda a szakmai zsűri a városi Örökzöld kérdés, vásári be­mutatók alkalmával. Ezt kérdeztük mi is. Monaco Miskolcon — Jövőre 400 Monaco szekrénysort készítünk — mondta az igazgató. — A fe­lét Miskolcon. a Domus Áruházban, a másikat pedig Budapesten, a Skálában ér­tékesítjük. Ezzel a két nagy kereskedelmi egységgel van- mak már tradicióinl?. s ide gazdaságos szállítani. Folvtassuk a jövő tervei­vel. Ebben az évben a teljes gyártmányválasztékot felfris- , sítették. Úgymond tiszta profilú gyár lettek. Jószeri­vel a szekrénysorokra szako­sodtak. amelyekből 11 fajtát gyártanak. A Borsod-ex stí­lusában hasonlít a Monacó- hoz. Olyan kapós. hogy csaknem a gyártósorról vi­szik el. Ez az a típus, amely jól igazodik a házgyári la­kások méreteihez. A vállalat terveiben szerepel, hogy jö­vőre minden egyes szekrény­sorhoz dohányzóasztalt is adnak. melvnek díszítése megegvezik a szekrényeké­vel. A kereskedelmi megál­lapodás azonban úgy szól. hogv ezeket nem kényszerí­tik a vevőkre, hanem önál­lóan is megvásárolhatók. Ahol a fát vasalják Az „avasi” bútorok híre nemcsak szőkébb pátriánk­ban kapott szárnyra. Az NSZK-ba igen tetszetős, matt felületű cipőtartó komódokat exportálnak. Csehszlovákiá­ba pedig saját tervezésű szekrénysort. Az itt gyártott bútorok tervei azonban mind helvben készültek. Bállá De~ zsö irányításával, a műszaki osztály dolgozóinak rajzasz­talán. Röpke kis gyárlátogatásunk alkalmával meggyőződhet­tünk róla, hogy szép. de ke­mény munkát végeznek a lá- nvok. az asszonyok, a férfiak. Ügyes masina varija cik­cakkba a vékony tölgy fur- nerlemezeket. a hibákat olykor vasalóval korrigálják. Az edzőüzem levegőjéhez nem voltam elég edzett, s a munkások megmosolyogtak, amikor kicsordult a köny- nyem. De mondhatom, ezek nem a bánat könnyei vol­tak. 4 Tölgyfát varró lányok % Tanműhely lesz ebből, akárki meglássa! tanács elnökének különdíját. S a legnagyobb elismerés a legnagyobb zsűri jé: a közön­ség díja. De nemcsak a mis­kolciak szerettek bele a Mo- nacóba. Balatonalmádiból. Zalaegerszegről ‘érkeztek te­lefonok. s persze helyből is: hol lehet megvásárolni? 4 IflV készül a kis komód OLÁH ERZSI Az új tantervek •• ülést tartott a művelődési bizottság Tegnap délután a városi tanácson Csótai János, a ta­nács elnökhelyettese, a művelő­dési állandó bizottság elnöke vezetésével ülést tartott a mű­velődési bizottság. A testületet Csótai Janos tájékoztatta az elmúlt ülés óta történt fontosabb esemé­nyekről. Ezt követően Szolga István számolt be arról a vizsgálatról, amelyet a^ ál­tala vezetett ideiglenes al­bizottság végzett a DIGÉP- ben és a Miskolci Pamutfo­nóban a párt nőpolitikái ha­tározata helyi megvalósulá­sáról Ezt a témát nemrégi­ben tárgyalta a megyei es a városi pártbizottság, s napi­rendre tűzi a tanács végre­hajtó bizottsága is. A vb elé kerülő jelentést hasznos ész­revételekkel. javaslatokkal egészíti ki a művelődési bi­zottság is. Egyébként egy másik ideiglenes albizottság most kezdi meg munkáját. Tagjai Barna István vezeté­sével a Borsod megyei Tej­ipari Vállalatnál vizsgálják, milyen a vállalatnál a kultu­rális és sportélet, a dolgozók egészségügyi és szociális helyzete. Ez a vizsgalat is a tanácsi vb elé kerülő jelen­tést egészíti majd ki. A továbbiakban Tolnay Fe­renc, a művelődésügyi osz­tály vezetője ismertette azt a vb elé kerülő tájékoztatót, amely az általános iskolai új tanterv bevezelésenek tapasz­talatait elemzi. Az 1978—79-es tanévben kezdődött meg az új tanterv fokozatos bevezetése, s az 1985—86-os tanévben fe­jeződik be. Bevezetései az ország több iskolájában kí­sérlet előzte meg. így pél­dául Miskolcon a matema­tika. a környezetismeret és az állampolgári ismeretek tantárgyakból. Amint azt Tolnay Ferenc elmondotta, az új tanterv dokumentumai kedvező fogadtatásra találtak Miskolc pedagógusai körében. Velöpvak őszié o A Vetőmag-termeltető és Éltékesítő Vállalat Észak­magyarországi Központ ja ma délelőtt sajtótájékoztatót ren­dezett. amelven Horváth Ist­ván igazgató tájékoztatta a megjelenteket az. őszi vetó- magellátásról. Ne csak a látszatért! A párt nőpolitikái határozata óta kétségbevonhatatlanul sokat változott a nők helyzete. Ez, a határozaton túl. a szem­léletváltozásnak is köszönhető. Változott, de nem megvál­tozott! A hirtelen fordulatot nem is várta senki. A teljes emancipáció — folyamat. Csak az nem mindegy, hogy lassú vagy gyorsított... Sok mindenben lényegesek az eredmények. Jobb lett pél­dául a nők szociális helyzete, valamelyest könnyebb a má­sodik műszak is. megnőtt közéleti szerepük és így tovább. Ám ártanánk a gyorsított folyamatnak, ha nem vennénk észre a felszínes jelenségeket, a megszépítő látszatot. Egy tanácskozáson hallottam: ..A különböző választott tisztsé­gekre alkalmas nők testületi munkába való bevonását csak statisztikai igénynek tekintik". Aki ezt mondta, fején találta a szöget. Egyelőre nem ritkaság, hogy amit teszünk, azt nem a nők érdekében, ha­nem a csalóka statisztika kedvéért tesszük. S hogy nem a légből beszélek, hanem a valóságot mondom, hadd érzékel­tessek a következő példával. X. vállalatnál évről évre do­kumentumok bizonyítják, hogy a dolgozó nők mennyi ju­talmat. szociális segélyt kaptak, ki. milyen kedvezményben részesült. Mindez szép, és igazán dicséretére válik a gazda­sági és pártvezetőknek. A szépséghiba csak az, hogy ezek — a szép statisztikát jelentő — juttatások a nőnek szólnak, s nem a társadalomban egyenlő jogú és egyenlő rangú em­bernek. S hogy ez mennyire így igaz, a következőkkel bizo­nyítom. Ha „csak" juttatásról van szó, megy minden si­mán. Ez is politikum. De a politika lényege rögtön elsik­kad. ha azt kérdezzük az igazgatótól vagy a párt titkártól: mutassanak lány- vagy asszonyneveket a káderfejlesztési listán, s egyáltalán mondják meg. hogy a vállalat nagy­ságához képest hány százalék a női vezető? A zavart ma­gyarázkodás nem marad el. „Kevés a rátermett nő" — mondják. Miből gondolják, ha egyszer nem is próbáltak meggyőződni róla: ha nem képezték őket olyan előrelátással — politikai hozzáállással —, mint a kiszemelt „erősebb nem" esetében! A nőknek nem csak juttatni kell. Lehető­séget adni — az anyagi természetű dolgokon túl — arra, hogy minden vonatkozásban, így a vezetésben is felzárkóz­hassanak. s betölthessenek őket megillető helyet. Nem csak a vezetővé válásuk, de a már politikailag és szakmailag képzett nők magasabb gazdasági vezető funkcióba állítása is vontatott. 'S íme. a valóságos statisztika így mond ellent a felszínes, a megszépített, a látszólagos statisztikának: „Az üzemi, intézményi pártbizottságok hatáskörébe tartozó ve­zetők között még mindig csak nyolc százalék a nő." (Idézet a városi part-vb elé terjesztett jelentésből.) Ehhez a meg­állapításhoz nem kell kommentár ... És a társadalom sejtjében, a családban hogyan állunk a nőkérdéssel? Javult a helyzetük s folyamatosan javul. A körülmények ismertek és eléggé publikáltak. Most a még szembetűnő gondok közül csupán egyet ragadjunk ki: ha kap is egy nő közéleti szerepet, jut-e rá ideje az otthon lekötöttsége mellett? Zömében nem. És az a legfőbb baj. hogy nemcsak a középkorosztályban van ez így, hanem az ifjabb, a „stafétabotot átvevő” nemzedék esetében is. Hivatalos helyen hangzott el: a fiatal lányok többsége, amíg férjhez nem megy, aktív KISZ-tag. lelkes társadalmi mun­kás, közéleti ember. S a házasság után? Jó, ha megmarad passzív KISZ-tagnak. Mert a család . .. Igen ám. csakhogy az ifjú férj is a „család" — neki mégis marad ideje a köz- életiségre, önállóságra, szóval zavartalanul éli a maga ré­gebbi, megszokott életformáját. Jelzés ez. A társadalomban is. a családban is tovább kell oldani a megkötöttségeket. Nem a statisztika, nem is a nők kedvéért, hanem az egyenjogú ember, végeredményben a társadalom érdekében. (csata) A legnemesebb társadalmi munka A Vöröskereszt felnőttségének jele,.. A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusának határozata alapján az országos vezető­ség kimunkálta azt a prog­ramot, amely a szervezet társadalmi munkásainak kep- zsével, továbbképzésével fog­lalkozik. Megyénkben nyom­ban a határozat végrehajtá­sa után megkezdődött a terv­szerű munka. Ennek ered­ményeiről és a további ten­nivalókról hangzott el beszá­moló tegnap a Vöröskereszt megyei vezetőségének ülé­sén. Az írásos beszámolóhoz Krasznai Gáborné. a Vörös- kereszt megyei szervezetének titkára adott szóbeli kiegé­szítést. Mondandóját a kö­vetkezőkben summázhatjuk: a vezető- es az aktivista­képzés végrehajtásának ta­pasztalatai szerint nőtt az alapszervezetek szama es a taglétszám is tovább nőtt. Emelkedett a vöröskeresztes munka színvonala, s tovább szélesedtek a munkakapcso­latok. több támogatást kér­tek és kaptak a vezető szer­vektől. A kongresszus óta több ezren ismerkedtek meg a határozatokkal, s igyekez­nek annak szellemében dol­gozni. Dr. Szabó István, a Vörös- kereszt megyei szervezete el­nökének szavaival élve. ez az egyik legtisztább, legneme- seb társadalmi munka; a bajbajutottakon segít. Dr. Tóth Judit, a megyei egész­ségnevelési csoport vezetője szerint a mozgalom felnőtt­ségének jele. hogy szervezet­ten. tervezetten és céltuda­tosan törekszik a magasabb szaktudás elterjesztésére. A problémát csak abban látja, hogv az alapszervezetek szá­mára nem állnak megfelelő mennyiségben rendelkezésre segédanyagok és tematikák. Gondot jelent időnként a tanfolyamok és a továbbkép­zések helyének megválasztá­sa. mert szerinte a Kisva- dász étterem például alkal­matlan hely egy ilyen to- vábképzés lebonyolítására. Ebben a munkában úttörő szerepet vállalt a Vöröske­reszt megyei vezetősége, hi­szen elsőként jelentkezik az országos végrehajtó bizott­ság előtt a határozat végre­hajtásának beszámolójával. Velikov Ivanovné. a Vörös- kereszt Országos Szervezeté­nek képviselője mondott* hogy ezek a számok «.» mögötte álló munka elbűvö­lő lehet azok számára, akik­nek vöröskeresztes mozgalmi tapasztalatuk van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom