Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-01 / 205. szám

Kibontakozóban az új acélmű r Államtitkári—miniszter helyettesi szemle $ Tájkép mederrendezés kőiben . Az őszi és a ta­vaszi árvizeknek szinte mindig vele­járója volt, hogy a Szinva Alsóhámor­ban kilépett medré­ből, elöntötte a ker­teket, s gyakran az alacsonyabban fek­vő házak pincéit is. A Losonczy utcában levő hidat — hogy a viz szabadon le­vonulhasson — min­dig fel kellett törni. Szükségessé vált a meder minél homa- maróbb való rende­zése. A városi tanács az Észak-magyaror­szági Vizügyi Igaz­gatóság IV-es szá­mú szakaszmérnök­ségét kérte fel a Szinva megzabolá- zásóra. Július else­jén a szakaszmér­nökség dolgozói 120 méterre a Losonczy- hidtál ives meder­burkoló elemek fek­tetését kezdték meg, s 850 méter hosz- szan, a Garadna patak torkolatéin folytatják e munkát, amely előrelátható­lag a jövő esztendő vénéig tart. Ezzel párhuzamo­san a patakpartot is kikövezik, s sé­tányt alakítanak ki a Szinva felett, a Garadnáig. # Kövezik a Szinva partját.,, Államtitkári—miniszterhe­lyettesi szemlén értékelték tegnap az új, kombinált acélmű építésének helyzetét a I.enin Kohászati Művek­ben. A szemle vezetőit, dr. Sza­bó . -lost, az ÉVM államtit­kárát. Csénányt Sándort, a Központi Rizottság tagiát. a KOM miniszterhelyettesét, valamint a résztvevőket — köztük a két minisztérium és a két ágazati szakszerve­zet . képviselőit, dr. Tolnai Lajost, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét. Kolláth Sándort, a városi pártbizott­ság titkárát és másokat — dr- Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatói a kö­szöntötte. Az. üdvözlő sza­vak után a résztvevők meg­tekintették az acélműépítés színhelyeit. A leglátványosabb építési területen. a föcsarnoknál már lenyűgöző látvány fo­gadta a látogatókat, ak.k most először kaptak lehető­séget arra. hogy lifttel fel­menjenek az ötven méter magasba, s onnan is szem­ügyre vehessék az épülő acélművet. Már kibontako­zóban az új acélmű I. sza­kasza. amelynek végen, a jö­vő esztendő utolsó negyed­évében acélt akarnak csa­polni a konverterekből. A helyszíni bejárás után a szemlézők megvitatták a be­ruházás megvalósításának jelenlegi helyzetét. Az írásos értékelő anyaghoz' dr. ?/ep- pelfeld Sándor adott szóbeli kiegészítést. Egyebek között szólt arról, hogy a legutób­bi szemle határozatában fog­laltak összességében telje­sültek. noha nehézségek is vannak- így például, annak ellenére, liogy a KOGÉP- • TERV igen nagy erőfeszíté­seket tesz a kivitelezők terv­ellátásáért az importberen­dezések terveinek honosítá­sa. vagy például a villamos és műszeres tervek, a költ­ségvetések hiányoznak. Ütem­terv szerint halad viszont a hagyományos építés, s fel­gyorsult az oxigéngyár ki­vitelezése. Az acélszerkeze­tek szerelésénél gondot okoz. hogy Jugoszláviából késve érkezik az ott megrendelt acélszerkezetek még hiány­zó mennyisége. A vezérigaz­gató felhívta a figyelmet ar­ra. hogy a hazai gépgyártó vállalatok szigorúan tartsák be a szállítási határidőket. hiszen minden késedelem mások munkáját akadályoz­za. Időben fel kell készülni­ük — például a megfelelő szerelői kapacitás biztosítá­sával — a technológiai sze­relő vállalatoknak is. Kérte az illetékes minisztériumo­kat, adjanak segítséget im­portalkatrészek beszerzésé­hez. Szólt arról is, hogy a beruházás megvalósításának költségei jelenleg megnyug­tatóak. A tanácskozók Csépányi Sándor elnökletével vitatták meg a látottakat és? hallot­takat, Éles vita alakult ki amiatt, hogy az Állami Fej­lesztési Bank — az új Pol­gári Törvénykönyv életbe lé­pésének következményeként — szigorúbb szerződéses fe­gyelmet követel, s emiatt néhány kivitelező vállalat nehéz anyagi helyzetbe ke­rült a finanszírozás késedel­me, csökkenése miatt- A Két minisztérium és az ÁFB ve­zetői a napokban ezt a té­mát külön is meg'ital;ák, A szemle résztvevői hatá­rozatot fogadtak el. amely megszabja a további tenni­valókat. Ny. I. * A patak egy része már az új betonvályúkban fut... (Sólymos László felvételei) Felülvizsgálják a Széchenyi úli J áruszállítást A Miskolci Közlekedési Vallalat autóbuszvezetői jog­gal kifogásolják, hogy Mis­kolc belvárosában a csúcs­forgalom idején rendkívül nehéz,a . munkájuk. A veze­tést. az utasok biztonságos és gyors szállítását akadá­lyozzák a csúcsforgalom ide­jén is dolgozó árutqrítők, áruszállítók — gépjárműveik szinte eltorlaszolják a Szé­chenyi utat. A Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csa ezért azzal a javaslat­tal fordult a városi tanács illetékeseihez, hogv vizsgál­ják felül: valóban elenged­hetetlenül szükség" van-e csúcsforgalomban is a tö­megközlekedést akadálvozó áruszállításra, rakodásra a Széchenyi úton. Tisztelgés Jókai emlékének A Borsod megyei Termé­szetbarát Szövetség, illetve megbízásából a különböző szakosztályok a megye szer­vezett természetjáróinak nagy érdeklődése közepette ren­dezték meg ez idén a jubi­leumi jelvényszerző túrasoro- •zatot. Ezer és ezer borsodi­miskolci turista, diák járt Sátoraljaújhelyen, a diósgvő- riek bükki ünnepségén. Ti- szacsécsén és Prügyön Mó­ricz nyomában, s köszöntötte a jubiláló kazincbarcikaia­kat a megyei minősítő tábor­ban. A jubileumi jelvényszerző túrasorozat zárótúráját a me­gyei szövetség megbízásából a diósgyőriek rendezik a 70.1 méter magasan levő örvény­kőn. illetve a Köpüs-forrás- nál. Szeptember 9-én a nagy magyar író. Jókai Mór emlé­ke előtt tisztelegnek a megye turistái, akinek a DVTK ter­mészetjárói örvénykőnél (kedves tartózkodási helve volt ez bujdosása ideién Jókainak) 1959-ben emlék­művet emeltek. A Köpüs- réten és a forrásnál pedig az MVSC forrásépítőire emlé­keznek majd turistáink, akik ugyancsak 20 évvel ezelőtt alakították ki társoHalmi munkában a szép forrást. Kél levél a lelicsali natika sorsáréi A itesti példa Amíg gép n incs, kell a kéz Ha Miskolc egyszer tiszta lenne... Több alkalommal foglalkoz­tunk a hejőcsabai patika jö­vőjével. Ismertettük azokat a terveket, elképzeléseket, me­lyek a műemléképület meg­mentésére születtek. Legutóbb azt közölhettük, hogy a városi tanács építési és közlekedési osztálya megállapodásra jutott az érdekelt leiekkel, azaz a Gyógyszertári Központ és a KP AI Közúti Igazgatóság veze­tőségével, s most már eldön­tődnek tekinthetjük, hogy nem bontják le. hanem eltolják — körülbelül tíz méterrel — az épülő 3-as út mellől az árká­dos. szép énülelet. E cikk meg­jelenése után két. egymásnak némilee ellentmondó levelet kaptunk. Détshy Mihály építészmér­nök. az Országos Műemléki Felügyelőség területi előadó­ja — a sajtófigyelőből élte­sül vén a patika sorsa feletti vitáról — csodálkozásának adott hangot: ..Vajon miért merült fel az épület lerom­bolásának, vagy eltolásának kérdése, amikor a KPM Köz­úti Föosztálva 1977. augusz­tus 1-én. 758 978 1977. sz. ha­tározatával — korábbi hatá­rozatát módosítva — a 3. sz. főút e szakaszán olvan terv megvalósítását írta elő. amely nem teszi szükségessé az épü­let lebontását.” A továbbiakban részletesen is ismerteti a határozatot, mely ezzel a mondattal zá­rul: ..A határozat módosítá­sát az tette szükségessé, hogy á Miskolci városi Tanács és az Országos Mücnncm J. iigyelőség nem járultak hoz­zá a Csabavezér út 63. sz. alatti műemlékjellegű gyógy­szertárépület lebontásához, illetve ragaszkodtak annak további fenntartásához.’’ Ezek után érthető Détshy Mihály csodálkozása afölött, hogy a döntés után két év­vel. még mindig vitatkoztak egy darabig a felek, mielőtt kialakult a végleges állás­pont Miskolcon is. • • A másik levelet Varga Jó­zsef, a KPM Közúti Igazga­tóság igazgatója írta. Idéz­zük: ..A KPM a korszerűsítési munkák tervezésétől kezdve azon erőlködött, hogy a kér­déses gyógyszertár épület el­bontásra. vagy eltolásra ke­rüljön. Legutóbb 1979. július 9-én. a városi tanács ÉKV- osztálya és a KPM Közúti Igazgatóság között folytatott tárgyaláson is szerepelt e ház témája. Az igazgatóság sür­gős intézkedéseket kért a vá­rosi tanács ÉKV-tól. mert fi­nanszírozási lehetőség csak addig van. amíg a 3, sz. fkl. út korszerűsítési program nem fejeződik be. Az ÉKV- osztály vezetője ígéretet tett a soron kívüli intézkedésre, egyrészt az Országos Műem­léki Felügyelőség felé, más­részt a területkijelölés iránt. Ezt követően a városi tanács ÉKV-osztályának képviselői bemutatták azt a programot, amelyet az ÉSZAKTERV ké­szített a ház eltolására, s amely végleges megoldást tartalmaz.’’ Nem érdemes firtatni ma már azokat az ellentmondá­sokat. melyek a levelekből kicsendülnek. Elégedjünk meg vele. hogy a patika megma­rad. s idézzük befejezésül is­mét a műemléki felügyelő­ség területi előadóját: ..A pa­tikaépület egyesek által any- n.vira szorgalmazott lerom­bolása. eltekintve a műem­léki kártól, amivel a környé­ket egyetlen megmaradt han­gulatos elemétől is megfosz­taná. indokolatlanul súlyos anyagi áldozatot igényelne, hiszen az épületben működő patika és a két emeleti la­kás pótlása több milliós költ­séget jelent. És. ha netán a gyógyszertár újabb, korsze­rűbb helyiséget kapna, he­lyette a főút mellett való­sággal kínálkozik vendéglátó célra az épület.” B. D. Még egyszer. t|c lehet, hogy nem utoljára, visszaté­rünk az augusztus elején megjelent. Tisztasági őrjára­ton című cikkünkre. Akkor Miskolc idegenfor­galmi helyein nem éppen szívderítő látvány fogadta a szemle résztvevőit. ígértük, hogy az érintett vállalatok vezetőit megkérdezzük, mi­lyen intézkedéseket tesznek, hogy Miskolc rangjához illő rend legyen a városban. Rendteremtők Többen már válaszoltak, most pedig a Miskolci Köz- tisztasági Vállalat igazgató­jával, Kovács Zoltánnal si­került eszmét cserélni. Hivatásánál fogva ez az a cég. amelynek egyre táguló, terjeszkedő városunkban meg kell találnia a rendte­remtés módiát. De képes-e tízezrek után egy-egv utca­seprő járni? A munkaerő­gondokról szóljon inkább az igazgató. — Miskolc olyan adottsá­gú város, ahol a gépesítés nem old meg mindent. Taka­rító személyzetből 120 is el­kelne. de jó. ha egy nao 50 megjelenik közülük. Eddig hetenként adtuk a fizetést, most úiabb módszerrel kí­sérletezünk. Megpróbálunk naponta fizetni, hátha ez a megoldás csábítóbb lesz. Hogy mennyit lehet meg­keresni itt egynapi munká­val? Száz forint a tarifa. Az igazgató szerint hirdetni sem kell ezt az űj rendszert. Száj- ról-szájra sokkal gyorsabban terjed a hír. mint írásos mó­don. Az érdeklődők között egyébként is akadnak olya­nok. akik nehezen birkóznak meg a nyomtatott szöveggel. Egyetemisták, sepr duel A Nők Lapjában jelent meg még a műit évben, hogy Budapesten bölcsészhallgatók vették magukra a sárgacsí­kos mellényt és takarítottak. Az egyetem KISZ-bizottsáaa szervezte az akciót, de ki tudja, Miskolcon követőkre találna-e? Ha nincs kéz. hát kell a gép. A takarító masináknak az utóbbi időben igen borsos lett az áruk. De a másik probléma, hogy a szocialista országokban most sehol sem készítenék ilyen géneket. Járdatakarító gépünk példá- ul egyáltalán nincs. Amilye­neket a Keleti és a mi pá­lyaudvarunkon is látni, olvan kis kaoacitásúak — és hozzá elég drágák —. hogy az em­ber is túltesz a teljesítmé­nyükön. Fordul a kocka Megemlítettük az igazgató­nak. úav látjuk: Miskolc sze- métgvűitőkben is igen sze­gény város. Egyetértett az észrevétel­lel. de megnviistat6«képpen a következőket mondta: — Fölmérték hogv az új lakóteletekre é« az idegen- forgalmi helvekre mennyi szemétgyűjtőt kell elhelyez­ni. Fontossági sorrendet ál­lapítunk meg. és ha a szé­kesfehérvári gvár eleget tesz szállítási kötelezettségei rc\z. folyamatosan állítjuk fel a szemétgvűitőket. Az erős be- tontaloúakból sajnos nem lesz utánpótlás, á gyengébb, alumínium alkotmányokat viszont az erős emberek iaen hamar tönkreteszik. A meg­lévőknek évente a negyedét kellene emiatt újakra cserél­ni. Egy tároló ára pedig 700 forintunkba kerül. — Költségvetésből gazdál­kodunk. Természetesen előbb­re való egy műtőasztal, mint a szemétgyűjtő. De. ha vala­mi csoda folytán fordulna a kocka, s éppen a rongálók- nak nem jutna műtőasztal .., O. E. \ Zabolázzál a Sivál

Next

/
Oldalképek
Tartalom