Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-29 / 229. szám

1 A takarékosságban a lakosság is segíthet Fűtés előtt a fűtésről ..Közeleg a fűtési időszak, ezért is kerestük fel az 1979. január 1-én alakult Borsod megyei Távhőszolgáltató Vál­lalat igazgatóját, Hőnigh Mi­hályt, hogy arról érdeklőd­jünk: hogyan sikerült az új vállalatnak átpnenelet bizto­sítani, miként végezték el a nyári karbantartást, s mit tesznek az energiatakarékos­ság érdekében. — A vállalat egyrészt sze­rencsés, másrészt bizonyos (okig rossz idöpnutban alakult, hiszen a fűtési idény közepén jött létre. Háromnegyed év él­ni oltárai hogyan foglalná ösz- sze eddigi tevékenységük lé­nyegét, eredményeit? — Ami az egyik oldalon rossz volt — mármint, hogy a fűtési szezon közben ala­kult meg a vállalat —. a másik oldalon feltétlenül kamatozódott, ugyanis a ko­rábbiaknál is jobban felké­szülhettünk a nyári karban­tartási munkálatok elvégzé­sére. Kezdeti célkitűzésünk nem is lehetett más, mint folyamatosan biztosítani a fűtést, a meleg vizet. Kevesen tudják, hogy nem­csak Miskolc, de január 1-ét'ől Ózd, Kazincbarcika, Leninváros. Sátoraljaújhely _és Sárospatak, október 15- étől pedig Ernőd. Mezőkö­vesd és Putnok távhőt szol­gáltató telepei is hozzánk tartoznak. Sokan és sokszor felvetették már, szükség volt-e vállalatunk létrehozá­sára. A Borsod megyei Ta­nács csütörtökön számolta­tott be bennünket munkánk­ról, s dr. Pusztai Béla álta­lános elnökhelyettes is meg­erősítette: az üzemviteli, karbantartási és fejlesztési munkálatok megkövetelték egy önálló vállalat létreho­zását, amelynek eddig vég­zett munkája igazolta is e szükségszerűséget. Lényege­sen szervezettebben folyt a nyári karbantartás, mint ko­rábban, hiszen a téli szol­gáltatás elsősorban ettől függ. Nyugodtan tekintünk a fűtési idény elé ... — Mit tehetnek, mit tesznek az energiatakarékosság jegyé­ben? — Ha a. rendeletek nem szabnák meg ilyen irányú feladatainkat, akkor is kellene tennünk a takarékosság érde­kében. így például azt — s ez újdonság —, hogy a jö­vőben már két egymást kö­vető hideg nap után — ami­kor a napi átlaghőmérséklet 12 tök alá csökken — fűteni kell. Ezért a fűtésért termé­szetesen fel kell számolnunk a 10 fil’éres napi légköbmé­terenkénti értéket. De — nem kell fizetni a lakóknak a próbafűtésért, amelyet szer­te a megyében ezekben a napokban kezdünk, A taka­rékosságot szem előtt tart­va. ahol csak lehet, ezt ok­tóber 10-e táján végezzük, ugyanis, amíg hideg vízzel légtelenítünk, „átmossuk” a vezetékrendszert, addig egy­két nap eltelik, ezután kezd­jük csak a próbafűtést, s ok­tóber 15-én már azonnal in­dul a fűtés. Az energiataka­rékosság jegyében azonban a lakosságtól is támogatást vá­runk. Szeretnénk, ha jelez­nék: hol észlelnek túlfűtést. Mi folyamatosan ellenőrizni fogjuk a lakótelepeken a hőmérsékletet, s ahol túlfű­tést észlelünk, ott termográf készüléket helyezünk el, hogy méréseink pontosságát akár több napra is ellenőriz­ni tudjuk. Jelentős energiát takaríthatunk meg ezáltal. Másik ilyen lehetőség — ami­ben ismét csak a lakók tehet­nek sokat, —, ha nem az ut­cát fűtjük. Azaz. jól szige­telik lakásaik ajtaját, abla­kai, mert a rossz szigetelés 15—20 százalékos energia­többletet igényel. — És az intézmények fűtése? — A 11 1979. NIM sz. ren­delet már intézkedik arról, hogy a közületek — gyer­mekintézmények, egészség- ügyi intézmények szolgálta­tóházak, boltok stb. — fűté­sében milyen szigorításokat kell alkalmazni. A közületek igen sokat tehetnek az ener­giatakarékosság érdekében, hiszen esetenként megoldha­tó a szakaszos, a többségnél a csökkentett fűtés. Azt kér­jük, hogy ahol gondok mu­tatkoznak, keressenek meg bennünket, hogy közösen old­juk meg ezeket a problémá­kat. (Csak zárójelben jegyez­zük meg: előkészületben van a lakossági fűtés sza­bályozását módosító rendelet is. Ennek értelmében nap­pal reggel 8 .óra és este 8 óra között a lakásokban 20. este 8 és hajnali 4 óra között pe­dig 16 fokos hőmérsékletet kell biztosítani. Hajnali 4 és reggel 8 óra között átmeneti időszak van. amikor 16 fok­ról 20 fokra fűtik fel a la­kásokat. Ettől az interval­lumtól 2 fokos túlfűtöttségi érték engedhető meg, na­gyobb hőfok esetén kérni fog­ják a lakosságot, jelentse ezt.) — Végezetül a fűtési díiak­ról néhány szót. ha hallhat­nánk . .. — A rendeletek éneimé­ben a hőszolgáltatás ára — lakott négyzetméterenként és naponta — a korábbi 13 fo­rintról 18 forintra emelke­dett. — Megerősítettük el­lenőrző szolgálatunkat, a hi­bafelvevő egységet, és pa­naszirodát hoztunk létre, hogy a lakossági panaszokat megfelelően ki tudjuk vizs­gálni. TÓTH ZOLTÁN kerlészkedóLnek ajánljuk Telepítési módszerek Előző cikkeinkben beszá­moltunk azokról a talajmun­kákról, amelyeket a gyü­mölcsfa és szőlő telepítése előtt szükséges elvégezni. ír­tunk arról is, hogy szőlőt ősszel is lehet telepíteni, sőt biztosabb, mint tavasszal és csupán meg kell védeni az elültetett szőlőt a téli hideg ellen. Szőlőt lyukba vagy gödörbe ültessünk. Lyukba ültetésnél a töke helyét pálcikával jelöljük meg, mindig ugyanazon a he­lyen, S—5 cm átmérőjű, kb. 120 cm hosszú ültető fúróval 40—50 cm mély lyukat fúrunk, és eb­be helyezzük — az előzőleg egy napig vízben áztatott — gyöke­res vesszőt. Az ültetési n*ély- ségnél kicsit lejjebb kerüljön a vessző. Ezután a lyukba bedugott oltványt kicsit feljebb húzzuk, hogy így a visszahajtott gyöke­rek kedvező helyzetet foglalja­nak el. Annyira húzzuk fel az oltványokat, hogy a forradás he­lye a talaj felszíne felé kerüljön. Ezután az ültetővasat a lyuktól 5—S cm távolságra függőlegesen az ültetési anyag talpánál 8—10 cm-rel mélyebben a talajba szúrjuk, ezután elhúzva, az ül­tetési anyag felé tolva szorítjuk be a gyökeres oltványt. Gödörbe ültetéskor 40—50 cm széles és mély gödröt ásunk úgy, hogy a jelölőpálcika mindig a gödör sarkánál legyen. A gödörbe ra­kott gyükeres oltványt úgy he- levzzük el. hogy a gyökerek a gödör fenekén egyenletesen, ter­mészetes helyzetükben terülje­nek szét. Az ültetési anyag fel­ső része a jelzőpálcika közvei- len közelében, annak mindig azonos oldalán és ártól egyenlő távolságra legyen. Az iskolában nevelt szőlőoltvány csapja a föld felszíne felé kerüljön. A lejtős parcellákon a lejtő felső részén 2—‘3 cm-rei mélyebben. *» lejtő lábánál néhány centiméterrel magasabban célszerű ültetni a Tízerózió várható hatása miatt. Ezután kapával a földet gödör­be húzzuk, és eközben az ülte­tési anyag rázogatásaval juttat­juk a földet a gyökerek köze. Ha félig megtelt a gödör, akkor a föld betaposása következik. A gödör teljes betemetése után a földet ismét megtapossuk. Az ősszel ültetett oltványokat min­den alkalommal fel kell kupa- colni. Gyümölcs telepítésénél a taazi- keriben az ültetendő gyümölcs- facsemete helyet úgy kell kije­lölni, hogy a területen egy kis hely sem maradjon kihasználat­lanul. A fák levegőssége, meg­világítása, valamint a terület munkálhatósága a négyes kötés esetében a legjobb. A fák terü­leti igényének a meghatározásá­ban alapszabály, hogy a fákat egymástól olyan távolságra kell ültetni, amekkora átmérőjű ko­ronát fejlesztenek legnagyobb kifejlődésük idején. Ellenkező esetben a fák felnyurgulnak, felkopaszodnak, a termés meny- nyisége és minősége fokozatosan csökken, a kártevők elleni nö­vényvédelem lehelellenné válik. Ezért a következőket ajánljuk a legkisebb fatávolságként: alma. törpe alanyon 5 m. sövényként 3,5 m. alma vad alanyon 7 m, birs, mandula őszibarack 3 m, körle. törpe alanyon S,5 m. sö­vényként 3 m. cseresznye 8 m, meggy 5 m, sövényként 3,5 m, szilva, kajszi « m. dió. gesztenye 18 m. Gyümölcsfa-telepítésnél laza szerkezetű talajon mélyebb, kö­tötteken sekélyebb gödröt ásunk. Sekélyebb méretű gödröt ásunk akkor is, ha az altalaj rossz mi­nőségű. Általában mélyrétegü, levegős talajban 1—1,2 m széles és «0—80 cm mélv gödröt ásunk, úgy. hogj’ a feltalaj az egyik oldalra, az altalaj a másik ol­dalra kerüljön. A beszerzett cse­metéről a m-gro’tg'lt gvök**e*. a megrongált koronarészekkel együtt levágjuk, és ültetés elölt egy napig vízben áztatjuk. Ül­tetéskor vigyázzunk arra. hogy a csemete 1—2 em-rel magasab­ban kerüljön be a talajba, hogy süpDedés esetén arra a szintre kerüljön a csemete, amilyen szinten volt a csemetekertiben. Amennyiben a csemetét arra a helyre tettük, ahol elhelyezni kívánjuk, úgv az e^vik ember fogja a csemetét, míg a másik a felső talaj részi helyezi a cse­mete gyökereire, míg az alsó ta­lajrészt a csemete felső részére tesszük, közben, amikor félré­szig került a talaj a gödörbe, beiapossuk. és amikor teljesen betemettük, újra betapossuk, és a tetejére egy kis hantot ra­kunk a fagykár megelőzése cél­jából. SZOLNOKI JENŐ Villantó Az angolna Vizeink egyik legkevésbé ismert és egyben legtitokzato­sabb — sokak szerint, kígyó alakja miatt, legvisszataszí- : több — hala az angolna. Ezen téves előítéletünk csu­pán addig tart, míg nem fo­gunk, vagy nem látunk kö­zelebbről egy-két darabot, és főleg meg nem kóstoltuk, mert kiváló, és csemegének számít. Hazánkbna a folyóvizekben s a tavakban — főleg betele­pítés útján — megtalálható. Mint már említettük, teste hengeres, kígyó alakú. Has­úszója nincs, hát- és alsó- sörényúszója nagy' és egybe van nőve a kormányúszóval. Kopoltyúfedői nincsenek, a mellúszó előtt levő szilványát bőr fedi. Vizeinkben átlagosan 80— 120 centiméterre nő meg. A kisebb példányoknál nagyon ügyeljünk az 50 centiméteres méretkorlátozásra, és az eset­leges egyéb tilalmi rendelke­zésekre. Táplálkozására egyet mond­hatunk: mindenevő. Szívesen veszi fel a kagylót, békát, rá­kot, gilisztát, apróhalat, hal­szeletet. Horgászatához mindenfajta erős hosszú bot, a használat­ban levő orsók és 35—45-ös zsinór megfelel. Horognak a 1/0—1-es méretet, vagy ha be­szerezhető. speciális angolna­horgot javaslunk. Horgászhelynek kavicsos, vagy iszapos, esetleg homokos mederrészt keressünk. A leg­jobb fogási eredményt a késő éjszakai órákban lehet elér­ni, bár a nappali kapás sem kizárt, de aránylag ritka. Vízterületeink közül a leg­jobb angolnafogási lehetősé­get a mályi és nyéki tórend­szer biztosít. SZABÓ ERVIN # Az országgyűlés borsodi-miskolci vendégei Nem „tárcatörvéoy” — ueui magánügy! Az egészség nemzeti kincsünk Beszélgetések a Parlament folyosóján A Parlamentben az ülésszak szünete sem „édes semmittevés”. Ki-ki tovább gondolja a teremben elhangzottakat, s persze a be­szélgetések témáját is többnyire ez szabjá meg. Az őszi ülésszak első napirendjének tárgya ráadásul csábító is volt: az egészség­ügyhöz mindenki „ért”. A baj az, hogy olykor-olykor — amikor pedig szükség volna rá —, egyik-másik (részkérdésben döntésre jogosult) testületben megfeledkeznék erről, vélvén: az egész­ségügyön törjék a fejükét az orvosok, az egészségügyiek. Hogy mennyire nem a tár­cán belül dől el egészségünk ügye. arról Czinege Lajos honvédelmi miniszterrel volt alkalmam beszélgetni két csengetés között. Alappáldát fejtegetett. A társadalom — s ézeti' belül természetesen a hon­védség! — egészséges fiata­lokat akar. Senki sem ta­gadhatja. hogy az egészséges nemzedék felneveléséhez szükséges anyagi eszközöket biztosítjuk is. És mit ta­pasztalhatunk naponta? Las­san térszegénnyé válnak a gyerekek a lakóleiepeken, a városokban. — S mit tehet ez ellen az egészségügy? — Minden eszközzel segít­sen abban, hogy a társada­lom egésze megértse: a gye­rekeknek meg kell teremleni a természetes mozgásigé­nyüknek megfelelő szabad területei. Talán profán a ha­sonlat, de érzékletes: az ál­lattenyésztésben módfelett ügyelnek rá, hogy a fejlődő jószágoknak legyen „kifutó­juk”. Vagy (szűkebb pártriá- jukhoz közeli példa): a szil­vásvárad! ménes csikóit pre­cízen kidolgozott terv szerint futtatják, edzik a sziklás- zsombolyos terepen. Mozgat­ják őket a biológiai igényeik szerint. S az ember gyere­ke? ... Vannak iskoláink — s nem kevés —, ahol pár négyzetméter áll rendelke­zésre az óraközi szünetek­ben arra. hogy a kisdiákok kimozogják magukból a fel­gyülemlett energiát. És cso­dálkoznak rajta, ha elöbb- utóbb azt nézi a csemete: melyik sarokban húzódjon meg cigizni. Végül is egy­szerű a képlet. Nem? A LAKÓTELEPHEZ KÖZEL Cseterki Lajossal — váro­sunk országgyűlési képvise­lőjével — majdhogynem ott folytattuk a beszélgetést a következő szünetben, ahol a honvédelmi miniszter befe­jezte: jóleső érzéssel emlé­kezett diákkorára, amikor remek focicsatákat vívtak az iskolaudvaron, labdáztak, kergetőztek. — Ma sajnos, sok kisdiák­nak hiányzik ez a lehetőség. Pedig a testneveléshez hoz­zá tartozik. Ahhoz, hogy ne csak tantárgy legyen a test­nevelés. Hogy mennyire fon­tos ez, annak legjobb tudói azok, akik tanúsíthatják: a 4 Czinege Lajos honvédel­mi miniszter: „A társada­lom egészséges fiataloki t akar ...” fiatalok jó része nem képes végigfutni 300 medert... Az 'egészségügyi miniszter expozéjában hangsúlyozta: sokat kell még tennünk azért, hogy a megelőzés tel­jességével biztosítsuk a jö­vendőnek az egészséges fel­nőtteket. És ez nem magán­ügy ... — Egyet kell érteni Szűcs Gábor képviselőtársammal, aki felszólalásában így fo­galmazott: az egészséges em­ber nemzeti kincsünk. S hi­szem, hogy ezt a nemzeti kincset a megelőzéssel első­sorban a fiataloknál kell gyarapítani. Tulajdonképpen legutóbb Miskolcon — a vá­ros távlati fejlesztésének vi­tájakor — is ennek a jogos igénynek a kielégítését for­szíroztuk azzal, hogy a fia­talok számára kijelöltük a szabad idő eltöltésere alkal­mas területet. Persze hadd tegyem hozzá: fantáziadú- sabban is lehe'ne gazdálko d­ni az adott lebe ősegekkel. Arra gondolok: a jártzótere- ket, sportpályákat úgy kell elhelyezni, hogy a lakótele­pekhez közel legyenek. Nem lehet elkívánni, Hogy például az avasi lakóteleptől, mond­juk, a Csanyikba ut:.zgrssi- nak, ha focizni, teniszezni van kedvük. Számúéra kitű­nő terepet kínál az Egye­temváros és a lakótelep kö­zötti rész. Vagy ott van a Csorba-telepi ló. Ideálisan jő terület az egészséges élet­módra, sportra, mozgásra va­ló neveléshez. — Ne csak a fiatalokról beszéljünk, ha már az egész­ségről van szó. Társadal­munk azt várja, igényli, hogy ugyanígy gondoskodjunk az idősekről, öregekről is. Csak­hogy az a fajta mennyiségi szemlélet, amely például a lakásépítési, városfejlesztési mechanizmusban uralkodik, nehezíti ezt. Az építészetben kialakult a kétszobás lakás- modell. Abban pedig nincs két- vggy háromgenerációs családnak hely. Ezt aztán sínylik a nagyszülők és az unokák egyaránt. Valame­lyik kiszorul a családból. Gyakorta éppen az öregek- S olyan környezetbe kerül­nek, ahol már nem tudnak meggyökerezni, nem tudják benne jól érezni magukat. A változás az egészségüket ren­díti meg. Hiszem, hogy min­den tekintetben olcsóbb len­ne egy szobával többet épí­teni a leendő otthonok szá­mára. (Nem termelődne új­ra meg újra a lakásigény sem.) A tervezők felelőssége ez is mindazokon túl. amit a szabad területről is be­széltem. A VENDÉGEK KÖRÉBEN A Borsod megyei képvi­selőcsoport az őszi ülésszak­ra is hívott vendégeket: az első emeleti páholyban fog­lalt helyet dr. Földvári Gyu­la — megyei belgyógyász szakfőorvos —, dr. Kardos Géza — a Semmelweis Kór­ház sebészetének vezető fő­orvosa —. s dr. Újlaki Jó­zsef, edelényi járási főorvos. , Délidőben, a büfében sike­rült összefutni, Hegyi Imre bácsi kíséretében készülőd­tek az ebédhez. Első ízben vettek részt országgyűlésen, s csak természetes, hogv erősen az élmény hatása alá kerültek. (Mindenki így van vele!) — Hogy az egészségügy mindenki ügye, itt gyakorla­ti értelmet kapott — fogal­mazta meg dr. Újlaki József. S mert rákérdeztem: va­jon a tanácsüléseken, ahol legközvetlenebb tennivalók­ról, gondokról, feladatokról döntenek lakóhelyeinken, ezt a gyakorlati értelmet nem érzékelik? A válasz — melyet dr. Kardos Géza és dr. Földvári Gyula adott — őket is meglepte: tanácsülé­sen még nem voltak. Oda még nem hívták meg őket. Hegyi Imre országgyűlési képviselőnk sietett felvilágo­sítani őket: a tanácsülések nyíltak. Azokon bárki részt vehet... R. fi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom