Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1979-09-29 / 229. szám
1 A takarékosságban a lakosság is segíthet Fűtés előtt a fűtésről ..Közeleg a fűtési időszak, ezért is kerestük fel az 1979. január 1-én alakult Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat igazgatóját, Hőnigh Mihályt, hogy arról érdeklődjünk: hogyan sikerült az új vállalatnak átpnenelet biztosítani, miként végezték el a nyári karbantartást, s mit tesznek az energiatakarékosság érdekében. — A vállalat egyrészt szerencsés, másrészt bizonyos (okig rossz idöpnutban alakult, hiszen a fűtési idény közepén jött létre. Háromnegyed év élni oltárai hogyan foglalná ösz- sze eddigi tevékenységük lényegét, eredményeit? — Ami az egyik oldalon rossz volt — mármint, hogy a fűtési szezon közben alakult meg a vállalat —. a másik oldalon feltétlenül kamatozódott, ugyanis a korábbiaknál is jobban felkészülhettünk a nyári karbantartási munkálatok elvégzésére. Kezdeti célkitűzésünk nem is lehetett más, mint folyamatosan biztosítani a fűtést, a meleg vizet. Kevesen tudják, hogy nemcsak Miskolc, de január 1-ét'ől Ózd, Kazincbarcika, Leninváros. Sátoraljaújhely _és Sárospatak, október 15- étől pedig Ernőd. Mezőkövesd és Putnok távhőt szolgáltató telepei is hozzánk tartoznak. Sokan és sokszor felvetették már, szükség volt-e vállalatunk létrehozására. A Borsod megyei Tanács csütörtökön számoltatott be bennünket munkánkról, s dr. Pusztai Béla általános elnökhelyettes is megerősítette: az üzemviteli, karbantartási és fejlesztési munkálatok megkövetelték egy önálló vállalat létrehozását, amelynek eddig végzett munkája igazolta is e szükségszerűséget. Lényegesen szervezettebben folyt a nyári karbantartás, mint korábban, hiszen a téli szolgáltatás elsősorban ettől függ. Nyugodtan tekintünk a fűtési idény elé ... — Mit tehetnek, mit tesznek az energiatakarékosság jegyében? — Ha a. rendeletek nem szabnák meg ilyen irányú feladatainkat, akkor is kellene tennünk a takarékosság érdekében. így például azt — s ez újdonság —, hogy a jövőben már két egymást követő hideg nap után — amikor a napi átlaghőmérséklet 12 tök alá csökken — fűteni kell. Ezért a fűtésért természetesen fel kell számolnunk a 10 fil’éres napi légköbméterenkénti értéket. De — nem kell fizetni a lakóknak a próbafűtésért, amelyet szerte a megyében ezekben a napokban kezdünk, A takarékosságot szem előtt tartva. ahol csak lehet, ezt október 10-e táján végezzük, ugyanis, amíg hideg vízzel légtelenítünk, „átmossuk” a vezetékrendszert, addig egykét nap eltelik, ezután kezdjük csak a próbafűtést, s október 15-én már azonnal indul a fűtés. Az energiatakarékosság jegyében azonban a lakosságtól is támogatást várunk. Szeretnénk, ha jeleznék: hol észlelnek túlfűtést. Mi folyamatosan ellenőrizni fogjuk a lakótelepeken a hőmérsékletet, s ahol túlfűtést észlelünk, ott termográf készüléket helyezünk el, hogy méréseink pontosságát akár több napra is ellenőrizni tudjuk. Jelentős energiát takaríthatunk meg ezáltal. Másik ilyen lehetőség — amiben ismét csak a lakók tehetnek sokat, —, ha nem az utcát fűtjük. Azaz. jól szigetelik lakásaik ajtaját, ablakai, mert a rossz szigetelés 15—20 százalékos energiatöbbletet igényel. — És az intézmények fűtése? — A 11 1979. NIM sz. rendelet már intézkedik arról, hogy a közületek — gyermekintézmények, egészség- ügyi intézmények szolgáltatóházak, boltok stb. — fűtésében milyen szigorításokat kell alkalmazni. A közületek igen sokat tehetnek az energiatakarékosság érdekében, hiszen esetenként megoldható a szakaszos, a többségnél a csökkentett fűtés. Azt kérjük, hogy ahol gondok mutatkoznak, keressenek meg bennünket, hogy közösen oldjuk meg ezeket a problémákat. (Csak zárójelben jegyezzük meg: előkészületben van a lakossági fűtés szabályozását módosító rendelet is. Ennek értelmében nappal reggel 8 .óra és este 8 óra között a lakásokban 20. este 8 és hajnali 4 óra között pedig 16 fokos hőmérsékletet kell biztosítani. Hajnali 4 és reggel 8 óra között átmeneti időszak van. amikor 16 fokról 20 fokra fűtik fel a lakásokat. Ettől az intervallumtól 2 fokos túlfűtöttségi érték engedhető meg, nagyobb hőfok esetén kérni fogják a lakosságot, jelentse ezt.) — Végezetül a fűtési díiakról néhány szót. ha hallhatnánk . .. — A rendeletek éneimében a hőszolgáltatás ára — lakott négyzetméterenként és naponta — a korábbi 13 forintról 18 forintra emelkedett. — Megerősítettük ellenőrző szolgálatunkat, a hibafelvevő egységet, és panaszirodát hoztunk létre, hogy a lakossági panaszokat megfelelően ki tudjuk vizsgálni. TÓTH ZOLTÁN kerlészkedóLnek ajánljuk Telepítési módszerek Előző cikkeinkben beszámoltunk azokról a talajmunkákról, amelyeket a gyümölcsfa és szőlő telepítése előtt szükséges elvégezni. írtunk arról is, hogy szőlőt ősszel is lehet telepíteni, sőt biztosabb, mint tavasszal és csupán meg kell védeni az elültetett szőlőt a téli hideg ellen. Szőlőt lyukba vagy gödörbe ültessünk. Lyukba ültetésnél a töke helyét pálcikával jelöljük meg, mindig ugyanazon a helyen, S—5 cm átmérőjű, kb. 120 cm hosszú ültető fúróval 40—50 cm mély lyukat fúrunk, és ebbe helyezzük — az előzőleg egy napig vízben áztatott — gyökeres vesszőt. Az ültetési n*ély- ségnél kicsit lejjebb kerüljön a vessző. Ezután a lyukba bedugott oltványt kicsit feljebb húzzuk, hogy így a visszahajtott gyökerek kedvező helyzetet foglaljanak el. Annyira húzzuk fel az oltványokat, hogy a forradás helye a talaj felszíne felé kerüljön. Ezután az ültetővasat a lyuktól 5—S cm távolságra függőlegesen az ültetési anyag talpánál 8—10 cm-rel mélyebben a talajba szúrjuk, ezután elhúzva, az ültetési anyag felé tolva szorítjuk be a gyökeres oltványt. Gödörbe ültetéskor 40—50 cm széles és mély gödröt ásunk úgy, hogy a jelölőpálcika mindig a gödör sarkánál legyen. A gödörbe rakott gyükeres oltványt úgy he- levzzük el. hogy a gyökerek a gödör fenekén egyenletesen, természetes helyzetükben terüljenek szét. Az ültetési anyag felső része a jelzőpálcika közvei- len közelében, annak mindig azonos oldalán és ártól egyenlő távolságra legyen. Az iskolában nevelt szőlőoltvány csapja a föld felszíne felé kerüljön. A lejtős parcellákon a lejtő felső részén 2—‘3 cm-rei mélyebben. *» lejtő lábánál néhány centiméterrel magasabban célszerű ültetni a Tízerózió várható hatása miatt. Ezután kapával a földet gödörbe húzzuk, és eközben az ültetési anyag rázogatásaval juttatjuk a földet a gyökerek köze. Ha félig megtelt a gödör, akkor a föld betaposása következik. A gödör teljes betemetése után a földet ismét megtapossuk. Az ősszel ültetett oltványokat minden alkalommal fel kell kupa- colni. Gyümölcs telepítésénél a taazi- keriben az ültetendő gyümölcs- facsemete helyet úgy kell kijelölni, hogy a területen egy kis hely sem maradjon kihasználatlanul. A fák levegőssége, megvilágítása, valamint a terület munkálhatósága a négyes kötés esetében a legjobb. A fák területi igényének a meghatározásában alapszabály, hogy a fákat egymástól olyan távolságra kell ültetni, amekkora átmérőjű koronát fejlesztenek legnagyobb kifejlődésük idején. Ellenkező esetben a fák felnyurgulnak, felkopaszodnak, a termés meny- nyisége és minősége fokozatosan csökken, a kártevők elleni növényvédelem lehelellenné válik. Ezért a következőket ajánljuk a legkisebb fatávolságként: alma. törpe alanyon 5 m. sövényként 3,5 m. alma vad alanyon 7 m, birs, mandula őszibarack 3 m, körle. törpe alanyon S,5 m. sövényként 3 m. cseresznye 8 m, meggy 5 m, sövényként 3,5 m, szilva, kajszi « m. dió. gesztenye 18 m. Gyümölcsfa-telepítésnél laza szerkezetű talajon mélyebb, kötötteken sekélyebb gödröt ásunk. Sekélyebb méretű gödröt ásunk akkor is, ha az altalaj rossz minőségű. Általában mélyrétegü, levegős talajban 1—1,2 m széles és «0—80 cm mélv gödröt ásunk, úgy. hogj’ a feltalaj az egyik oldalra, az altalaj a másik oldalra kerüljön. A beszerzett csemetéről a m-gro’tg'lt gvök**e*. a megrongált koronarészekkel együtt levágjuk, és ültetés elölt egy napig vízben áztatjuk. Ültetéskor vigyázzunk arra. hogy a csemete 1—2 em-rel magasabban kerüljön be a talajba, hogy süpDedés esetén arra a szintre kerüljön a csemete, amilyen szinten volt a csemetekertiben. Amennyiben a csemetét arra a helyre tettük, ahol elhelyezni kívánjuk, úgv az e^vik ember fogja a csemetét, míg a másik a felső talaj részi helyezi a csemete gyökereire, míg az alsó talajrészt a csemete felső részére tesszük, közben, amikor félrészig került a talaj a gödörbe, beiapossuk. és amikor teljesen betemettük, újra betapossuk, és a tetejére egy kis hantot rakunk a fagykár megelőzése céljából. SZOLNOKI JENŐ Villantó Az angolna Vizeink egyik legkevésbé ismert és egyben legtitokzatosabb — sokak szerint, kígyó alakja miatt, legvisszataszí- : több — hala az angolna. Ezen téves előítéletünk csupán addig tart, míg nem fogunk, vagy nem látunk közelebbről egy-két darabot, és főleg meg nem kóstoltuk, mert kiváló, és csemegének számít. Hazánkbna a folyóvizekben s a tavakban — főleg betelepítés útján — megtalálható. Mint már említettük, teste hengeres, kígyó alakú. Hasúszója nincs, hát- és alsó- sörényúszója nagy' és egybe van nőve a kormányúszóval. Kopoltyúfedői nincsenek, a mellúszó előtt levő szilványát bőr fedi. Vizeinkben átlagosan 80— 120 centiméterre nő meg. A kisebb példányoknál nagyon ügyeljünk az 50 centiméteres méretkorlátozásra, és az esetleges egyéb tilalmi rendelkezésekre. Táplálkozására egyet mondhatunk: mindenevő. Szívesen veszi fel a kagylót, békát, rákot, gilisztát, apróhalat, halszeletet. Horgászatához mindenfajta erős hosszú bot, a használatban levő orsók és 35—45-ös zsinór megfelel. Horognak a 1/0—1-es méretet, vagy ha beszerezhető. speciális angolnahorgot javaslunk. Horgászhelynek kavicsos, vagy iszapos, esetleg homokos mederrészt keressünk. A legjobb fogási eredményt a késő éjszakai órákban lehet elérni, bár a nappali kapás sem kizárt, de aránylag ritka. Vízterületeink közül a legjobb angolnafogási lehetőséget a mályi és nyéki tórendszer biztosít. SZABÓ ERVIN # Az országgyűlés borsodi-miskolci vendégei Nem „tárcatörvéoy” — ueui magánügy! Az egészség nemzeti kincsünk Beszélgetések a Parlament folyosóján A Parlamentben az ülésszak szünete sem „édes semmittevés”. Ki-ki tovább gondolja a teremben elhangzottakat, s persze a beszélgetések témáját is többnyire ez szabjá meg. Az őszi ülésszak első napirendjének tárgya ráadásul csábító is volt: az egészségügyhöz mindenki „ért”. A baj az, hogy olykor-olykor — amikor pedig szükség volna rá —, egyik-másik (részkérdésben döntésre jogosult) testületben megfeledkeznék erről, vélvén: az egészségügyön törjék a fejükét az orvosok, az egészségügyiek. Hogy mennyire nem a tárcán belül dől el egészségünk ügye. arról Czinege Lajos honvédelmi miniszterrel volt alkalmam beszélgetni két csengetés között. Alappáldát fejtegetett. A társadalom — s ézeti' belül természetesen a honvédség! — egészséges fiatalokat akar. Senki sem tagadhatja. hogy az egészséges nemzedék felneveléséhez szükséges anyagi eszközöket biztosítjuk is. És mit tapasztalhatunk naponta? Lassan térszegénnyé válnak a gyerekek a lakóleiepeken, a városokban. — S mit tehet ez ellen az egészségügy? — Minden eszközzel segítsen abban, hogy a társadalom egésze megértse: a gyerekeknek meg kell teremleni a természetes mozgásigényüknek megfelelő szabad területei. Talán profán a hasonlat, de érzékletes: az állattenyésztésben módfelett ügyelnek rá, hogy a fejlődő jószágoknak legyen „kifutójuk”. Vagy (szűkebb pártriá- jukhoz közeli példa): a szilvásvárad! ménes csikóit precízen kidolgozott terv szerint futtatják, edzik a sziklás- zsombolyos terepen. Mozgatják őket a biológiai igényeik szerint. S az ember gyereke? ... Vannak iskoláink — s nem kevés —, ahol pár négyzetméter áll rendelkezésre az óraközi szünetekben arra. hogy a kisdiákok kimozogják magukból a felgyülemlett energiát. És csodálkoznak rajta, ha elöbb- utóbb azt nézi a csemete: melyik sarokban húzódjon meg cigizni. Végül is egyszerű a képlet. Nem? A LAKÓTELEPHEZ KÖZEL Cseterki Lajossal — városunk országgyűlési képviselőjével — majdhogynem ott folytattuk a beszélgetést a következő szünetben, ahol a honvédelmi miniszter befejezte: jóleső érzéssel emlékezett diákkorára, amikor remek focicsatákat vívtak az iskolaudvaron, labdáztak, kergetőztek. — Ma sajnos, sok kisdiáknak hiányzik ez a lehetőség. Pedig a testneveléshez hozzá tartozik. Ahhoz, hogy ne csak tantárgy legyen a testnevelés. Hogy mennyire fontos ez, annak legjobb tudói azok, akik tanúsíthatják: a 4 Czinege Lajos honvédelmi miniszter: „A társadalom egészséges fiataloki t akar ...” fiatalok jó része nem képes végigfutni 300 medert... Az 'egészségügyi miniszter expozéjában hangsúlyozta: sokat kell még tennünk azért, hogy a megelőzés teljességével biztosítsuk a jövendőnek az egészséges felnőtteket. És ez nem magánügy ... — Egyet kell érteni Szűcs Gábor képviselőtársammal, aki felszólalásában így fogalmazott: az egészséges ember nemzeti kincsünk. S hiszem, hogy ezt a nemzeti kincset a megelőzéssel elsősorban a fiataloknál kell gyarapítani. Tulajdonképpen legutóbb Miskolcon — a város távlati fejlesztésének vitájakor — is ennek a jogos igénynek a kielégítését forszíroztuk azzal, hogy a fiatalok számára kijelöltük a szabad idő eltöltésere alkalmas területet. Persze hadd tegyem hozzá: fantáziadú- sabban is lehe'ne gazdálko dni az adott lebe ősegekkel. Arra gondolok: a jártzótere- ket, sportpályákat úgy kell elhelyezni, hogy a lakótelepekhez közel legyenek. Nem lehet elkívánni, Hogy például az avasi lakóteleptől, mondjuk, a Csanyikba ut:.zgrssi- nak, ha focizni, teniszezni van kedvük. Számúéra kitűnő terepet kínál az Egyetemváros és a lakótelep közötti rész. Vagy ott van a Csorba-telepi ló. Ideálisan jő terület az egészséges életmódra, sportra, mozgásra való neveléshez. — Ne csak a fiatalokról beszéljünk, ha már az egészségről van szó. Társadalmunk azt várja, igényli, hogy ugyanígy gondoskodjunk az idősekről, öregekről is. Csakhogy az a fajta mennyiségi szemlélet, amely például a lakásépítési, városfejlesztési mechanizmusban uralkodik, nehezíti ezt. Az építészetben kialakult a kétszobás lakás- modell. Abban pedig nincs két- vggy háromgenerációs családnak hely. Ezt aztán sínylik a nagyszülők és az unokák egyaránt. Valamelyik kiszorul a családból. Gyakorta éppen az öregek- S olyan környezetbe kerülnek, ahol már nem tudnak meggyökerezni, nem tudják benne jól érezni magukat. A változás az egészségüket rendíti meg. Hiszem, hogy minden tekintetben olcsóbb lenne egy szobával többet építeni a leendő otthonok számára. (Nem termelődne újra meg újra a lakásigény sem.) A tervezők felelőssége ez is mindazokon túl. amit a szabad területről is beszéltem. A VENDÉGEK KÖRÉBEN A Borsod megyei képviselőcsoport az őszi ülésszakra is hívott vendégeket: az első emeleti páholyban foglalt helyet dr. Földvári Gyula — megyei belgyógyász szakfőorvos —, dr. Kardos Géza — a Semmelweis Kórház sebészetének vezető főorvosa —. s dr. Újlaki József, edelényi járási főorvos. , Délidőben, a büfében sikerült összefutni, Hegyi Imre bácsi kíséretében készülődtek az ebédhez. Első ízben vettek részt országgyűlésen, s csak természetes, hogv erősen az élmény hatása alá kerültek. (Mindenki így van vele!) — Hogy az egészségügy mindenki ügye, itt gyakorlati értelmet kapott — fogalmazta meg dr. Újlaki József. S mert rákérdeztem: vajon a tanácsüléseken, ahol legközvetlenebb tennivalókról, gondokról, feladatokról döntenek lakóhelyeinken, ezt a gyakorlati értelmet nem érzékelik? A válasz — melyet dr. Kardos Géza és dr. Földvári Gyula adott — őket is meglepte: tanácsülésen még nem voltak. Oda még nem hívták meg őket. Hegyi Imre országgyűlési képviselőnk sietett felvilágosítani őket: a tanácsülések nyíltak. Azokon bárki részt vehet... R. fi.
