Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-27 / 227. szám

Első vezetője Erkel volt Hz Opliáz Ahány véleg, annyi igény Közösen a közművelődésért Egy ezer lelkes faluban mindenki ismeri egymást. A kö­zösséget nem kell megszervezni, mert spontánul adott. Nem a semmiből, nem is egyszerre alakult ki, hanem a történelem folyamán. Ez a közösség évszázadokon keresztül „önellátó” volt a kultúrában is; tanítója, papja, a falu értelmisége vezetésével eljutott oda a ..magas kultúra” is. Már amennyire a falu igényt tartott rá. be tudta fogadni. Miskolc 200 ezres város, azaz 200 kisfalunyi ember lakja. A különbség még­sem csupán mennyiségi Egyrészt, mert a város jellege más. mint a falué, másrészt Miskolc sokat emlegetett jelzővel ..kamaszváros''. Lakóinak legalább fele ..bevándorló”, első nemzedék a városban. A várost tehát nem lehel úgy vezetni, ellátni, hogy megszorozzuk egy kisfalu igényeit, ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg. hogy a lakosság fele. har­mada tegnap még falun élt. Differenciáltan, a sok-sok réteg igényeit figyelembe véve kell megoldani a közmüvelödes gondjait is. ‘ # Amerigo Tot portréja — és Pécsnek adományozott szobrai Magyarnak vallja magúi ­Amerigo Tot A differenciáltság így. ön­magában kimondva közhely. De minden bonyodalom eb­ből származik. Ügy kell egy­ségnek tekinteni a várost, hogy figyelembe kell venni a „vájt-fülű” értelmiség igé­nyeit is, ugyanakkor nem is olyan kis rétegnél magát az alapokat kell lerakni. To­vább bonyolítja a helyzetet, hogy Miskolc közművelődé­si hálózata meglehetősen el­maradott. szűkös, szegényes. Vannak Mezőkövesd, sőt las­san Eger (Avas-dél) nagy­ságrendű városnegyedek, amelyekben semmiféle köz- művelődési intézmény nem működik. Holott mindaddig szó sem lehet közművelő­désről, a közösségek kiala­kulásáról. formálásáról, míg a lehetőségei, tárgyi feltéte­lei sem adottak. Mindezt sokszor elmóndták, leírták, a helyzet ettől még nem vál­tozik meg. Egyhamar nem is fog, hiszen a gazdasági nehézségek miatt az elkö­vetkező években kevés pénz jut erre a célra. Mert bár a kultúra nem pénzkérdés, de elképzelhetetlen anélkül. Eb­ben a paradox és nem köny- nyű helyzetben kell „műkö­désben tartani” a város' köz­művelődését. • • Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Sir Lászlóval, a művelődési osztály vezető­helyettesével és Bócz Sándor előadóval. ■»— Az a baj, hogy az in­tézmények nem a város egé­szében gondolkodnak — mondja Sir László. — Nem célom most. hogy külön-kü- lön, vagy név szerint elma­rasztaljak valakit, nem len­ne hasznos viszályt szítani, amikor amúgy is nehéz a helyzetünk. De tudomásul kell venni, hogy vannak a városban együttesek, intéz­mények, amelyek országos hírűek, nem csupán a város közönségét ..szolgálják ki”. Értük tehát az egész város­nak áldozatot kell hozni, azaz az egyes intézmények­nek is. A szimfonikus zene­kar próbalehetőségeire ' gon­dolok például. Akárhová is helyezzük el a zenészeket, mindenütt feszültséget okoz­nak. mert helyet és időt vesznek el az intézménytől. A tanácsnak azonban nincs különhelyisége. amellyel ren­delkezik. amelyet felajánlhat a zenekarnak. — De a zenekar gondja csak egy példa — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Bócz Sándor. — Az is baj. hogy a művelődési házakban meg­oszlanak. szétszóródnak a szellemi erők. Itt az amatőr mozgalomra gondolok első­sorban. Minden ház igyek­szik sokféle szakkört működ­tetni. Ez rendben is van, de köztudott, hogy ma már az amatőrmozgalom is igen fo­ci. Uigényes. ha eredményt akar produkálni, másrészt az -eredmény az esetek többsé­gében nagymértékben függ a vezető rátermettségétől, szak­értelmétől. Ha elmegy a ve­zető. megszűnik maga a cso­port is. Az lenne a kívána­tos tehát, hogy a legtehet­ségesebb fiatalok a legfelké­szültebb vezetők keze alá kerüljenek. De itt közbeszól az egyes művelődési házak presztízsféltékenysége. Senki sem hajlandó lemondani a tehetséges emberekről. Így aztán sok csoport működik ugyan. az eredmény még sincs arányban a befektetett munkával. — Ezen kívánunk változ­tatni januártól — mondja Sir László —. amikor a négv városi intézményt (Gárdonyi, Ady Művelődési Ház. Mol­nár Béla Ifjúsági Ház, Mű­vészeti és Propaganda Iroda) közös irányítás alá vonjuk. Mindegyik folytatja tovább a területi munkát — erről nem mondhatunk le —. de az egyes házak speciális fel­adatot is kapnak. Helyet kelti biztosítanunk például a KÖDMÖN-nek. amelyben máris sikeresen működik a formációs tánc- és irodalmi csoport, de helyet keresünk a Munkás Színpadnak is. Meg kell oldani a bábozás, s egyáltalán az ifjúsági mű­sorok, ifjúság szórakoztatá­sának kérdését is. A város közművelődését a tanács irányítja, felügyeli, az érdemi munka azonban „kint” folyik. Hogy az valóban ha­tékony és sokszínű is le­gyen. ahhoz az is kell. hogy mindenki az egész városban gondolkozzon, a lehető leg­jobb teljesítményt nyújtsa. Mert legyen bár egy intéz­mény „közös fenntartású”, kapja a pénzt a tanácstól, valamelyik gyártól, vagy a szakszervezettől, mind ugyan­azt: a város közösségét, te­hát minket kell hogy szol­gáljon. Ami — félreértés ne essék! — soha nem kiszolgá­lást jelent! (horpácBl) Ha Ha krimi, az ilyen légyen! Igaz, hogy a rendezője Ro­man Polanski, a főszerepe­ket pedig olyan hírességek játsszák, mint Jack Nichol­son és Faye Dunaway, tőlük pedig nem akármit vár a néző. A 30-as évek Los Ange- lesében játszódik a történet, egy stramm magánnyomozó — Nicholson alakítja — a főhőse. Fordulatos, izgalmas „belpolitikai” krimi — leg­alábbis az amerikaiaknak az — a Kínai negyed. Tévében és moziban tucatjávul vetí­tett bárgyúságokon edzett kriminézőnek valóságos fel­üdülés ez a film. Nem vé­letlen. hogy több nyugati méltatója — és bírálója — Raymond Chandler nevét emlegeti, a főhős stílusa, de a cselekmény vezetése is az ő „klasszikus" bűnügyi his­tóriáira emlékeztet. (Robert Towne forgatókönyvírót di­cséri a fordulatos történet kitalálása. Towne maga ii bevallja, hogy Cjhandleren edzette magát.) Nehéz úgy írni a filmről, Tóth Imrét mo Amerigo Tot néven ismeri a világ, s mint egyik legnagyobb élő szobrászművészt méltatják. Negyven éve Olaszországban él, de magyarnak vallja ma­gát. A budapesti Iparművészeti Főiskolának, majd 1929-től a dessaui Bauhausnak. a kor legmodernebb művészeti is­kolájának lett tanítványa, Moholy-Nagy Lászlónál és Paul Kleenél. Párizsban Maillolnál tanult. Ahogy Hitler hatalomra jutása után a Bauhaus sorsa is megpe­csételődött. Tóth Imrének is menekülnie kellett. Forra- dal/ni magatartása miatt le­tartóztatták. A koncentrációs táborból sok vándorlás után Ausztrián át Itáliába mene­kült. A második világhábo­rúban olasz partizánként vett részt a felszabadító har­cokban. Szerb Antal így irt a fia­tal magyar szobrászról, aki 1937-ben gyalog érkezett Ró­mába: ..... A Via Flaminán jött be, azon az úton, amely­Iriczri, Moszkvában Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulója alkal­mából emlékünnepséget ren­deztek tegnap a moszkvai magyar nagykövetségen, ahol fényképlyiállítás mutat­ja be a magyar kritikai rea­lizmus kiemelkedő alakjának életútját. hogy az ember önkéntelenül is le ne lője a „poént”, vagy legalábbis egy-két gyilkossá­got. nem beszélve ... Marad­junk ez utóbbiban. Towne és Polanski ügye­sen adagolják a váratlan eseméhyeket. a néző nem is sejti, hogy a nem különö­sebben nehéz leiadatnak lát­szó helyzetből — legalábbis egy valamirevaló magán- nyomozónak nem jelenthet nehézséget kinyomozni, hogy a megbízó hölgy férje félre­lép-e — hová. milyen sötét ügyek kulisszái mögé Nézet­nek a szálak. Annak ellené­re. hogy a film a szokásos­nál fél ólával hosszabb, nem érezzük vontalottnak. Lehet, hogy e — nem min­dig ok nélkül — lenézett műfajban is csak igazán nagy rendező tud jót alkot­ni? Ügy tűnik: igen. Addig is amíg újabb hasonlóval ta­lálkozunk. még nagyon sok gyenge, erőszakolt, kimódolt, egyszóval unalmas krimi vár ránk a televízió és a film- forgalmazók raktáraiban. (szabados) ről gimnazista korában meg­tanulta, hogy mindig ott vo­nultak be észak felől a győ­zelmes idegenek. Aztán ide ért fel az első este, a Giani- colóra. Megvárta, míg a park­ból mindenkit kikergetnek és bezárják a kaput. Akkor át­mászott a falon és ott aludt egy bokorban. Róma fölött, lábánál a város. Hajnalban felkelt, levetkőzött és meg- fürdött az Acqua Paola me­dencéjében, a klasszikus vi­zekben, így vonult be Ró­mába a hódító. A kis szob­rászból talán nem lesz sem­mi, örök éhezés talán a sor­sa és ki tudja. mi. És még­is hódító, csak a hadsereg hiányzik.” Azóta szobrai, plasztikái meghozták számára a világ­sikert. Ott lett elismert, a legnagyobbak között szá­mon tartott művész, ahol Leo­nardo és Michelangelo alko­tott; Itáliában, ahol a mű­vészi rangot nem adják in­gyen. Monumentális művek egé^z sorát álkotta meg. El­készítette a római Termini pályaudvar homlokzatának százharminc méter hosszú, CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.2»; Ki nytr mai — l2.ua; Esemény hói izom. — lz.du: Zenemuzeum. — 14.O0: isepta mesel. — 14.07; Vörös Sári no,a- kat enekei. — lu.00: Hírek. — lo.lO; Euciovic Epitss opeiaarí- ákai énekei. — 13.20: csiuoni. Eztiegy történet kicsiknek. — hí.00: Útközben. — 16.Oá: Karin­thy Ferenc: Don Juan éjszanH- Ja; Szeiitmiciezés; kentaur. Könyvszemle. — 10.15: Mai da­lok. — 10.20: Schümann: Kreis- leriana. — 17.00: Hírek. Ij.kua- ben. — 17.07: Olvastam vala­hol . . . Budavár lOOtí-os vissza­foglalásaiul. — 17.27; Két san- zun. — 17:33: A Hádlösziniiüz híradója. — 13.13: Hol volt, hol nem volt... — 13.30: Esti Ma­gazin. — 19.30: Népdalest. — 20.27: A gyorsuló Idó nyomában. — 20.47: Roger Williams zongo­rázik. — 20.38: Humperdinck: Jancsi és Juliska. Méseopeia. — 23.13: Barokk zehe, — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Szivárvány völgy. Zenés játék részletek., Petőfi rádió: 12.30: Hírek. — 12.33: A népművészet mesterei, nek felvételeiből. — 12.33: Kap­csolás a miskolci stúdióba. — 13.23: Ifjúsági könyvespolc. — 13.30: Ránki György gyermek- muzsikájából. — 14.00: Szórakoz­tató antikvárium. — 10.00: Ma­darász Katalin enekel. ökrös Oszkár clmbalmozik. — 10.30: Hírek. — 10.35: Idősebbek hul­lámhosszán. — 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben! A hon­védelem és a sport. — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — 19.35: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A kubarészlnliáz hang­múzeuma. Tímár György vidám műsora. — 21.30: válogatott ént- bermesék. — 22.00: Piaci drámák. Részletek Offenbach daljáléltó- ból. — 22.30; Tánczene. — 23.00: Hírek, — 23,15: Az 1979. évi deb­receni dzsessznapok műsorából. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17,00: Hírek, időjárás. — 17.03: Amiről be­szélni kell. Szerkesztő: Nagy István. — Country-muzsilca. — Szülői segítség a tanuló gyer­mekeknek . . . Dr. Fodor I.ászló jegyzete. — Slágerpanoptikuni. — 18.00: Észak-magyarorszag: Krónika. (Az országgyűlésről je­lentjük. — A mesve mezőgaz­daságának és élelmiszeriparának helyzetéről és hosszúlávú fej­lesztéséről tárgyaltak Miskolcon, a megyei tanácson. — A Hazafias Népfront Heves megyei Bizott­sága a lakóhelyszépilesi vei­két és fél méter magas sza- lagdiszítményét, ezt a mo­dern. csuparitmusú fémplasz­tikát. alumíniumlemezekből. Luigi Nervi, a nagy olasz építőművész felkérésére, aki a római Sportpalotát tervez­te. elkészítette a Sportpalo­tában levő díszpáholy tizen­hat méter széles, két és fél méter magas mellvédjének művészi domborművét kerá­miából és betonból. Számos művészéttörténeti könyv jelent meg róla, mű­történészek méltatják sajá­tos, már a huszonegyedik századot idéző művészetét. Amerigo Tot tavaly Pécs városának ajándékozta 11 szobrát. A született művek áttekintést nyújtanak a mű­vész plasztikai kísérleteiről, és „felfedezéseiről”. A tizen­egy figurális és absztrakt szobor többsége reprodukci­ókból, kiállításokról ismert alkotás. Több' főműnek szá­mító alkotás is ide került ekkor, megvetve egy Ame­rigo Tot-gvűjtemény aiapj-ait. K. M. senyröl tanácskozik.) — 18.23— lü.30: Lap. és musorelőzetes. Televízió l. műsor: 16.35: 4-1 i- rek. — lli.4U: Radio-gyermekko- rusük. nemzetközi találkozója. — 17.10: ..Eletet: éveknek”. Nyug­díjasok műsora. — 17.40: Tévé­börze. — 17.50: Telésport. — 111.25: Az Országháziból jelentjük. — 19.10: Esti mese. — 19.20: T\;­torna. — 19.30: Tv-híradó, — 20.00: Jogi esetek. — 20.40: -ló hangulat — zenével.. — 21.05: Kedves bópeer! Játék két rész­ben. — 23.00: Tv-híradó 3- * Televízió, 2. műsor: 20.01: ln- terbyiett ’79. — 20.4U; Szabadidő, muzsika, játék. — 21.15: Tv-hí­radó. — 21.40: Szemle. Társada­lomtudományi körkép. Kiállítások: Miskolci Galéria (lü—18): Alkalmazott grafikák. — Kossuth Művelődési Ház (10 —18): Hungaroton hanglemezki- állitás. — Mini Galéria (10—Ili) : Seres László festményei. — Va­sas Galéria (14—19) : Korniss Pé­ter fotói — Szőnyi-lerem (9.30 —’'Iß) : Nagy Cy. Margit kiállítá­sa. — Miskolci Képtár (10—18): 230 év magyar festészete. — Kondor Béla-emlékltiállítás. — Gulácsy Lajos ralzai. — Herman Ottó Múzeum (10—13): Ember és munka. — Herman Ottó-emi ék­ház (10—18); Herman Oltó élete és munkássáea. — Diósgyőri vár (9—18) : A dióa^vöri vár történe­te. — Pénzek Diósevőr életében. — Déryné-ház (9—ifi) : A miskol­ci színétet története. — József Attila Könyvtár (12—20) : A sver- mekWmyv nemzetközi nvelve a erafika. — Nf'héetnari Műszaki F.gvptem (9—16) : Képzőművésze­ti kiállítás. , FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Gyere, igazodj el! Mb. szovjet iilm Kezdés: i4. hnö órakor Szlrogof Mihály Mb. szí bolgár film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH A kínai negyed Mb. szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! irr. helyér! Kezdés: 13, hn5, f8 órakor Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1884. szeptember 27-én nyílt meg a Magyar Állami Ope­raház. Hazánkban először 1837. augusztus 29-én játszottak operát (a Sevillai borbélyt), a tíz nappal korábban meg­nyílt Nemzeti Játékszín, a későbbi Nemzeti Színház fa­lai közt. Ettől kezdve csak­nem lel évszázadon át ez az intézmény adott otthont mind a prózai, mind a zenés drá­mai műfajnak. Az 1860-as évek során azonban mind sürgetőbben jelentkezett az igény, hogy az adott szűk keretek ellenére egyre bizta­tóbban- fejlődő operai rész­leg új otthont kapjon. 1872- ben nevezték ki azt a bizott­ságot, amely a felépítendő Operaház helyét volt hivat­va kijelölni. Szűk körű pályázat követ­kezett: a zsűri — titkos sza­vazással — Ybl Miklós terve mellett döntött. 1879 őszén került tető alá az épület, de a munkálatok elhúzódtak, s csak 1884. szeptember végén tarthatták meg az első elő­adást. Az ünnepi nyilóprog- ramban Erkel Bánk bán és Wagner Lohengrin címti ope­rájának első felvonása, vala­mint Erkel Hunyadi László­jának nyitánya szerepelt. Nemzetközi hírű kulturális^ intézményünk első vezetője — fő-zeneigazgatóként — Er. kel Ferenc volt. Az 1884— 85-ös első évadban az Ope­raházban 25 opera és 5 ba­lett került színre, teljesen új díszletekkel. A műfaj hazai népszerűségét jelzi, hogy má­sodik színháza, az Elkel Színház is többnyire telt házzal tartja előadásait. HÉV ÉSY IVÁN FILMKLUB A szabadság fantomja Francia film 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: f5, í7 órakór TÁNCSICS Csillagok háborúja I—II. Szí. amerikai film Dupla és III. helyár! Kezdés: í5, t'3 órakor FÁKLYA A vasprelekUis Mb. szí. olasz film 14 éven áluliaknak ném ajánljuk 1 Kezdés: t'5. f7 órakor SZIKKA l egenda a vonaton Magyar film Kezdés: 5. 7 órakor PETŐIT Az űrből jött lovag Mb. szí. romén film Kezdés: [5, f7 órakor PERECES És az cső elmos minden rtvomot Mb. NSZK film 14 éven- aluliaknak nem alán Hűk! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Gverc, igazodj cl! Mb. szovlet film Kezdés: 6 órakor SÁG VARI Utolsó szolgalat 9*í. amerikai film 16 éven felülieknek! Kezdés: 5. 7 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — Kb. 8.21): A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Az allat- kertek és a lerméSzbtvédelém. — 8.3?: Zenekari muzsika. — 8.80: Hold, hold, fényes lánc... Óvodások műsora. — 9.3ü: Lói- tósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.03: Visszapillantó. — 10.33: ..Hozod a költemény nevét...1* Versek. — 10.40: Operaötüsök. — 11.00: Budapesti művészeti he­tek. örömök kertjében. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Volt egyezer egy vadnyu­gat. Filmzene. — 8.20: Kína 80 éve. — 8 30: Hírek. — 8.33: Nó­tacsokor, csárdáscsokori verbun­kos muzsika. — 9.30: Lottósor­solás. — 10.00: Zenedélelőtt. — 11.45: Tánczenei koktél. Televízió. 1. műsor: 8.05: Tév^ torna. — 8.19; Jukkolatévé. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom