Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-26 / 226. szám

w ^ u Politikánk kollektív munka eredménye Kádár János felszólalása a budapesti aktívaértekezleten A csepeli sportcsarnokban tegnap aktívaértekezletet tar­tottak a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes előkészí­tésének feladatairól. A tanácskozáson több mint nyolcszázan képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszer­vezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatósá­gokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek mun­kásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudo­mányok és művészetek művelői. A tanácskozáson — ame­lyen pártunk Központi Bi­zottságának a kongresszus összehívásáról szóló határo­zata szellemében tekintették át a politikai, gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra vá­ró feladatokat — Méhes La­jos, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára mondott beszédet. Méhes Lajos beszéde után felszólalások következtek, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára emelke­dett szólásra. Pártunk első titkára szívből köszöntötte az aktíva minden résztvevőjét, rajtuk keresztül Budapest kommunistáit, a főváros dol­gozó népét. — A kongresszusnak rend­kívül nagy jelentőség van pártunk, népünk és orszá­gunk életében — kezdte fel­szólalását Kádár János. Ná­lunk a párt a társadalom irányító ereje. A felkészülés menetében minden szerveze­te — az alapszervezetektől a Központi Bizottságig —, majd maga a kongresszus is mérleget készít a végzett munkáról, eleget tesz beszá­moltatási kötelezettségének. Ügy gondolom — folytatta a továbbiakban —, nyugodtan tekinthetünk a XII. kong­resszus elé. Az egész párt a XI. kongresszus által meghatározott úton halad, s az elmúlt időszakban min­den erejével az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. Azt is megálla­píthatjuk, hogy mind pár­tunk tevékenysége, mind a szocialista Magyarország épí­tése megfelel a párt hosszú távú törekvéseit magába fog­laló programnyilatkozat cél­jainak is. Kádár János ezután hang­súlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünket szintén a XI. kongresszuson megjelölt célok határozzák meg. Or­szágunk egyedül nem tudja döntően befolyásolni a nem­zetközi helyzet alakulását, mégsem szabad lebecsülni a magyar külpolitika hatékony­ságát és lehetőségeit. Mi is ott vagyunk a népek „kóru­sában”, és nem mindegy, hogy mire adjuk le szavaza­tunkat a nemzetközi élet kérdéseiben. Kádár János ki­emelte: — A nemzetközi helyzet jelenlegi legpozití­vabb tényezőjét a Varsói Szerződés általános törekvé­sei, békés szándékai jelentik. Közösségünk — akárcsak a Szovjetunió — soha nem tö­rekedett és most sem törek­szik fegyverzeti fölényre, de a szembenálló erők fegyver­zeti fölényét sem nézheti tét­lenül; mindig megtette és megteszi a szükséges lépése­ket, hogy az erők kiegyensú­lyozottak legyenek. A Központi Bizottság titká­ra ezután belpolitikai kérdé­sekről szólt: — Belpolitikai helyzetünk szilárdságának nagyon fontos tényezője, hogy a párt veze­tő szerepe megfelelően érvé­nyesüljön, tömegkapcsolatai élőek, fejlődnek. Munkásosz­tályunk, parasztságunk, értel­miségünk, népünk becsülettel helytáll kötelességei teljesíté­sében. És mindennek ered­ményeként hazánkban a mun­kásosztály, a nép hatalma erős. Felszólalása további részé­ben kitért arra, hogy gaz­dasági nehézségeinkről sokat beszélünk, de ne felejtsük el, hogy sok minden épült hazánkban a XI. pártkong­resszus óta. Az elmúlt három évben húsz nagyberuházás lépett üzembe. Az idei terv­feladatok megoldásához érez­hetően jobban kezdtünk hoz­zá, mint korábban. Az irá­nyító szerveknél és vállala­toknál komolyabban veszik a helyzetet, így az ipar fejlő­dése bizonyos jelek szerint megfelelőbb irányba terelő­dött. Kádár János hangsú­lyozta a terv teljesítésének fontosságát, mint alapkér­dést, majd a munkafegye­lemre, a bérezésre tért ki. A többi között hangsúlyozta, hogy aki elvállalt egy mun­kát, becsülettel végezze el, és csak azután van joga elő­állni igényekkel, panaszok­kal. Felszólalásának befejező részében Kádár János a kö­vetkezőket mondotta: — A XII. kongresszusra készülőd­ve őszinte óhajunk — és en­nek megfelelően kell dol­gozni —, hogy a kongresszus erősítse meg pártunk fő po­litikai irányvonalát, amelyet nem kevés idő alatt formál­tunk ki. Politikánk kollektív munka eredménye, hiszen amennyire csak lehetséges volt, a nép legszélesebb kö­rét vonta be a párt a kiala­kításába, és a tennivalókat is közösen vitattuk meg. Való­jában ez az alapja a párt­egységnek és a szocialista nemzeti egységnek. A Központi Bizottság első titkárának nagy tapssal foga­dott felszólalását a ma reggel megjelent lapok teljes terje­delemben közük. Harmincéves a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés Vegyipari nap Miskolcon # A termékeik továbbfeldolgozását segíti a Leninvárosban nemrég átadott polipropilén­gyár. Képünkön: a vezérlőterem. (Kerényi László jelvétele) Három évtizeddel ezelőtt, 1948-ban írták alá a ma­gyar-szovjet tudományos, műszaki együttműködést. A jubileumra szeptember 19. és október 1. között, a Szovjet­unió Tudományos és Műsza­ki Állami Bizottsága, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Tu­dományos Akadémia nagy­szabású rendezvénysorozat­tal emlékezik. Ennek sorá­ban tegnap vegyipari tudo­mányos-műszaki napot ren­deztek Miskolcon, a Diós­győri Vasas Művelődési Központban. A jelenlevő, mintegy 250 vegyipari szakembert — a Borsodi Vegyikombinát, a Tiszai Vegyikombinát és az Északmagyarországi Vegyi­művek kémikusait, vegyé­szeit, valamint a meghívott vendégeket, közöttük dr. Kovács Lászlót, a városi pártbizottság titkárát és dr. Korcsmáros Istvánt, a Ne­hézipari Minisztérium főosz­tályvezető-helyettesét — Szi­lágyi Gábor, a Magyar Ké­mikusok Egyesülete Borsod megyei Szervezetének elnö­ke köszöntötte, majd dr. Havasi Béla, a Borsod me­gyei Pártbizottság titkára mondott megnyitót. Egye­bek között emlékeztetett rá: a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok a felszabadulás óta eredményesen fejlődnek. Kezdetben kereskedelmi kap­csolatokról beszélhettünk, de a KGST megalakulása óta mind kiterjedtebbé váltak a gazdasági, valamint a tudo­mányos-műszaki együttmű- ködésbeni kapcsolatok is. így vált lehetővé, hogy ha­zánkban is megteremtsük a szocialista gazdaság alapjait. Az államközi egyezmények jelentősége lemérhető abban is: a TVK és a BVK szov­jet segítséggel, az ország legnagyobb vegyipari válla­lataivá fejlődtek. A műszaki-tudományos nap programjában három szovjet és két magyar előadás hang­zott el. M. M. Miljutyin, a Szovjetunió vegyipari mi­niszterének helyettese A vegyipar eredményei és a fejlődés perspektívái a Szov­jetunióban című előadásában arról szólt: a szocializmus építésének valamennyi sza­kaszában, a vegyipar a Szov­jetunióban az átlagot meg­haladóan fejlődött. Ennek is köszönhető, hogy az iparág termelése világviszonylatban a második helyre került, a rendkívül jelentős fejleszté­sek révén. (Folytatás a 3. oldalon) XI. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1979. SZEPT. 26., SZERDA ÍM|: FORINT Gromiko beszéde az ENSZ-ben • • ZJlést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Dr. Ladányi Jó­zsef tanácselnök tartott elő­ször előadást a lejárt határ­idejű vb-határozatok végre­hajtásáról, majd szó volt még a honvédelmi kötele­zettség teljesítéséről, a me­zőgazdasági területek gazda­sági megerősödéséről, s a a melléküzemek tevékenysé­géről. Reggel 4—9 fok között volt a hőmérséklet ország­szerte. Ma szép, őszi idő vár­ható, eső nélkül, viszont a több órás napsütés ellenére sem emelkedik a hőmérsék­let 20 fok fölé. # Több száz tárgyat gyűjtöttek össze a Somogy megyei Tab általános iskolájának diákjai a községből és környékéről. A tárgyakat, melyek a nagyközség egykori gazdálkodási kul­túráját, konyhai felszerelését, néprajzát szemléltetik, a diá­kok az iskola padlásán kialakított kis múzeumban mutat­ják be. (Gyertyás László jelvétele) Vegyék lel a napirendre a hegemonizmus megengediietetfenségét Andrej Gromiko tegnap szólalt fel az ENSZ-közgyü- lcsen cs beszédében rámu­tatott, hogy az az irányvo­nal, amelyet általában eny­hülésnek neveznek, a hetve­nes években már széles fo­lyamattá növekedett. Ennek az irányvonalnak bölcsőjénél ott állt a Szovjetunió. En­nek az évtizednek elején születtek meg azok a szer­ződések, amelyek Európában elvezettek a háború után ki­alakult realitásoknak megfe­lelő nemzetközi kapcsolatok megteremtéséhez. Ekkor jöt­tek létre az első szovjet— amerikai szerződések is. Hosszú és komoly tárgya­lások után elkészült az újabb szovjet—amerikai szerződés, a SALT—II., amelynek élet­be lépését, elmondhatjuk, az egész világ várja — hangoz­tatta a szovjet külügyminisz­ter. Napjainkban nincs sürge­tőbb feladat, mint a nukleá­ris háború veszélyének meg­szüntetése. A Szovjetunió azt kívánja, hogy tegyenek újabb erőfe­szítéseket a nukleáris fegy­verek elterjedésének meg­akadályozására — mondotta a többi között Andrej Gro­miko. Az európai helyzetről szól­va Gromiko kijelentette, hogy ma az európai földré­szen a korábbinál szilárdabb alap van az államok békés együttműködéséhez. Javasla­ta, hogy az európai bizton­sági konferencia részvevői kössenek szerződést: nem al­kalmaznak egymás ellen el­sőnek sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyve­reket, hívjanak össze vala­mennyi európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada részvételével politi­kai szintű konferenciát az államok közötti bizalom megszilárdítására, a katonai szenbenállás csökkentésére. A továbbiakban Andrej Gromiko áttért a hegemoniz­mus kérdésére. Megállapítot­ta: bár ez a meghatározás nemrég keletkezett, tulajdon­képpen nem új keletű. El­lenkezőleg: a hegemonizmus ősidők óta ismeretes. Lénye­ge: uralkodásra törekvés más népek, más országok fö­lött. „A szovjet álláspont vilá­gos a hegemonizmus és az egyeduralom kérdésében — hangoztatta Gromiko. — A szovjet állam fennállásának első napjától kezdve határo­zottan szembeszállt azzal, hogy bárki is egyeduralomra jusson, mások pedig az 6 akaratának legyenek alá­vetve. A Szovjetunió ettől vezé­relve azt javasolja, hogy a jelenlegi ülésszak napirend­jére vegyenek fel egy fontos kérdést, a hegemonizmus megengedhetetlenségéről a nemzetközi kapcsolatokban — hangsúlyozta Gromiko. Közölte: a Szovjetunió az ülésszak elé terjeszti erre vonatkozó megfelelő határo­zati javaslatát. A javaslat lényege az, hogy egyetlen ál­lam, vagy államcsoport, semmiféle körülmények kö­zött, semmiféle indítékkal sem tarthat igényt hegemó­niára más államokkal, vagy államcsoportokkal szemben. Őszi idő

Next

/
Oldalképek
Tartalom