Déli Hírlap, 1979. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1979-09-19 / 220. szám

Autóutak mentén Elő ventillátorok Az autóutak, autópályák mentén az utasok gyakran látnak műszereket, különféle mérőberendezéseket. Egy ré­szükkel igen érdekes kísér­letsorozatot végeztek az er­dőmérnökök. A KPM felké­részére a kutatók egy cso­portja azt vizsgálta meg, hogy a forgalmasabb utak mentén, mindenekelőtt az út- bevágásokban milyen mér­tékben dúsulnak fel a moto­rok égéstermékei, és hogy ran-c lehetőség a környezeti szennyeződés megakadályo­zására. A szakemberek a nyári he­tekben szombaton és vasár­nap a legforgalmasabb órák­ban légszivattyús gázmérése­ket végeztek az M7-es autó­pályán. a kétirányú útsáv közepén, ma.id az utat szegé­lyező erdöpászták levegőjét vizsgálták meg-10. 25, 50. 100, 200 méter távolságig. A kí­sérletnél közreműködtek a forgalomszámlálók, így sike­rült rögzíteni azt is, hogy hány génkocsi haladt el a mérés időpontjában. A szakemberek megállapí­tották. hogv az útbevágások- ban. különösen akkor, amikor a torlódások miatt erősen le­lassul a forgalom, és a gép­járművek lépésben haladnak, viszonylag nagy mennyiség­ben gyűlik össze a szénmo­noxid. Ez a vezető bágyadt- ságát és a reflexek elbizony­talanodását hozhatja magá­val., ha bizonyos szintet meg­halad. (Mindenekelőtt a do­hányosok vannak kitéve en­nek a veszélynek, ők ugyanis érzékenyebben reagálnak a szénmonoxid-koncentráció fo­kozódására.) Az égésgázok feldúsulásat a kritikus helyeken gázelszí­vó berendezésekkel meg le­hetne akadályozni, de az er­dészek sokkal jobb megoldás­nak tartják, ha sűrű, nagy levélfelületű bokorfákkal ül­tetik be az autópályák, utak bevágásait. Ezek a növények a bevágások rézsűjében úgy működnek, mint egy- élő ven­tillátor. Állandó légcserét biztosítanak és lekötik a szennyeződéseket. Az úttest melletti erdősá­vok gázmegkötő képességét is messzemenően sikerült iga­zolni. Az adatok szerint azo­kon a részeken, ahol az út mellett erdősáv van. 15 mé­teres távolságban felére, az erdősáv közepén egytizedére csökken a szénmonoxid kon­centrációja, mögötte pedig már nincs is kimutatható szénmonoxid. Ugyanakkor azokon a részeken, ahol az utak mentén nincs növény­zet, tehát szabad a terület, ott még 50 méterre is elég erős a gázkoncentráció. A nagy forgalmú utakon nilrogénmunoxid és korom is képződik a dízelmotoros ko­csik nyomában. Az erdősá­voknak ilyen esetekben is kedvező a hatásuk. A csúcs- forgalom időszakában végzett vizsgálatok szerint az erdő­sáv út felőli oldalán a fák levélzelén négyzetméteren­ként 600—800 koromszemcsét számláltak meg. az erdősáv közepén csal; 150—200. a túl­só oldalán pedig' 20—50-et ta­láltak, vagyis: az útvédő er­dősáv nagy levélfelületű, sűrű állományával 10—12 méter szélességben képes megaka­dályozni az 50—100 mikron nagyságú, és a légzőszervek­re is káros koromszemcsék „további-épülését’’. Az erdőmérnökök vizsgála­ta szerint megoldható útvédő erdősávok telepítésével a nagy forgalmú közutak kör­nyezetének védelme. Ezek a sávok egyúttal hófogóként is jó szolgálatot tehetnek, amennyiben megfelelő a te­lepítésük. A 91, kampány Szerencsen Cukrot jár a gyár Bölénybőrös elődök Az EszaK'Hakaszijában levő, csiszolatlan UÖKur&zaki Malaja Szíja település leltáuása során, a régészek a primitív művészet olyan alkotásaira bukkanlak, amelyeknek eretlete meglepően korai: abból az Időszakból való, amikor az első .,érte>mes em­berek” megjelentek a Földön. Az elemzés adatai szerint a jégkorszakbeli mammutokat. bö­lényeket, lovakat, sasokai, bar­langi oroszlánokat és farkasfele ragadozókat ábrázoló. Szibériá­ban talált szobrocskák, fél dom- bormüvek, burlangrajzok mint­egy 34 0(H) évesek! Ezek a primitív művészeti al­kotások az emberiség korai tör­ténelmének abból a szakaszá­ból valók, amikor Dé’nyiiffut- Fu rókában — Franciaországba n és Spanyolországban — meg­jelentek a csiszolatlan kökor- szakbeii vadászok első művészi alkotásai. Tehát tény, bogy uz ősi szibériaiak kultúrája nem maradt el a korabeli európai kultúra mögött. Nemrég, az expedíció leletei­nek feldolgozása során, az övi szibériai ember kőbe vésett képmására is rábukkantak. A v/ertan á sós tánc fénáff köz­ben ábrázolt emberalak gör­nyedt tartása arra vall, hoavv bölényhez iaryeke*eít hasonlí­tani: a primitív vadász bő le- be’Tiyeget hordott. amelyben ú*rv fes'^tt, mint az áara«knció bölény, a bunda kifordított bő- lénybőrböl készült, s a vadász magas szárú s/örmécsizmát vi­selt hozzá. Arcvonásai indo­európai származásra vallanak. Szereti ön?... j.. szegeződik nekünk a kérdés egy új hanglemezsorozat borítójáról. A lemezgyűjtők szivét tagadhatatlanul melegség öntötte el a íelirat láttán, hisz bízvást mondható: régen vár­tak már valami effélére. Nagy utat tett meg a lemezgyűjtők és zenekedvelők széles —- s egyre szélesedő — tábora, egész a sztereo-korszakig — azaz máig —, így épp ideje a közös szívügyeket tisztázni. Már csak azért is, mert az aranylemezekkel szegélyezett közös úton sok minden akad, amit — ügy tűnik — nem tüntet ki szeretetéve) egyformán a közönség és a Hanglemez- kiadó Vállalat. Például a vállalat szereti forgalomba hozni — a vásárlók pedig egyáltalán nem szeretik megvenni — a dupla lemezt a szimpla árának a kétszereséért. A kelletlen vásárlók ment­ségére szolgáljon: szerte a világon, általában a dupla lemez ára maximum a másfélszerese a szimpláénak. Persze, aki lemezt gyűjt, s nem rendelkezik dúsgazdag külhoni rokon­sággal — úgy hiszem, ők képviselik a többséget —, rég le­szokott arról, hogy fennakadjon ilyen csip-csup anyagi kérdésen. Sok elvetemült lemezvásárló — akik többet, esetleg mást, vagy egyáltalán vásárolni szeretnének sok külföldi előadó­tól — már rég áldozatai költséges hobbijuknak. Megfizetik a feketepiaci és egyben csillagászati árakat, vagy — kalmár­szellem hiányában — a lemezantikvárium nem kevésbé bor­sos hivatalos árait. Pedig a licenc-lemezkiadás sok más. s szintén szocialista lemezcégnek megéri — Eterna Yugoton, Supraphon. Pánton —. amit a hazánkba eljutó pár tucat korong óriási sikere és keresettsége is bizonyít. Az igény és a kínálat közti szakadék épp a slágerzene területén a legnagyobb, épp ott. ahol minden lemezforgalmazó biztos anyagi sikerre számíthat. Persze, lehet túlzottnak is nevezni az igényeket, de ha már árulunk korszerű lemezjátszókat, hangfalakat és erősítőket — a gomb és kabát példázatára gondolva — az igény nem is tűnik olyan túlzottnak. Hungarotorr-hanglemezheteket hirdetnek most mindenfelé az újságok, legyünk hát megértőbbek. A kérdésre, hogy: Szereti ön? — válaszoljunk lelkes igennel. Legalább a hetek idejére... K. L. Kedves Olvasónk! A Borsod megyei Lapkiadó Vállalat és a Déli Hírlap szerkesztősége olvasói közvélemény-kuta­tást szervez. Kérjük, figyelje a szeptember 21 -i, pénteki lapszámot! Édesebb a répa, mint tavaly Nemcsak nőknek A Martintelepen, a szociá­lis napközi otthonban életre­való kezdeményezés született. A Vöröskereszt helyi bizott­sága szabás-varrás taníolva- mot kíván indítani. A szer­vezők azt várják, hogy a — feltehetően sok — jelentkező között férfiak is lesznek. Mindez szeptember 26-án 17 és 19 óra között eldől, ugyan­is ez a tanfolyamra való je­lentkezés határideje. Ma még a miskolci házi­asszony tavaly szedett ré­pából készült cukrot vásárol az üzletekben. Ám — előre­láthatólag — a hét második felében a kereskedelem már idei cukrot forgalmaz. Négy nappal ezelőtt, szeptember 15-én megkezdődött a Sze­rencsi Cukorgyárban a 91. cukorrépa-feldolgozási kam­pány. A gepek tehát több hóna­pos szünet után újból elin­dultak, hogy megszakítás nélkül körülbelül januárig járjanak. Tavaly, a 90. kam- pály 100. napján a gyár fő­mérnöke, Salánki István így fogalmazott: — A szezon befejezése után ismét nagy munkák elé nézünk. Folytatjuk az 1977- ben elkezdett rekonstrukci­ót, megújul, megfiatalodik gyárunk ... Lmbcrpróbáltí hónapok Mi valósult meg ebből? Gönczi Ferenc igazgató: — Minden, amit eltervez­tünk. A nagyleállás idején jól dolgoztak a karbantar­tók is, s azok is, akik a fia­talítást végzik. Ez alatt a pár hónap alatt 85 millió forint értékű gépet, beren­dezést építettünk be. Megol­dottuk a három éve húzódó kazán problémánkat, új kris­tályosító cukortoző vákuu­mot szereltünk fel. s kisebb, de jelentős munkákat is el­végeztünk. A rekonstrukció­ra — amely a tervnek meg­felelően halad — ebben az ötéves tervben fél milliárd forintot szántunk, valamivel többet, mint 400 milliót használtunk fel eddig ... A cukorgyár — mint min­den ilyen kampányjellegű gyár — különleges helyzet­ben van: ősszel és téleh ter­mel. s az esztendő másik két évszakában kell azt a fel­újítási munkát elvégezni, amit más gyárban 12 hónán alatt. Fmberpróbáló hónaook ezek. S a szerencsiek már három éve csinálják — s jól. Kevesebb helyről, többel A gyárban csak egy vala­mi mutat arra, hogy meg­kezdődött a szezon: a cu­korrépa. Teherautók soka­sága. vagonok tucatjai ér­keznek szinte éjié! és nap­pal. hozzák a földekről a cukornak valót. Mennyit? — Valamivel kevesebbet, mint tavaly — mondja az igazgató. — A gyár körzeté­ben a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok csak­nem 11 200 hektáron termel­tek répát. A terület keve­sebb igaz. de a hozam min­den eddigit felülmúl: a ter­mesztésben lassan elérjük a nyugat-európai színvonalat. Húsz-huszonöt mázsával több kerül ki a földekről. így mintegy 375 ezer tonna ré­pát várunk. Most kezdte meg a termelést a lengyelek építette Kábái Cukorgyár. Tőlük is kapunk még 40—15 **«%"0*q Vakolási hónap SZEPTEMBER 15-től OKTÓBER 15-ig • A TERRANOVA CEMENT- ÉS MÉSZTARTALMÚ, DOLOMIT TOLTÖANYAOÜ, SZÍNEZŐ PIGMENTEKET ÉS VÍZTASZÍTÓ ANYAGOKAT TARTALMAZÓ ESZTÉTIKUS, KORSZERŰ, TARTÓS HOMLOKZATI FELULETKÉPZÖ ANYAG. • MINDEN BENNE VAN, csak vízzel kell össze­keverni. • A TERRANOVA élettartama eléri a hagyomá­nyos vakolatok élettartamának 4-5-szörösét. • A TERRANOVA szárazhabarcs 5Q kg-os egységcsomagolásban, most 20% árengedménnyel kapható az Észak-magyarországi Vállalat telepein Gyártja: Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Művei Pilisvörösvár ezer tonna répát feldolgo­zásra ... Tavaly is, sőt majd min­den esztendőben arról pa­naszkodtak a gyárban, hogy kicsi a répa cukorfoka. Az időjárás ebben az esztendő­ben kegyes volt az alap­anyaghoz. Egy hektárról töb­bet tudnak szedni, ám éde­sebb-e a répa?,Gégény Ilo­na, laborvezető: — Feltétlenül. Valamivel több, mint 15 százalékos a cukorfoka, ez legalább egv százalékkal magasabb az elő­ző évinél... Meglesz a cukiuuk o Ebből a tetemes mennyi­ségű répából tetemes meny- nyiségű cukor is készül: a tervek szerint 48—49 ezer tonnát gyártanak Szerencsen, s az első 150 tonna ..édes­ség” már a raktárakban Az idei az első alkalom, hogy a Cukoripari Tröszt gyárai már a répa minősége szerint fizetnek a termelte­tőknek. Szerencsen a minő­ségellenőrzést már két év­vel ezelőtt — a gyárak kö­zül elsőként — kipróbálták. 1978-ban pedig két elszámo­lást adtak a szövetkezetek­nek. gazdaságoknak, hogv tudják, mire számíthatnak a minőségi számítás szerint is. A Szerencsi Állami Gaz­daságnál (az egyik legna­gyobb répatermesztö cég) er­ről így beszélnek: — Kétségkívül jobban já­runk mi is. jobb répáért természetesen több pénzt kapunk. Ez pedig ösztönöz, hogy jobbat termesszünk ... Tavaly volt olvan szállítmá­nyunk, hogy többet kaptunk volna érte. ha már akkor is minőségileg fizetnek ... Ilyenkor, szezonkezdetkor mindig megszaporodnak az igazgató munkái. Gönczi Fe­renc azt vallja, hogy a nyá­ri jó munka a biztosíték ar­ra, hogy a termelésben nem lesz fennakadás. — A főpróbán jól bizonyí­tott gép és ember egyaránt. Sikerültek az eddig eltelt napok is. Tervünk szerint átlagosan 366 vagon répát dolgozunk tél naponta, ez 28 vagonnal több. mint a 90. kampányban volt. S ehhez hozzá kell még tennem, hogy kapacitást növelő gé­peket nem építettünk most be. Az első naplókban átla­gosan több mint 300 vagon répa került fel a „garat­ba”. .. Meg lesz a cukrunk — ezt nyugodt szívvel állít­hatom — most is . .. (illcsy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom