Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-10 / 187. szám

Lyukas csónakból vizet mereget... Vili. miskolci ipari kiállítás és vásár Megérkeztek a díjak Mikor és miért tétlen a kéz? # Ha nem mozdul, mozdítani kell... Kerekeken könnyebb. (Mező István rajza) (Folytatás az l. oldalról) Ottjártunkkor érkeztek meg Salgótarjánból, az Öb­lösüveggyárból a gyönyörű tiszteletdijak. A kékes színű, ólomkristály vázákba bele­gravírozták a kiállítás ismert emblémáját, s azt is, hogy a termék milyen díjat nyert. A VIII. miskolci ipari kiál­lítás és vásár alkalmából ugyanis a vásári nagydíj, Borsod megye Tanácsa el­nökének és Miskolc megyei város tanácselnökének kü- löndíja. a Magyar Kereske­delmi Kamara területfejlesz­tési díja, a HVDSZ megyei titkárának, a KIOSZ megyei titkárának és a KISZÖV me­gyei elnökének különdíja mellett a rendező bizottság három, az operatív rendező bizottság pedig egf díjat ad ki, s a kiállítás zárása előtt nyújtják át a közönség díját. Az említetteken kívül, a ter­mékeket minősítendő, 10 el­ső, 15 második és 20 harma­dik díjat adnak ki. A műjégpálya területének felén javában épül a Miskol­ci Vendéglátó Vállalat im­pozáns standja. A korábbi években joggal érte kritika a vendéglátást, most a láto­gatók kedvében járnak. Su­gár János, a Miskolci Ven- déglátóipari Vállalat igazga­tója elmondotta, hogy öt vál­lalattal — Allatforgalmi és Húsipari Vállalat. Borsodi Sörgyár. Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, Kis­vardai Szeszipari Vállalat frliskolci Likórgyára és a Debreceni Állami Gazdaság — szövetkeztek, s ezek termé­keit bemutatva árusítanak. A közkedvelt sütött és mele­gített készítmények mellett húsipari termékek kimért árusítását, meleg kutya ké­szítését tervezik, s itt fogják értékesíteni a kiállítás más területén bemutatott sörgyári készítményeket. Ezen a terü­leten 30—40 napernyőis asz­talt állítanak fel. a kiszolgá­lás büfé jellegű lesz — a vendégnek kell tehát az en- ni-innivalóját az asztalhoz vinni — ám a letakaritást már a személyzet végzi. Emellett a sportcsarnok bel­ső területén is lesz két kis- sebb egysége a vendéglátók­nak. Szinte az utolsó pillanat­ban akadtunk össze Kucsma Andrással, a MÉRUSZ elnö­kével, aki újdonsággal szol­gált: — Szeretnénk néhány olyan, terméket is bemutatni, amit Magyarországon még sehol nem láthattak a láto­gatók. A kiállítás idején tar­tandó divatbemutatóinkon naponta láthatják majd az érdeklődők többrészes strandruhánkat, amelyet a látványosság kedvéért a ma­nöken le is fejt magáról. Szo­lid sztriptízünknek az a cél­ja. hogy bemutassuk a ruha használatát. A másik megle­petés egy nyugati minta alap­^ A sportcsarnok küzdőte­rét védik majd ezekkel a szerkezetekkel. ján készült dupla sugárpli- szé. amelyet hazánkban még sehol nem gyártanak. Több napom ráment, mire végre sikerült a sablont kivágnom, s tegnapra elkészült az első ruha is. Bízom benne, hogy egyéb kiállítási anyagaink mellett ezeknek is nagy sike­rük lesz. (tóth) Aki ma megtanul egy szak­mát, korántsem biztos, hogy tíz-húsz esztendő múlva ne kényszerülne egy újabb mes­terség elsajátítására. Arra sincs semmi garancia, hogy a leghűségesebb, legragaszko- dóbb mester ugyanazon gép mellett, ugyanabban a mű­helyben, ugyanazt a munka­darabokat gyártva húzza ki a nyugdíjig. Változik, s egy­re gyorsabban változik a szakma, a gép. a környezet. Mert változnak, növekednek a követelmények is. Ezt látni, tudni, s a dol­goknak elébe menni: a szer­vezés és a szervező legna­gyobb erénye. Mi hajlandók vagyunk szélsőségekben gondolkodni, s a fürdővízzel együtt gyak­ran kiöntjük a gyereket is. Kétségtelen, hogy a termelés ésszerűbb megszervezése olyan radikális intézkedést is igényel, amelyre például a csepeli autógyárban volt szükség. Üj emberek, új be­rendezéssel, új terméket ál­lítanak elő. Ez látványos vál­tozás volt, de a szervezés ál­talában folyamatos, s kevés­bé teátrális külsőségek között zajlik. Az embert, géoet, nyersanyagot úgy kell ,.ösz- szehozni”, olyan körülménye­ket kell teremteni az alko­táshoz. az értékteremtéshez, hogy a produkció, a végter­mék az elvárható legkisebb áldozatok árán szülessen meg. Mert csajt így jó, mert csak így érdemes. Szó sincs itt valamiféle látványos hókuszpókuszról. A folyamatos termelésnek az is gátja lehet, apró szervezési hiba csupán, ha rendetlenség van a raktárban, s. az áru- kiadás hosszadalmas. • Meg kell büntetni, le kell váltani a raktárost. Az úgynevezett munkanap-fényképezéses technikával operáló termelés­racionalizáló szakemberek sem csinálnak mást, mint po­fon egyszerű, semmiségnek tű­nő javaslatokat tesznek. Hogy például a futószalag mellett dolgozó munkásnők székét öt centiméterrel magasítani kell, hogy cseréljék nagyobb tel­jesítményűre a műhelyt vilá­gító izzókat, vagy egyszerűen tisztítsák meg az ablakot, s fessék világosra a falakat, A mostanában alig emle­getett Dolgozz Hibátlanul! — munkarendszer is azt szol­gálja, azt szolgálná, hogy naprakészen igazítsa a felté­teleket a feladatokhoz; még­pedig úgy, hogy a hibát és nem a hibást keresse. Közös a többre, jobbra törekvő szándék, de a részfeladatok egyéniek, s elvárható, hogy az egyéni javaslatok, ötletek az egész mechanizmust, tech­nológiát hibamentesebbé te­szik. A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegna­pi ülésén foglalkozott az­zal az összefoglaló jelentés­sel, amely a vállalati szer­vező munkát elemzi. A fel­mérés Borsod húsz vállala­tára terjedt ki. A húsz vál­lalat ötvenezer embert fog­lalkoztat. A megállapítások így a tévedés kockázata nél­kül általánosíthatók. A teg- gorómbább. s talán legis­mertebb tény, hogy a válla­latoknál a munkaidő-ki­használatlanság 15—20 szá­zalékra tehető. Vagy anyag­hiány miatt, vagy fegyelme­zetlenség miatt, vagy egy­szerűen csak lustaságból, a műszak negyed-ötöd részé­ben tétlen a kéz. Másik ál­talános jelenség, hogy sok­szor és sokan a szervezési feladatok végrehajtását al­kalmi megbízatásnak tekin­tik, s ilyenkor a harcos ne­kibuzdulás csak a fölöttés szervnek szánt jelentésben olvasható, az üzemben vi­szont nem látható nyoma. Sokan pusztán csak vezetői, igazgatói feladatnak vélik a szervezést. (Ha már úgyis a diri igazgat, üres óráiban szervezhet .is egy kicsit...) A hatékony szervezés egyik legfontosabb kritériuma a folyamatosság. Aki lyukas csónakból vizet mereget, az nem andalodhat el a felhők játékán, mert menthetetle­nül elsüllyed. (brackó) STOP! KÖZLEKEDÜNK! Örökzöld téma: a iáradtolaj Nemcsak a kürn> czcíct szennyezi — pénzt dobunk ki vele A Garadna patak melletti kis tisztáson személygépkocsi állt. Tulajdonosa olajcserét végzett. Arra a kérdésre, hogy miért itt, s hogy mit csinál az elhasznált olajjal, a következő választ ad­ta: „Nézze, bérházban lakunk, garázsom nincs. Tudom, nem drága egy olajcsere, de én ma­gamnak szeretem csinálni. Hol csináljam? Nincs víkendtelkem sém. Hogy hová teszem a fá- raütólajat? Ide a bokorba ön- töm. Természet esen az új olaj dobozai is oda kerülnek .. MEGBÜNTETNÉK - DE MINDENÜTT VAN GYŰJTŐHELY Autósunkat Európa egy sor országában szigorúan meg­büntették völna a környezet szennyezése miatt. Ma már mind több propaganda-kiad­ványban lát napvilágot egy félelmetes adat: egyetlen li­ter elhasznált ásványolaj a földbe jutva egymillió liter vizet tud tönkretenni! De legalább ilyen fontosnak tartják a szakemberek a kér­désnek az energiatakarékos­ság oldaláról való vizsgála­tát. A hatalmas autóparkkal rendelkező'NSZK-ban példá­ul — amellett, hogy az el­használt olajat az úton. a mezőn vagy a csatornában eltüntető autóst tízezer már­káig terjedő pénzbírsággal sújthatják — minden lakott településen fáradtolaj-'gyűj- tőhelyeket létesítettek... — Hazánkban — mondot­ták az ÁFOP sajtó- és tá­jékoztatási Irodáján — éven­te mintegy 30—35 ezer tonna fáradtolaj keletkezik. Meg­mentésével (regenerálásával, vagy eltüzelésével) évente 3—4 millió doVu bevételhez Jutna a népgazdaság. ÉRTE MENNEK Sajnos, attól, hogy ez a ha­talmas összeg megmaradjon, ma még meglehetősen messze va­gyunk. Az AFOR adatai szerint evente mintegy 20 ezer tonna faradiolajat csatornába, árkokba, fák tövébe öntenek a felhasz­nálók, közöttük sok ezer sze­mélygépkocsi-tulajdonos. Az AFüU egyébkent hosszú évek óta munkálkodik azon, hogy — elsősorban az ipari, mezőgazda­sági ielliasználók köreben — a fáiadtolajból minél többet lehes­sen ismét hasznosítani. Évente mintegy M> ezer tonna fáradt- olajat gyűjtenek össze átvevőhe- Iycinken, ami sok, ám az elfe­csérelt faradtól« j-mennyiséghez képest kevés. Ma már 38 AFOR- telépiiely veszi át hordós tétel­ben a fáradtolajat, sőt, 1000 li­teren felüli mennyiség esetén tankautóikkal a helyszínre men­nek érte. — Cjabban — közölték a sajtó- és tájékoztatási irodán — 80 három műszakos üzemanyagtöltő állomáson rendezkedtünk be a fáradtolaj kis tételfi átvételére. Ezek közül 13 észak-magyaror­szági. éjjel-nappal nyitva tarló benzinkút. Egyre bővül azoknak az ü/.emauyagtöltő állomásoknak a sora Is* ahol olujeserét válla­lunk. A fáradtolajaf a/ olaj ní­vópálca nyílásán át vákuumos szipnanió készülékkel szívják ki a benzlnkútkezélők. Ilyen vá­kuumos berendezéseket a közel­jövőben több tucat állomás kap. ORSZÁGOS VERSENY, SZÉP DIJAKKAL Az AFOR fiataljai felhí­vással fordultak az ország valamennyi KlSZ-szerve/.eté- hez a íáradtolaj begvűjtése érdekében. A felhívás egv- ben olvan verseny is — 1979. december 31-ig tart — amely­nek gvőztesei, a legtöbb fáradtolajat beszotgátlató KISZ-szervezetek. összesen 100 000 forint jutalmat, kan­nak. (Milyen jó lenne, ha ennek a pénznek legalább egy része a nagy lehetősé­gekkel rendelkező borsodi­miskolci KlSZ-szervezétek- hez kerülne!) így szervezik a közönséget a DIGÉP ben Mi történik az összegyűj­tött fáradtolajjal? Korábban exportáltuk, ám ma már, az olajválság is erre ösztönöz bennünket, itton használjuk fel. A Tiszai Kőolajfinomító nyírbogdányi üzemében fűtő­olaj készül belőle. Kísérletek folynak annak érdekében is, hogy regenerált kenőanyag­ként hasznosíthassuk ismét a íáradtolajat. (nyikcs) A Diósgyőri Gépgyárban az idén is gondosan meg­szervezték a közönségszerve­zők munkáját. A szakszerve­zeti bizottság kulturális és agitációs-propagandabizott- sága röplapokon ismerteti a dolgozókkal a Miskolci Nem­zeti Színház, a Diósgyőri Va­sas Művelődési Ház, illetve a Rónai Sándor Megyei Műve­lődési Központ bérleteit, je­gyeit árusító vállalati és üze­mi közönségszervezők névso­Takarékosan az árammal Az energiatakarékos villa­mos berendezések kifejlesz­tése és gyártása, illetve a megtermelt energiának a fo­gyasztókhoz való minél gaz­daságosabb eljuttatása a fö témái a Magyar Elektrotech­BELYEGGYGJTES Holnap kerül for­galomba a Magyar Nemzeti Galéria tu­lajdonát képező fes- ményekből választott „XIX. é* XX. szá­zadi magyar festők alkotásai” elnevezé­sű, 7 bélyegből álló, IG forint névértékű bélyegsorozat, mely 431 300 fogadott cs 3900 fogazatlan pél­dányban, több színű mélynyomással az Állami Nyomdában készült, 20 bélyeget tartalmazó ívekben. A kereirajzot Cziglé- nyi Adám tervezi e. A béljcgek kerete arany és felfele szín­nel készült. A 40 fil­léres bélyeg Vasza- ry János: Agarászat, a «0 filléres bélyeg Lofz Károly: ötősfo- gat, az 1 forintos bélyeg Pállya Ce- 1 esztin: Legények lo­von, a 2 forintos bé­lyeg Latz Károly: Búcsúzás, a 3 forin­tos bélyeg Pállya CeleszMn: Lóvásár, a 4 forintos bélyeg Ivánvi Grünwald Bé­la: Itatás, az 3 fo­rintos bélyeg Sterio Károly: Indulás va­dászatra elnevezésű festményét ábrázolja eredeti színeivel. ★ Ezen a napon jele­nik meg az öttusa- világbajnokság elne­vezésű, 2 forintos hélveg Is. Augusztus 13-én hozza forga­lomba a Magyar Posta azt a 40 fillé­res bélyeget, mely a 7oo éves Vasvárt kö­szönti. J rát, munkahelyét, telefon- számát. A gyár majdnem tízezer dolgozója három vál­lalati és 24 üzemi közön­ségszervezőnél igényelhet bérleteket, jegyeket a három nagy művelődési intézmény rendezvényeire. nikai Egyesület 26. vándor- gyűlésének. Ezekről a kérdé­sekről az ország minden ré­széből összegyűlt 350 szak­ember cseréli ki a vélemé­nyét a szegedi Technika Há­zában tegnap megkezdődött, kétnapos tanácskozáson. Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága is a Dili Hirlop szerkesztő­sége pályázatot hirdet o nemzetközi gyermekév alkalmából. Pá­lyázni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) totókkal, 2. Gyermekek (14 éves karig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979 |úlius elsején kezdődött, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség a megfeleld szintet elért fotót és rajzót közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar sajtó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolá­ban, s ugyanitt adja át a dijakat. Pályadijak (mindkét kategóriában külön-külön): I. díj: 2500 Ft-os, II, dij: 1500 Ft-os, III, díj: 1000 Ft-os vásárlási utalvány. A képeket és rajzokat (a név és lakcím pontos feltüntetésével) a következő címre küldjék • pályázók: Déli Hírlap, 3527 Miskolc, Bqjcsy-Zs. út IS. Pf: 39. Sztriptíz — de nem igazi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom