Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1979-08-09 / 186. szám
a miskolciaké a szó Kánikulai történetek Az elmúlt napok időjárása után igazán elmondhatjuk Tarosunkról, hogy Miskolc belépett a fürdővárosok közé. Hiszen manapság mindenki fürdik. Akinek lehetősége és ideje van, az a strandon fürdik, akinek nincs, az otthon, vagy az utcán, buszon, villamoson, vagy ahol éppen tartózkodik. Különbség csupán annyi, hogy a strandolok medencében úsznak, a többiek verejtékben. Ez utóbbi nem annyira kellemes... Talán' ez az oka annak, hogy mintha egy kicsit ingerlékenyebbek lennénk. Talán ezért volt felháborodva a Katowice étterem hátsó bejáratánál üzemelő fagylaltkimérés szemüveges kiszolgálónöje, amikor délelőtt fél tízkor én, egy szem vendég létemre, megzavartam áhított nyugalmát. „Jó, hogy nem hajnali háromkor jön ide!” — üdvözölt nem éppen barátságosan. De azért adott egy kettes — pardon, hármas — fagyit. S a fagyi legalább olyan hűvös volt, mint a kiszolgálás. De idegesek vagyunk másutt is. Mint pl. az Ady-hídi taxiállomáson, 15 óra körül az a fekete hajú fiatalember, aki nem éppen dicsérő jelzőkkel illetett egy taxist, mert az egy előre lekötött fuvar miatt nem vitte le őt a Tiszaira. (S míg anyanyelvűnk legszebb szólásait idézgette, két villamos is elment a Tiszai felé.) Ugyanott két, a borsodi hőségtől (vagy sörtől?) dülöngélő fiatal a Palotásba akart menni egy másik, szintén foglalt taxival. Váltig erösködtek, bogy a Szirmára utazó utas mellett ők még beférnek, ugyanis útbaesik. (Nekik!) Jogosan lett ideges viszont az a fehér skodás vezető, aki a Szemére utcai buszmegálló előtti zebrán zöld jelzésen áthajtott, s hajszál híján elgázolt egy eléje lépő gyalogost, álért az belement a pirosba. Nagyon olcsón megúszta. Történt mindez 15.20-kor. a szereplők és a szemtanúk egy ideig bizonyára emlékeznek rá. Emlékezzünk, és tanuljunk belőle! Csúcsforgalom tetőzött kora délután a Sajó-parti Shell- benzinkútnál is. Az autósor vége a József Attila utcán kígyózott. Furcsa módon itt nem idegeskedett senki. Pedig a sorban román rendszámú autók is akadtak... Hogy a kánikula meddig marad? Nem tudjuk. Idegességünk meddig? Rajtunk múlik. De ne feledjük: ha másokra vigyázunk, önmagunkra is vigyázunk! Persa István Miskolc Solymosi Róbert, Miskolc, Bajcsy-Zs. út 31. sz.: Feltétlenül szükségesnek tartanánk, hogy panaszával kapcsolatban ismételten és személyesen beszélhessünk önnel. Kérjük, lehetőségéhez képest, holnap a kocJÁlúí.ani,* órákban - keresse, lel rovatunkat. ■ >'Kiss Gyula. Sajószcntpéter, TII. akna: PáiríáSzá'r a 3. sz. Volán Vállalathoz továbbítjuk. n. I. Miskolc, Összekötő városrész : Levelének hangvétele megengedhetetlenül személyeskedő. Legkivált ezert nem közöljük. Persze nem ártott volna, ha nevét és lakcímét is pontosan közölte volna. A levelében bírált olvasónk neve és lakcíme ugyanis rendelkezésünkre áll. Molnár István. Miskolc, Kandó Ráírná*-u. teáé: Türelmet kérünk. A levelében közölteket az illetékesekkel megbeszéljük. Borítás Gabriella, Miskolc, Bokányi D. u. 23. sz.: Panaszát a Miskolci Közlekedési Vállalat vezetői kivizsgálták, s jogosnak találták. A gépkocsivezető a felelősségét elismerte. A vállalat súlyos fegyelmi büntetésben részesítette. Itta már ma? Vásároltam egy üveg literes meggy Márkát; lehűtve kitűnő ital. Miután a hűtőszekrényből kivettem és az üveg felbontását meg-, kíséreltem, nagy sistergéssel a ruhámra és a mennyezetre spriccelt a piros lé. Megnéztem a címkén a gyártási időt: 1979. június 22. Szavatossági idő; ti hónap. Szerencsére a konyhám fala mosható, a ruhámból is kijött a piros folt, ám a jókedvem elszállt, mivel nem ez az első ilyen eset. Két héten belül igy jártam már három literes üdítővel. melyeket nem fogyaszthattam el sa- vanykás, erjedt ízük miatt. Volt közöttük Pataki szamóca, fekete ribiszke, meggy Márka. Nem tudom, a jövőben milyen itallal próbálkozzak; ugyanis az alkoholt nem szeretem. Adjanak tanácsot. Molnár Gábor Miskolc, Pozsonyi u. 88. sz. (Citromlé. Annál fel sem tűnik, ha savanyú! A szerk.) A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radvanyi Éva Levélcím: Déli Hírlap s/.ei'kcsztósegc 3537 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefonsam; 18-331 Kétes értékű szigor A közelmúltban N. Tibor aszalói olvasónk panaszolta: megfizette az előirt belépődíjat az Augusztus 20. strandfürdőbe, ám érvényes jegye ellenére sem engedték be a strand területére, sőt! — o pénztárosnö kidobta az előcsarnokból is. mondván; részeg embernek semmi keresnivalója ott. Olvasónk vitatta az eljárás indokoltságát — állította, hogy csupán egy pohár sört ivott —, ámde a pénztáros tanúkkal bizonyított, s eljárásának helyességét erősítgetve magyarázta: ez a strandfürdő meleg vizű, i't bizony az ittas vendégek könnyen rosszul lehetnek, egyébként is nekik szigorúan ki van adva az ukáz, hogy ittas embereket ne engedjenek be, illetve ne adjanak nekik belépőjegyet. Hogy kinek volt igaza, annak eldöntése nem ránk tartozik, s hadd tegyük hozzá: amennyiben valóban ittas volt a vendég, a pénztáros eljárását helyeselni lehet. Csakhogy! Nyomban kétes értékűvé válik ez a kérlelhetetlen szigor, amint a kedves venl-Éliímil o AH dég bebocsátást nyer a strand területére. Ott ugyanis többnyire korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a bor, a frissen csapolt vagy éppen palackozott sör. Igaz. a pálinkát már kitiltották, attól tehat — ha csak be nem viszi magával a fürdözni vágyó — nem lehet berúgni. A mámorhoz, netán részegséghez azonban megteszi a bor is, sör is. S hogy a strandolok élnek is a lehetőséggel, azt ki-ki megállapíthatja a helyszínen. Hogy pedig keletje legyen az italoknak, nemritkán a hangosbemondó segítségével csapnak reklámot nekik! Ilyen Janus-arcú tehát az ..alkoholtilalom” az Augusztus 20. strandon. A következetesség — egészségügyi meggondolás ide vagy oda — mindenesetre véget ér a bejáratnál. Azon túl már korlátozás nélkül csábíthat italozásra a büfé. A kibékíthetetlen ellentmondás, úgy látszik, még nem tűnt fel senkinek. (r) Kommentár helyett Egy éve ha van. hogy átadták a gyalogosoknak a Gómöri aluljárót. Ma igy néz ki, A képekhez kommentár nem szükségeltetik. Mindösz- sze-ennyit- jegykünk még?’ az üveget, amiből a korlátok lettek, a Miskolci Üveggyárban készítik, s minőségileg ellenőrzik is. Ám arra már az ottani meósok sem gondoltak, hogy más is fogja ezeknek a drótbetétes üvegeknek. a - szilárdságát vizsgálni. Csak épp nem műszerekkel, hanem csúzliból kilőtt kővel, féltéglával, vagy akár a cipője sarkával. Tizenegy üvegtábla hiányzott, volt törött, repedt, s — bármily furcsa — lyukas is (a csúzli eredménye!). Mondhatnánk, írhatnánk azt is: gyerekek csínytevése. Az, de talán mégsem az. Mert mi, felnőttek is felelősek vagyunk ezért. Hisz — bizonyára — a mi szemünk láttára történik a pusztítás, a mi passzív szemlélődésünk mellett. A tizenegy üvegtábla értéke már ezresekben mérhető. Ennyi a tényleges kár. Ám ennél lényegesen több! S nemcsak az üveg sínyli meg a randalírozást. A világítást, a neoncsöveket burkoló armatúrák is. A kép szomorú. Változást sürget. Nemcsak azt, hogy az arra illetékesek kicseréljék a törött részeket A közszemléletben is! I. S.—S. L. Vidámparkot kérnek a miskolci gyerekek Kedves Városvezető Bácsik és Nénik! A nemzetközi gyermekév alkalmából nagy kéréssel fordulunk városunk tanácsi és társadalmi szerveihez. Szeretnénk. ha Miskolcon minél hamarabb vidámpark létesülne. Mert mi, miskolci gyerekek is nagyon szeretünk játszani, de erre városunkban kevés lehetőség van. Nyári táborozásaink alkalmával találkoztunk debreceni. dunaújvárosi, veszprémi, ózdi pajtásokkal, akik büszkén újságolták, hogy mily sokat játszanak városuk vidámparkjában. Debrecenben, Veszprémben még állatkert is van! Sajnos, mi miskolci gyerekek nem dicsekedhetünk sem vidámparkkal, sem á!laltkerttel. Meg is jegyezték a debreceni pajtások: bizonyára rosszak vagytok,, a városvezető bácsik azért nem építenek nektek vidámparkot és más szórakoztató létesítményeket. Szeretnénk.- nagyon szeretnénk. ha a gyermekév alkalmából határozatot hoznának a városvezető bácsik, nénik régi álmunk: a miskolci vidámpark, esetleg állatkert létesítésére is. Hisszük: a vidámpark építése éppúgy megmozgatná a város ifjúságát, felnőtt társadalmát. mint tavaly a műjégpálya létesítése. Sok tízezer miskolci gyermek nevében a DVTK asztalitenisz szakosztálya serdülő fiataljai (13 aláírás) LESZ-E BOJLER A KIJAVÍTOTT TERMOFORKÉMÉNYEKHEZ? A Szentpéteri kapui lakótelepen élők közül többen panaszolták, hogy végre — hosszú évek után —, kijavították a termoforkéményei- ket, ennek ellenére nem tudják. hogy mikor válnak használhatóvá fürdőszobáik, mivel a szükséges gázbojler „hiánycikk”. Kérdezik: kapnak-e — s mikor? — új bojlert a kijavított kéményekhez? Katona Zoltán, a TIGÁZ miskolci kirendeltségének vezetője válaszolt a kérdésre: — A BÁÉV a tervek szerint október 15-ig a Szent- péigri kapui lakótelep összes termoforkéményének javítását befejezi. A részletes javítási program a helyszínen levő építésvezetőségen bárki által megtekinthető. Ami pedig a bojlereket illeti: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendelkezése kizárólag a kémények javítására vonatkozik. Ez nem érinti a gázszerelvények cseréjét. Magyarán szólva: senkit sem kötelezhet arra, hogy új szerelvényekkel, vízmelegítő készülékekkel lássák el az érintett lakásokat. Éppen ezért nem is várhatják el az ott lakók, hogy a korábban már üzemeltetett, s különböző mértékben elhasználódott, vagy meghibásodott'készülékeket mindenütt újra cseréljék ki. Ez a csere ugyanis csak ott indokolt, ahol a régi típusú, úgynevezett Á—10-es típusú bojlerek voltak. A KV—6-os készülékeknél — amennyiben javíthatók —, csupán a javítás indokolt. A javítást és a cserét egyébként a MIK biztosítja. A szövetkezeti lakásokkal kapcsolatos intézkedésekről a szövetkezet vezetőségével és a MÉSZÖV illetékeseivel a tárgyalások folyamatban vannak. A TIGÁZ mindenesetre azt kéri a lakótelepen érintett bérlőktől, illetve lakástulajdonosoktól, hogy ha akár a kéményjavítással, akár a készülékek beszerelésével kapcsolatban problémájuk támad, közvetlenül az illetékes vállalatokhoz forduljanak panaszukkal. Mindenképpen arra törekszenek ugyanis, hogy a korábban évekig használhatatlan fürdőszobákat végre minél hamarább használhatóvá tegyék. Ehhez kérik a lakók megértését, s együttműködését azzal is, hogy a délutáni órákra szóló kiértesítéseknek megfelelően biztosítsák a szerelések zavartalanságát. Külön megértést kérnek arra az esetre, amikor vízcsőtörés esetén, vagy víznyomás hiánya miatt, a gázkészüléket az első „nekifutásra” nem tudják beszabályozni.
