Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1979-08-08 / 185. szám
Ma délután — 14 órai kezdettel —, ülést tart a DVTK elnöksége. Az előzetesen kiadott anyag, illetve a meghívó szerint ma a labdarúgó-, majd a birkózószakosztály jelentését, az első félévi szakmai terv teljesítését és az egyesület gazdálkodását vitatják meg az elnökség tagjai. Házi követelményrendszer A labdarúgó-szakosztály jelentése — időszerűen — az 1979/80-as bajnoki szezon célkitűzéseiről szól. A játék kellékei, a játékosállomány fejlesztése, a személyi feltételek, a szakmai munka tervezése és a nevelési feladatok alkotják a megbeszélendő témák körét. A „dologi” feltételeket illetően alapkérdés a pálya! Ami ezek számát illeti, azok alapján a DVTK az országos élmezőnybe tartozik, a minőségről azonban már korántsem lehet sok jót elmondani. Itt elsősorban az utánpótlás nevelése ügyében akadnak problémák, hiszen kevés a füves ♦őrület, s a salak nemcsak mai, hanem gazdaságosszempontból sem megfe- talaj, hiszen ezen sok- hamarabb kopnak el a terelések, labdák, cipők... .8 oldalas jelentés részle- szakmai elemzést ad a ékosokról, az edzők mun- ♦járól, egyénenként is értéivé a korábbi teljesítmé- eket. A jövő céljait tekint- ■ hármas feladatot szabtak ♦eg a szakosztály számára: 3—5. hely az NB I-ben — az ismételt dobogóra kerülés elsődleges szándékával: lényegesen jobb helyezést elérni az MNK-ban; túljutni az I. fordulón az UEFA Kupában; helytállni az A- és az olimpiai válogatott csapatokban. A szakmai célok között szerepel az edzők munkájának pontos összehangolása, szervezett tevékenységük színvonalának emelése, a technikai, taktikai célokat is tartalmazó házi követelményrendszer ismételt bevezetése, a játék elveinek és -endszercnek egységesítése minden csapatuknál, a totális labdarúgás! Négyen a világver senyeken A birkózószakosztály legutóbb tavaly októberben számolt be. Akkor, s most is a moszkvai olimpiára való felkészülés áll munkájuk középpontjában. Nagy eredményük, hogy négy versenyzőjük indul világversenyeken (a két Szalontai és Szabó a felnőtt-, Migláczi az ifjúsági világ- bajnokságon), ilyenre még nem volt példa a diósgyőri birkózás történetében. Kedvező képet tárnak az elnökség elé, aminek ma már hatékony hátterét jelenti a birkózócsarnok. Megtárgyalja az elnökség azt a jelentést is, amely az egyesület szakmai feladatainak első féléves teljesítését értékeli. Ez részletesen beszámol a DVTK-sportolók többségében már jól ismert eredményeiről, értékeli a szakosztályok munkáját, s arról is szól, hogy az év hátralevő időszakában mit kell még tenni az 1979-re megszabott feladatok teljesítése érdekében. Forint kell a fenntartáshoz A gazdálkodási jelentés egyaránt tartalmaz gondokat és eredményeket. Aggasztónak látszik, hogy még mindig nincs teljesen tisztázva az új létesítmények üzemeltetésének fedezete. Ez újólag felveti azt a jellegzetes problémát, ami más téren is jelentkezik: akkor kezdenek el gondolkodni a fenntartás feltételeiről, amikor már kész a létesítmény, s igényli a forintokat — természetesen a sportolási lehetőségek biztosítása érdekében. Remélhető, hogy az elnökségi ülés szolgál majd valami megoldási lehetőséggel, hiszen (példáui) a birkózócsarnok már áll, s egyszerűen nem lehet mást tenni, mint mihamarabb megoldani a problémát... Ettől függetlenül örvendetes tény, hogy a működéshez, azaz az alaptevékenységhez szükséges összegek rendelkezésre állnak. H. K. ;<**SÍÉWSsRWSS # Elzárás Meteor-módra. Szabó (8-as számmal) két védőt is elzárt a beavatkozás lehetőségétől. így mellette Verebélyi látványos gólt dobhatott. Kézilabda Ami a tudósításból kimaradt A hét vége sporteseményeiről szóló tudósításainkat általában röviden kell fogalmazni, hogy az a hétfői lapunkba beleférjen. Ezért sokszor óhatatlan, hogy mindaz kimaradjon, ami a sportesemény elemzését jelenti. Ezt próbáljuk most pótolni egy NB I B-s kézilabda-mérkőzés kapcsán. Szándékunk nem öncélú. Jól tudjuk, a csapat technikai vezetői lőlapot készítenek (vagy készíthetnek) egy-egy mérkőzésről. A lőla- pon azonban lehetetlen fel- ■ tüntetni a támadás és a védekezés közben meglevő hibákat, illetve az esetleges erényeket. Amikor most köz- zétesszük „házi” statisztikánkat, kiegészíteni szeretnénk a Miskolci Vörös Meteor—Szé- kesfehéri MÁV mérkőzésről már eddig is tudottakat. Tesz- szük ezt azért, hogy következtetéseinkről a miskolci kézilabdacsapat vezetői is tudomást szerezzenek, és ha ' van lehetőségük, a játékfelfogáson változtassanak. Elvünk és mottónk a „Több szem többet lát” közmondás igazságán alapul. Kezdjük a támadással! Tudósításunkban megírtuk, hogv az első félidőben 28 lehetőség kínálkozott a gólszerzésre, amiből a miskolciak ötöt (!) használtak ki. A második félidőben — elsősorban azcrt, mert a Székes- fehérvári MÁV lefékezett — 22 alkalom volt a kapu bevételére, amiből 9 sikerült. Á fenti számadatokból kitűnik, hogy óriási különbség van a két félidő között. (A támadások befejezésének hatékonyságát jelző százalékos számítástól ezúttal eltekintünk.) Viszont figyeljük meg az eladott labdák, az átadási hibák, a rossz átlövések megoszlását egyes játékosokra lebontva. 38 alkalmat regisztráltunk. Kispályás labdarúgás v 24. fordulón jutottak túl íiskolc város 1979. évi kisás labdarúgó-bajnoksá- an szereplő csapatok, jmények: PÖC—SZÜV , LKM—TÜKI 3:3, TÜKI . Bányász 1:5. TLSC Elő- PÖC 3:6, TLSC VM—D4D Avas—BŐSZÉN 4:2. ■ggyár—CGJ 1:5, Unió ŐSZ—Távhő 8:0. A Pamutfonó:,‘ari Vállalat A. Miskolci Gyára J felvesz 16 évet betöltött, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező nőket, fonónöi munkakörbe. A gyárban folyamatos munkarendben dolgoznak, minden 6 munkanap után 2 szabadnap van. Bejáró dolgozóinknak új, korszerű leányszállónk, ban elhelyezést biztosítani tudunk. íme: a kapus, Megulecz P. három indítása nem sikerült. Csolí- kó két dobott gólja mellett kétszer eredménytelenül lőtt kapura, továbbá három labdát eladott. (Ez utóbbinál az okokat külön nem részletezzük: ellépés, belemenés, rossz átadás stb.) Verebélyi öt gólja mellen egy-egy eladási, átlövési hibával iratkozott fel listánkra. Csótai statisztikája hasonló, azzal a megjegyzéssel, hogy gólja indításból esett. Megulecz I. — irányító voltának megfelelően — mindössze egy labdát adott el. Szabó átlövő Statisztikája az egyik legrosszabb: lőtt ugyan két gólt, de további négyszer eredménytelenül kísérletezett. Labdaeladásaiból a játékvezetők háromszor vették el. a labdát a Vörös Meteortól. Nála csak Bessenyei volt rosszabb, akinek 9 átlövése és egy hétméterese tévesztett célt. A keveset játszó Lukács egy eladott labdájával még a „jók” között is lehetne, nem úgy, mint Németh: átlövés mínusz 5, illetve Kecskeméti : mínusz kettő. Taglaljuk a védekezést is. Ügy véljük, azzal mindenki egyetért, hogy a férfimezőnyben 17 gólt kapni „bocsánatos bűn”. Ám másképp alakul a kép, ha ezt a 17 gólt „darabonként” megvizsgáljuk. Két gól esett a beállós helyéről. Az elsőt még elfogadtuk: jobb-kettőben az irányító székes- fehérvári játékos egy szép lövőcselt mutatott be. A sáncból ketten kiléptek rá, így mögöttük üresen maradt a beálló. Megkapta a labdát, és bedobta. Igen ám, csakhogy ezt egymás után háromszor sütötték el (tiszta szerencse, hogy csak kétszer találtak a hálóba). Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ezek az akciók öt percen belül követték egymást, akkor . . ., ugye . . ., szóval hárításuk nem elsősorban technikai és taktikai feladat lett volna . . . Három gólt kapott a Meteor kiíenc-tíz méterről, átlövésből. Ezt jobb lábmunkával, hamarabbi kilépéssel meg lehetett volna akadályozni. Az igazsághoz tartozik, hogy mind a három jól helyezett, erős lövés volt. Betörésből kettővel gyarapodott az ellenfél góljainak száma. Nem sok, de hiba. A betörést (elméletileg) a jól záró sánc megakadályozhatja, különösen akkor, ha ez a felállt védelem kettes-hármas embere között történik. Kétméteresből hármat, indítás utáni ziccerből egyet értékesítettek. Ez ellen nincs mit tenni, csak rosszul lehet dobni (mint ahogy három hetest ki is hagytak). A legtöbb gól, szám szerint hat — megítélésünk szerint — kapus- hibából esett. Ezek közül az egyik ejtésből. Nem mondjuk, hogy ejtésből nem szabad gólt kapni, mert ez így általában nem igaz, de a kapusnak a majdnem null-fokos szögből dobott labdára felesleges kimozdulnia, mert ekkor szinte csak így érhető el gól. Elegendő, ha a kapus saját testével a kapufánál zárja a szöget. ötször volt egyazon játékos átlövésből eredményes a következő módon: bal kettőben kapta a labdát, felugrott, kivárt és letette a jobb alsó sarokra. Nem túl erősen, nem túl helyezetten. A kapus minden esetben a rövid sarokra ment. Nem egyszer, nem kétszer, nem..., hanem ötször! A rádobások között négy olyan labda is akadt, amely tíz méternél messzebbről érkezett..* Támadás és védekezés: e kettő határozza meg a csapatok teljesítményét. Nem túlzás, ha a fenti statisztikai adatokat megnézve azt állítjuk, hogy a mérkőzés a Miskolci Vörös Meteornak állt. D. TŐTH BÉLA Mindentéíe „Georgiái maffia” a Fehér Házban így nevezik a nyugati világban, elsősorban az USA-btm azt a csoportot, amely legutóbb Carter mellett felszínre ugrott. Kényelmesen hátradőlve székén, lábát — amúgy ame- rikaiasan — az asztalra helyezve, látható Hamilton Jordan, Carter új „vezérkari főnöke", egykori választási főkortese a Stern magazin képén, lazán megkötött nyakkendővel ágál Jody Powell, a másik georgiai „haver", a sajtótitkár. — Kiddie- gang-nek, azaz gyermekbandának is nevezik ezt a csoportosulást Washingtonban, hiszen az előbbi 34 és az utóbbi is csak 35 éves. Jordan, a georgiai Albany egyik biztosítási ügynökének a fia, most már igyekszik „vezérkari főnökhöz" méltó eleganciával öltözni és viselkedni (nem olyan kényelmesen, mint a képen látható), de rossz modoráról legendák keringenek. Sokszor idézik ma is, hogy egyszer az egyik, politikusok által látogatott bárban, szájába gyűjtött likőrrel köpött le egy fiatal hölgyet, mert nem fogadta el nyílt közeledését. Még több szóbeszédre adott alkalmat az a kijelentése, amikor az egyiptomi követ feleségének dekoltázsába szemérmetlenül belenézve „szellemesen" megjegyezte: „mindig meg akartam nézni a piramisokat”. MÁTÉ IVÁN Volt egyszer egy jégrevü... Az Ukrán Jégrevü augusztus 20-ig, ösz- szesen tizenhétszer lép fel a Kisstadionban, s így a programot több mint 200 ezren láthatják „élőben”. Az előzetes érdeklődés is bizonyítja, hogy a magyar közönség szereti ezt a műfajt. Miért, hogy mégiscsak ritkán, s „import” útján juthat hozzá? Az idősebbek bizonyára még emlékeznek arra, hogy volt egyszer Magyar Jégrevü is. 1957. november l-én mutatkozott be a budapesti Jégstadionban, és 1965-ig működött. Tagjai között volt Nagy Mariann, Botond Györgyi, Kovács Marietta és Kovács Ildikó, Jurek Eszter. Rákosi Kati, Vida Gábor és Jelfi Gyula, valamennyien többszörös magyar bajnokok, sőt európai és olimpiai helyezettek. A 30 tagú társulatot Németh Imre, a Népstadion akkori igazgatója alakította, művészeti vezetője Széchy Ági, balettmestere Jeszenszkij Endre, vezető koreográiusa peuig Saiiay Eta volt. Több műsorukat Horváth Tivadar, a Vidám Szín., pad jelenlegi művésze rendezte. Az a 30 magyar jég táncos volt a főszereplője az akkoriban készült „Napfény a jégen’* című, egész estét betöltő színes magyar jégrevüfilmnek, melyet Bán Frigyes rendezett. Az együttes saját sátorral és jégfejiesztő berendezéssel is rendelkezett, rendszeresen turnézott szerte az országban, több alkalommal vendégszerepeltek átütő sikerrel a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban, Romániában és Csehszlovákiában, Bulgáriában és Törökországban. Sajnálatos módon 1965-ben szélnek eresztették a társulat tagjait. A hivatalos indoklás szerint: ráfizetéses volt. Valójában azonban az akkori sportvezetés rossz szemmel nézte, hogy a legjobb hazai amatőr-műkorcsolyázók, jégtáncosok, — „profikká” váltak. Hogy miiyen kitűnő erőkből áíiolt a 30 tagú együttes, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tagjait nyomban szerződtette a híres Bécsi Jégrevü, valamint a legnagyobb olasz jégrevütársulat, de többen eljutottak a leghíresebb nyugat-németországi és amerikai jégszínházakba is. A Magyar Jégrevü fennállásának éveiben fénykorát élte a hazai jégsport is. A fiatalok számára vonzerő volt ez az együttes, sokan pedig előadásaik megtekintése után kaptak kedvet a versenyszerű korcsolyázáshoz. Most nincs hazai társulat, s a sportág is épp csak hogy létezik. De kiürülnek az utcák, ha a televízió külföldi korcsolyaversenyeket közvetít. Lehet, hogy az Ukrán Jégrevü mostani vendégszereplése ismét kedvező hatással lesz erre a látványos sportágra, s talán egyszer ismét lesz Magyar Jégrevü? Könnyebb a kánikula... (Fényes Tamás felvétele) ' Szégyen volt színésznek lenni A színészi hivatás, ami ma sok ezer kislány és kisfiú vágyainak csúcspontja, valamikor szégyenletes dolog volt. Például Moliére-t még csak maginak XIV. Lajos királynak személyes közbenjárására temették el megszentelt földbe — de éjszaka! Más színészek azonban nem részesedtek ilyen szerencsében. Adrienne Lecov- reur színésznőt a legnagyobb titokban temették el felszen- teletlen földbe, papi segédlet nélkül. Elnökségi ülés Diósgyőrben Labdarúgás, birkózás, gazdálkodás
