Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1979-08-30 / 203. szám
A Hädiótöl kérdezték — a DH válaszol Hová lett a vásárlók mérlege? A Magyar Rádió miskolci stúdiója hétfőn a borravalóról, hálapénzről, csúszópénzről rendezett Fórum-műsort. A stúdió vendégei sok kérdést kaptak, így sokra nem sikerült válaszolniuk. Ma ismét Abuczki József, a Borsod megyei Kereskedelmi Felügyelőség vezetője válaszol a levélben hozzá intézett kérdésekre. 0 Sokszor olvasom az újságokban, hogy súlycsonkitásért, többletsz&ml ázásért mogbüiu élnek felszolgálókat, üzletvezetőket, de olyasmiről még nem hallottam, hogy borravaló vagy csúszópénz elfogadásáért felelősségre vontak bárkit is. Miért? — érdeklődik Csorna La- josné, Miskolcról. — Ennek több oka van. Mindjárt az első: a súly- csonkítás, többszámolás gyakoribb. s bizonyítása is lényegesen könnyebb. A borravalót jobbára adják, s néni kéritc. Ha ugyanis kérik, az mát* nem borravaló. Jelenleg sem a vendéglátásban, sem a fodrászatban, sem másutt nem büntetendő a borravaló adása, s elfogadása sem. Más a helyzet a csúszópénzzel. annak a célja is más. A kereskedelemben rendszerint valamilyen előny megszerzéséért adják, annak biztosításáért kérik, vagy kényszerítik ki. Ez ritkábban fordul elő. nehezebb a bizonyítása, mert tettenérés szükséges hozzá. Ilyen felelősségre vonás azonban nemrégen Miskolcon is történt, az ügyben büntetőeljárás indult, amelyről az olvasók a bírósági hírekből is értesülhettek. £ Hová tűntek az üzletekből a vásárlók mérlegei? Korábban ezek segítségével ellenőrizhettük a vásárolt áruk súlyát. Különösen a húsboltokban lenne ez célszerű, mert ott billegő mérlegnyelv közben kapják le a húst, s nyújtják a pénztári cédulát — írja levelében Tormási Zoltán, a diósgyőri városközpontból. — A jelenlegi renjdelkfezé-' sek szerint az áru mérésének a vásárló előtt kell történnie. Lehetővé kell tenni, hogy a vevő a megvásárolt áru súlyát lemérje, vagy lemérethesse. Ennek megkönnyítésére szolgál az úgynevezett ellenőrző mérleg, amelyet a nagj'obb boltokban — ahol I m port fii set eh érkeznek Borsodba A jól sikerült előszezoni kedvezményes vásár után a PIÉRT Kereskedelmi Vállalat tájékoztatása Szerint változatlanul bőséges a tanszerkínálat, annál is inkább, mert folyamatosan, rendben érkéznek a hazai árualapot kiegészítő, hiányt pótló importszállítmányok. A középiskolások részére szükséges 1.9 millió, negyvenlapos, kockás füzetből is már 1,4 milliót megkapott a kiskereskedelem Romániából. Szolnok. Nógrád, Heves és Borsod megyébe a jövő héten kerül a közvetlenül a PIÉRT-le- rakatokba diszponált int- portíuzet-szállítmány. Az üzletekbe augusztus elejétől román, dán, NSZK és olasz gyurma került, ami kitart addig, amíg az új tanszerként rendszeresített félkilós gyurmából lesz elegendő; a Fővárosi Kézműipari Vállalat egyébként júliusban megkezdte gyártását, havonta tízezer dobozzal adott belőle a kereskedelemnek. Az ugyancsak kötelező ecsetek is rendelkezésre allnak. A Szegedi Ecsetgyár ugyan elmaradt a szállítással, szeptember végére ígérte az első félévre rendelt mennyiség pótlását, csehszlovák, indiai, kínai és osztrák importtal azonban biztosították az iskolakezdéshez szükséges mennyiséget. Ugyancsak a boltokban van már az első osztályosok új tanszere. 300 ezer dobókocka, valamint az első és a negyedik osztályokban szükséges színes papírkészlet. A PIÉRT naponta 150—200 kocsival szállítja az utánpótlást az országos hálózatba. 4t Nem értitek?! Trtisi József (Onga. T.éray u. 3.) olvasónk feh'étele a KISZ Miskolci városi Bizottsága és a Déli Hírlap gyermeked pályázatára érkezett. ehhez a teltételek adottak — külön rendszeresítettek. A kisebb boltokban rendszerint — sajnos — el sem férne még egy mérleg, annak viszont nem lehet akadálya, hogy a mérést ellenőrizzék. Sajnos, a húsboltok többsége kis alapterületű, de bármely mérlegen kötelesek az eladók vagy az üzletvezető az ellenőrző mérést elvégezni a vevő kívánságára. A gondot sokkal inkább abban látom, hogy a vevők nagy többsége a békesség kedvéért meg sem kísérli helyben ellenőrizni az áru súlyát, vagy a számolást; sőt nemegv.szer előfordult, hogy az ellenőrök ilven irányú tevékenvséaét is gátolták, mert néhány percre feltartották a vásárlókat. A hűsboltokban egyébként sűríteni kívánjuk az ellenőrzést: emellett sziik«éeesnek tartjuk, hoav az eladó a csomagra, is írja rá az általa mért súlvt. s annak az árát. Rnnok alanián tévedje egyértelműén kimutatható lenne. joier.iee ez még nem kötelező. de illetékes helvpn már foglal lenznak ilven módosító rendelkezés kiadásával. T. Z. ★ Sütés előtt gondos kezek ellenőrzik, rakják szállítószalagra a mindennapit (Sólymos László feh'étele) Jön a 60 dekás? Izombisztró? Nem vitatható, hogy aki eszik, az nem gyengül el, tehát izmosodhat is. Miskolcon. a Marx tértől a kohászatig vezető úton talán most erre céloz egy bisztró felira- vendégek ta: ..Eszem-I.zom". A törzsvendégek szerint régebben az I betű után egy s következett — tehát ...Eszem- Iszom’-ot hirdettek az öles betűk —. de talán már itt is győzedelmeskedik az alkoholizmus elleni harc ... Vagy csupán egy reklám- hibát felejtenek el kijavítani ? Legyen sült és friss Közvélemény-hutaiás a miskolci kenyérről (Folytatás az 1. Oldalról) Milyen kenyeret fogyaszt rendszeresen? — teszi fel az első kérdést a közvéleménykutató lap, megjelölve a városunkban kapható termékeket. A válaszadók 43 százaléka a finom fehér kenyeret, 23 százaléka az alföldi kenyeret, 20 százaléka a rozslángkcnyeret, S százaléka a csemege rozskenyeret, 5 százaléka a félbarna kenyeret, s 3 százaléka a favorit kenyeret vásárolja legszívesebben. Bendzsák Kalmárt: — A többség tehat a hagyományosan ismert teher kenyeret veszi, de a többi iránt megnyilvánuló kereslet ösz- szességében már meghaladja az 50 százalékot. Ilyen arányban azonban egyelőre nem tudjuk gyártani ezeket az úgynevezett választékos kenyereket, mert különleges liszt szükséges hozzájuk, s a gyártástechnológiájuk is lényegesen különbözik a fehér kenyérétől (például csak kézi technológiával készülhetnek). Mindenesetre a konzekvenciát levonjuk; a lehetőséghez képest igyekszünk minél többet gyártani belőlük. Az időről; avagy szemet szemért Idővel kezdjük más szemmel nézni, becsülni az időt is. Szerdán reggel frappáns riport hangzott el a rádióban arról • a gyárról, ahol idöbank működik. A műszak után is ügyködő dolgozó a túlórát (ha lemond a pénzbeni jóvátételről) beteheti az időbankba, s ha körül- tményei indokolják, tetszés szerint kiveheti. Így aztán nem kell csúsztatnia, lógnia, szívességet kérnie, vagy szabadságra mennie, ha valamilyen ügyes-bajos dolog vagy éppen egy pénz- és időigényes vásárlás munkaidőben szólítja el. Jó ez a rugalmas munkarénd-kreálta időbank a gyárnak Is. hiszen kölcsönös bizalmon alapszik, s a külön-külön előnyök valahol sokszoros végeredménnyel összegződnek. A rádió jóízű tudósításán morfondírozva lapoztam bele a Népszabadságba. A „Ráérünk?" című cikk szerzője így ír: ..Természetesen nem képzelhető el olyan bírósági ítélet, amely szerint például valakit, aki mondjuk kél és fél órát jogellenesen eltulajdonít a másik idejéből, az okozott kár tizenöt percnyi kamattal együtt való megtérítésére köteleznének. Persze, hogy abszurd ötlet. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az tdö — akárcsak a pénz. az ingatlan vagy más fogyasztási Javak sokasága — érték Ráadásul, eltérően a többitől, újratermelheleilen." Elgondolom, mennyi dolguk lenne az Ilyen képzeletbeli bíróságok bírálnak. A felesleges ácsorogtatásért fizethetne a esúcsforgalomban csak egy pénztárt működtető élelmiszerbolt, fizethetne az ügyfelet előszobáztató hivatal, fizethetne a Patyolat, a MÁV és az SZTK. Persze, házon .és gyáron belül ts megszervezhető lenne a kártalanítás. Ha — teszem azt — a raktáros késve szállítja az anyagot, s emiatt áll a gép. s a teljesítménybérben dolgozó munkás nem keres: akkor irány a bíróság. Nem mondom én azt, hogy forintban fizessenek az idd elherdáló!. Hiszen már kitalálták az időbankot. A felperes számláján írjanak jóvá néhány órát, s ő. mint egy csekkfüzettel fizethetne, megelőlegezhetne időt (valamint pénzt, fáradságot), ha lakásra, gyermekének óvodai férőhelyre, kocsira, erkölcsi bizonyítványra, útlevélre, s — az ekszerboit előtt — aranyórára vár... (brackó) A veknikenyerek közül az 1 kg-os. vagy a 2 kg-os kenyerei vásárolja-e szívesen? — hangzik a második kérdés. A megkérdezettek 73 százaléka az egykilósra. 25 százaléka a kétkilósra adta voksát. Bendzsák Kálmán: —Fontos információ ez. hiszen évekkel ezelőtt csak a két- kilós kenyeret tekintették igazinak, most viszont már a kilós felé tolódik el az igény. Eredetileg — hét évvel ezelőtt, a gyár indulásakor — három soron 2 kilós. egy soron pedig kilós kenyeret készítettünk a kenyérgyárban. Azóta változtattunk. s jelenleg 2—2 sor készít kilós, illetve kétltilós kenyeret. A közvélemény kutatás, s egyéb információink is megerősítenek bennünket abban: a közeli jövőben át kell állnunk arra, hogy három soron készüljön kilós, s csak egyen kétkilós kenyér. A kenyér vásárlásánál a/ On számára a kenyér melyik tulajdonsága a döntő? — firtatja a harmadik kérdés. A válaszok .‘>0 százaléka a frisseséget, 23 százaléka a sültebb kenyeret, 15 százalék a friss és nem meleg kenyeret 5 százaléka pedig a világos kenyeret tekinti döntőnek. Mindegy, milyen — ezt a válaszadók 5 százaléka irta be. Bendzsák Kálmán: — A sütőipar adottsága, hogy az átfutási idő hosszú. A kenyér gyártási ideje 8 óra. 8 óráig tart a kovászolás. egy- eg.v óláig pedig a kelesztés es sütés. Az ellátási területet 18 óra alatt kell friss kenyérrel ..behálóznunk". Éppen ezért nem lehet az utolsó órában kisütni az összes i-enyeret. Általában este 9 óra tájban jelenik meg az elsó kisült kenyér, tehát másnap reggel 5 órakor már 8 órásnak számit. Figyelembe véve a szállítást, csomagolást, meglehetősen törődöttén érkezik a boltba, s hátrányba kerül az esetleg frissebbel szemben. A frisset viszont lényegesen nehezebb tárolni, szállítani. Tény viszont, hogy 10 órásnál régebbi kenyeret nem adunk ki a boltoknak. Az, hogy a sültebb kenyeret igénylik, nem okoz gondot, hiszen csak a sülési időt kell meghosz- szabbítanunk ... Az ön véleménye szerint melyik a legjobb a Miskolcon kapható kenyerek közül? — érdeklődik a negyedik kérdés. A megkérdezetlek 30 százaléka a burgonyás kenyérre voksolt, 30—20 százalék írta be az alföldi és a rozslángl-.enyeret, 13 százalék pedig a fehér kenyérre adta szavazatát. Ennél lényegesen kevesebb szavazatot kapott a favorit kenyér, s az egyéb kenyérfélék. Bendzsák Kálmán: — Az alapanyag — a burgonyape- hely — hiánya miatt, burgonyáskenyeret most nem tudunk gyártani. Biztatást kaptunk Faluvégi Lajos pénzügyminisztertől, aki elmondotta. hogy eredményes tárgyalások folytak a lengyel kereskedelmi szervekkel, s ennek eredményeként rövidesen megszűnik vidéken a burgonyapehely-hiány. Megfelelőnek tartja-e az 1 és 3 kg-os kenyereket, vagy. szívesen vásárolna kisebb egységsúlyút is? — teszi fel a kérdést az 5. pont. A válaszolók nagy részének megfelel a jelenlegi súlyú ám mintegy 50 százalékuk szívesen vásárolna félkilós kenyeret. Bendzsák Kálmán: — A gyári technológia átállítása igen körülményes. Tudomásom van róla. hogy a Sütőipari Kutató Intézetben már folynak a kísérletek 80 de- kás kenyér gyártására. Amikor ennek a technológiáját megkapjuk, azonnal megkezdjük a kísérleti gyártást. Az utóbbi 5 évben Ön szerint változott-e a kenyerek minősége? — hangzik az utolsó kérdés. A megkérdezettek 40 százaléka szerint javult, 30—30 százalék azon az állásponton volt, hogy stagnál, illetve romlott. Bendzsák Kálmán: — Erről nem nyilatkozom, mert hazabeszélnék ... (Az újságíró véleménye: az előbbieknek van igazuk: bár időnként vannak még gondok a miskolci kenyér minőségevei.) V TÓTH ZOLTÁN Tanulóbérletek váltása és érvényesítése A/ WKV értesíti a tanú lókul, hogy az ifi*!) 80. tanévre « ta* nuíob érietek érvényesítése, az új bérlotlfa/olványok kiállít ásu augusztus «7-tői megkezdődött. Üj bérletigazolvánv vállasához* illetve a jogosultság igazolásához 14 éves korig, a szülő személyi igazolványa, vagv egvéb hatósági igazolvány: a 14. életév betöltése után a tanuló saját személyazonossági Igazolványa szükséges. A személyazonossági igazolvány a jogosultság Igazolásául csak akkor fogadható el ha a tanintézet bélyegzőjével igazolt „tanuló” szó bejegyzés benne szerepel és a munkahely változások’' rovatban munkaviszony feltüntetve nincs. A tamtio-bérletiga/olvány négy évig érvényes. A u éven aluii tanulók bétietigazolvúnyái évenként érvényesíttetni nem kell. A 14 éven felül) tanulók bérletiga- »olvAnyát viszont minőén Iskolai év kezdetén érvényesíttetni kell. Bővebb felvilágosítás a jármüvekben és a Jégvárusíló pavilonok ablakában elhelyezett tté- Jékoztatókon található. MISKOLCI KOZLUKEDLSI VALLALAT
