Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-28 / 201. szám

★ Konvojban várakozva (Herényi László felvételei) f# Várok türelemmel..'. Utazó nemzet hírében állunk, s hogy hírnevünkön ne essék csorba, igyekszünk is mindent megtenni érte. Az év első felé­ben például százezerrel többen kerekedtünk fel, hogy határain­kon túlra látogassunk. Míg mi 1,7 millióan utaztunk át határ- állomásaink valamelyikén, ad­dig hozzánk 4,8 millió - ugyan­csak százezerrel több, mint a megelőzd évben — külföldi ér­kezett, bizonyítva, hogy egyben vendégszerető ország is va­gyunk. Északi határátkelőhe­lyünkön, Hidasnémetin át na­ponta 20-25 ezren menlsk Csehszlovákiába, illetve jönnek Magyarországra közúton, vas­úton. A legnagyobb csúcsidő­ben sem haladja meg a 20 percet a várakozás - határ­őreink és pénzügyőreink jóvol­tából. Pedig néha a kocsisor hosszúsága nagyobb várakozást sejtet... Van aki gyalogol A határon + Van aki azt mondja: gyalog gyorsabb... '---— ~r. r-yV ­♦ Útlevélvizsgálat — jöhet a vámos..; Kedvezni ényeseri A Mpál többet vettünk Ritkán drukkoltak annyira a jó időjárásnak a ruházati kereskedelemben dolgozók, mint az utóbbi két hétben. Ez volt ugyanis a feltétele a szezon végi vásár forgalmá­nak. Tavaly két héttel előbb kezdődött a szokásos nagyke­reskedelmi attrakció, s igy nyilván tartottak tőle, hogy az idén kifutnak a jó időből. Az égiek azonban kegyeik­be fogadták a kereskedőket és a vásárlókat is, s a várt siker nem maradt el. A Borsodi Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat üzleteinek mérlege azt mutatja, hogy 30 százalékkal több holmi talált gazdára, mint az előző évben. De az áruházak és a ruházati boltok összforgalma is 20—25 százalékos emelkedést mutat. Pedig ebben az évben a láb­belik nem kerültek be a sze­zon végi vásár cikkei közé. A szaküzletekben a rövid ujjú ♦ A pénzügyőrök munkája is megszaporodott... Külföldiek a kohászat üdülőjében A Lenin Kohászati Művek tapolcai üdülőjében nagy a külföldi forgalom. Az idei nyáron üdültek már itt né­metek, lengyelek, bolgárok, szovjetek, csehek. Jelenleg — augusztus 23-tól szeptember 1-ig — 45 szlovák kohászati dolgozót látnak vendégül Podbrezovából. Őket novem­ber 1-ig még újabb cseh, lengyel és német csoport kö­veti. Resti-rekonstrukcio Megújul a Tiszai étterme Az Utasellátó Tiszai pálya­udvari éttermének felújitása májusban kezdőaiitt, s a MÁV Miskolci Igazgatóságának épí­tői a födémcserén dolgoznak. Kényszermegoldásként a vá­róteremben szűkölkl'dnek a vendéglátók, s természetesen nem kínálhatják egy jól fel­szerelt vendéglátóhely teljes választékát. A födémcsere be­fejezése után megújul az ét­terem is, s a tervek szerint november végén, december elején már nyitásra készen áll. Az Utasellátó vezetői sze­retnék ezt a nagy termet meghittebbé és csinosabbá varázsolni, s a vendéglátás színvonalát is javítani. A ter­vezői gárda már elkészítette a belsőépítészeti tervet. (Bu­dapesten készülnek az egyedi gyártmányú ülőalkalmatossá­gok.) Az étterem bal oldalán boxsort helyeznek majd el, a fennmaradó részben pedig négyszemélyes asztalok kap­nak helyet. A most még túl­ságosan magas helyiséget ál­mennyezettel modernizálják, a padlózata pedig márvány utánzatú burkolatot kap. Az eddigi hagyományos tüzelés­ről gázfűtésre térnek át. Üj vitrinek' és hűtőpultok gaz­dagítják majd a terem be­rendezését. Remélik, hogy az új terítékek és a felszolgálók új ruhája is megnyeri az uta­zóközönség tetszését. Az étterem megnyitásával egyidőben más változás is lesz az itteni Utasellátó-ber­kekben. A balesetveszély miatt az első vágány előtti peronon megszüntetnek min­denfajta kiszolgálást. A kivi­telezési engedélyt most inté­zik, miszerint az állomás és a postaépület közötti területen, a felüljáró fölött helyeznének el elárusítóhelyeket. A máso­dik és a harmadik vágány közötti peronon pedig auto­maták működnének. Tervezik többek között azt is, hogy a nemdohányzó váróteremben az étterem nyitása után is megmaradna ez az utasellátói részleg, s szeszmentes, mo­dern büfévé alakítanák, amelyben nem lenne kötele­ző a fogyasztás. Szép kivite­lű pultsort terveztek ide, aho­vá félautomata működésű, üdítő italt adagoló gépeket helyeznének eh Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Mesterséges holdról jönne az energia Egy Los Angcles-i kutató ener­gia közvetítésére szolgáló mes­terséges hold tervéről számolt be közleményében. A növekvő energiaszükséglet következtében állandóan nő az erőmüvek szá­ma. Az ezzel kapcsolatban fel­merülő környezetszennyezési problémák megoldása végett az erőműveket távoleső vidékeken kell majd megépíteni, például a Jeges-tenger partján. Az ener­giaátvitellel kapcsolatos nagy költségek és műszaki nehézségek elkerülésére az amerikai kutató azt javasolta: juttassák az elekt­romosságot mikrohullámokkal egy mesterséges holdhoz, amely azt azután az ipari központok­hoz továbbítaná. A mesterséges reléhold antennájának átmérője mintegy 1 kilométer lenne. A földön négyzetes vevőantennát kellene építeni, amelynek min­den oldala 10 kilométer hosszú lenne. Az új módszerü energia­átvitel költségei kb. kétszer ak­korák lennének, mint a hagyo­mányos; a mesterséges reléhold- dal azonban a világ minden ré­szébe lehetne villamos energiát juttatni. Te rísz kúpot az autóra Egy amerikai mérnökcso­port azt javasolja, hogy a gépkocsivezetők használjanak periszkópot. Szerintük ugyan­is a, gépkocsi visszapillantó tükrei ma már nem adnak elég áttekintést arról, ami a gépkocsi mögött történik. ingek és a nyári ruhák vol­tak a legkelendőbbek, de csaknem kiárusították a rak­táron levő összes strandcik­ket is. A vidéki üzletek kö­zül a kazincbarcikai nagyáru­ház vitte el a pálmát; az első napon egymilliós forgalmat bonyolított le. A szezon végi vásár után az iskolanyitásra és a bányász­napra gondolnak a kereske­delmi szakemberek; ezekre az alkalmakra bő árukészlet álljon a vásárlók rendelkezé­sére. Mint lenni szokott, a mis­kolci Centrum Áruházban is a vásár első hetében tetőzött a forgalom. Az előző évvel összehasonlítva, összesen tíz százalékkal többet vásároltak a vevők. Az eladóknak a konfekció- és a kötöttáruosz­tályon akadt a legtöbb mun­kájuk. Az Élet és Irodalom idei 33. számában együttgondol- kozásra késztető cikk jelent meg Molnár Zoltán tollából a tokaji írótábor tanulságai­ról. Már a bevezető a lénye­get célozza; „ .. Tokaj egyetlen hibája, hogy nincs több belőle. A To­kaji frótábor ugyanis már-már intézménnyé vált: írók nagyobb­részt kötetlen, mint kötött vi­táinak, beszélgetéseinek, tájban, történelemben, társadalomban való megmártózásának alkalmá­vá.’* TOKAJ - NYOLCADSZOR Az idei Jnár a nyolcadik tábor volt. Erre is érvényes a korábbi felismerés: „ ... az eszmecsere lépten- nyomon kicsordult a Program fazekából. Szerepet játszik eb­ben az is, hogy a tábor gyakor­ta felkerekedik . . . látogatások­ra. % találkozik a valósággal, az élettel ...’* Magán a vita plénumán azért most is az irodalmi té­mák uralkodtak. „Furcsa módon elég központi helyet fogiilt el a vitában egy inár legtöbbünk által lezártnak tekinteti probléma. A közérthe­tőség és az exkluzivitás. Egyik oldalon az a kívánság, hogy az irodalom (és minden művészet) a tömegeknek szóljon, mert csak így terjesztheti a világosságot, harcolhat a haladásért, képvisel­het eredményesen nemesebb esz­ményeket.” A részvevők nem vonták kétségbe a modem, ..új as­pektusokból” ábrázoló igé­nyes irodalom létjogosultsá­gát sem. „Ha a sokat emlegetett írói »‘üzenet-« csak kevesekhez juthat el, vagyis a mondanivalót nem is sokan értik meg, de van, az összehasonlíthatatlanul rango­sabb, mint a közérthető semmit- mondás. A baj ott kezdődik, amikor . . . exkluzív bonyolult­sággal adják elő ugyanazt a semmit.’* EGY ELFELEJTETT NÉPRAJZI ÍRÓ A Honismeret című folyó­irat legutóbbi — 1979 2. —• számában „Gömör elfelejtett­néprajzi írója: Komoróczy Miklós” címmel jelent meg emlékezetébresztő írás e táj mozgalmas életű néprajzi ku­tatójáról. Komoróczy Miklós 1863-ban született, Borsodta- polcsányban (a mai Dédes- tapolcsánytan). Egy ideig a miskolci adóügyi igazgatóság jegyzője volt-, Miskolcon 1891- ben lapot is indított Legye­ző címmel, de az hamaro­san megszűnt. Később Bu­dapesten újságíróskodotl. Kortárs méltatója megjegy­zésre érdemesnek tartja megemlíteni róla, hogy „ .. . Barkó (palóc) szojárásd nyelven elmondott humoros .. . történeteinek, adomáinak előadásával . . . mindenkit meg­kacagtatott, s ezen előadásaival . . . Gömör, Nógrád és Borsod vármegyékben is hírnévre tett szert.’* Komoróczy a népnyelvet es a népi kultúrát szorosan ösoze tartozóknak fogta föl. Tudományos dolgozatai kö­zül igen érdekes a szinte tel­jesen néprajzi témájú „Né­pies kalendárium és idöjos- lás” című írás, a gömöri néphagyományok gazdag gyűjteménye, összefoglaló ta- , nulmányt közölt „Gömör es Kishont vármegye népe” címmel a megyei monográ­fiában, e század első évtize­dében. „Teljesen igazodik a gömör! táj nemzetiségi viszonyaihoz. Párhuzamosan tárgyalja a ma­gyar és a szlovák néprajzi je­lenségeket.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap szerkesztő­sége pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Pá­lyázni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) fotókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július elsején kezdődött, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség a megfelelő szintet elért fotót és rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar sajtó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolá­ban, s ugyanitt adja át a dijakat. Pályadijak (mindkét kategóriában külön-külön): I. díj: 2500 Ft-os, II. díj: 1500 Ft-os, III. díj: 1000 Ft-os vásárlási utalvány. A képeket és rajzokai (« ni» és lakcím pontos feltüntetésével) a következő cimre küldjék o pályázók: Déli Hírlap, 3527 Miskolc, Bajcsy*Zs. út 15. Pf: 39. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom