Déli Hírlap, 1979. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1979-08-28 / 201. szám

/ # Tájkép vásár utáj A VASVILL nagy üzletei Bontják a vásárt Amikor tegnap kora reggel a Miskolc városi sportcsar­nokban jártunk, már javában bontották a vásárt. Hová ke­rülnek a kiállított termékek? A cipőipar képviselői el­mondottak, hogy rövidesen cipőbörze lesz, a kollekciók, változtatás nélkül, a keres­kedelem szakemberei előtt vizsgáznak majd. A Lehel Hűtőgépgyár hűtőszekrényeit a VASVILL vette át. a Tisza Bútorgyár konyha- és gyer­mekszobabútora pedig a Do- mus.Áruházba került. A BIK és a Lignitéi' Szövetkezet kö­zös területéről a meg nem vásárolt ajándékok leltározás után a BIK boltjaiba kerül­tek. A VIDEOTON sem Szé­kesfehérvárra szállította tele­vízióit. rádióit, hangfalait; némi kiegészítéssel ugyanis ez a kollekció szerepel majd az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Így azután Buda­pestre irányították a rako­mányt. A vásár installációját, ami 30,6 köbméter fenyőfű­részárut és mintegy 48 köb­méter pozdorjalapot jelent, a TÜZÉP Sajó-parti telepének adják át értékesítésre. Még a vásárzárás elölt ösz- szegezte üzletkötéseik ered­ményét dr. Csuii Ferenc, a VASVILL igazgatója. Mint elmondotta: a Csináld magad! mozgalomhoz szerettek volna újabb híveket toborozni bar- kácsbemütalójukkal, s az ál­taluk üzemeltetett barkács- bolt 30 ezer forintos forgal­ma a sikeirt bizonyítja. Ugyanakkor a vállalat áru­forgalmi szakemberei a vásár időtartama alatt figyelemmel kísérték a vevők véleményét, s ennek alapján kötöttek üz­leteket. A jászberényi Lehel Hűtőgépgyárral 1980-ra 40 ezer hűtőszekrény. 12 ezer autószifon-készülék és 22 ezer négyzetméter lemezradiátor gyártására szerződtek. 193 millió forint értékben. Mi­után a kiállítás idején megnö­vekedett keresletet nem tud­ták követni, sürgették a gyá­rat, s ennek eredményeként már megérkezett Miskolcra a hat kamion egyike. Ezek ösz- szesen 2500 hűtőszekrényt hoznak a VASVILL-nek. A VIDEOTON-nal 22 800 színes és fekete-fehér televízió, va­lamint 20 ezer rádió gyártá­sára kötöttek szerződést. 275 millió forint értékben. Ezek A forintok könnyen elgurulnak... Nyomozás a seiejt után A Lomonoszov brigád így csinálja # Bontani könnyebb között van a vásáron bemu­tatott s nagy tetszést aratott Disco-család és a Plútó rá­dió is, amelyből még az idén 2400 darab érkezik a nagy­kereskedelmi vállalathoz. A/ Alumíniumgyárral 15 millió forintos üzletet kötöttek ház­tartási edényáru gyártására, az ÉVIG várhatóan 30—40 millió forint értékben szállít barkácsgépeket 1980-ban. míg az ELZETT 80,5 millió forint értékben készít épület- és bútorvasalást, zárat, lakatot, evőeszközt. A vásár egyik kellemes meglepetése volt a vendég­látás. Az ötlet az Állatfor- galmi és Húsipari Vállalaté volt. a megvalósítás a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­latot dicséri, az eredményes­séghez pedig hozzájárult az Eger-Mátravidéki Borgazda­sági Kombinát, a Debreceni Állami Gazdaság, a Borsodi Sörgyár és a Kisvárdai Szesz­ipari Vállalat Miskolci Li- körgyara is. Hogy mennyit ettünk, ittunk a vásár ideje alatt? Isóczki István üzlet­vezető mondotta: — A vásár tíz napja alatt elfogyott 49 hektoliter sör. 1200 liter bor, több mint 6 ezer hot-dog. 4 mázsa hurka, 6 mázsa kolbász. 2 mázsa debreceni, 16 ezer üveg üdítő és 3600 fekete. Összforgal­múnk 420 ezer forint felett volt. A kiszolgáló személyzet di­cséretére legyen mondva: meglehetősen ritka volt a hosszú sorbanállás. a tanulók jóvoltából pedig szinte min­dig tiszta asztalok várták az étkezni, beszélgetni kívánó­kat. A vásárirodán - szinte pil­lanatnyi nyugta sem volt az ügyeleteseknek. Rendkívüli esemény szerencsére csak (Sólymos László felvételei) egy történt, amikor egy kö­zépkorú nő a melegtől rosz- szul lett. de ekkor éppen a látogatók között volt a men­tőállomás főorvosa, dr. Ku- bassy László. így komolyabb baj nem történt. Nem vesz­tek el a csellengő gyermekek sem, pedig öt esetben szülők keresték' csemetéiket. míg négy esetben a gyermekek tértek be ide szüleik nél­kül... TÓTH ZOLTÁN A D1GÉP selejtanyag-rakia­rában különböző gyártmányok, anyagok sorakoznak. Kidobott pénz ez az ablakon, elgurult forintok. Millió forintok! Ta­valy a vállalat anyagselejikár- vesziesége, s a munkaselejtböl eredő veszteség félszáz millió forintot tett ki. Ez a pénz egyébként — ha nem selejt- veszteség — nyereség is lehe­tett volna . . . Ezért került a DIGÉP kongresszusi verseny­vállalásába 11. cikkelyként : „Vállaljuk, hogy az 1. féléves 10,3 millió forint munka seiejt- •veszteséget a II. félévben lü százalékkal, az anyagselejtböl eredő veszteséget az előző év­hez viszonyítva 10 százalékkal csökkentjük”. E cikkely kap­csán fejtette ki véleményét a szocialista brigád vezetők kül­döttértekezletén Nagy Károly, a MEF főosztály műszaki osztá­lya selejtanalitíkai csoportjának szocialista brigád vezetője. Reggel hét -óra múlt né­hány perccel. A selejtanaliti- kai csoport, a Lomonoszov szocialista brigád éppen meg­beszélést tart. Arról folyik a szó: hogyan tudnak hozzájá­rulni az anyagselejtkár-vesz- teség és a munkaselejt csök­kenéséhez. — A két selej1.veszteség — mondja Nagy Karoly brigád- vezető — nagyjából azonos összeg, s egy évijén több tíz­millió forintot tesz ki. A mi feladatunk? Elemezzük a fel­tárt selejt-okokat. s igyek­szünk odahatni, hogy ezek ne ismétlődjenek meg. Más oldalról nézve, mi hárítjuk át — például az anvagselejt- kárt — a veszteséget, a se­lejtes anyagot szállító idegen vállalatra. Hadd mondjak er­re egy példát is: tavaly a DIGÉP-et 26 millió forint, anyagselejtböl eredő veszte­ség érte. A Lomonoszov bri­gád munkájának is köszön­hető, hogy ebből 20 millió forintot át tudtunk hárítani más vállalatokra. A selejt észrevétele, az okok feltárása, elemzése, az áthá­rítás bonyolult munka. Be- szele Ottó csoportvezető és Ignácz István selejtanalitikus hosszan magyarázzák a lé­nyegét. — Amíg egy anyagból vagy alkatrészből gyártmány lesz. többszörös ellenőrzésen megy át — mondja Beszele Ottó. — Ha többen lennénk, mód volna további fokozat, újabb ellenőrzés beiktatására is. így is vállaltuk, hogy ne­gyedévenként — a selejt és okainak elemzése után —ki­értesítjük a szállító vállala­tokat az észlelt hiba helyé­ről. mértékéről, s annak jel­legét szabatosan közöljük, így módunk van arra. hogy a gyártóművet a szükséges intézkedések megtételére kér­hessük. vagyis: hatékonyan beavatkozunk az anyagsele.it- lcárból eredő veszteség csök­kentésébe. Ugyancsak ele­mezzük a munkaselejt ok- okozatrendszerét is. nyomon követjük a hiba elhárítására tett intézkedéseket. — A Lomonoszov brigád jő kollektíva — mondja dr. Mo­csári Pál. a MEF műszaki osztályvezetője. — A selejt- anaiitikai csoport io szerepet tölt be abban, hogy a vál­lalaton belül elemzb vizsga­latokkal leltárják a selejt- okokat. selejttényezoket. Kü­lönösen a munkaselejt csök­kenhet így. Az anvagselejt alakulásába csak közvetve tudunk beleszólni. Ám itt is sok millió forintról, van szó, hiszen a veszteségbe beletar­tozik a selejtes anyag ára. a selejtes anyag megmunkálá­sára ráfordított munkaidő, s maga a termelési kapacitás lekötése. A selejtanalilikusok észrevételeit, adatait, javas­latait jól tudja hasznosítani a DH-munkarendszer szer­kezete is. Ugyanakkor nem árt arról sem szólni, hogy a vállalati selejtkár csökkenté­se nem egy osztály, csoport, vagy ember feladata, hanem mindenkié, minden egységé, szervezeté, sőt még a külső szállító vállalatoké is! Nagy Károly brigádvezetőt telefonhoz hívják. Egy most beérkezett öntvény selejtes. Az ó munkája lesz kideríte­ni, megtelel-e az anyag a szabványnak, felhasználha- tó-e. avagy át kell a kárt há­rítani a szállító vállalatra. A cél mindenképpen az. hogy minél kevesebb veszteség et­je a DIGÉP-et, a népgazda­ságot. <nyike«> A tunéziaiak eliogadták Külföldre is számos mun­kát végez a B.-A.-Z. megyei Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Tervező és Beruházó Vállalat — rövidebben: az AGROBER. Tunéziai meg­rendelésre például gazdaság- fejlesztési tanulmánytervet készítettek a vállalat borsodi szakemberei. Örömmel kö­zölhetjük a hírt: a napokban telexértesítést kaptak arról, hogy a tunéziaiak elfogadlak tervjavaslatukat, s ennek alapján baromfitelepeket kí­vánnak létesíteni. Virág, olcsóbban A pálma vitte el a pálmát F.gysrer volt Budán kutya­vasár, Miskolcon pedig most volt egy nagyszabású virág­vásár. Már nem egy kasszasiker bizonyította: ha egy bolt ki­költözik az utcára, többszö­rös forgalmat bonyolít le, mintha ajtót nyitva kellene betérni az üzletbe. Ezt iga­zolja a Miskolci Kertészeti Vállalat virágvásárának sike­re is. A hét végén a színház A ranykezű I Pál Lehet, hogy kissé infantilis vagyok, de nem első ízben kapom magam rajta, hogy bekívánkozom egy mesébe. Ez történt velem a múlt vasarnap is, amikor lányom társasa­gában élveztem végig A dicsekvő varga cí­mű mesejátékot. Pedig nem sok jóval biz­tatott bennünket a lereelözetes, miszerint: „A mesejáték a szakmai tudás, a mesterség szeretetének hoskölteménye." Túltettük ma­gunkat a Rádió és Televízió Újság felleng­zős ajánláson, és nem bantuk meg. Az már életkori sajátosság, hogy Hars László ralarti vargamestere nekem nem egé­szen azért tetszett, amiért kilencéves lá­nyomnak. ö örült neki. hogy a jólfésült Gyabronka Jóska — kedves ismerőse a Zsebtévéből is — túljárt Dúl-Fúl király és gonosz tanácsadóinak eszén, sőt elnyerte a bájos Csip-Csup királykisasszony kezét k. Én viszont egy szezont is keservesen kibíró félcipőmre gondolva, hö fohászt küldtem az ég felé: ha már nem léphetem át Meseor­szág kapuját, legalább elvétve akadjanak ebben a locs-pocsos, cipönyúzó valóságban is olyan iparosok, mint amilyen az aranyke­zű Varga Pál. Azoknak a kedvéért, akiknek — velem el­lentétben — benőtt már a fejük lágya, és felnőtt létükre nem ülnek oda vasárnap dél­után a tévé képernyője elé, ha mesejátékot sugároznák, röviden elmondom, milyen em­ber is Varga Pál. A cím szerint dicsekvő. Én — mint fentebb — inkább rátartinak nevezem. Tudja magáról, hogy ismeri a sok év alatt elsajátított mesterség minden csin- jat-binját. és el is várja, hogy tiszteljék ben­ne a mestert. Szakmai büszkeségének — ma­napság Így mondanánk: öntudatának — van fedezete: szorgalmas, megbízható, akar új lábbelit készít, akár helyrepofozza a sza­kadt régit. Falusi varga ö. a szegények var­gája. Többször kap jó szót fizetségül, mint csengő tallérokat. Tudását megvenné a ma­nók kontár csizmadiája, an hiába próbál­kozik. Varga Pál mesefigura létére is van annyira józan, hogy tudja; jó varga csak abból válhat, aki az alapoknál kezdi és hosszú évek alatt, aprólékos munkával sa­játítja el tf szurkos fonál és az ár kezelését. Mindez azonban még kevés lett volna hoz­zá, hogy szívembe zárjam Varga Pált. Azzal nyert meg végleg, hogy bár Dúl-Fúl király fél országa, raadasul a kiralykisasszony min­den bája volt a tét, feje ellenében, mégsem volt hajlandó olyan topánkét készíteni, ami­nek néhány lépés után leválik a talpa, sar­ka. Nem volt hajlandó? Rosszul mondom. Tulajdonképpen már hozzálátott a kontár­munkához. megpróbált erőt venni magán, mégsem .'ikerült neki. Azt hiszen, így mond­ta: nem ált rá a tíz ujja. — Manapsag bezzeg ráállna! — súgja go­noszul tátogó orrú cipóm. Én azonban nem hiszek a mihasznanak, akárhogy is hűti lel­kesedésemet a talpam alá eresztett esőiével. Varga Pál kezéből sohasem kerülne ki ilyen munka! Hol ihm ő, hol vannak a Varga Pálok? Egyelőre a mesében. De én tudom, hogy elöbb-utóbb felrántják mérföldlépő csizmá­jukat és hipp-hopp. itt teremnek nálunk. Addig pedig? Addig pedig a vásárló, bár nem király, mégis Dúl-Fúl, azaz dúl-fűi. (békés) melletti es a bulgarföldi la­kótelep üzletházának virág­boltja rendezett alkalmi vá­sárt: 20—30 százalékkal ol­csóbban kínálták a szebbnél szebb cserepes növényeket. Hazai termésből, illetve a szombathelyi Kertész Terme­lőszövetkezet virágaiból. A sikerről pusztán a járókelők szemével is meggyőződhet­tünk. hiszen aki elment az ideiglenes áruda előtt, feher selyempapírba csomagolt vi­rággal távozott. A forgalom 200 ezer forintot tett ki. A legkelendőbb dísznövények voltak a kentia, közismer­tebb nevén a legyezőpélma, a hedera, vagyis a tarka le­velű borostyán, a szép, szí­nes levelű croton és a főnix pálma. Azóta több ezer cse­repes növény díszíti e rend­hagyó akcióból a vásárlók otthonát. Hollandokkal tárgyalnak A jövő heten Hollandiába utazik Kmeczkó István, a miskolci Avas Ruhaipari Szövetkezet elnöke. Üticélja az a tárgyalás, amelyen a jövő év első felének megren­deléseiről döntenek. A mis­kolci szövetkezet ugyanis bel­ga, francia és nyugatnémet cégeken kívül már évek óta a hollandoknak is készít kü­lönféle ruhaipari termékeket, mégpedig évről évre többet. A mintegy 350 szövetkezeti dolgozó az idén például a ta­valyinál 18 százalékkal na­gyobb, 18.5 millió forint ér­tékű nyugati exportterv telje sítését vállalta. Munkájuk je lenlegi üteme szerint ezt i tervet az év vegéig még leg­alább 10 százalékkal túltel­jesítik. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom