Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-14 / 164. szám

1 Szabadabb szellemi mozgásköröket teremteni Nyári egyetem után Mór jócskán túl vagyunk a miskolci nyári egyetem zárá­sán. A hallgatók, előadók el­utaztok, a szervező bizottság az értékelésen dolgozik. Dr. Lehoczky Alfrédot, a nyári egyetem igazgatóját kértük fel, hogy értékelje az idei programot. — Ez volt a negyedik mis­kolci nyári egyetem. Sok do­logra rádöbbentünk, s a vi­ták során már a további programon töprengtünk. Vé­gig kell gondolni, hogyan lé­pünk tovább. A résztvevők általában pozitívan értékelik a programot. Azok. akik mind a négy kurzuson jelen voltak, úgy látják, hogy az idei program volt a legszín­vonalasabb. Sokrétűen, több oldalról közelítettük meg a témát. Kísérleti jelleggel az idén a közvélemény megis­merésének módszertanával is foglalkoztunk. Vannak gondjaink is. A szocialista életmód feldolgo­zását csak országos szinten, színvonalon érdemes tár­gyalni. Nem engedhetjük meg, hogy provinciálissá vál­junk. Ez reális veszély. A nagy előadások megfe­leltek a követelményeknek (például: Kolosi Tamás: Tár_ sadalmi rétegek, érdekek és ellentmondások, politikai at­titűdök, vagy Makó István : A politikai érdek, a munkás- osztály érdeke), a 7 részelő­adás közül azonban öt nem felelt meg. A vezetés felada­ta megoldani, hogy a témák gyakorlati feldolgozásánál se essen a színvonal. A három­napos üzemi demokrácia té­macsoport feldolgozása sike­rült a legjobban. Ez azt bi­zonyítja. hogy gyakorlati té­mát is lehet színvonalasan előadni, míg az elméleti té­ma is lehet színvonaltalan. Végig kell gondolni az elő­adónak a témát. .. A nyári egyetem sajátos funkciójú rendezvény. Le kell szögezni, hogy nem he­lyettesítheti a minden helyen szükséges képzést. Célunk az életközelség, de másképpen, mint ahogyan a hallgatók otthon megkaphatják. Az életközeli feldolgozás elsőd­leges célja a gondolkodás megtermékenyítése. Szaba­dabb szellemi mozgásköröket kell teremteni, kinyitni olyan ajtókat, amiket máshol nem lehet. Varga József, a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője például az állami demokrácia fejlődéséről tar­tott előadást. A magas szin­tű. elméleti jellegű előadás nagyon is érdekelte a gya­korlat emberét. Tudni kell ehhez, hogy a nyári egyetem hallgatói különböző képzett­ségűek ugyan, de a saját stá­tusukban a legmagasabb szinten állnak. Nekik kell színvonalasan előadni. A hallgatók dicsérték a feldolgozás sokrétűségét, ezért a különböző témablok­kokat megtartjuk. A jövőben a témák összehangolása és az egyenletes színvonal megtar­tása lesz a követelmény. Ugyanakkor — ez a hallga­tók kérése — növelni kell a csoportos beszélgetések, ta­pasztalatcserék lehetőségeit. Nagyon sikeresek voltak az üzemi tapasztalatcserék. S ez nem véletlen, hiszen a hall­gatók 80 százaléka az üze­mekből jön. Az idén az is nyilvánvalóvá vált. hogy olyan témákat kell napirend­re tűzni, amelyekben érde­keltek a különböző szintű üzemi vezetők. Mindenkép­pen figyelmeztető, hogy míg tavaly az elméleti és a gya­korlati témákon azonos volt a részvétel, az idén már csak feleannyian vettek részt az elméleti témákon a gyakor­latiakhoz képest.' Ez nyári­egyetem. Ha a hallgató un­ja vagy nem érti az előadást, egyszerűen feláll és kimegy. Az idei év másik tapaszta­lata, hogy az üzemen kívüli szférákba nem tudtunk be­törni. Ezt az is jelezte, hogy a szocialista demokrácia té­makörre igen mérsékelt volt a jelentkezés. Ugyanakkor nem mondhatunk le erről az igényről. Kettős szorításban alakítjuk ki a feldolgozandó témaköröket: egyfelől ragasz­kodnunk kell a témakör lo­gikájához, másfelől nem hagyhatjuk figyelmen kívül a küldő szervek igényeit. A különböző társadalmi szervek részéről növekvő ér­deklődést tapasztalunk; ki­emelhető a szakszervezet nagyfokú segítőkészsége. Mindezek biztosítják, hogy képesek leszünk a nyári egyetem színvonalát tovább emelni. (horpácsi) 4c Tegnap péntek volt, s a péntek.. nos, úgy véljük nem nagyon kell bizonygatnunk, hogy a péntek a Zsarnai-telepen forgalmas nap. Mi minden cserél itt gazdát pár perc, pár óra alatt! Sztori is lehetne, de nem az: lemez, 300 forintért (eny- nyi itt a hivatalos ár!), a boritóról az ABBA négy tagja mo­solyog vissza, kék mezőben. Elkel. S aki megveszi, alig egy óra múlva csaknem rosszul lesz. Ugyanez a lemez, a hang- lemezboltokban 150 forint. Megjelent az első külföldi, s még­is magyar könnyűzenei nagylemez, amelynek licencét, gyár­tási jogát megvásároltuk, s a Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat dorogi gyárából került ki. A képünkön látható lemez feketén érkezett az országba, feketepiacon, borsos áron kelt el. Nincs egyedül! Ezt látva készült el az első ilyen nagy­lemezünk. s talán készülnek még mások is. Egyébként köny- nyűzenei hanglemezekből sokkal bőségesebb, s szélesebb a kínálat, mint tavaly ilyenkor volt. Lehet kapni az Omega 9-et, az Express második albumát,) megjelent a — valóban kiváló — Fonográf country válogatás, s külföldi, elsősorban indiai korongok is kaphatók szép számmal, bár ezek minő­sége általában gyenge. A Dinamittól a Who-iu; Az első szaklap: Pop-nyár Megjelent az első hazai pop-szaklap, kiadója a Ma­gyar Hanglemezgyártó Válla­lat. Egyelőre nincs hírünk a 32 oldalas színes magazin perio­dicitásáról, a címből ítélve nem túl sűrűn jelentkezik majd, ám ez is több a sem­minél. Érthetően elsősorban a lemezkiadás oldaláról kö­zelítik meg az írások a ha­zai popvilág eseményeit, és ugyancsak érthetően keve­sebb kritikai, annál több hírverő hanggal. Mégis örömmel üdvözöljük, mert ha nem is teljes, de viszony­lag átfogó képet kapunk a magyarországi beatről. dzsesszrockról. rockról, emel­lett több neves külföldi együttesről. Éjszaka a stúdióban cím­mel Bálint Péter riportja ol­vasható „vezércikként” a Pop-nyár két oldalán az azo­nos című dzsesszrock-lemez felvételéről, születésének kö­rülményeiről. A Pop-reflek­tor rovat mások mellett hírt ad az újonnan alakult Karr thago. Dinamit és Üj Skorpió együttesről, Kóbor Jánostól megtudjuk, hogy az Omega nem kíván tovább együtt dol­gozni a Bellaphon-céggel. akikkel eddig kétszer meg­hosszabbított szerződésük 1980. február 28-án lejár. Hogy utána melyik külföldi lemeztársasághoz kötik sze­kerük rúdjál? Erről csak annyi a hír, hogy tíznél több ajánlatot kaptak, közülük kettő a világ legnevesebb le­mezcégeitől érkezett. A külföldi együttesek kö­zül a Bee Gees, a Genesis, az Abba, az Earth Wind and Fire újdonságairól számol be a lap. a W/io-ról kétoldalas cikkben ír. Rövid ismertetők szólnak a hanglemezpiac friss albumairól és kisleme­zeiről, hasznos útmutatásokat kapnak a fiatalok a hi-fizés- ről és a lemezek megóvásá­ról. Örömmel nyugtázzuk, hogy nem maradt ki a Pop-nyár­ból a — méltán — mind nép­szerűbb miskolci Edda együt­tes sem, még ha egy fél mon­dat erejéig is említi őket a zenekar barátja, Som Lajos. S*— Alig volt időnk megbarát­kozni az óriási bőséggel, már­is itt a divatváltás. Jön, együtt az ősszel. Aki egy kicsit is figyel­mes, s ügyesen gazdálkodik régi ruhatára darabjaival, mindig talál valami felújí­tani valót. A régi, jól bevált, egyenes vonalú szoknyákon ez alkalommal szinte sem­mit nem kell igazítani. Né­hány évvel ezelőtt volt di­vat. Ha elöl vagy oldalt ha­síték van rajta, még sikke­sebb a módi. Első képünk érdekessége, hogy a bőrkabát felett még egy mellény is viselhető, sőt azon leiül még egy sál is dí­szítheti az együttest. Kizá­rólag karcsú és fiatal lányok­nak ajánlott modell. Második képünk egy negy­venes évekbeli modellt idéz lel. a kabátka vállrészei rendkívül hangsúlyosak, a derékvonal szűkebb. ami megadja az új. jellegzetes, keskeny sziluettet. Érdemes egy pillantást vet­ni a fejfedőkre, melyek ál­talában kis formájú, kerek kalapok vagy sapkák, mé­lyen á homlokba húzva. Holnap a tévében Úszó jégtáblák Galgóczi Erzsébet bemuta­tásra kerülő tv-filmje egy fiatal lányról szól, aki Moszk­vában tanuló ösztöndíjas egyetemi hallgató, s hazauta­zik a karácsonyi szünetre. Eleve azzal a szándékkal ér­kezik falujába, hogy többe nem tér vissza a fővárosba, mert állandó honvágy gyö­törte és hiányzott a család­ja is. Odahaza tragikus hír fogadja: meghalt a nagyany­ja. Néhány nap elteltével kénytelen megállapítani, hogy kedves otthonának légköre alaposan megváltozott. Ácsa. Iád tagjai valamennyien egyéni érdekeikért szövetkez­nek. A lányt megdöbbentik a fejlemények, s nem tudja eldönteni, vajon régebben is ilyenek voltak-e a szülei, és csak ő nem vette észre? Eredeti hazatérési szándékát így aztán mérlegelni kényte­len. A filmet Nemere Lász­ló rendezte, a főszerepeket Takács Kati, Horváth Sán­dor és Békés Rita játsszák. (Este nyolctól láthatjuk.) Nemzetközi olvasószoba Az emberiség kulturális értékei terjesztésének ha­gyományai vannak Lengyel- országban. Többek között széles körű klubhálózat szolgálja ezt a célt. Az első nemzetközi könyv- és sajtó­klub 1948 októberében nyi­totta meg kapuit Varsóban. Jelenleg 85 ilyen klub mű­ködik a lengyel nagyváro­sokban. Egyre több kisebb településen is létesítenek „nemzetközi olvasószobát”. Jelenleg több, mint 7500 van belőlük vidéken. A klubok a külföldi napi­lapokon, folyóiratokon, egyéb kiadványokon keresztül ka­put nyitnak a nagyvilágra, s számos rendezvénnyel is megörvendeztetik az érdek­lődőket: művész-közönségta­lálkozókat, zeneesteket, vita­délutánokat, külföldi vendé­gek részvételével előadáso­kat, könyv- és hanglemezvá­sárokat, nyelvtanfolyamokat tartanak. A siker titka Az elveszett kisfiú A könyvnapra hirdetett könyvből a sátrakba már alig maradt. Ivét hettel előtte vit­ték és olvasták az emberek. Könyvkereskedőink gyorsan rendeltek még belőle, s ma már ott, ahol két-három ember le­ül egy fekete mellé, vagy szót vált a villamoson, clö-elöbuk- kan „Az elveszett kisfiú” mini beszédtéma. Az irodalmi érté­kű, izgalmas, jó könyv nem veszett el. Itt van a könyvtá­rakból utolsó darabig kiköl­csönözve, az olvasók kezében, s anyagi és tartalmi valóságá­ban cáfolja meg azt a hiedel­met, hogy a széles tömegek­nek még ma is a giccskönyv, a bestseller kell. A kötetet válogató Geher István műgondjára és tájé­kozottságára vall, hogy ame­rikai elbeszélőket szerepeltet és nem elbeszéléseket közöl. Az elbeszélői? ugyanis a rö- videbb lélegzetű művekben széles skálájú műfaji adott­ságokkal élnek. Megtaláljuk a klasszikus elbeszéléseket, a kisregényt, és benn sorakoz­nak a kötetben szép ritmus­ban az elbeszélő műfaj gyöngyszemei, az anekdoták. Van ilyen a modern világ­ban? Miért ne lenne. Az em­berrel ma éppúgy előfordul­nak váratlan. mulatságos események, az életére vagy csak a pillanatnyi helyzeté­re jellemző kulcshelyzetek, mint bármikor. Avagy nem erről tanúskodik-e a Malária című mű, melyben két jó­módú amerikai hölgy egy előkelő római étterem tera­szán egy délutáni beszélgetés kapcsán megfejti, mintegy kiprovokálva egymásból az igazságot, egymás, férjeik, sőt gyermekeik sorsának tit­kát. A kötet sok remekmívű dokumentumát őrzi az elbe­szélő műfaj finom, sok hoz­záértést igénylő sarjának, a novellának. Petpfi korában még azt mondták rá: „be- szély”. Kevés szereplővel dol­gozik. e műfaj, kész egyéni­ségek lépnek elénk drámai soisiördulataikban (A Kili­mandzsáró hava). A novellá­nak kell, hogy legyen drá­mai magva, ettől feszes, et­től nyújt meghökkentő él­ményt. Tehát az epikán be­lül fellelhető műfajbeli va­riációk finom rendje egyik műnek a másik után való olvasását készíti elő. A feszültség, melyet a mü­vek keltenek, lehetnek drá­maiak, mi mégis míves epi­kát kapunk. Homérosz óta tudatos igénye az elbeszélő műfajnak az élet mozgalmas, sokrétű, helyet, embereket, szokásokat felölelő bemuta, tása. Odüsszeuszt még a po­kolba is leviszi Homérosz, hogy ezáltal a múltat és a jövőt is szemléltethesse. Kö­tetünk felöleli a világot. A legkisebb lengyel falutól New Yorkon, a Kilimandzsá­rón át Rómáig kalauzolnak az írók. Éppúgy tanúi va­gyunk egy háborút átvészelő francia kisváros társadalmi és emberi problémáinak, mint az amerikai indiánok, rab­szolgák, s a felettük uralko­dó fehér faj végzetkonflik­tusának. Az epika követeli a környezet, a táj, a világ sok­oldalú feltárását. Az olvasó tudja ezt, s kapva kap az olyan könyvön, amely így igazítja el. Annyi kísérletező regény került a kezünkbe az utolsó pár évtizedben, hogy már szinte az a hiedelmünk kezdett kialakulni, hogy a mai életet nem is lehet más­ként ábrázolni, csak a mű­fajok összekeverésével. Az irodalomtörténeti ván­dorgyűlésen, Miskolcon nem­rég esszéregényről, szocioló­giai regényről beszéltek. Az elnevezés új, a megoldás már Homérosznál, Cervantesnél, Swiftnél megtalálható. Az élet, a társadalom változott meg. Erről kell újat monda­ni, vagyis ezt az újat kell elmondani. Az olvasó Homé­rosz óta tudja ezt, s ezért kapkodja boltból, könyvtár­ból, egymás kezéből Az el­veszett kisfiút. Gy. A. Ha jönne az ősz... 1 a régi szoknyákkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom