Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-04 / 155. szám

Nehéz évadot tudhatnak maguk mögött... Véget ért a színházi szezon A tegnap délelőtti évad­záró társulati üléssel véget ért az 1978—79-es szezon a Miskolci Nemzeti Színház­ban. A nézőtéri társalgóban ősz- szegy ült társulatot, a vendé­geket, a társulati ülésen* részt vevő dr. Kovács Lászlót, a városi pártbizottság titkárát, Bogéi Józsefet, a Kulturális Minisztérium tőmunkatársát, Csótai Jánost, a városi ta­nács elnökhelyettesét. Bor­sos Árpádot, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, a színház másik játszási helyét, Egert, ponto­sabban a szomszédos megye- székhely tanácsának képvise­lőjét Sallós Gábor, a színház igazgatója üdvözölte. Elsőként szólt arról, hogy az. idei szezon végén Illés Istvánnal, a színház volt fő­rendezőjével együtt többen megváltak a társulattól, be­jelentette, hogy a következő évadot előkészítendő, máris szerződtek újabb színészek Miskolcra, majd röviden ér­tékelte az elmúlt tíz hónap munkáját. Ahogy Sallós Gá­bor fogalmazott: tiszteletre méltó évadot tudhat maga mögött a színház. Azért, mert a köztudott nehézségek ellenére (a közelmúltban a városi tanacs végrehajtó bi­zottsága tételesen értékelte az utóbbi esztendők munká­ját. és akkor részletesén ír­tunk is legnagyobb művé­szeti intézményünk gond­jairól) is teljesítette műsor­tervét a színház, születtek emlékezetes. közönségsiker­nek számító előadások, es ennek a szezonnak is vol­tak olyan produkciói, ame­lyeket néhány hónap múl- va a televízió képernyőjén is viszontláthatunk. Egyes előadások kritikai, szakmai es közönségfogadtatása vi­szont arra figyelmeztet, hogy -a következő évadban tartalmasabb, jobban meg­írt. népszerűbb és feltét­lenül nagyobb sikerre szá­mító műveket kell műsorra tűzni. Csotai János felszólalásá­ban szintén utalt az említett végrehajtó bizottsági ülésre. A tartalmi munka itteni ér­tékelését követték a színház vezetésében bekövetkezett személyi változások. A ta­nácselnök-helyettes ezúttal köszönte meg Sallós Gábor­nak a több mint egy évtize­des igazgatói működését, egy­szersmind köszönetét mon­dott Kerékgyártó László gaz­dasági igazgatónak a nehéz hónapokban végzett aldoza­Esztergomban es Bakony- oszlopon honismereti Jiáktá- bor nyitotta meg kapuit a héten. Idegen nyelvi tábor nyílt a Komárom megyei Ta­tán és a Vas megyei Vépen. A Körösladányban rendezett természetrajzi tábor diákla­kói zoológiái megfigyeléseket végeznek, Salgótarjánban pe­dig szakmunkástanulók és középiskolasok részére nyílt aivasolabor. los munkájáért. Bejelentette, hogy a színház művészeti vezetőjévé Csiszár Imre ren­dezőt nevezték ki. a színház új igazgatójának várható ki­nevezéséig pedig a gazdasá­gi igazgatót illeti az intéz­ményt érintő fontos kérdé­sekben az intézkedési jog. A volt vezetők távozása már magában is feltételezi, hogy nehéz szezont zárt a Miskol­ci Nemzeti Színház. Ilyen­kor sokszorosan nagyobb kö­szönet illeti a társulatot, amely a pegnövekedett gon­dok. nehezebb feltételek kö­zött is tudta a dolgát. Kö­szönet illeti a színészeket, akik estéről estére színpad­ra léptek. Ez ad most kü­lönleges súlyt, nyomatékot búcsúnak és kitüntetésnek. Ennek és természetesen a több évtizedes munkának szólt a taps. amely a nyuga­lomba vonuló Demeter Hed­viget, Nádassy Annát. Somló Ferencet és a színház tech­nikai munkatársai egyikét, Földváry János kárpitost kö­szöntötte. A hűséges, tehet­séges és odaadó munkát kö­szönte meg Csótai János, a városi tanács és az egész város színházszerető közön­sége nevében Somoss Zsuzsa koreográfusnak működése ne­gyedszázados jubileumán, és ennek a jegyében adta át a hagyományos kitüntetéseket is. A Déryné-gyűrút az idén Bánó Pál színművész, a vá­rosi tanács jutalmát oedig Várhegyi Márta. Simon György és Varga Gyula szín­művész kapta. M — Gyerekek a világ másik végén.. Molnár Edit fotója a Munkásmozgalmi Múzeumban rendezett kiállításról Negyven év múltán, Pusztafaluban Pusztafalui változások cím­mel ütrészes tévéfilmsoro­zat készül a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei községben. Pusztafaluról negyven évvel ezelőtt átfogó néprajzi felmé­rés készült; most szociográ- fusok, néprajzosok társaságá­ban látogatnak ide a tv munkatársai, hogy a 400 lel­ket számláló községben meg­vizsgálják. miként változtak a népszokások, a néphagyo­mányok, hogyan alakultak át ezek a fiatalabb generáció életében, milyen vonzerőt je­lentenek a közeli nagyobb települések a lakosságra. 4 gálái az 4 vas vezetője rendezi N éptáncfeszti vál Szegeden Vásár, avagy nemzetköii sokadalom Szegeden. Ez lesz a címe a július 11—25. kö­zött megrendezendő Vili. szak- szervezeti nemzetközi nép­táncfesztivál gálaestjének, melynek koreográfusa, rende­lője Stoller Antal, az Avas Táncegyüttes művészeti veze­tője. A fesztiválon kilenc kül­földi és öt magyar együttes mutatja be műsorát, az Avas — a gálát nem számítva — három alkalommal szerepel az újszegedi szabadtéri szín­padon; 14-én. 15-én és 17-én este. Hangsúlyozottan feszti­váljel legű a találkozó — ez hazánk egyetlen nemzetközi amatőr néptáncfesztiválja —, csupán közönségdíjat adnak ki. A bemutatókra — felte­hetőleg — a gála teszi fel a koronát. Az idei már az ötö­dik szerkesztett gálaműsor lesz a sorban. Novák Fe­renc. a HVDSZ Bihari János Táncegyüttes vézetője ren­dezte az eddigieket — két lakodalmas jelenetet, majd májusfaállítást (tavaszkö- szöntöt), legutóbb szüretet —, most Stoller Antal ko- reograíálja, rendezi a gálát. (A megbízást pályázat út­ján nyerte el az Avas veze­tője, aki eddig is tevékeny résztvevője volt * szegedi fesztiválnak, mint Novak Fe­renc asszisztense.) Javaban folynak a próbák a Rónai Művelődési Központ színpa­dán, az egyik szünetben kér­tük arra Stoller Antalt, hogy előzetesként, kedvcsinálónak meséljen a záróműsorról. — A gála vásár lesz a va­sárban. Novák Ferenc a fő­rendezője a Dóm téren és környékén tervezett nagy­szabású népművészeti vásár­nak, melynek egyik ..mutat­ványa”. eseménye lesz a szín­padi stilizált népművészeti vásár. A színpadi történet: egy lány és egy fiú — az Avas két táncosa. Richwalsz- ky Zsuzsa és Serfőző György — elindulnak a vásárba, melynek kikiáltója Jobba Gabi lesz, segédje ugyancsak egy táncos. Szögi Csaba. A műsor javarészt magyar együttesekre épül. bizonyos előtanítások már voltak, de a végső koreográfia csak ott, Szegeden áll össze. Sok tánc szerepel majd a gálán, mely természetesen a két fiatal egymásra találásával végző­dik. A zenét Rossa László szerezte, a verseket Csukás István írta. Július 22-én és 24-én este mutatjuk be a műsort, melyre — és a 20-i nyilvános főpróbára, de az egész fesztiválra — szívesen várjuk a miskolci érdeklő­dőkel is. Sí— Len in városi szobrok (Tudósítónktól) Leninvárosban a városi ta­nács az idén 600 ezer forin­tot fordít köztéri műalkotá­sokra. Ennek kapcsán a közel­múltban átadásra került Vá- radi Sándor Könyöklő leány című alkotása, amely a Nóg­rádi Sándor úti parkban ka­pott helyet. A napokban helyezték el Bánkúti István Szélkakas cí­mű szoborkompozícióját az 5. számú bölcsőde udvarán. Most adták át Marosits Ist­ván Dinocsalád című tér­plasztikáját, amely az új vá­rosközpontot díszíti. A ko­rábbi műalkotások közül külföldi kiállításokon szere­pelt Kiss István Generációk című szobra, amely a napok­ban visszakerült megyénk fiatal városába, s a 3. szá­mú óvoda előtti téren állí­tották fel. műsor SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli kró­nika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.Házunk tája. — 12.50: Ope- rasiagerett. — 13.20: örökzöld' azsfcsozmeiódiák. — 14.20 : 11 anck : I*-moll zongorautös. — 13.00: Hí- reK. — U.lU: koruspódium. — la.óü: Sirius Kapitány es a Csil- lagitmy. — lo.ui: útközben. — íu.uií; Kritikusok fóruma. — 16.19: Magyar! lnne népi zenekara játsziK, Pintér Györgyi es rtoiiay Hertaián nótákat encKei. — 17.Ou: Hírek, ütközően. — 17.07: ESZrí. Hi.pOi tmusor. — 17.32: Janus vi­téz. DaijateK-részietek. — 18.15: Hói von, hol nem volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Gon­dolat. — 19.5i>: Sándor Frigyesre emlékezünk. — 21.00: A nagy le- _ jedeiem. Regény. rádióra alkal­mazva. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30; Magyar előadó­művészek. — 23.05: uperarészle- tek. — 24.00: Hírek. — 0.10: Film­zene. Petőfi rádió: 12.00: A Magyar Radio népi zenekara játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33; Tánczenei koktél. — 13.20: Érdeklődők. — 13.30: Színes szőttes. — 14.00: A Peióii rádió zenés délutánja. — 16.06: Hómai regek. — 16.3o: Hí­rek. — Ki.33; Útközben. — 16.35: Egészségünkért! — 16.40: Könnyű­zene. — 17.00: Lakatos Antal né­pi zenekara játszik. Chrenkó An­na nótákat énekel. — 17.30: ütö- Qik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Uj lemezeinkből. — 19.12: Három szerző — három sláger. — 19.24: Tallózás a világsajtó­ban. — 19.45: A beat kedvelőinek. — 20.30: Hírek. — 20.33: Földön, vizen, levegőben. — 22.00: Törté­nelem. — 22.30: Könnyűzene Bé­kái György szerzeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15; Népi mu­zsika. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Gyári belépő. Szer­kesztő: Tolnai Attila. Az export­tervek és a valóság az első fél év után. — Operettrészletek. — Tíz perc mezőgazdaság. Szer­kesztő-riporter: Borsodi Gyula. (Dél-borsodi aratásban. Mezőkö­vesd és Mezőkeresztes törekvései a gabonaprogram megvalósításá­ért.) — A Bee Gees együttes régi slágereiből. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Ipari szeminárium. — Ünnepé­lyes leszerelési ünnepség a sport- csarnokban.) — Lap- és mus.or- elözetes. Televízió, 1. műsor: 15.55: Hí­rek. — 16.00: Nemzetközi tenisz- verseny.' 18.00: ismeretterjesz­tő műsor gyerekeknek. — 18.45: Staféta. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv­híradó. — 20.00: Jogi esetek. — 20.40: Színház a tévében. — 21.00: Árpi a legszentebb. Dráma. — 22.40: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor; 18.55: A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. — 19.30: Tv-hír-. adó. — 20.00: Nemzetközi tenisz­verseny. — 20.40: Bach: E-dúr hegedűverseny. — 21.00: Tv-híra­dó 2. — 21.20: Leonardo da Vinci. Tévéfilmsorozat. KIÁLLÍTÁSOK: Mini Galéria (10—18) : Drozs- nvik István kiállítása. — József Attila Könyvtár (12—20) : Lengvel Lajos könyvművész emlékkiállí­tása. — Miskolci Galéria (10—18) : Czeizing Lajos fotóművész kiál­lítása. — Vasas Galéria 04—19) : Munkásélet ’79. — Herman Ottó Múzeum (10—18) : Ember és mun­ka. — A kelták Észak-Magyaror­szágon, — Hennán Ottó-emlék- náz (10—18): Herman Otto élete és munkássága. — Diósgyőri t ár (9—19): A diósgyőri var történe­te. — Pénzek Diósgyőr életében. — Déryné-ház (9—19): Déryné Széppataki Róza- és, Lévay Jó- zsei-emlékszobák. — Miskolci Képtár (10—18) : 250 év magyar festészete. — Kondor Béla-em- lékkiállítás. — Képzőművészet es fotográfia 1. — Molnár Béla If­júsági és Üttörőház (10—18): UV- töröházi szakkörök kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Agyö, haver! Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: í'4, hn6. 8 órakor KOSSUTH A tenger kedves szörnyei Szí. olasz film Kezdés: í3 órakor Picdonc Afrikában Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: hnő, 7 órakor SÁGVÁRI Police Python 357 Mb. szí. francia film 16 éven felülieknek! Másfél hely ár! • Kezdés: 7 órakor VASAS PARKMOZI Mindenkinek a maga keresztje Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: este 8 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUBMOZI Piedone Hongkongban Mb. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 4; 6 órakor TAPOLCA, KERTMOZI Serpico Szí. amerikai film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: este 8 órakor GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARKMOZI Maréknyi szerelem Szí. svéd film 18 éven felülieknek! Kezdés: este 8 órakor ART-KINO KERTMOZI Egy csepp méz Angol felírt 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: este 8 órakor SZIRMA Fehér telefonok Mb. olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: f6-órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hűek. — Kb. 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.27: Nótacso­kor. — 9.20: Irodalmi évforduló- naptár. — 9.44: Zenevár. — 10.Oo: Hírek. — 10.05: Hobbi-dominó. — 10.35: Ravel: A gyermek és a varázslat. Opera. — 11.24: Felié- ren-fekeién a színes tévéről. Ri­port. — 11.40: A sziget. Regény, rádióra alkalmazva. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Fúvószene táncritmusban. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Napközben. — 10.30: Hírek. — 10.33: Német nyel­vű hírek. — 10.36: Zenedéiéiért, liszlelet Örkény Istvánnak Négykezes regény A borító belső oldalán a fe­kete alapon fehér betűkkel ez a mondat olvasható: „Tiszte­let Déry Tibornak .. Nos, nem kezdheti mással a recen­zens sem, mini a szomorú tisztelgéssel az időközben el­hunyt Örkény István emléke előtt. A magyar prózairoda­lom egyik legizgalmasabb, legszellemesebb művelője távo­zott el közülünk, aki — s ez a magyar irodalomban igen ritka! — még életében megér­hette, hogy sajátos műfaja : az „egyperces novella” fogalom­má vált, hogy darabjait! a Tótékat és a Macskajátékot hangos sikerrel játsszák a vi­lág színpadai Moszkváiéi New Vorkig. Nem volt töretlen, küzdelmektől, sőt fiaskóktól sem mentes ez az írói pálya sem. A maga sajátos módján éppen egy furcsa kitérőjéről, válság- periódusáról szól az író életé­ben megjeleni utolsó mű, a Négykezes regény. Már a cím is ironikus, mert egy meg nem született regényre utal, amelyet 1954- ben Déry Tiborral együtt akartak megírni. Az időseb­bek, az irodalomtörténet is­merői tudják, hogy 1954, s egyáltalán az ötvenes évek nem aranybetűkkel íródtak be a magyar irodalom lap­jaira . . . Ekkoriban zajlik a híres-hírhedt Felelet-vita, amely hallgatásra es megha- sonlásra kényszeríti nem csu­pán Déry Tibort magái, de a korabeli írótársadalom javát is. Nem ír, illetve nem jele­nik meg például Kassák La­jos, Tamási Áron, Németh László, Vas István, hogy csak az élvonalat említsük, de nem menekülhet meg az írói-alkotói válságtól Benjá­min László, Juhász Ferenc, Nagy László sem. Örkény természetesen nem iroda­lomtörténetet ír ebben a kis könyvecskében, még csak nem is pletykát a korról. Ha úgy tetszik, .csupán egy ada­lékot, egy nyár, egy írói ku­darc emlékét csupán. De te­szi ezt a történelmi távlat biztosította fölénnyel és a már „megszokott'’ Örkényi iróniával. Hogy keserű ez az irónia és nosztalgia vegyül a fölénybe"? Ez természetes, hisz közben itthagyta a sze­retett és nagyrabecsült ba­rát: Déry Tibor. Ha úgy tetszik, nem is más ez a kötet, mint tisztel­gés a nagy pályatárs emlé­ke előtt. A „közös regény­írás” felidézett epizódjai va­lóban érdekesebbek, mint a megtalált, csonkként ránk maradt regénytöredék. A mai olvasó már csak derülve tud­ja olvasni azokat a részlete­ket, amelyek az írók kora­beli aggodalmairól, korlátái­ról szólnak. Derülve, holott tudjuk — mert Örkény iró­niája sem leplezi —. hogy ez akkor nagyon is valós in­tellektuális és egzisztenciális szorongást, rossz közérzetet jelentett. De kínál ez a tör­ténet más tanulságot is. Saj­nos, ez ma— minthogy mind­két író eltávozott — egyér­telműen irodalomtörténeti. A két író szemlélete, alkotói módszere közötti különbség­re gondolunk itt, amelyet szellemesen, öniróniától sem mentesen mulat be Örkény, Minden bizonnyal idézni is fognak belőle a „filoszok”, irodalomtörténészek a Déry- röl. illetve Örkényről írandó dolgozataikban. Hogy végül is miről szól a Négykezes regény? Termé­szetesen mindarról, amit a fentebbiekben elmondtunk, mert a történet maga nehe­zen1 rekonstruálható. Meg nem is érdemes, hisz Ör­kénynek is csupán alkalom volt. hogy megidézze a kort és szeretett barátját. Fausti kísérlet volt a pillanat fel­idézésére, miként azt Déry is tette az ítélet nincs című ön­életrajzában az árnyak meg- idézésével. Nem jut más az olvasónak sem. aki az írók előtt tisztelegve, tűnődve hajtja be a kis könyvet. HORPÁCSI SÁNDOR Nyári laborok diákoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom