Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-19 / 168. szám

rt 3^ A most végzettel, munkakönyvé még vadonatúj. Sokan m eg nem tudják, hova is akar­nak menni, mit is akarnak csinálni... (Sólymos László felvétele) A pályakezdés nehézségei (3.) Az érettségi még nem minden A végzős szakmunkások zöme - mint ahogy már em­lítettük — ahhoz a vállalat­hoz, gyárhoz megy dolgozni, ahol az iskolai három év alatt szakmai gyakorlatát töl­tötte. Nekik már van szak­májuk. s fogai, luk arról, m't is fognak csinálni. Am egé­szen más a helyzet azokkal a fiatalokkal, akik gimnázium­ban végeztek, s nem tanul­nak tovább, avagy nem sike­rült a felvételijük valami­lyen felsőbb oktatási intéz­ményben. Segédmunkásnak nem megyek! A táblára azt írták, hogy ügyfélfogadás kedden es csütörtökön 8—12-ig, s mu i- kakönyvezés szerdán 8—12-ig. Ez az iroda a gyakorta láto­gatott helyiségek közé tarto­zik: munkaközvetítő. Aki itt megfordul — igaz. embere válogatja —, nem dicsekszik vele. Patinás gimnáziumunkban végzett L. G. Munkaköny­vé. amit benyújtott a ki­csiny ablakon, vadonatúj. A személyi adatain kívül mind­össze az szerepel benne: is­kolai végzettsége gimnáziu­mi érettségi. — Jogasz akartam lenni — mondja —. illetve akarok is. Másfél pont miatt nem vet­tek fel, nincs szívem már to­vább anyámék nyakán élős- ködni. Jó lenne valamilyen munka, akár kézbesítőnek is elmennék. Egy évig. aztán újból megpróbálom ... — Bérszámfejtőnek, vagy a könyveléshez szeretnék ke­rülni. a papám azt mondta, van olt hely. Nem adták azt az érettségit ingyen, négyes voltam, a felvételim viszont nekem sem sikerült. Segéd­munkásnak nem megyek . . . A 18 éves K. L. eképp val­lott céljáról. S a sort folytat­hatnánk. A megyében jó két­ezer gimnazista végzett, de a főiskolákon. egyetemeken való tanulás körülbelül min­den negyediknek adatott meg. A többiek pedig. . . Nos. a közszemléletben még mindig rangja van a gimnáziumi érettséginek. S a négy esz­tendőnek is. Megkérdeztünk most elsős és másodikos gimnáziumi tanulókat, hogy miért ide jelentkeztek? A többség nem tudta. Mások azt mondták, hogy a szüleik biztatására, megint mások a továbbtanulás miatt. Sagyuk az igények A munkaerőközvetítő iroda munkatársa így fogalmaz: — A gimnáziumokban vég­zettek nagy része még min­dig görcsösen ragaszkodik az íróasztalhoz. Képesek heten­te. havonta vissza-visszajár- rli. hogy van-e valamilyen nyugis hely. Van olyan kun­csaft is. aki egy évig nem dolgozott, csakhogy íróasztala legyen. Különösen a lányok, s bármilyen furcsa, a városi lányok ebben a kérdésben a hangadók. A vidékiek meg­ellik — pedig faluban még mindig nagyobb az előítélet —. hogy nem mindenkinek jut iroda: elmennek dolgoz­ni a MÁV-hoz vagy az egész­ségügybe. A fiúkkal más a helyzet. Ök akár a szénpa­kolást. a vagonok kirakodá­sát is vállalják, csakhogy még több pénzhez jussanak. Az érettségi? Arra csak le­gyintenek egyet... — Tudod, anyagbeszerző akarok lenni — magyarázza egy szemüveges hosszú hajú srác. — Nincs kötött munka­idő. megcsinálom a melót pár óra alatt, aztan mehetek bármerre . . . Sokan — mondták a köz­vetítőben — nincsenek tisz­tában képzettségükkel. Olyan munkát képesek lennének el­vállalni. amihez sem iskolai végzettségük, sem pedig ta­pasztalatuk nincs. Az igények nagyok . . . Mozgó pálya, sza­bad állás . . . ■ • l 4 pénz beszél Ez év fe'.ruár li>-e és má­jus 9-e között több mint négyezer munkakönyvét ál­lítottunk ki a városban. Az iskolákban, a végzősöknek csoportosan, hogy ne kelljen mindenkinek külön-külön utánajárni. A szakközépiskolásokról még nem beszéltünk. Ök nincse­nek leszerződve vállalatok­hoz. mint a végzős szakmun­kások. érettségijük van. mint a gimnazistáknak, de van szakmai képzettségük is. Ál­lást sokkal hamarabb talál­nak így. s sokkal szíveseb­ben alkalmazzák őkét — mert van gyakorlati tapasztalatuk is —. mint a gimnazistákat. ' Elnézést a személyes pél dáért... Annak idején szak középiskolában végeztem Osztályunkból csak néhányar j dolgoznak a szakmájukban. I Hogy miért? — Mindenhez értettem, s semmihez sem. Tudtam, ho­gyan kell bekapcsolni az esz­tergát. de nagyüzemben ter­melni már nem tudtam vo- na vele. Ott teljesítményre ment a játék. Most fütő va­gyok. a pénzem is több. meg a munka sem olyan rizikós... — A két évvel fiatalabb szakmunkás 1.50 forinttal magasabb órabért kapott. Pe­dig én is ugyanazt csináltam, amit ő. s nekem érettséeim is van. Azt hiszed, megbe­csülnek? Majd később, mond­ták. de mikor . . . ? Akárhová is kanyarodunk el. a pénz. a fizetés vissza­térő motívum. Hát hogyne, hiszen mindenki a piacról él! A pályakezdőnek könnyű — érvelnek az idősebbek — egyedülálló, nem kell csalá­dot eltartania. Ám az ifjúsági törvény e kérdésben így-foglal állást: ..a munka szerinti elosztás elve alapján a többi dolgo­zóval azonos módon biztosí­tani kell" a dolgozó fiatalok anyagi és erkölcsi megbecsü­lését. (Folyta tjük) II.LÉSY SÁNDOR Mi ültetjük, nekünk virít Nyugdíjas korú barátom elkeseredetten panaszolja, hogy hovatovább megunatják vele társadalmi tisztségét, azzal a gondolattal foglal­kozik. hogy lemond lakóbi­zottsági tagságáról. A fák. virágok szerelmese ő. és kü­lönösen érzékenyen érinti, ha azt tapasztalja, hogy la­kótársai nem becsülik meg, sőt következetesen rongál­ják közös kertjüket. A mi­nap egy kamaszíiút kapott rajta, hogy keresztülgázolt a gyepen, virágágyáson. Szólt az anyjának. Egyetértés he­lyett azonban sértődöttsé­get. rosszallást kapott vála­szul. De ezt még lenyelte volna. ha néhány nappal később nem látja meg az ablakon keresztül, hogy a mama — házastársa karján — ugyanolyan hanyag ele­ganciával capiat a gondo­zott kert kellős közepén, mint fiacskája — csak azért, hogy egy-két méterrel lerö­vidítse az útját. „Érdemes az ilyen embe­rekért dolgozni, feláldozni a szabad időmből akár egyet­len órát is?” — szegezte a mellemnek a kérdést öreg barátom. Azzal vigasztal­tam, hogy bár sajnálatosan sok olyan ember él váro­sunkban. aki azt sem be­csüli meg. amit ingyen ka­pott, még többen vannak az olyanok, akik — mint ő is —, fát. virágot ültetnek, gon­doznak. teljesen önzetlenül, önzetlenül? Tudajdonkép- pen nem is helyes így fo­galmazni. hiszen ők maguk is hasznát látják a munká­juknak. A műszakból haza­fele menet, néhány percre megpihen a szemük a ház előtti kiskert virágain, s az emeleti ablakba is szíveseb­ben könyököl ki az ember — szellőzködni, szendéi t űz­ni —. ha nem poros betont, hanem zöld lombot lát ma­ga alatt. Nem légből kapott szép szavakkal próbáltam helyre­biccenteni az öreg társadal­mi munkás ingadozó hitét. Fedezete is van annak az ál­lításnak, hogy igen sokan te­kintik magukénak, ami tény­leg az övék. akkor is, ha nem így van bejegyezve a telekkönyvbe. A városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak legutóbbi ülésén 28 olyan vállalatot tudtak fel­sorolni. melyek bekapcsolód­tak az Egy üzem — egy park mozgalomba és elszer­ződtek egy-egy zöldterület, park gondozására. A szerződés számos válla­lat. intézmény esetében az évek óta folyó eredményes munkának a dokumentá­lása, papírra vetése volt csu­pán. Például a Lenin Kohá­szati Művek és a Diósgyőri Gépgyár kollektívája jósze­rivel a magáét védi. gon­dozza a Majális-parkban, hi­szen a gyermekjátékoktól az erdei. bútorokon keresztül, a sétányokig, a kezük munká- ját dicséri itt majdnem min­den. A postaigazgatóság dol­gozói az elmúlt években leg­alább 2000 óra társadalmi . munkát áldoztak arra. hogy tavasszal és ősszel újjászü­lessen a Népkert. melynek óvását most írásban is vál­lalták. Az üveggyáriak ugyancsak évek óta ültetnek fát a Szinva partján, s a megyei levéltár munkatár­sai sem kértek segítséget eddig sem az épület előtti park ápolásához. Huszonnyolc vállalatot, in­tézményt említettem, de ez az adat — hál' istennek — máris elavult. A tanács tár­sadalmi munkát szervező csoportjához azóta is folya­matosan érkeznek az újabb vállalások, amióta az emlí­tett jelentés készült. Tegnap, amikor náluk jártam, éppen a Borsodi Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat és a Bükkvidéki Vendéglátó Vál­lalat képviselőivel tárgyal­tak a szerződésről. Kállay Gábor, a csoport vezetője elmondta, hogy a lakóbizottságokat is szeret­nék megnyerni az ügynek. Azt remélik, hogy követők- .re talál az a vasi 73. szá m ú lakóbizottság kezdeménvezé- se. ott ugyanis három úti— rőraj részvételével, tisztasá­gi őrséget szerveztek, jelen­leg pedig az Oszip István ut­cában. játszóteret építenek. 128 ember körülbelül 71*1 órát dolgozik csak azért, hogy szebb legyen a lakó- környezete és legyen hol futkározni. játszani a gyere­keknek. Hadd említsem meg a 73-as lakóbizottság elnö­kének a nevét: Havasi Pál. Teszem ezt azért, mert ál­talános tapasztalat, hogy ha akad egy-egy lelkes és szer­vezőkészséggel is megáldott ember, aakor mozgásba len­dül a környék, s egyszeri­ben kiderül, hogy a közöm­bösnek hitt lakótársak is dolgoznak, mint a paran"so- lat. Lehet, hogy túlságosán op­timista vagyok, de én nem­csak szépen gondozott par­kokat. kerteket remélek et­től a buzgalomtól, hanem mást is ... A lakótelepi em­ber készen kap szinte min­dent, a lakástól az üzleten át. a parkig. Azonosulni vi­szont könnyebb azzal, ami­nek a létrehozásában, meg­formálásában mi magunk is közreműködtünk, ami magán hordja kezünk nyomál. A/.l hiszem, azoktól nem kell majd félteni a virágot, fü­vet, fát. akik az Oszip Ist­ván utcában szabad idejüket feláldozva, dolgoztak. És ahogy nő a számuk, úgy csökken majd azoknak a parkot csúfító ösvényeknek a hossza, melyeket egyik kol­legám találóan „vadcsapás- nak" nevezett. (békés) Pacalpörkölt gasztroföl-módra Vendégség két ABC-ben Találkoztak már szakácsnő­vel. akinek nem a saját fözt- je a legfinomabb? Nem kis meglepetésemre, tegnap kél Vöröskeresztesek - a békéért # Tanácskoznak az ifjú vöröskeresztesek (Folytatás az 1. oldalról) Krasznai Gáborné, a Vö- öskereszt Borsod megyei tervezetének titkára Az if- úság részvétele az idősek gondozásában címmel, arról tájékoztatta hallgatóságát, milyen formái alakultak ki n\egyénkben — s általában hazánkban — e humánus te­vékenységnek. Kiemelte: ifjú vöröskereszteseink számára a mosoly, a köszönet a leg­szebb jutalom. Dr. Pesta László, a Vörös- kereszt budapesti szervezeté­nek elnöke nagy tapssal fo­gadott előadásában azt vá­zolta, mit tehetnek az ifjú vöröskeresztesek a békéért. A vöröskeresztes világszövet­ség megalakításának gondo­lata gyilkos háborúban szü­letett. A 125 országban mű­ködő, több mint 200 millió taggal rendelkező Vöröske­reszt 1975-ben. a belgrádi béke-világkonferencián foga­dott el akcióprogramot, amely szerint a Vöröskereszt minden tevékenységének a népek közötti megértést, szo­lidaritást. barátságot, a béke ügyét kell szolgálnia. Ebben fontos szerepe van a fiata­loknak. A nemzetközi ifjúsági vö­röskeresztes tanácskozás résztvevői a három előadást szekcióüléseken vitatják meg. Közben megismerkednek Mis­kolc nevezetességeivel, ellá­togatnak a Tiszai Vegyikom­binátba. megtekintik a Bükki Nemzeti Parkot, s nemzeti esteket rendeznek. A július 23-i záróülés után — ahol a szekcióvezetők számolnak be a végzett munkáról, s aján­lást fogadnak el a tanácsko­zás résztvevői — Budapestre utaznak a külföldi küldöttek. A nemzetközi ifjúsági vö­röskeresztes tanácskozás résztvevői július 28-án utaz­nak el hazánkból. T. Z. ilyennel is volt szerencsém szót váltani. — Nem érdemes főzni — jelentette ki kategorikusán Nagy Károlyné nyugdíjas bölcsődevezető. S történt mindez a Volog­da lakótelepen, a Mátyás ki­rály utcai ABC-áruházban, ahol az Alföldi Vendéglátó­ipari Vállalat mutatkozott be gasztrofol, azaz konyhakész ételeivel. — Olyan, mintha én csi­náltam volna — hallottam fél füllel, két falat között. Molnár Józsefné csikósto- kányt és virslis lecsót kós­tolt, s a véleménye: „Jobb, mint amit otthon főzök'. Pedig eldicsekszik a tudo­mányával. mert félállásban főzött egy családnak, ahol odáig voltak a tudományától. — No. és különösen ebből a pénzből, no, meg ahol kis­gyerek van — egészíti ki az érvek sorát. A kóstoló megteszi a hatá­sát. Van aki 8—10 dobozzal visz a pacalpörköltből, a ba­konyi sertésszeletből. Hatféle étellel jelentkeztek most. de a gasztrofol étlapjuk 30-fé- lét tartalmaz. Ha a miskol­ciak megkedvelik, valamenv- nyivel elő tudnak rukkolni. És mi lesz. ha jön a kon- kurrencia? Mert köztudott,, hogy Miskolcon is épül az ételgyár. Az alföldi vendég­látósok azonban igen korrek­tül megkérték őket, hog’ miskolci felségvizekre evez­hessenek. A megyei Zöl­dért Vállalattal kooperált két boltban — a fent emlí tettben és a diósgyőri Árpa utcai szolgáltatóhá? ABC jében — árusítják a konyha kész ételeket. O. E. ♦ Lgy üzem — egy park mozgalom ♦ Az avasi példa ♦ Kik járnak a ,,vadcsapás -on?

Next

/
Oldalképek
Tartalom