Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-16 / 165. szám

Hétköznapi hieroglifák Hatvanéves az egységes magyar gyorsírás Balett a szoborparkban A dél-baranyai Szársom - lyó hegy híres szoborpark­jában tartott előadást tegnap a Pécsi Balett. A hajdani kőbányában nfiűködő szob­rász-alkotótelep új színhe­lye a Pécsi N.yáyi Színház­nak. A sajátos hangulatú természeti környezetben, ahol 1968, óta hetven nagy­méretű kőplasztika készült, kamarabaletteket mutattak be a táncosok. A közönség ily módon három művészeti ág — a szobrászat, a zene és a tánc — találkozásának le­hetett tanúja. Eck Imre és Majoros István mai magyar zeneszerzők műveire koreog- rafálták a táncokat, ame­lyeket a Pécsi Balett négy szólistája — Bretus Mária, Paronai Magdolna. Hetényi János és Körmendy László i mulatott be. Az előadást a I következő két vasárnapon ‘ megismétlik. a helyszínre külön autóbuszokat indíta- | nak az utazási irodák Pécs­ről. | Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hirlap szerkesztő­sége pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Pá­lyázni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) fotókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július elsején kezdődött, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség a megfelelő szintet elért fotót és rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar sajtó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolá­ban, s ugyanitt adja át a díjakat. Pályadijak (mindkét kategóriában külön-külön): I. dij: 2500 Ft-os, II. díj: 1500 Ft-os, III. díj: 1000 Ft-os vásárlási utalvány. A képeket és rajzokat (a név és lakcim pontos feltüntetésével) a következő címre küldjék a pályázók: Déli Hirlap, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Pf: 39. j(i .4 közönség türelmesen várt..'. Vasárnapi barlangkoncert Hűvös volt a Baradlában Nagylemezre készül a Color A világon először hazánk­ban dolgoztak ki egységes gyorsítási rendszert — hat­van évvel ezelőtt, A hagyo­mányok gyökerei azonban még ennél is messzebbre nyúlnak. 1842-ben — szintén a világon elsőként — Ma­gyarországon rendeztek gyorsíróversenyt. MÁR AZ ÓKORI RÓMÁBAN A gyorsírás — talán kicsit egyszerűsített meghatározás­sal — a folyóírás betűalak- jaiból kialakított jelölési rendszer. Története csaknem kétezer éves múltra tekint vissza, már időszámításunk kezdete előtt, az ókori Ró­mában is használták. A tirói jegyek a latin nyelvre ké­szült szógyorsírási rendszert alkották. Az idők folyamán, a különböző népnyelvek ki­alakulásával különböző gyorsírási rendszerek szület­tek. A betüösszekapcsolások- ból kialakult rövidítési rendszert a geometriai for­mák váltották fel. Ezt hasz­nálták a hangok jelölésére, egészen az 1800-as évek ele­jéig, amikor egy müncheni tisztviselő, Gabelsberger a folyóírás betűalakjaiból for­mált új jeleket, s ezzel meg­teremtette a mai jelölési rendszer alakját. Ma felte­hetőleg kétezernél is többfé­le gyorsírást használnak a világon, hiszen minden nép, amely részt vesz az emberi­ség kulturális, tudományos, gazdasági életében és társa­dalmi fejlődésében, rendel­kezik egy vagy több gyors- írási rendszerrel. A NÉPSZERŰ ÉS AZ EGYSZERŰ A magyar gyorsírás 1 köt - ban született meg: Gabels- berger rendszerét Markoviét Irán alkalmazta a magyar nyelvre. Fenyvessy Adolf Stolze jeleit ültette át. E két rendszer azonban nehézkes­nek, szinte megtanulhatat- lannak bizonyult Sokan pró­bálkoztak egyszerűsítésével — elsősorban a könnyebb megtanulhatóság érdekében —, végül Nagy Sándor mű­egyetemi könyvtáros dolgoz­Fiatal írók találkozója öttagú magyar küldöttség utazott tegnap Dohai Péter vezetésével a romániai Man- Gáliába, ahol július 18—30. között első ízben rendezik meg a magyar és a román fiatal írók találkozóját. A magyar delegáció tagjai: Kiss Benedek, Tóth Erzsé­bet, Csapiár Vilmos és Sá- rándi József. la ki az úgynevezett népsze­rű gyorsírást. A következő állomás Radnai Béla Egy­szerű gyorsírás című köny­vének megjelenése volt 1912- ben. Könnyen elsajátítható jelölésével lehetővé telte, hogy 1919-ben. a Magyar Tanácsköztársaság idején va­lóra váltsák a régóta dédel­getett elképzelést: egysége­sítsék a nálunk használatos gyorsírási rendszereket. Jól érzékelteti a vállalkozás je­lentőségét. hogy Radnai egyik tanítványa. Thewrewk Ala­dár percenkénti 500 szótagos sebességű munkájával utasí­totta maga mögé verseny­társait. De hiába született meg az egységes gyorsírási rendszer tankönyve, a Ta­nácsköztársaság leverése en­nek hasznosítását is meg­akadályozta. A MAGNETOFON NEM TUD STILIZÁLNI A Magyar Gyorsírók Or­szágos Szövetsége 1925-ben kifejezetten azzal a céllal alakult meg. hogy támogas­sa az egységes magyar gyorsírás létrehozását. Ennek nyomán kezdhették meg 1927-ben az újfajta hierogli­fák tanítását a kereskedelmi iskolákban és a különféle tanfolyamokon. A jelölési módokat, rövidítési szabá­lyokat az Alapokmány fog­lalta magába, amelyet öt- venévenként bírálhattak fe­lül, ezzel is lehetővé téve e tudomány állandó, folyama­tos fejlesztését. Radnai Béla tovább munkálkodott az ad­dig kialakult rendszerek egyszerűsítésén, s egy év alatt elsajátítható reform- gyorsírást dolgozott ki. 1931—33-ban hazánk vala­mennyi középiskolás diákja tanult gyorsírást. Az évek során, a rohamos technikai fejlődéssel párhu­zamosan felvetődött: ember vagy gép? Gyorsíró vagy magnetofon? Bár az emberi teljesítőképesség véges, a se­bességhatár a percenkénti 500 szótag — s ezt is csak a ..nagy öregek” közül néhá- nyan érték el —, a gyors­írót a gép mégsem fogja utolérni. A stilizálásra, a lé­nyegkiemelésre. a rövidített jegyzőkönyv készítésére, a „hangtalan aktusok” rögzí­tésére ugyanis képtelen, te­hát gyorsíróra mindig szük­ség lesz. Aki ma ismerkedik a gyorsírással, két-három év alatt érheti el — kitartó szorgalommal, sok-sok gya­korlással — a percenkénti 200, 250 szótagos sebességet. Mindez a műveltség folyto­nos gyarapítását és a kon­centrálóképesség fejlesztését is igényli. Az egységes ma­gyar gyorsírás a szabad, egyéni rövidítésalkotáson alapszik, mégis számtalan, már jól bevált jelölés segít a beszédírói szint elérésé­ben. Ezek azonban állandóan változnak, alakulnak. Ezért hosszú idejev folyik a gyors­írás tanításában szerzett ta­pasztalatok összegyűjtése, feldolgozása. Jelenleg ismét bizottság munkálkodik az új Alapokmány kidolgozásán, a még egyszerűbb, még köny- nyebben elsajátítható rövi­dítések bevezetésén. Az új tankönyvek már eszerint ké­szülnek majd. DIÁKBAJNOKOKAT AVATHATNAK Amióta hazánkban gyors­írni tudnak, azóta versenge­nek is a hétköznapi hierog­lifák ismerői. A magyar gyorsírók nagy tekintélyt szereztek szakmájuknak nemcsak pontos munkájuk­kal. hanem hazai és külföldi versenyeken elért eredmé­nyeikkel is, különböző se­bességi fokon — 180-tól 500- ig — bizonyítva tudásukat Nálunk évente rendeznek ta­nulói és dolgozói versenye­ket, valamint bajnokságot. A nemzetközi versenyek leg- rangosabbika az Intersteno kongresszus, amelyen a világ legjobbjai mérik össze tudá­sukat. Az első öt között ma­gyar versenyző is szerepel. A hazai versengéseket ősztől új versenyszabályzat alapján bonyolítják le. Az iskolákban diákbajnokot avathatnak, a bajnoki ver­senyen pedig három sebes­ségi fokon zajlik majd a ve­télkedés a korábbi kettő he­lyett CSOKNYAI EDIT # öcsivel... (Sólymos László felvétele) Hatvankét perces késéssel kezdődött tegnap Aggteleken, a B aradi a barlang hangver­senytermében az a könnyűze­nei koncert, melynek részt­vevői a miskolci Reflex és a debreceni Color együttesek voltak. Bár a Borsod Tourist munkatársai minden tőlük tel­hetőt megtettek, biztosították a technikai feltételeket, a bar­lang dolgozóin kívül katoná­kat is segítségül hívtak az együttesek felszerelésének a hangversenyterembe juttatá­sához, a műsort kezdő Reflex — nem az ö hibájából — a piák ál Őrt hirdetett ttóenegy óra helyett két perccel dél után kezdett el játszani. Hiaba a pohárka vermut, 4P egyórás várakozás alapo­san próbára tette azt a mint­egy nyolcszáz, zömében mis­kolci látogatót, akik az együt­tesek műsorát várták. Az egy helyben iildögélés, no meg a Baradla télen-nyáron egya­ránt tizenegy fokos levegő­je kíméletlenül lehűtötte a kezdeti forró hangulatot. így persze nem jött be a vas­taps, és általában nem az ilyen rendezvényeken már megszokott hangulatban lelt az idő. A tanulság? Hama­rabb kell útnak indítani a felszerelést szállító mikro- buszt, és ha már van egy úgynevezett ..terepszemrevé- teiezés”, akkor alaposabban meg kell határozni, mennyi a barlangba juttatandó anyag, mennyi idő kell eh­hez stb. A barlang vezetői több intézkedést tesznek, hogy a legközelebbi — au­gusztusi — barlanghangver­seny már pontosan kezdőd­jön. A miskolci Reflex együt­tesről már többször írtunk. A Color végre játszik.— Most néhány szót a debre­ceni Colorról. Vezetője dr. Bokor Gyula: — Aggteleken most ját­szunk először, de sok is­merőssel találkoztunk itt, hiszen két hete Miskolcon szerepeltünk. — Voltatok lent a barlang­ban. Milyen érzés ott ját­szani? — Mintha megrendelésre nekünk készült volna, ha fo­galmazhatok komolytalanul. Zenénknek, stílusunknak ez a környezet és a csodálatos akusztika minden rendezés nélkül, világszínvonalú elő­adási lehetőséget nyújt. — Sokat hallani mostaná­ban a Colorról a könnyűze­ne világában. További prog­ramotok? — Holnap Lengyelország­ba utazunk. Katona Klári­val a tengerparton. Gdanszk környékén turnézunk. — A lengyel út után pi­henő következik, vagy újabb munka? — Kevés az üres óránk, hiszen 28-án a ..Fiatalok órája” műsorának felvételé­re ütazunk Budapestre, majd készülünk az októberi szov- jetunióbeli vendégszereplé­sünkre. — Merre hangversenyez­tek majd? — Nagy út lesz. szerepel benne a Krím-félsziget. Minszk és Arhangelszk is. Két hónap alatt ötven kon­certet adunk. — Hanglemezterv? — Hogy teljes legyen a sor, fnég ez is lesz. Október­ben lesz a nagylemezünk felvétele. Ettől most nagyon sokat várunk ... SÓLYMOS LÁSZLÓ Teljes kapacitással üzemel a nagyjavítás óta a Borsod megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat miskolci üze­me. Ezért is fontos élőállat - felvásárló tevékenysége, ame­lyet megyénkben 85 megbí­zott • — 79 termelőszövetke­zet és hat áfész — segít. Minthogy a vágóállat-kapa­citást a Borsodban felvásá­rolt mennyiség nem elégíti <i. Békés. Hajdú-Bihar, Sza- lolcs-Szatmár és Szolnok megyéből is szállítanak élő állatot a társvállalatok a miskolci üzemnek, melv a belföldi igényeken túl. kül­földre is szállít termékeiből. Élő állatok öt megyéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom