Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-14 / 164. szám

TIT-tett ♦ Először a motoros iratai kerülnek sorra Javítani kell a közlekedési morált! Az országúti ellenőrzés tan uIságai # Valóban az van a kocsin, ami a menetlevélen szerepel . . . (Herényi László felvételei) Szabályosan közlekedni, a KRESZ előírásait betartani minden gépjárművezetőnek kötelessége. Statisztikai ada­tok bizonyítják: mind többen vannak, akik kisebb-nagyobb mértékben áthágják e rendel­kezéseket. A gyorsan hajtők csak akkor lassítanak, ha feltűnik a Traf- fipax. vagy működésbe lép a „nemzetközi’' jelzésrendszer. A szabálytalanul előzők csak akkor hunyászkodnak meg. ha bizton látják: rendőrkocsi van a közelben. Az alkohol­fogyasztás után volán mögé ülők száma továbbra sem csökken. SOK A H'BÁS JÁRMŰ Az elmúlt hét végén két­napos közlekedésbiztonsági akciót szervezett a Borsod megyei Rendőr-főkapitánv- ság közbiztonsági és köz­lekedési osztálya. Az ak­ció egy napján — pénteken — magunk is az ellenőrzők mellé szegődtünk, akkori ta­pasztalatainkról mór beszá­moltunk. A kétnapos ellen­őrzés összefoglaló jelentése még nem készült el, ám a tanulságok igv is levonhatók — főként, ha a baleseti sta­tisztikát is figyelembe vesz- szük Rendkívül megnőtt azon gépjárművezetők száma, akik műszaki hibás gépjárművel közlekednek. Pedig minden gépjárművezető tudja — tud­nia kell —. hogy mielőtt el­indul. meg kell győződnie kocsiia műszaki állapotáról. Mindenekelőtt a fékberende­zés. a lámpák, indexek mű­ködéséről. A két nap alatt számos eset történt, amikor a rendörjárőr ellenőrzésekor észlelte a járművezető, hosv nem ég a féklámoá.ia. elrom­lott a motorkerékpár fékje, kiégett az index-égő. Hogy ez baleset veszélyforrása, azt ta­lán mondani sem kell. NEKI ÁLLT FELJEBB ... Ha már a veszélyforrások­nál tartunk, szólni kell a mindinkább elharapódzó sza­bálytalan előzésekről is. Szombati számunkban a pén­teki tapasztalatok összegzé­sekor írtunk a robogó dáciás- ról. aki bizony nemcsak sa­ját. de a szemben jövők tes­ti épségét is veszélyeztette szabálytalan előzésével. Az elmúlt időszak legtöbb bal­esete is vagy emiatt, vagy az elsőbbségadás elmulasztása miatt következett be. E so­rok íróját is csak a szerencse kímélte meg minap egy ka­ramboltól. A Gömöri-íelüljá­róról a József Attila utcán át a Shell-kút felé haladtam, a szabályok előírta szélső for­galmi sávban, amikor a Ba- ros Gábor utcáról az elsőbb­ségadás kötelező táblát fi­gyelmen kívül hagyva, elém kanyarödott az IN 45-53 for­galmi rendszámú Zsiguli sze­mélygépkocsi. Bizony, csak az mentett meg az ütközéstől, hogy a belső sávban nem volt forgalom, s balra ránthattam a kormányt. Amikor a ben­zinkútnál találkoztunk, még a Zsiguli vezetőjének állt fel­jebb, mondván, hogy ő 20 éve vezet tehergépkocsit, ismeri a KRESZ-t. S ez az a pont, ahol érde­mes ismét megállni. Sajnos, mind többen hivatkoznak^ ar­ra, hogy ismerik a szabályo­kat. óm éppen azok. akik er­re hivatkoznak, jobbára ru­tinból vez.etnek. A tábla szá­mukra csak másodlagos. Mint az esetben szereplő Zsiguli vezetőjének is az lehetett, .hi­szen tehergépkocsival bizo­nyára többször is merészeb­ben fordult ki, mert hisz' ő az erősebb . .. Bár az akció csak kevés esetben derített fényt alkoho­los befolyásoltság alatt álló vezetőkre, még mindig feltű­nően sokan ülnek volán mögé szeszes ital fogyasztása után. Többen úgy gondoljak: egy üveg sört még a szonda sem mutat ki. (Hogy mennyire té­vednek. arra példák sorát so­rolhatnám bizonyítékként.) Csakhogy, sajnos, az első üveg sokakat felbátorít — ha most nem kaptak el, a második után sem fognak —. s leen­gedik a másodikat, a harma­dikat. Néhányan még a 1ö- ményet sem vetik meg veze­tés közben. Hogy azután az önmaguké mellett hányák életét veszélyeztetik, erre már nem gondolnak. EGY DARAB MŰVEZETŐ A teljesség igénye nélkül kell még szólni a feketefuva­rokról, legyen az áru, vagy tehergépkocsival szállított sze­mély. Mert ez utóbbi eset sem ritka manapság. Amióta ugyanis rendelet határozza meg a vállalatoknál a sze­mélyszállításra használajos gépjárművek számát, több középvezető a tehergépkocsit szemelte ki, hogy azzal szál­líttassa magát haza vagy a vikendtelekre. Az egyik el­lenőrzés során még az a nem mindennapos eset is előfor­dult. hogy a lelkiismeretes gépkocsivezető bejegyezte a menetlevélre: egy darab mű­vezető, 100 kilogramm. Mosolyra fakasztó dolog, de hogy a népgazdaságnak, va­lamennyiünknek mennyibe kerül a feketefuvar — a ka­vics, a homok és egyéb épí­tőanyagok szállításáról nem is beszélve —, arról nem szól a fáma. Elmúlt szombati számunk­ban megjegyeztük: van még mit javítani közlekedési mo­rálunkon. Sajnos, ezt a meg­jegyzést most csak ismételni tudjuk, mégpedig sokszorosan aláhúzva. TÓTH ZOLTÁN Nyelveket tanulnak az acélmű építői Egy kis helyismeret ♦ Reméljük, visszatérnek! A számítógépeseknek: angol Három éve működik a Lenin Kohászati Müvekben a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat csoportja. Fennállása óta a legnagyobb, legszebb feladatot akkor kapta, amikor felkérték: a sajátos eszközeivel segítse a kombinált acélmű beruházásának megvalósítását. A „sajátos eszközök" alatt az értendő, hogy folytasson kulturális, közművelődési munkát a munkahelyeken, a munkásszállások lakói körében. A TIT városi elnökségének legutóbbi ülésén Nvizsnyánszky Tibor, a vállalati csoport irányítója számolt be a beruházással kap­csolatos munkájuk eredményeiről. Magával hozott néhány brosúrát is az ülésre, s el­mondta, hogy ezeknek a fü- zetecskéknek az összeállításá­ban is közreműködtek a ko­hászat TIT-aktivistói. A tar­talomjegyzék szerint röviden bemutatják a várost, is­mertetik a gyáróriás törté­netét. az épülő acélmű gaz­dasági jelentőséget. Röviden: könnyen olvasható kalauzt adnak azoknak a ke­zébe, akik az ország más tá­jairól érkeznek a beruházás­ra. Az írásos tájékoztatót cél­szerű kiegészíteni 'városnéző sétákkal, s olyan kirándulá­sokkal, amelyeken például a KlSZ-épitötáboi ok lakói megismerhetik, megszerethe­tik a Bükk szép tájait, bar­langjait, a megye gyógyfür­dőit. Erről nem szólt az elő­adó, de azt is remélhetjük a helytörténeti kirándulások­tól. hogy sok fiatal megsze­reti városunkat, megvénket. s ha nem is települ ide, bi­zonyára yissza-vi$szatér majd hozzánk, legalább turistaként. Nem könnyű megszervezni egy ilyen beruházáson az is­meretterjesztést. hiszen ami­kor tehetik, hazautaznak csa­ládjukhoz a munkások, hét­közben pedig gyakran nyúj­tott munkaidőben dolgoznak. A beszámoló szerint a leg­nagyobb érdeklődés azok iránt a szakelőadások iránt nyilvánul meg, melyek segí­tik az új technológia elsajá­títását. A munkásakadémiáknak körülbelül 3 ezer hallgatója volt. Nagy látogatottságnak ör­vendtek az ismeretterjesztő előadások is. melyeknek kö­rülbelül a fele közgazdasági és politikai témákkal foglal­kozott. Nemzetközi együttműkö­déssel épül az acélmű, s a jórészt külhoni technológia elsajátítása, alkalmazása meg­követeli a nyelvtudást. Fon­tos feladata volt a TIT-nek a szaknyelvi oktatás megszer­vezése. Az év második telé­ben angol nyelvű, középfokú tanfolyamot szerveznek a számítógépen dolgozók ré­szére, ősszel pedig orosz es német nyelvű tanfolyam indul, melyre kezdők is, haladók is jelentkezhetnek. Intenzív for­mában. hat hét alatt zajlik le eav-egy tanfolyam. A TIT városi szervezete segít abban is. hogy megtalálják az okta­tásra legalkalmasabb embe­reket. B. D. Újabb kis lakó Bánkúton A muflon után özqida is Bánkúiról, hogy újabb kis lakóval gyaiapodott a bán­Villantó Vandálok J a vízparton Irtuk, hogy visszatérünk vi­zeink tisztaságára, a vízpar­tok rendjére. Horgászok le­velét közöljük. Járom a vizek partjait, s egyre szomorúbban tapaszta­lom. hogy horgásztársaim a legelemibb etikai szabályo­kat sem tartják be — tisz­telet a kivételnek, a több­ségnek — kezdi levelét Sza­bó Ervin. Majd így folytat­ja: — A Miskolc környéki tavak, folyópartok „világítá­sát" — a napfény mellett — reggelente átveszik a fénylő és különböző színekben ját­szó. eldobált konzervdobozok. Ha letelepedésre alkalmas helyet keresünk, sokszor hiá­ba kutatunk, mert a széttört sörös- és borosüvegek mil­liónyi cserepei ezt szinle le­hetetlenné teszik. De ez még talán hagvján is. hisz hosz- szas takarítás után leülhe­tünk. A víz sem kivétel azonban! Műanyag tasakok. üres üvegek, el nem ázott kenyérdarabok lebegnek ál­talában a felszínén. A sarjadó bokrokat, faága­kat letördelik — hadd mond­jam azt, az amatőr horgá­szok, a hétvégiek, mert a vérbeli horgász ilyet nem csinál —. bográcstartónak, ágasnak használják. Petiig a bokor, a fa idővel, vagy akár most is. a mi kényel­münket szolgálja. Véleményem szerint ezt hív­ják a vízpartok vandalizmu­sának. S aki ezt szóvá teszi, sokszor testi épségét kockáz­tatja. mert az elkövető, a vízparti rendbontó legtöbb­ször ittas, s ilyenkor a jó­indulatú figyelmeztetést sú­lyos sértésnek tekinti. Ügy hisszük, ehhez nem szükségeltetik kommentár. ★ Leninvárosban, az erőmű tápvízcsatorna polgári olda­lánál rendezi megyei hor­gászversenyét ma délután 6 órakor a HVDSZ megyei bi­zottságának sportbizottsága. I A versenyre mindenkit sze- l re tettel várnak. A héten adtunk hírt róla. hogy Bánkúton, a turistaház­ban egy körülbelül négyhó­napos muflongida nevelke­dik. három kutyapajtásával lölti ideje nagy részét, a környéken csatangolva. Teg­nap reggel kaptuk a telefont Több évtizedes eredményes gazdasági és pártmunkája el­ismeréseképpen a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa Agócs Lászlónak, a Mis­kolc városi Távközlési Üzem vezetőjének — rokkantsági nyugállományba vonulása al­kalmából— a Munka Érdem­kúti „állatóvoda”. Gomba-' szedés közben az erdőben né­hány napos őzgidát találtak, „aki", akárcsak muflontársa, cuclisüvegből táplálkozik. rend arany fokozata kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meg­bízásából tegnap a Miskolci Postaigazgatóságon nyújtotta át Povorai György postavezér- igazgató-helyettes. * Agócs László 1925. október 25-én született. A felszabadulás előtt a Miskolci Drótgyárban betanított gépmunkásként dol­gozott, a postához 1945-ben mint távirdai munkás került. Szorgalma és tehetsége alapján 1947-ben már vonalfelvigyá- zói megbízást kapott, 1951-ben pedig a Fenntartási Üzent ve­zetőjének nevezték ki. A Hálózatépítő Üzem vezetője volt 1964-től, majd 1971-ben nevezték ki a Miskolc városi Táv­közlési Üzem vezetőjének. Csaknem három évtizedes vezetői munkája során mindig olyan kulcsfontosságú területek veze­tésével bízták meg. amelynek jelentős szerepe volt n postai hírközlés fejlesztésében. Jó szakmai felkészültségével, kiváló szervező- és irányítókészségéi el. a beosztottakkal kialakított jó munkakapcsolattal elérte, hogy az általa irányított üzemek teljesítménye és munkaeredménye mindig élen járó volt. Agócs László 1945 óta tagja a pártnak. Kezdetben a szak­szerrezet választott vezetőjeként dolgozott — tagja volt a Postás Szakszervezet Központi Vezetőségének is —, 1962-tól a postás csúcsszervezet, 1969-tól a Postaigazgatóság Pártbi­zottságának és végrehajtó bizottságának tagja. Kiemelkedő munkája elismeréseként hét ízben kapta meg a Kiváló Dől gozó kitüntetést, tulajdonosa a Felszabadulási Jubileumi Eir lékéremnek, megkapta a Posta Kiváló Dolgozója kitüntetér s két ízben részesült a Munka Érdemrend ezüst fokozata k tüntetésben. Agócs László a jövőben sem szaliad el a postások ríni családjától, az építési osztály műszaki tanácsadójaként a Mi kolci Postaigazgatóság állományában marad. (tóth) Három évtized a Postánál Kitüntették Agócs Lászlót

Next

/
Oldalképek
Tartalom