Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-02 / 153. szám
a miskolciaké a szó A hattyúk tava Nem a balettek világhírű gyöngyszeméről kívánok dicsőítő sorokat írni. Azt már megtették előttem illetékesebbek, igen sokan. Én egy nagyon prózai dologról szeretnék egy keveset elmélkedni; a miskolci hattyúk tava helyzetéről. Hogy melyik ez a tavacska, azt nem kell külön magyarázni azoknak, akik néhány évtizede Miskolcon laknak, és régen is kijártak Tapolcára. Azok tudják, hogy a Tapolcára vezető úttest bal oldalán, a parkban levő kis tó volt a miskolci haty- tyúk tava. A tó ma is ott van. A partját kikövezték. Körül beton- vályúcskák szegélyezik a tópartot, benne virágok virítanának, ha azokat kíméletlen, pusztító lábak le nem taposnák. Ebben a tóban régen kecses tartású hattyúk úszkáltak, és romantikussá tettek a park egész hangulatát. A romantika eltűnt, de annál több a vízben a szemét. A fehér hattyúk helyett eldobott tejcszacskók, műanyag flakonok, fadarabok, papírok úszkálnak a vízen, illetve úszkálnának, ha a mindent elborító vízinövényzet egyáltalán lehetővé tenné. A partról rendületlenül folyik a halászás. A gyerekek szorgalmasan mártogatják saját készítésű halászó eszközeiket a tisztának még jóakarattal sem mondható tavacskába. Míg néztem csendesen a kis halászok zsivajgó hadát, rájöttem, hogy ide, ilyen környezetbe bizony nem is valók a hattyúk. Meg aztán, ha mégis egyszer eszébe jutna valakinek — amit nem hiszek — romantikát hozni, és újból hattyút telepítenének a tóba, úgy gondolom, nem lenne Lohengrin madarának hosszú élete. Attól tartok, hamarosan valamelyik szemfüles hattyúvadász nyársára kerülne. Na de ilyesmiért egyelőre nem kell aggódni. Még ott sem tartunk, hogy a mindent eltakaró vízinövényzettől és szeméttől legalább a tó vize látható legyen. A másik, a csónakázótó sem sokkal különb Tapolcán. Ittolt kivillan ugyan a tó vize, egy-egy vízi tisztást képezve. Egyébként ennek a tónak a felszíne is telítve van növényzettel. A hínárok kósza sokasága egyre nagyobb területen Összefüggő takarót képez, a esónakázók nem kis bosszúságára. Meglehetős erőkifejtéssel jár. ha valaki evezőivel utat akar törni a hinárszőnyegben. Nem egyszer hallottam kemény megjegyzéseket a csónakázóktól, miközben alig tudták lerázni evezőjükről a rákapaszkodó, súlyos hínárgubancokat. Ügy gondolom, nekünk, miskolciaknak nem lehet közömbös, hogy a városunkba látogató idegen Tapolca emlékét ezekkel a kellemetlen mellékzöngékkel viszi magával. Azt hiszem, meg lehetne oldani, hogy ha valaki a két tóra gondol, ne az elhanyagoltság, a gazdátlanság jusson eszébe; hanem a közkedvelt dal: „Kék tó, tiszta tó...” Horváth Dezső Miskolc, Felszabadítók útja 24. Csendháborító aknatetö A Hoffmann Ottó utca, és a Tízei honved utca, valamint a környék lakói hetek óta maximális csendháborí- tást kénytelenek elviselni. A „tettes” egy Hoffman Ottó utcai aknatető, amely a 10. számú ház előtt, az úttesten helyezkedik el. Napközben az óriási forgalom lármája valamelyest elnyomja. de este 10 óra után, vagy hajnal 5-töl elviselhetetlen a csattogása. Amikor a város zaja csökken, vagy amíg csak kezdődik az autók — de különösen a csuklós autóbuszok — áthaladásakor kellemetlen csattanást okoznak, sok száz ember pihenését, alvását megzavarva. Valószínűleg a májusi kánikula aszfaltolvasztó melege, a Győri kapu felől áramló járművek tömege mozdította ki „ágyából” az aknatetőt. Sürgős segítséget kérünk. szüntessék meg az idegőrlő zajforrást, mert a nyitott ablakok mellett elviselhetelenl Csupán azon tűnődöm, hogy a közvetlen közelben élők, az úttest szomszédságában lakók hol vették — vagy szerezték be — türelmüket?! Istók Éva Tízes honvéd utca A takarítási pótlék Lapunkban már adtunk hírt arról, hogy a belkereskedelmi miniszter engeUólyzcíe a kiskereskedelem, a nagykereskedelem és a vendéglátás azon egységeiben, ahol takarítószemélyzet nincs, és az egységek dolgozói maguk takarítanak, — ott takarítási pótlékot kell fizetni A takarítási pótlék mértékének alsó határát a fővárosban a városokban és az üdülőhelyeken üzemelő élel- miszerkereskedelmi és kereskedelmi vendéglátó egységekre vonatkozóan a jogszabály határozta meg. Az egyéb helyeken működő egységekre pedig a kol'ek- tiv szerződéiben vagy munkaügyi szabályzatban kell meghatározni a takarítás! pótlék ősz- szegét. A jogalkalmazás területén problémák voltak, ezért a Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban állásfoglalást adott ki. Az állés foglal ás leszögezi, hogy a takarítói pótlék nem bérkiegészítés. hanem azon dolgozók többletmunka iának an vari elismerése, akik az egységeket mun’ aköri kö^ezensé^ükön túl- me"óen — a vé,|o,nt által kötelezően előírt feladatokat meghaladóan — rendszeresen takarítják. Ha ar' egységekben esetenként takarítást Igényelnek. akkor emiatt a takarítási pőti^ko* arányosan csökkenteni kell. Ha az egységekben rendszeresen foglalkoztatott takarítónők részbeni távolléte vagy hiánya miatt az egység dolgozói takarítanak, akkor a nem takarított terület nagysága alapján kell a takarítási pótlék havi összeget megállapítani. A nyű it ott vagy másik műszakban üzemelő egységeknél, ha csak egy műszakban foglalkoztatnak takarítónőt és a nyújtott vagy másik műszakban nem takarít, de abban is szükséges a rendszeres takarítás — pótlékot kell fizetni. Takarítónők és takarítási munkával is megbízott segédmunkások részére takarítási pótlék nem fizethető. Az egységre megállapított takarítási pótlékot a dolgozók között a ledolgozott munkanapok és a takarításban való részvétel figyelembevételével az egység vezetője osztja, cl. Dr. Sass Tibor Ismét a 8-as buszról Naponta tapasztalható, hogy mily sok pénzt fordítanak a város illetékesei a nyomasztó közlekedési gondok enyhítésére, S a forgqlom biztonságának növelésére. Ügy vélem, ezzel a törekvéssel szöges ellentétben áll a Miskolci Közlekedési Vállalatnak az az intézkedése, mellyel a 8-as autóbusz drótgyár és MEZŐGÉP Vállalat előtt levő megállóját az ABC-bolt mellé, az egyébként is rendezetlen forgalmú csomópontba helyezte. Tudomásom szerint az utazóközönség több fórumon szóvá tette már, hogy ezzel az elhamarkodott, megalapozatlan döntéssel naponta több száz utas testi épségét veszélyeztetik. Csupán egyetlen kérdésem van az MKV illetékeseihez: vajon feltétlenül meg kell-e várni, amíg a nap-nap után ismétlődő balesetveszélyhelyzetekből egy súlyos baleset bekövetkezik? V. F. Miskolc, Sályi István u. 14. Az utóbbi hetekben több, hasonló tartalmú levél érkezett szerkesztőségünkbe, melyeket rovatunkban közöltünk is. A Miskolci Közlekedési Vállalat főmérnöke, Ko- lozsváry István, valamint a forgalmi főosztály vezetője. Szilágyi István az e témával kapcsolatban érkezett panaszokra az alábbi választ juttatta el szerkesztőségünkhöz: ..1978 végén felújításra került a Besenyői út—Zsolcai kapu—Zsarnai-telep közötti szakasza, melynek sorén megépítették a tömegközlekedési létesítményeket is. (Zsarnai telepi végállomás. kiemelt járdaszigetek.) Az útépítést megelőző közigazgatási bejáráson a KPM Közúti Igazgatóság, a városi és járási rendőrkapitányság, valamint felügyeleti szervünk részvéteiével került kijelölésre a kiépítendő megállók helye. A bizottság megállapította, hogy a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat és a drótgyár kapujában levő autóbuszmegállók forgalomtechnikailag-szabálytalanul vannak elhelyezve, ott kiemelt járdaszegéllyel ellátott megállót kiépíteni nem lehet. Mivel a két megálló távolsága csak 270 méter, így döntés született azok összevonására, tekintetbe véve az AMFORA és egyéb vállalatok igényeinek kielégítését, valamint azt a körülményt, hogy a vállalat e viszonylatban 108-as jelzésű gyorsjárat in- dilástá is tervbe vette. A gyorsjárat megállítását csak nagy forgalmú megálló indokolja, és az összevonás után ez itt kialakult. A vállalat 1978 októberében közölte a döntést az érdekelt üzemekkel, és kérte a dolgozók körében való tudatosítását. Az érintett vállalatoktól a tervezett intézkedéssel kapcsolatban észrevétel nem érkezett. Ilyen előzmények után az 1979. június 1-én bevezetett új autóbusz-menetrendben a gyorsjárat indításával együtt, a megállóhelyek átszervezését is végrehajtottuk. A fedett váróhelyiségek kiépítése nem tartozik a vállalat hatáskörébe. így erre vonatkozóan kértük felügyeleti szervünk intézkedését.” A válasz bizonyítja, hogy az MKV részéről korántsem volt ..elhamarkodott és megalapozatlan” a megállóhely áthelyezésével kapcsolatos kérdés. A kérdés most már csak az. hogy vajon az érdekelt üzemekben, vállalatoknál volt-e alkalom megbeszelni a dolgozók körében az intézkedéstervezetet, s a hallgatás a beleegyezés jele-e? Vagy éppen, mert „a döntést” közölte az MKV, netán úgy vélték az érdekeltek: ha már eldöntötték, vajon minek tegyenek észrevételt? Annyi bizonyos: a rovatunkban eddig e témával kapcsolatban leközölt panaszok megfontolásra érdemes érveket soroltak fel. uj, es maris A Tanácsköztársaság lakótelepen a közelmúltban adták át rendeltetésüknek ezeket az oly nagyon várt kereskedelmi egységeket, örültünk, s nemcsak azért, mert megkönnyítik a különféle közszükségleti cikkek beszerzését, hanem azért is, mert kedves színfoltjai lakókörnyezetünknek. Annak azonban már kevésbé örülünk, hogy az esti órákban kivilágított portálok ilyen látványt nyújtanak, mint amilyet e két fotó dokumentál. Vajon annyira nem tudunk minőségileg kifogástalan munkát végezni, hogy néhány hétnél tovább ne bírják ki a kritikát? Vajon milyenek lesznek ezek a kivilágított „cégjelzések” öt, tíz év múlva ...? L. J. Miskolc, Vörösmarty u. - J Stoppolásra vár. KI KÖTELES ELSZÁLLÍTTATNI AZ ÁLLATOK TETEMÉT? A közegészségügyi szerveket sok esetben keresik meg az állampolgárok olyan kérdésekben is, amelyek nem tartoznak intézkedési hatáskörükbe. Különösen gyakran kerül arra sor, hogy a KÖ- JÁL-hoz fordulnak a bejelentéssel: itt vagy ott elhul. lőtt állati tetemet találtak, gondoskodjon az állomás az elszállításukról. A közelmúltban rovatunkban is foglalkoztunk ilyen témával. Azóta számos olvasónk keresett meg bennünket a kérdéssel: ha tehát ez nem a KÖJÁL feladata, akkor hova forduljanak bejelentéseikkel? A kérdésre dr. Takács Sán dor, a megyei KÖJÁL főigazgató főorvosa válaszolt: „A 23 1973 (XII. 2.) MÉM sz. rendelet, mely az egyes tanácsi hatáskörök módosításáról rendelkezik, * egyértelműen szabályozza, hogy az elhullott állatok tetemeinek elszállításáról és ártalmatlanná tételéről a területileg illetékes tanács szakigazgatási szerve köteles gondoskodni. Miskolc város területére vonatkozóan a városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztálya az illetékes (telefon:. 35-351 140. mellék), ahol az elhullott állatokról szóló bejelentést nyilvántartásba veszik, majd az elszállításról gondoskodnak.” Miskolcon tehát a 35-351-es telefonszámon, a 140-es melléket kell kérni, s a bejelentést ott lehet megtenni. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványí Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3527 Miskolc, Bajcsy'Zsilinszky út 15. Telefonszám: 18-221 Az Augusztus 20. strandfürdő után van egy kis fagyialtos, az előtte levő úttestén — a járda és á járdasziget’ között — egy keskeny és mély aszfaltszurdok” ásít. Mintha csak kettéhasadt volna az útburkolat, olyan látványt nyújt. A gépjárművekre nem túl veszélyes, elvégre „csak” féder-, tengelytörést, vagy gumidefektet okozhat, viszont Kovács Jánosnc, Miskolc, Engels u. 31. sz.: Panaszos levelét az illetékes egészségügyi hatóság vezetőjéhez továbbítjuk. Dr. Acs Sándor, Miskolc, Arany János u. 19. sz.: Mi is bízunk benne, hogy az intézkedésre hivatottak felfigyeltek a rigóíiókák történetére. Anonymus jeligére: Tökéletesen igaza van. magunk sem vagyunk hívei annak, hogy a vállalatok és intézmények dolgozói a névtelenség takarójával ..fedezik” magukat. Am képzelje el; ha a jeligéje szerinti aláírásA bűnhődés a kétkerekű járművekre igen súlyos balesetveszélyt jelent. Helyismeret nélkül, de pillanatnyi figyelmetlenség miatt is életveszélyes lehet. Ha nem, is lehet mindenütt teljes a felújítás, de egy „stoppolás'’ haladéktalanul és sürgősen szükséges itt. sál közöljük levelét, milyen furcsán festene! Panaszát egyébkent továbbítjuk az illetékeshez. Németh Gyula. Miskolc, Csalogány u. 3. sz.: Valóban hasznosak a hangyák, mivel a levéltetvek elszaporodását gátolják Am nyilvánvaló, hogy a hangyaírtpt is növényvédelmi szakemberek találták íe!. Ezért nem tartjuk véteknek azt sem. ha netán ilyen szert keresnek a boltokban. Kozma József hé, Miskolc, Beloiannisz u. 9. sz.: Panaszát a MIK vezetőihez továbbítjuk. Türelmet kérünk. bonyolultabb, mint a bűn! Kolléganőm elkövette azt a szabálysértést, hogy „érvényes havi autóbuszbérletének otthon hagyása ellenere igénybe vette a rendszeres tömegközlekedésre szolgáló járműegységet , Mondanom sem kell, az ellenőrző közeg tevékenysége, fényt derített mulasztására, és bírsággal kívánta sújtani. Kolléganőm — mérlegelve tettének (hogy nem tette be a bérletét) várható következményeit, valamint a 15 Ft bírság összegét — úgy döntött, hogy fizet. Helyesebben fizetett volna! Ám a bűnhődés sokkal bonyolultabb, mint a bűn! Helyszínen nem fizethetett volna helyszíni bírságot, ha- nem be kellett mennie a vállalat illetékes részlegéhez és ott es.közölni a befizetést. A vétek elkövetése után azonban le kellett szállnia (meg kellett határozatlan időre szakítania az utazást) adatfelvétel céljából. Személyi igazolványa is otthon maradt. Az adatfelvétel során bevallotta nevét, születési évét, helyét és anyja leánykori nevét, ami nélkül valóban elképzelhetetlen 15 forintot fizetni, nem beszélve a foglalkozásáról, ami szintén lényeges ilyenkor. Másnap beballa- gott a jegyellenőri csoporthoz, és ott egy Nr.-s nyugtát kapott „utólag bemutatott bérlet pótdíja” felvételéről Két dolgot nem tudok: 1. A 15 forint miért a bérletnek a pótdíja, hiszen az nem szabálytalankodott? 2 Hogyan kapta volna meg a 15 forintot az MKV, ha hamis nevet diktált volna be kolléganőm? Azt viszont tudom, hogy miért nem lehet a helyszínen kifizetni a 15 forintot, és miért kellett bemenni a közlekedési vállalathoz. Csak! F. L-né, Miskolc Bérezés József
