Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-09 / 159. szám

Csalni számítógéppel? Nálunk lehetetlen és felesleges ♦ A Borsodnádasdi Lemezgyár nemcsak lemezeket henge­rel, hanem nyomban fel is dolgozza azok egy részét. Keresett termékük a horganyzott vödör, amelyet ugyanabban az üzemrészben gyártanak, ahol a hullámlemezt és az ereszcsa­tornát is horganyozzák. Képünkön: ellenőrzik a szállításra előkészített vödrök minőségét. (Kerényi László felvétele) július l-én lepett hatályba Az új Büntető T örvény könyv II Vagyon elleni bűncselekmények & Az emberi ..találékonyság'’ legújabb példái között emle­getik a számítógépekkel el­követett csalásokat, lopáso­kat. A komputerek világa ugyanis megteremtette a komputerekkel manipuláló szélhámosok táborát is. A nyugati bankok, trösztök, vállalatok életéből egyre több olyan hír érkezik, amelyben számítógépekkel szerzett nagy pénzekről, ér­tékes adatlopásokról esik szó. Talán a legérdekesebb eset az volt. amikor egy ügyes programozó úgy jutott nagyobb pénzhez, hogy a ka­matszámításoknál keletkező töredékcenteket a gép segít­ségével a saját számlájára utaltatta át. Sokáig folytat­hatta jól jövedelmező mes­terkedéseit, hiszen kinek tűnt volna fel egy negyed cent ? Es nálunk ? Ám nálunk is egyre ter­jednek a számokkal és ada­tokkal roppant gyorsan bá­nó masinák. De szinte ab­szolút kizárt annak esélye, hogy szélhámoskodni. ügyes­kedni, netán lopni lehessen velük. Miskolcon — s a me­gyében is — a Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Vállalat rendelkezik a leg­nagyobb gépparkkal. — 1969-ben vásároltuk, és 1970-töl üzemeltetjük legré­gebbi gépünket, a Buli-Gam­mát. Ehhez csatlakozott 1973-ben egy R—20-as. majd tavalytól legújabb szerzemé­nyünk az R—22-es számító­gép — mondja Csíki János igazgató. Több mint ötven vállalatnak csaknem száz­fajta munkát végzünk meg­rendelésre. Úgyis mondhat­nám, „úri szabók” vagyunk, hiszen az adatfeldolgozásban azt teljesítjük, amit a külön­böző vállalatok kérnek tő­lünk. Annak idején dolgoz­tunk az ÉMÁSZ-nak, most az OTP-nek, sok vállalat anyagkönyvelését, bérlistáját készítjük el. — Azt hihetnénk, köny- nyen megfordulhat a kezelők fejében az ügyeskedés gon­dolata ... — Ez csak egy kívülről jött ember fejében fordul­hat meg. Nézze, jó tíz éve vagyok a vállalatnál, de so­ha egyetlen alkalommal sem tapasztaltam, hogy akár a kezelők, akár a programo­zók megpróbáltak volna ilyesmit. Hiba természetesen akad, de az ellenőrzés rög­tön „kiszúrja”, s olyankor mindenre kiterjedő, úgyne­vezett visszakeresés folyik. Nálunk az elektronikus adat- feldolgozás inkább fokozza, mint gyengítené a biztonsá­got. Arra már volt példa, hogy egy kártyalyukasztó nemtörődömségből hatosra javította ki az alig olvasható Nemzetiségi napok A nyáron több más ren­dezvény is segíti a nemze­tiségi kultúra, az anyanyelv ápolását. A július 10-től au­gusztus közepéig tartó Nóg- rád megyei nemzetiségi na­pokon a többi között szlovák népművészeti, valamint szlo­vák és német könyvkiállítás, filmbemutató várja az ér­deklődőket. A hagyományos rendezvénysorozat kiemelke­dő eseményére, a nemzeti­ségi találkozóra augusztus 5-én, Bánk községben kerül sor. ■ nullást, ami nagy galibát okozott, de ezt is kiderítet­tük, és természetesen nem maradt el a szigorú felelős­ségre vonás. , Keresztbe, hosszába — Honnan ez a nagy biz­tonság? —■ Tulajdonképpen abból adódik, hogy nálunk a gé­pesítés még nem olyan ösz- szetett, integrált, mint nyu­gaton. A számítógépek mel­lett még jócskán megvan a hagyományos „kézi” könyve­lés is, ameiy a keresztbe, hosszába való ellenőrzés szinte korlátlan lehetőségeit teremti meg. — Hallhatnánk néhány példát? — Nézzük először az OTP- számlákat. Igaz. hogy a hi­telezők nyilvántartását elekt­ronikusan mi dolgozzuk fel, de a takarékpénztár is vezeti a kartonokon a befizetett összegeket. Ha — s erre már egy jó gépkezelőnek van elméletben lehetősége — va­laki elszámolná mondjuk a havi csekket, az rögtön hi­ányt okozna az OTP köny­velésében. Hamarosan meg­indulna a már említett ellen­őrző gépezet, s szinte pilla­natok alatt kiderülne a tet­tes. Azt sem lehet elképzel­ni. hogy valaki a barátjának többet „számol” el a fizetési cédulán, hiszen a bérelszá­moló tudja, mekkora a ma­ximum. Sőt! Ilyen hibás tabló egyszerűen ki sem ke­rülne a kezünkből. — Ha mégis előfordulna ilyen eset, mi történne? — Rendőrségi feljelentés. Minek lopná — kinek adná ? — A külföldi krónikák be­számolnak hatalmas adat­bankok, programsorozatok eltulajdonításáról is ... — Ez sem jó ötlet ideha­za, hiszen ha valaki el is lopna egy-egy ilyen adattá­rat, kinek adná el? A mi gazdasági rendszerünkben nincs két olyan vállalat, amelyek akkor konkurren- ciaharcban állna egymással, hogy ilyen módon lennének kíváncsiak a másik adatai­ra. De ha megtörténne is, ki fizetne? Az igazgató a saját zsebéből ? — És a jól bevált prog­ramsorozatok? — Azokat pedig ingyen odaadjuk. Sőt, szívesen segí­tünk a beindításban, az első „futtatásokban”. Mert tulaj­donképpen azért is vagyunk, hogy segítsünk a még ugyan­csak gyerekcipőben járó szá­mítástechnikai kultúra ter­jesztésében. Sűrített gázzal közlekednek Ikarus autóbuszokon is ki. próbálták Taskentben és Bu- harában a szovjet szakembe­rek tízéves kísérleti eredmé­nyeként előállított gázkon. denzátumot. A „fehér olaj­ként” emlegetett új üzem­anyag nemcsak lényegesen olcsóbb a hagyományosnál, hanem 30—40 százalékkal kevesebb mérgéző anyagot juttat a levegőbe. A gázsűrítménnyel, mint hajtóanyaggal először 1968- ban a Komi ASZSZK-ban a ‘„Sarki fény” elnevezésű gázvezeték építésénél próbál­koztak meg a vállalkozó kedvű szakemberek. A kezde­ti szerény eredmények továb. bi kutatómunkára ösztönöz­ték a taskenti gépjárműinté­zet és a cseljabinszki poli­technikai intézet szakember­it, akikből külön csoport ala­kult a gázkondénzátum gya­korlati alkalmazásának ki­dolgozására. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján a Szov­jetunió Állami Tervbizottsá­ga úgy döntött, hogy 1979- ben és 1980-ban a korábbi­nál jóval szélesebb körben alkalmazzák — egyelőre pró­bajelleggel — az új üzem­anyagot. Ha a kísérletek to­vábbra is jó eredménnyel járnak, akkor áttérnek a gázsűrítmény különleges al­kalmazására elsősorban a Szovjetunió közép-ázsiai, tá­vol-keleti és északi területe­in, ahová a hagyományos üzemanyagok szállítása a leg. költségesebb. Ifjúsági és kirándulóközpont A tiszafüredi ifjúsági és kirándulóközpont 400 szemé­lyes táborának építésével megkezdődik a Tisza—II. víztározó tó mentén az üdü­lőkörzet kialakítása. A most induló első lépcsőben meg­kezdik a tiszafüredi ifjúsági és kirándulóközpont elkészí- . lését, ehhez az Állami Ifjú­sági Bizottság és a Szolnok megyei Tanács csaknem 20 millió forint értékű támoga­tást nyújtott. Az ifjúsági és kirándulóközpont 1981 nya­rától 400 fiatalt fogadhat. Sorozatunk utóbbi részei­ben a bűncselekmények kü­lönböző formáit taglaltuk az új Büntető Törvénykönyv alapján. A befejező részben a vagyon elleni bűncselekmé­nyekkel foglalkozunk. Az új Btk 316. § (1) bekezdése- ben úja: „Aki iucgeu dolgot ittas­tól azért vesz el, hogy azt jog- ta.auui ehu.ajUomtsa, íopast kö­vet et’ . A lopásnaü rengeteg vaiiaja van- a bolti lopásoktól a besurranásos tolvajlásig. A tör­vény annyiban tesz különbséget a büntetési tételben, valamint a cselekmény minősítésében, hogy milyen értékről, s az elkövetés milyen módjáról van szó. A ki­sebb érték ellopása — ezer fo­rint érték alatt — szabálysér­tésnek minősül, de amennyiben ezt bűnszövetségben, közveszéiy színhelyén — ide tartozik: árvíz, földrengés, tűzvész —» vagy do­log elleni erőszakkal követik el, a törvény már vétségről szól. Bűncselekménnyé akkor minősül a lopás, ha azt zsebtolvajlással követik el, vagy másoknak a cselekmény elhárítására képtelen állapotát használja ki az elköve­tő. Nagyobb érték ellopása ese­tén a büntetés elérheti a 3 évet is, miként akkor is, ha muzeális tárgy ellopásáról van szó. 8 évig terjedhet a szabadságvesztés, ha jelentős érték ellopását bírálják el. Hasonló módon emelkednek a büntetési tételek sikkasztás esetében is, amelyet a törvény szerint az követ el, aki rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulaj­donít, vagy azzal sajátjaként ren­delkezik. Az új Btk. 318. § (1) bekezdése a csalást így fogalmazza meg: „Aki jogtalan haszonszerzés vé­gett mást tévedésbe ejt, vagy té­vedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A szabálysértési értékhatáron aluli — ezer forint — összegre elkövetett csalás vét­ségnek minősül, ha azt bűnszö­vetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, vagy különös vis­szaesőként követték el. A bünte­tési tételek az okozott kár sze­rint növekednek, így aki különö­sen nagy kárt okoz, büntetése akár nyolc évig terjedő szabad­ságvesztés is lehet. A hűtlen kezelést — mint tár­sadalmi tulajdoni károsító cse­lekményt — így fogalmazza meg a 319. § (1) bekezdése: „Akit ide­gen vagyon kezelésével megbíz­tak. és ebből folyó kötelességé­nek megszegésével vagyoni hát­rányt okoz, hűtlen kezelést követ el.”. Nagyobb vagyoni hátrány okozása esetén 3 évi, jelentős hátrány okozásánál 5 évi, különö­sen nagy vagyoni hátrány oko­zásáért viszont 8 évi szabadság- vesztés büntetés is kiszabható. A hanyag kezelés — mint g<*n- dallanságoól elkövetett bűncse­lekmény — vétségnek minősül, s egy évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő. Három évig terjedhet a büntetés, ha különö­sen nagy vagyont hátrányt okoz az elkövető. A lopásnál lényegesen súlyo­sabb bűncselekmény a rablás, ez esetben ugyanis az elkövető erőszakot alkalmaz, életet, testi épséget fenyeget. E körbe tarto­zik a markecolás is, amikor * kiszemelt áldozatot az elkövetők öntudatlan állapotba hozzák, vagy lerészegítik, s így szedik el értéktárgyait. Ezen bűncselekmé­nyekért két évtől 8 évig terjed a szabadságvesztés, ám ha a rab_ lást fegyveresen, jelentős ér­tékre. bűnszövetségben vagy csoportosan követik el, a bünte­tés 5—10 év közötti is lehet, öt évtől 13 évig terjedhet a bünte­tés. ha a rablást különösen nagy értékre, vagy jelentős értékre, fegyveresen, bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. A rongálásról szól a törvény 324. § (1) bekezdése, amely sze­rint: „Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével, vagy meg­rongálásával kárt okoz, rongálást követ el.” Ha nagyobb értékű a kár, vagy muzeális értékű tárgy sérül meg, a büntetés 3 évi, ha jelentős kárt okoz, avagy a muzeá­lis értékű tárgy megsemmisül, í évi szabadságvesztés is lehet. Büntető törvénykönyveinkben már szerepelt a gépkocsilopás, mint bűncselekmény. Az új Bik. jármű önkényes elvételeként taglalja e bűncselekményt, 327. § (1) bekezdésben így fogalmaz­va: „Aki idegen gépi meghajtá­sú járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elveti, illetve rábízott ilyen jármüvet használja jogta­lanul, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ha e bűncselek­ményt erőszakkal, avagy az élet, vagy lés ti épség elleni közvetlen fenyegetéssel követik el, a bün­tetés 5 évig is terjedhet. Vétségnek minősíti az új Btk., s eszerint egy évig terjedő sza­badságvesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbüntetéssel fenyegeti azt. aki hamis mérés­sel, számolással, vagy az áru mi­nőségének rontásával megkáro­sítja a vásárlókat. Aki ezt a te­vékenységet. üzletszerűen végzi' 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hasonló módon, de eltérő minősítéssel bünteti törvé­nyünk a bitorlót, a hitelsért öt. (Vége) TÓTH ZOLTÁN (udvardy) Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hirlap szerkesztő­sége pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Pá­lyázni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) totókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július elsején kezdődött, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség a megfelelő szintet elért fotót és rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar sajtó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolá­ban, s ugyanitt adja át a dijakat. Pályadijak (mindkét kategóriában külön-külön): I. dij: 2500 Ft-os, II. dij: 1500 Ft-os, III. díj: 1000 Ft-os vásárlási utalvány. A képeket és rajzokat (a név és lakcím pontos feltüntetésével) a következő címre küldjék a pályázók: Déli Hirlap, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Pf: 39. Útközben Itt írta, erre írta, talán ugyanúgy látta a. vonat ablakából a tájat Sarkadi Imre, aho­gyan most én. Gőgös fácánkakas néz kö­zömbösen a csendháborító vonatra, mert tud­ja, hogy nem árthatunk. Valaki felkiált, mert őzeket lat iramlani a hajnal harmatos fü­vében. Kékes füsttel mond jó reggelt egy dombok ölébe bújt tanya. És ők is ott állnak az ab­laknál, mint a kedves Sarkadi-hösök, a ta­nyasi tanító és az egyetemista kislány. Ho­gyan is volt? Előkereshetném a novellát, de hát tudom, hogy a tanító hajnalonta lova­golt, az elsőéves medikát operálni hívta a professzor... Mindez alföldi álom volt, a születő szerelem gyönyörű licitje. Hazugság? Nem igaz! Alom. Ketten állnak most is az ablaknál. Val­ink össze-összekoccan, húszéves kóstolás és birtokba vevő örömmel. Nézik a reggelt. A főiskolás lány, és a katona fiú. Ismerős a táj. Itt mondta nekem egyszer, egy akkor az én szememben öregember, csillagnézös fekete estén, hogy az isten csak az egyik kezével vette el az emberektől az édent, a bal kezével odaadta nekik az ál- modás tudományát. Annak az embernek, Erdei Józsefnek hívták, féllába volt. Egyszer lecsatolta előttem a műlábát, . kezemmel megmérette a súlyát, és megmutatta a fel­vérzett csonkját, amit nem mutatott meg máskor senkinek. Az ő nagy álma volt, hogy konok nyárban is együtt menjen a többi­ekkel, hogy senki ne kiálthasson nyomoré­kot utána. Ma autószerelő fia, óvónő lánya, és ha jól tudom, egyetemista, vagy főiskolás fia van. Ö akkor negyvenéves volt, nekem időtlenül preg, én húsz, neki érthetetlenül fiatal. Ö tanító bácsizott engem, én Erdei bácsiztam öt, én mondtam neki a csillago­kat. amiket könyvből tanultam, ö mondta az életéről, amit akkor sem taníthattak vol­na meg a könyvek, ha a tisztességes szónak minden adóját elengedi a történelem. Ugyan­az a táj, ha más is a nagyobb táblákkal, ha elveszett róla néhány régi, ha mintázza is néhány új bokor. Mielőtt megtanulta a vá­rost, Sarkadi Imre is a Nyírséget és a Haj­dúságot tudta. Talán a vasúti kocsi is ugyan­azokon a síneken szalad még. Erdei Jóska akkor ültetett diófája ma terem, én sohasem lettem tanító. Hallani szeretném? Nem. Hallani akarom a két gyerek beszélgetését, mert elmúlhat az emberből az elmondható emlék, elfelejt­het egy egykor élményt adó novellát, de nem múlhatnak el az emberből a gyermek­kori tájak, a világ se múlhat el, amit vala­mikor szeretett. — Tudod, azt mondtam, hogy vagy leme­gyek legalább jóra, vagy halasztók. Részben az ösztöndíj miatt... — Tudod, nekem megmondta a százados, hogy rajtam múlik: ha akarom, akkor ezzel a szakmával megélek. Rajtam múlik, hogy levelezőn elvégzem-e a mérnökit... — Én, ha bent maradhatnék a főisko­lán ... — Munka mellett végezném, kereshetek közben... El lehet menni egy tájról, de a tájak út- ravalót adnak: Erdei Jóska bátyám isten bal kezébe képzelt vigasztalását, az álmo­dozni tudást. Egy nénike rosszallón elfordul, mert tíz ujj összefonódik az ablaknál. Látod-e, Sar­kadi Imre, látnod kellene, mert értenéd, az álmok ledobták a megvalósulhatatlanság keresztjét. Ez a két gyerek itt tervez, és ha nagyon sokat tudnak érni egymásnak, akkor ez nem álom, hanem terv. összekoccan a válluk? A sin hibája? Az élet hibátlanságá- ban való izgalmas gyönyörűség. A táj ugyanaz. Erdei Jóslta viszont jól tudta az álmok hatalmát, mert hihetetlen közelségben élt a földdel, mert beszélt a ki­kelő növényhez, mert kínok ellen védte a termés. És diófát ültetett ami itt aztán a gyerekeinek terem. Az ugyanaz a táj ezért nem igaz ugyanúgy, bár helyén van a domb, és egy ideig a kék füsttel jó reggelt kívánó tanya is. ahol még bölcső ring, s a bölcső­ben talán egy új Sarkadi, akinek szárnyait hatalmassá növeli a termő álom, a táj... Már váltókon csattog a vonat. Űk ketten még az ablaknál állnak, talán semmit se tudnak Sarkadiról, de többek most minden irodalomnál. — Írsz? — Válaszolok. — Oké? — Oké! A táj sem ugyanaz. Gazdagabb. BARTHA GABOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom