Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-07 / 158. szám

# Játékországban... Gercsdk Simonié miskolci olvasónk felvétele a KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap gyermekévi pályázatára érkezett Az Opereltszínliáz új igazgatója A Fővárosi Operettszínház tegnapi évadzáró társulati ülésén Venczel István, a Fő­városi Tanács muvgjLdésügyi főosztályának helyettes veze­tője elbúcsúztatta Malonyai Dezső igazgatót és Vajda De­zső gazdasági igazgatót, akik a következő évadtól a Nép­színház vezetőiként folytat­ják tevékenységüket. Ezután bemutatta Keszter Pált. a Kulturális Minisztérium volt főosztályvezető-helyettesét, a Fővárosi Operettszínház új igazgatóját. Zenei tábor A klasszikus orosz és a kortárs szovjet zeneszerzők müveivel, azok tolmácsolásá­nak módjával ismerkednek Orosházán az első országos orosz—szovjet zenei labor­ban hazánk 24 városának ifjú zenészei. A tegnap meg­nyitott zenei tábor résztve­vőinek többsége tóvá bbkép- zős zeneiskolás és általános zeneiskolai növendék.^ , Báufly György monodrámája a diósgyőri református templomban Nem mindennapi élményben volt részünk tegnap este a diósgyőri református templom­ban. Már az rendhagyó ma­napság, ha a klasszikus ma­gyar irodalommal találkozha­tunk. Közismert, sokszor (és hiába) fel panaszolt tény, hogy az iskolai oktatásunkból las­san kiszorult az irodalomtörté­net. Nemzedékek nőnek fel anélkül, hogy tudnák, ki volt Sylvester .János, Heltai Gáspár. Petróczi Kata Szidónia, Beth­len Kata, Pázmány Péter, Szén ez i Molnár Albert, Misz- tótfalusi Kis Miklós —, hadd ne soroljuk itt fel a korai, középkori. a reneszánsz, a barokk, a felvilágosodás stb. irodalmunk jeleseit. E helyett ismét felhívjuk a figyelmet Nemeskürty István kitűnő könyvére: a magyar népnek, ki ezt olvassa című irodaid/- történetére. Jó szívvel ajánljuk ezt mindenkinek, aki egyáltalán olvasni szeret, mert Nemes­kürty még tudja a titkot: hogyan lehet ízesen, fordula­tosán, izgalmasan beszélni az irodalomtörténetről. Könyve a szó szoros értelmében szel­lemi kaland, váratlan meg­lepetésekkel, felfedezésekkel. Aki elolvassa, minden lénye­geset megtud a magyar tör­ténelem két fordulatos, a ké­sőbbi fejlődésünket is oly­annyira meghatározó évszá­zadunkról. 1533 és 1712 a két dátum, amit a címlapra írt a szerző, de maga a koncep­ció. a könyv szerkezete sok­kal tágabb. mert utal az előzményekre (a magyar írás­beliség kialakulására), a fej­lődés későbbi tendenciáira is. Hogy miért időzünk eny- nyit Nemeskürty könyvénél, amikor a feladatunk most Bánffy György estjének a méltatása? Két oka is van. Bánffy műsora lényegében Nemeskürty könyvén alapul. Némi dramaturgiai módosí­tással, tömörítéssel azt a részt adja elő a könyvből, amit Bethlen Miklósról irt, illetve tőle idézett a szerző. Hogy Bánffy kitűnő partne­re, sőt. mondhatnék szövet­ségese Nemeskürtynek. azt a l'enntebbiek után aligha kell bizonygatni. Mindketten a szó legnemesebb értelmében népnevelői, vagy ha úgy tet­szik. közművelődési feladatot vállaltak, amikor — ki-ki a maga területén és eszközei­vel —. a klasszikus magyar irodalmat népszerűsítik, il­letve ismertetik. Bánffy kitűnően választot­ta ki Nemeskürty könyvéből ezt. a részletet. Maga Bethlen £ Bánffy György, Bethlenként (Kiss József felvétele) Miklós. Erdély történelme fs megérdemli ugyanis a kitün­tető figyelmünket. Bethlen Miklós önéletírását, — s egy­általán az erdélyi memoár- irodalmat — a magyar pró­za. a magyar regény olyan előményének tekinthetjük, amely amellett, hogy hallat­lanul izgalmas történelmi­emberi dokumentum, megbe­csülendő esztétikai érték is. Az emlékirat-irodalomról el szokták mondani, hogy az ér­tékét vagy az író személyisé­gének a súlya, vagy a meg­írás módja, minősége hatá­rozza meg. Nos. Bethlen Mik-. )'*j eseteben mindkettő adva van. Mint Erdély kancellár­ia. Zrínyi, Wesselényi, Ná- dasdy, Frangepán stb. part- rere, tehát mint politikus, a három részié szakadt ország egyesítésén fáradozott. Embe­ri tragédiája, hogy noha nem ért egyet a Rákóczi-szabad- ságharccal, mégis a Habs­burgok börtöneiben kell le­élnie élete utolsó évtizedeit. Világot látott, európai gon­dolkodó volt, aki már akkor, a 17. században a Duna- menti népek összefogását szorgalmazta. Éppen ezzel hívta ki maga ellen a Habs­burgok haragját. Mindezt azok kedvéért kell ilyen részletesen elmondani, akik nem hallották, nem lát­hatták Bánffy Györgyöt, aki egyedül is képes volt meg­idézni, megeleveníteni nem­csak a raboskodó, emlékira­tait író öregembert, de ma­gát a történelmet is. Mind­ezt tette eszközök és tulaj­donképpen gesztusok nélkül, mert a templom belső tere eleve leszűkítette, behatárol­ta a lehetőségeit. Vegyük eh­hez hozzá még azt is, hogy nem csupán játszani kellett, de értelmeznie, magyaráznia is a látottakat. Elmondani, hogy tulajdonképpen ki is volt Bethlen Miklós. Ha va­lami problematikus ebben a monodrámában, akkor éppen ezek: a váltások, amiket csu­pán lény- és hangeffektusok­kal (magnó) tud megoldani, így is lenyűgöző élmény volt, s ha elmaradt a taps a vé­gén, akkor az nemcsak a helyszín (templom.) miatt van, hanem mert idő kell, míg a közönség is felocsúdik. Végezetül egy szerény ja­vaslat. Érdemes lenne a té­vének is átvenni a produk­ciót! (A műsort ma este megis­métlik.) (horpácsf) Tudományos háttér az iparnak A KGM és az egyetem együttműködési szerződése Siociolisto együttműködési szerződést írtak alá tegnap délután a Kohó- és Gépipari Miniztérium és a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem között. Az első együttműködési szerződés 1961-ben született, a mostani öt évre, 1984. december 31-ig szól. A szerző­dés aláírására, illetve a részletek megtárgyalására nyolctagú minisztériumi delegáció érkezett Miskolcra, élén Soltész István kohó- és gépipari miniszterrel. Dr. Czibere Tibor, az NME rektora köszöntötte tegnap délelőtt a rektori tanácste­remben rendezett baráti be­szélgetésen a minisztériumi vendégeket, majd röviden is­mertette az egyetemen folyó oktató-nevelő és tudományos -kutató munkát. A tanács­kozáson először a dékánok számoltak be az egyes karok tevékenységéről, szakmai te­rületeiről. utána a miniszté­rium illetékesei vázolták a kohó- és gépipar távlati fej­lesztési terveit, melyekben — ezért született az együtt­működési szerződés is — szá­mítanak a miskolci egyetem támogatására. — Egyetemünk elsősorban oktatási intézmény, de nem nélkülözheti a kutatást, az arra való nevelést sem — mondotta többek között dr. Czibere Tibor. — Csak olyan oktató ké­pes kutatási módszerekre nevelni, aki maga is végez aktív kutatói munkát. Benne kell élnünk az ipari problé­mákban, hogy tudományos hátteret biztosíthassunk az ipar tejleszlési feladataihoz. Gépészből kevés van Hogy ezek a feladatok mi­iven mértékűek, arra csak egy adatot idézünk a mi­nisztérium szakembereinek tájékoztatójából: távlati fej­lesztési terveik szerint 10 év alatt háromszorosára kíván­ják növelni a gépipar tőkés exportját. Jelenleg 14 ezer Nem, nem volt tévedés . . . Ma reggel a rádió 3. műso­rában joggal kezdődött a miskolci rádió ismert szignál­jával a szlovák nyelvű adás. A szombatonként reggel fél nyolckor jelentkező félórás műsort a jövőben a helyi stúdió munkatársai készítik, s innen játsszák be a buda­pesti adónak. Az idegen nyelvű műsor- készítés jelentős vállalkozás a helyi rádiózásban, me­lyet jelentős változások előz­tek meg. Július 1-ével a mis­kolci stúdiót a Magyar Rá­dió elnöksége körzeti és nem­zetiségi szerkesztőséggé „lép­tette elő”. — Nekünk még új a szlo­vák nyelvű műsorok készí­tésé — mondta Paulovits Ágoston, a szerkesztőség ve­zetője, csütörtökön délután, amikor a ma reggel hallott műsort összeállították. — De segítségünkre vannak a szlo­vák nyelvet anyanyelvi szin­ten beszélő, s e műsorok szerkesztésében már nagy gyakorlattal rendelkező mun­katársak. Stábunk a szlovák nyelvű szekcióval bővült, melynek vezetője Selmeczy Romola, segítői pedig a nyel­vet jól ismerő külső munka­társak. Az első, Miskolcon össze­állított műsor készítésében vészt vett Gomolcak Fronti lek. a Kassai Rádió zenei mérnök dolgozik a kohó- és gépipar területén, a kohó- mérnökkepzés kielégítő, gé­pészmérnökökben viszont hiány mutatkuzik. (Ez utób­bi okainak felderítését most vizsgálja a minisztérium.) A vendégek elmondották, hogy ideérkezésüket megelőzően körülbelül hatvan fiatal mér­nökkel és azok vezetőivel beszélgettek el. Jo képet nyertek egyetemünkről, ki­emelték az itt végzettek ak­tivitásál. új iránti érzékeny­ségét. bekapcsolódásukat a közéletbe, egészséges türel­metlenségüket az ipar kor­szerűsítéséért. örömmel üd­vözölték az ipar szakemberei­nek bevonását az egyetem oktató-nevelő munkájába; amit viszont aggasztónak látnak, az az itt végzettek rendkívül hiányos idegen- nyelv-ismerete. Együtt könnyebb Az együttműködési szerző­dés elsődleges célja, hogy az eddiginél ‘ szervezettebben használják ki az egyetemen meglevő kutatói kapacitást, szellemi erőt az ipar fejlesz­tése érdekében. A miniszté­rium és az egyetem oktatá­si, kutatási és tejlesztési fel­adatainak sokoldalú össze­hangolását biztosítja a szo­cialista szerződés, melynek végrehajtásával, a munka koordinálásával az egyetem részéről dr. Tajnaföi József rektorhelyettest, a miniszté­rium részéről dr. Bognár Sándor főosztályvezetőt bíz­ták meg. i szerkesztője, aki nemcsak bemondóként működött köz­re, hanem szakmai tanácsai­val is segítette a mieink mun­káját. Itt volt a szlovák nyelvű műsorok állandó szu­perlektora, Balkó János, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének munkatársa is. — A műsorainkban el­hangzó riportok technikai előmunkálatait az egri beját­szó stúdiónkban végzik a kol­legák — mondta Paulovits Ágoston. — A hírek nagyobb részét a szlovák nyelvű he­tilap. a Ludové Noviny szer­kesztőségétől kapjuk, míg a zenei műsorszámainkat igyek­szünk úgy összeválogatni, hogy azok többnyire a szlo­vákok zenei anyanvelvén szóljanak. Célunk a műsorok készítésével az. hogy ápol­juk a hazánkban élő szlovák nemzetiség népi hagyománya­it, kultúráját, s emellett sa­ját nyelvükön tájékoztassuk őket a világ, illetve hazánk eseményeiről. A szlovák nyelvű szekció Miskolcra való költözése fő­ként azért szerencsés, mert a legtöbben, akik e nyelvet be­szélik. Nógrádban, Heves­ben, illetve Borsodban élnek. De nem feledkeznek meg a rádiósok a békési, s a fővá­ros melletti szlovákajkúakról sem. K. J. A szerződő lelek megbí­zottai három évre szóló konk­rét munkaprogramot dolgoz­nak ki. ezt a programot éven­ként aktualizálják. A szerző­dés — egyebek mellett — rögzíti, hogy a KGM részt vesz az NME mérnök-, szak­mérnök-. gazdasági mérnök­képző és mérnöktovábbképző tevékenységében. javaslatot tesz a diplomatervek és TDK-dolgozatok témáira, biz­tosítja a feltételeket a hall­gatók üzemi gyakorlatának lefolytatásához a tárcához tartozó vállalatoknál, véle­ményezi a tanterveket. A tárca kutatási irányainak, célprogramjainak összeállítá­sakor. módosításakor, az eredmények értékelésekor igénybe veszi az egyelem szellemi kapacitását, segítsé­get nyújt az NME műszer- és gépbeszerzéseihez, a ku­tató tevékenység korszerűsí­tése érdekében. Az egyetem — mint eddig is — fő feladatának tekinti a KGM szakemberigényeinek kielégítését a legújabb szak­mai ismeretekkel rendelkező, alkotókész mérnökökkel. Megismertetik a hallgatókat a KGM szakirányukra vo­natkozó főbb célkitűzéseivel, vállalataival, korszerű gyár­tási eljárásaival és termékei­vel. Segítik a KGM szakem­bereinek továbbképzését, részt vesznek a KGM kuta­tási. fejlesztési tevékenysé­gében, a korszerű gyárt­mányszerkezet kialakításá­ban. új gyártástechnológia, új anyagok, új gépek és mű­szerek tervezésében. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium és a Nehézipari Műszaki Egyetem szocialista , együttműködési szerződését Soltész István miniszter és dr. Czibere Tibor rektor ír­ta alá. Sz— Űj tanszerek az új léire Az 1979 S()-as iskolaévtől az általános iskolák sok tan­szerét is az új nevelési-okta­tási terv feladataihoz igazí­tották. Az oktatási reform több területen is módosítot­ta a tanszerszükségletet. A PIÉRT Kereskedelmi Vállalat már az Oktatási Minisztériumtól kapott tan­szernorma alapján készül az új iskolaévre. A legtöbb vál­tozás az iskolafüzeteknél ta­lálható. Az áttekinthetőség és a könnyebb ellenőrzés ér­dekében például ezentúl az írásbeli feladatok egy füzet­be kerülnek. így a korábbi 16 lapos füzetek mellett, il­letve egy részük helyett min­den osztályban 32 és 40 la­pos füzeteket rendszeresítet­tek. Az általános iskolák első és második osztályaiban meg­szüntették a kézimunkatasa- kot, helyettük technikai I. és II. elnevezésű, új tartalmú tasakokat rendszeresítettek. Új tanszer a fél. kilogram­mos, színtelen gyurma, amely a tanév közben kerül majd forgalomba, így a ..becsenge- téskor” még bármilyen színes plasztilint használhatnak az iskolások. Ugyancsak újdon­ság az I. és a IV. osztályban a színes papírkészlet, amely az V. osztályosok számára kartonokkal is kiegészül. Az első osztályosok tanszere kö­zött szeptembertől dobókocka is lesz, minden gyereknek kettőre van szüksége. Ezen­kívül — a VI. és a VIII. osz­tályosok kivételével — min­den osztályban kötelező egy vékony és egy vastag ecset. Saját anyanyelvűken — zenében is Szlovákul a miskolci rádióban Noé galambja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom