Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-06 / 157. szám
^ Hetven centi magas „üregben" hegesztő pisztollyal vágják le a szegecsfejeket. A híd alatt... Mennyi beton, mennyi acél Hidjawitók Tokajban Nem tudom, hogy az intézkedés hány embert érint... ..Felhívjuk az utazóközönség figyelmét, hogy Tárcái és Nyíregyháza közt a közlekedést vonatpótló autóbuszok bonyolítják le. A megváltott jegyek érvényesek ..És a hangosbemondó még ho ateszi: pálya- építési munkálatok miatt . . . Mintegy ötven kilométer vaspályát zártak le a forgalom elől teljes hosszban, átépítés miatt. Am itt. ezen a szakaszon különleges helyzet van: csak egy vágány vari, s van még egy híd is. Illetve több híd... Harminc eve állja a sarat Egy kis történelem ... A múlt század közepén, 1853—1858 között megépült a Tisza menti .vasútvonal. S szabályozták a Tiszát is. Ügy, hogy itt van a legszélesebb (450 méter) ártere. Tokaj és Rakamazt többek között hat híd is összeköti: az Aranyosi, a Görbe, a Hosszú, a Ladik, a Tisza-hid, s bent Tokajban, a közút felett át-' ívelő vasúti híd. Aztán jött a háború, s mentek a hidak. 1946-ban kezdtek hozzá a Tisza-híd újjáépítéséhez. Felhasználtak többek között 5700 köbméter betont. 2000 tonna acélt. S azóta jóformán hozzá sem nyúltak a hídhoz. Talpfákat cserélgettek, bizonyos időközönként lefestették, s már több mint harminc esztendeje koptatják az évről évre nehezebb vasúti szerelvények . .. A nyíregyházi vasútvonalat átépítették, s villamosították 1966-ban. Akkor korszerűnek számító, méterenként 48 kilogramn súlyú síneket fektettek le. s az egyvágányos fővonal élettartamát 20—25 évre taksálták. Nos, 13 év múlva szükségessé vált a Szerencs—Nyíregyháza közti szakasz teljes átépítése. Csak egy adat, hogy miért: ez lett Magyarország legforgalmasabb egyvágányú fővonala. Kétszer annyi forgalmat bonyolít le. mint amennyire tervezték. Kifáradtak a sínek is ... Diós í>yör miatt Víz felelt 210 meter. Vonat helyett emberek. Lentről, a partról csak pontok. Pintácsi György, a MÁV Debreceni Igazgatósága építési osztályának munkatársa : — Viszonylag ritkaság- számba megy, hogy hidat a forgalom fenntartása mellett építünk át. Kértük a teljes vágányzárat három hónapig, később vállaltuk, hogy megcsináljuk a munkát két és fél hónap alatt, de nem. Reggel fél héttől este fél hatig tudunk dolgozni, előtte is, utána is jönnek a vonatok, de csak a tehervonatok. Az északi iparvidék ellátását (Diósgyőr, Özd) csak így lehet megoldani Záhonyból. A szegecselőgép rikácsoló hangját a sokszorosára verik vissza a vasszerkezetek, a lángvágók szikraesője elhal, megfullad a Tiszában. — A forgalom megnövekedett, a vasszerkezetben fá- radások. törések, repedések keletkeztek. Szükséges volt már nagyon az átépítés.S Hét centivel megemeltük a hídon a pályát. A Görbe és a Hosszú hídon is ezt a munkát végezzük, illetve végeztük el. a többin csak a híd- fákat cseréltük, s fokozatosan cseréljük ki. A budapesti hídépítési főnökség, a debreceni épület- és hídfenntartó főnökség, s a Sk- Munkában a hídjavítók . .. nyíregyházi pályafenntartási főnökség dolgozói vannak most itt. A második vágányhoz Május hetedike volt az első vágányzárási nap, s azóta minden Nyíregyházáról, (helyesebben csak Tárcáiról) érkező vonat rendszeresen késik. Az autóbuszokat nem nagyon lehet a menetrendhez igazítani. — Mikorra lesznek készen? — Szeptember 11. a határidő, akkorra kell visszaadni a pályát a forgalomnak. De addig még sqk munka van hátra. A Szerencs—Nyíregyháza vonalat három részletben építjük át. Idén Tárcái és Görögszállás közt, jövőre pedig Nyíregyháza és Görög- szállás, s Tárcái és Mezö- zombor között. A síneket 54 kilogrammosra cseréljük ki. új felépítményt kap az egész szakasz, s a távlati tervekben szerepel, hogy megépítjük a második vágányt is. Most elkészítjük a leendő második vágány műtárgyait; a felüljárókat, kereszteződéseket. Előre gondolkozunk... — Az utasok megértését még egy jó darabig kérni fogjuk ... (illésy) A barlangkutatóknak A Borsodi Szénbányák Vállalat sokoldalú mecénás. Az idén a sportcélokra szánt összegből a barlangkutatók számára 40 ezer forintot biztosított ... Tegnap folytatódott, s ma, lapunk megjelenésének időpontjában befejeződött az Egyetemvárosban az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület miskolci csoportja I és a Tüzeléstechnikái Kutató- I intézet által rendezett ipari szeminárium. A tüzelőberen. dezések kiválasztásáról és a környezetvédelemről tanácskoztak hazai és külföldi szakemberek. A három nap alatt tizenöt előadás hangzott el, s három külföldi előadó szólalt fel. Nagyüzemi KISZ-titkárok értekeztek A KISZ városi bizottságán ma értekezletet tartottak a nagyüzemi KISZ-bizottságok titkárai. Tájékoztató hangzott el az 1978,79-es politikai képzési év tapasztalatairól, a KISZ-ben folyó tömegpolitikai munkáról, a KISZ városi bizottsága június 22-i és 29-i ülésén hozott határozati döntéseket ismertették, s időszerű feladatokat tárgyaltak meg. Városi tanácstagok fogadóórái 1979. július 9. Búzái Pál, l sz. pártalapszer- vezet, Tanácsliáz tér 2., l«.3ü órától ; Halász András, III 5. sz. pártalapszervezet, Gorkij-telep 1., 17 órától; Sós Miklósné, lakásszövetkezeti iroda, Gagarin u. 13. 18 órától. 1979. július 11. Dr. Ivánkiewicz Dénesné, Szemere u. 3., Ití órától; Vágó Péter. Fazola H. utcai ált. iskola, 17 órától. 1979. július 1«. Karaba László, S/.invei M. Pál ti. 10., 18 órától; Kemény Jenöné és Keszthelyi Zoltán, l 7. sz. pártalaoszervezet, Kisfaludy u. 45., 18 órától. 1979. július 17. Dr. Iglai Tibor, I 7. sz. pártalapszervezet, Kisfaludy u. 45., 18 órától. Hétfőtől Ízeié helyezik a forgalomirányító lámpákat Miskolc város Tanácsa és a városi és járási rendőrkapitányság értesíti a város lakóit, hogy július 9-én. a Korvin Ottó utca— Vörösmarty utca és a Korvin Ottó utca—Széchenyi út, valamint a Vörösmarty utca—Szemere utca—Papszer utca csomópontokon a forgalomirányító lámpákat özembe helyezik. Kérjük a város lakosságát, mind a gyalogosokat, mind a jármüvei közlekedőket, hogy az üzembe helyezést követő napokon a fent fe’sorolt csomópontokon fokozott figyelemmel és óvatossággal közlekedjenek, a balesetek megelőzése érdekében. Oki újat akar, tagad is Nemcsak az alkotmány, nemcsak a sok határozat, hanem gazdasági életünk problémáinak gyors felszámolása teszi lehetővé, illetve szükségessé a demokrácia erősítését. Gondoljunk csak például a termelésracionalizáló módszerekre. A Dolgozz Hibátlanul! munkarendszer egy komplex figyelő, elemző, hibafeltáró és tippet adó demokratikus keret, ahol mindenkinek le kell tennie a maga obulusát az asztalra, szólni és beleszólni; címre, rangra és tekintélyre való tekintet nélkül. Ez nemcsak egyfajta (s a gyakorlat szerint nagyon hatékony) termelési-gazdáikodási módszer, hanem újfajta mentalitás, újfajta környezetszemléleti rendszer is. Aki ésszerűsít, új javasLatot tesz. az nemcsak kitalál valamit. valami újat. hanem tagad is: az előző rossz gyakorlatot. Ezáltal, hogy kifogásol valamit (a szerszámot, az anyagellátást. a technológiai folyamatot), emberi, vezetői erényeket kérdőjelez meg. s — mivel tudjuk, hogy a kritikát nehezebben viseljük el, mint a dicséretet — végső soron szakmai önérzetet is sért. Ezért nehéz az újítók, az ötletemberek sorsa, s ezért is fenekük meg annyi jó gondolat. Pedig ha valaha szükség volt. most nagyon is szükség van a jó ötletekre. bátor, előrevivő gondolatokra, a beleszólásra. Aligha véletlen, hogy a Miskolci Nyári Egyetem demokráciát taglaló szekciója leginkább azt a kérdést lámpázta körül: hogy mibe szóljunk bele. Mibe szólhatunk bele? (A Hogyan szóljunk? — kérdés már kevesebb figyelmet kapott, hiszen az igazság akkor is igazság, ha az az asztalt verve hangzik el.) A definíció szerint az üzemi demokrácia a szocializmusban a dolgozók szervezett részvétele a gazdasági egység ügyeinek intézésében, vezetésében, a vezetők munkájának ellenőrzésében és ezen keresztül a népgazdaság irányításában. A munkásosztály hatalmának egyik fontos gyakorlati megnyilvánulása. A soron következő években az üzemi demokrácia erősítésére van szükség... Az utolsó mondat a definícióktól szokatlan tippet ajánl. S nem véletlenül. Az egyik ismert hazai közgazdász-tekintély néhány évvel ezelőtt akadémiai székfoglaló előadásában az üzemi demokráciával foglalkozva ezt mondta: „...ma hazánkban e fogalom mély politikai értelmét éppen közgazdasági vonatkozásainak feltárása mutatja meg. s kapcsolhatja szorosan egybe a gazdasági hatékonyság és a hatékony munkáspolitika követelményét ... Az üzemi demokrácia lényege abból a jogból, reális lehetőségből és a vele járó felelősségviselésből áll, hogy minden dolgozó, minden munkás intézményesített formában részt vehessen vállalata gazdasági vezetésében.'’ Hivatkozhatnánk a „Több szem többet lát!” — kezdetű, évülhetetlen népi bölcsességre. De hivatkozhatnánk lakótelepi példára is: mely az erősebb tulajdonosi tudat stimuláló voltát illusztrálja, nevezetesen: a szövetkezeti lépcsőházak altalaban tisztábbak, gondozottabbak. mint a bérlakások folyosói... A kollektív tulajdon még nem mindenkiben kelt egyéni tulajdonosi érzetet, a „miénk” még nem mindenki számára egyenlő az „enyém "-rpel. Ez nem szemrehányás, ez tény. A telkek, kiskertek körül gyorsabban, s magasabbra növekszenek egyelőre ,a_ kerítések, mint a „kimüveit emberfők” okos hozzászólásainak, javaslatainak száma a termelési tanácskozásokon. A furcsa párosítás nem mond ellent közéletünk dicsért, szapult diagnózisának. Mint ahogy nem ellentmondásos a demokrácia kérdését feszegetni az egyéni élet szempontjából sem. Az üzemben, dolgozó kollektívában kiegyensúlyozott, szókimondó, tenni kész ember (bár lehet, hogy több ősz hajszála van vállvonogató társainál, s talán kisebb víkendháza is) családja körében is kiegyensúlyozottabb. elégedettebb, boldogabb. Az ambíciók közösségi légkörben való kiélése összehasonlíthatatlanul nagyobb örömöt és elégtételt atí az egyén számára. A már idézett akadémiai előac^ís így zárult: „Szocialista vállalat tehát csak úgy tehet eleget a technikai-gazdasági hatékonyság és dinamizmus növekvő követelményének, ha magasabb fokra fejleszti belső viszonyainak demokratizmusát is. Ezáltal a kollektívában rejlő emberi energiákat a legkisebb hálózati veszteséggel kapcsolhatja be a gépezetbe.” Nem a „ne szólj szám...” analógiájára születtek ezek a megállapítások. Az úttörők, az utat törők sohasem piros szőnyegen sétáltak az elismerés díszemelvényéig. (brackó) Akit áram sújtott... Visszahozni a halálból Az idén ősszel rendezi meg negyedik tanfolyamát a Magyar Elektrotechnikai Egyesület újraélesztési munkabizottsága. A mérnökökből és orvosokból álló, körülbelül 30 tagú testület 1969 elején alakult meg. Az operatív munka előkészítésére mintegy nyolc és fél esztendőt fordítottak. Mindenekelőtt körülhatárolták munkaterületüket. Nem vállalkoztak annak a vizsgálatára. hiszen ez tisztára orvosi feladat lenne, hogy milyen folyamatok során vezet az á- ramütés az eszméletlenséghez, amihez csatlakozik a légzésnek vagy a vérkeringésnek, esetleg mindkettőnek a megszűnése. Nem igyekeznek olyan eszközöket konstruálni, amelyek segítik a balesetest visszaperelni a haláltól. Hiszen úgysem lehet ilyen eszközt minden veszélyeztetett helyre eljuttatni, úgy. hogy azonnal rendelkezésre álljon, és hibátlan kezelésre mindenkit kiképezni szintén képtelenség. Ezért a hangsúlyt az igen hatékony és mindenütt késedelem nélkül alkalmazható, eszköz nélküli eljárások vagy eljáráskombinációk közül a legmegfelelőbbnek a kiválasztására helyezték, hogy ennek minél szélesebb körben való elterjesztéséhez nyújtsanak segítséget. Az újraélesztés ősi tudománya az emberiségnek. Hiszen az elektromosság felfedezése előtt is a villámcsapás és sok más tényező ugyanolyan következményeket válthatott ki, mint az áramütés. A babiloni agyagtáblák, valamint a biblia is beszámolnak sikeres újraélesztési kísérletekről. Hazánkban különösen tiszteletre méltó múltja van az életmentés e formájának. Mária Terézia 1769-es ediktuma világosan meghatározta az újraélesztés alapelveit, Balassa János akadémikus kidolgozta a helyszíni komplex újraélesztés ma is korszerűnek tekinthető metodikáját, amelyet azután 1914-ben Kovách Aladár, a mentőszolgálat vezetője kötelezővé is tett. Az elektromos vezeték érintése először 1879-ben Franciaországban okozott halálos balesetet, s azóta meredeken ível felfelé ennek a fekete grafikonnak a görbéje. A védekezésre tehát egyre több feladat hárul. Ezért hangsúlyozta a munkabizottság a megelőzés fontosságát és határozta el olyan tanfolyamok rendezését, amelyeken mindenekelőtt a legnagyobb vállalatok technikusait, mérnökeit kiképezik részint az eszköz nélküli újraélesztésre. részint e módszer oktatására. Egy-egy tanfolyamon mintegy 30 műszaki szakember vesz részt. A távlati cél az, hogy egyn több termelőüzemben váljék közkinccsé az eszköz nélkül újraélesztési eljárás, és idővel az ország minden lakosa meg tudja menteni az áramsújtott ember életét. Befejeződött az ipari szeminárium
