Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-05 / 156. szám
V a miskolciaké a szó A lakásfenntartó szövetkezet nem hatóság! Fizetési letiltás — sértő stílusban címmel, ma egy hete cikk jelent meg e rovatban, amelynek szeizoje tiltakozott az ellen, hogy az Alkotmány Lakás- és Garázsieiintarió Szövetkezet fizetési letiltást küldött munkahelyére, s még több mint 170 szövetkezeti tag munkahelyére. Az első sorokat olvasva, többen azt hittük, hogy a Belvárosi Lakásfenntartóról lesz szó. Ugyanis mi is ilyen „cipőben’» járunk. / Nem akarom az említett cikkben leírtakat ismételni: a szövetkezeti törvény értelmét, a fenntartó működését és hatáskörét, a határozatképessege», a tagság döntési-szavazási jogát, a tagság kötelezhetőségét, vagy nem kötelezhetőségét. Nem akarom boncolgatni a lakásfenntartók által követelt összegek jogosságát és elszámolásait. Mondanivalóm ezzel kapcsolatban ennyi: „A munkabér letiltása bírósági, Illetve hatósági (végrehajtói) intézkedés, erre a lakásfenntartó szövetkezetét nem lehet feljogosítani.” „A szövetkezet nem jogosult a ténylegesen felmerült költségek felosztása helyett, mint egy járadékot kiszabni és beszedni.” A fent leírt két moudal a Miskolci járási — és a Megyei Bíróság ítclete ellen hangzott el a Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvásában, ez év áprilisban. A fent írtak szerint tehát nincs jogi alapja egyetlen lakasienntariónak sem arra, hogy fizetési letiltásokat küldözzön bármilyen hangnemben, bárki munkahelyére, s ezzel kínos magyarázkodásokra kenyszeritse a szövetkezet tagjait. Nem érthetőn* tehat egyet azzal, hogy a lakásfenntartók és karbantartók ilyen fizetési-letiltási módszerekkel biztosítsák magukat, s a tisztázatlan es egyéb kiadásaikat a tulajdonosok terhére számolják el. Az sem ártana már, ha a lakásfenntartók vezetői különbséget tudnának tenni a lakásszövetkezet és a lakásfenntartó szövetkezet között. A félreértések elkerülése végett jó volna, ha a lakástulajdonosok is tisztában volnának vele. A lakásfenntartók ugyanis előszeretettel sorolják magukat a lakásszövetkezet csoportjába, s az azokra vonatkozó rendeleteket, törvényeket próbáljak alkalmazni, bar rendeltetésük egészen más. Ez utóbbi ugyanis tulajdonképpen szolgáltató intézmény, ha úgy tetszik: vállalat. Csak olyan pénzösszeget kérhetnének számon, amiért szolgáltatnak is. Ez azonban évek óta nincs tisztázva, itt csak pénzt követelnek, de hogy egyáltalán mit tartanak fenn, illetve karban, ezideig rejtély, pedig evente ott is elköltik a millió forintokat, ahol a lakások újak, s garanciális Időn belül voltak, vagy vannak. Elgondolkoztató az is, hogy mekkora különbségek vannak a la- kasienntariók között. Véleményem szerint az Alkotmány es a Belvárosi Lakásfenntartó Szövetkezet vezetősége elmehetne némi tapasztalatcserére az Avas-déliekhez, ahol a benzetett összegekből meg megtakarítás is van, s a zárókozgyiilés után vissza is tudnak térítem a tulajdonosoknak. Egy ugyanolyan lakásért, mint az enyém, az Avas-deten például csuk 269 forintot fizetnek navonta Uzeniciés- lenniariás-felújiiás címen, míg én jelenleg 310 forintot adok ki ilyen célra. A tények azt igazolják, hogy az Avas-déliek ismerik a lakás- fenntartó szövetkezeire vonatkozó törvényeket. Csak a megszavazott es jóváhagyott összegből sáfárkodnak és nem a lakástulajdonosok zsebére rendezik a túlzott és indokolatlan kiadásokat. S nincsenek ráutalva arra, hogy más szövetkezet törvényeire hivatkozva, azzal fedve magukat, fizetési letiltásokkal próbáljak helyrebillenteni költségvetésüket, elszámolásukat. Tökéletesen egyet kell tehát érteni az e rovatban megjelent cikk szerzőjével. A mi helyzetünkben nem lehet másként beszélni a !a- kásfenntartókról, mint keserű szájízzel, csalódással és nem utolsó sorban, haraggal. Mert elgondolkoztató az is, hogy a lakásfenntartóknál öt vezetőségi tag, három belső ellenőr, egy főkönyvelő, egy gondnok, egy ügyintéző, és egy jogtanácsos működik. Tíz lakás- fenntartónál tulajdonképpen 120 ember. Ilyen létszámú vezetőség ntég egy tízezer fős vállalatnál sem működik. Úgy vélem tehát, célszerűbb és gazdaságosabb lenne — különösen, ha figyelembe vesszük, hogy évente tíz-ötvenezer forint összegeket vesznek fel fejenként honorárium, jutalék, fizetés, különülj sió. címén —, ha egyetlen vállalat oldaná meg lakásaink fenntartását és karbantartását, már csak azért is, mert a most működő lakásfenntartók azt megoldani nem tudják. Az évi 13—20 millió forint egy helyre kerülne, egységesebben cs biztonságosabban gazdálkodnának tehát belőle. Nagyobb javításokat és felújításokat egyébként is idegen kivitelezővel csináltatnak, s ezért sem gazdaságos, hogy egyetlen városban 10—15 lakásfenntartó működjön. A mezőgazdaságban is összevonnak 3—4 tsz-t, ha némelyik gyengébb adottságú, s ezért nem képes gazdaságosad üzemelni. Itt is célszerű volna hát egy központi vállalatra bízni ezeknek a lakásoknak a karbantartását. S akkor nem lenne szükség 120 tagú vezetőségi garnitúrára, amely az évenkénti kiadásoknál tetemes tételekben jelentkezik. Bonta György Miskolc, Dankó Pista u. 23. sz. Július legyen balesetmentes hónap! A szokásosnál vastagabb borítékot kaptak kézhez 28- án Miskolcon a Volán 3. sz. Vállalat dolgozói. Igaz, ezúttal nem a fizetés volt több, hanem egy körlevelet tartalmazott még a boríték. Ebben a vállalat vezetősége a következő felhívást intézte dolgozóihoz, elsősorban gépjárművezetőihez: ..Legyen a július balesetmentes hónap!” A mozgalmat a leninvárosi ,.dr. Csanádi György” autó- buszvezető szocialista brigád kezdeményezte, s ehhez csatlakozott a Volán Vállalat többi szocialista brigádja is. Nem csekély az, amit az egyre rosszabb baleseti statisztika javítása érdekében tehetnek, hiszen a Volán a legnagyobb közúti szállítási vállalat. Szándékosan esett júliusra a választás, mivel ez a hónap látszik közlekedési szempontból az egyik legveszélyesebbnek; a nyári kánikula. a vidámság, a szórakozás, az önfeledten vakációzó gyerekek figyelmetlensége, a kerékpárosok és motorosok száma e hónapban tetőzik. Es nem lehet elfeledkezni a mi közlekedési rendünket, városunkat, útjainkat kevésbé vagy egyáltalán nem ismerő külföldiekről sem, akik újabban már csoportosan, konvojokban közlekednek. Mindez fokozott figyelmet követel az országút vándoraitól, a gépjárművezetőktől. Csakis közös akarattal, kellően összpontosított figyelemmel tudnak eleget tenni a jelszóban foglaltaknak! E mozgalom jelentőségét szükségletén hangsúlyozni. Ezért inkább befejezésül idézzük a felhívás zárómondatát: „Becsülettel az emberek életéért, egészségéért, testi épségéért és a társadalmi tulajdon védelméért!” Persa István Miskolc Kórházi betegek köszöneté a GELKA-nak A miskolci Semmel- iceis Kórházban is számos televízió van már a különféle osztályokon. A betegek szinte „gyógyászati segédeszköznek” tartják már a tévét, amelynek adása eltereli figyelmüket bajaikról, fájdalmaik- rol. A sok használat következtében azonban sajnos elég gyakran visznek a kórházból te. levíziót a GELKA-hoz, javítani. Legutóbb például a bőrosztályról került egy Gold Sztártípusú készülék a Búza téri tv-szervizbe. A betegek elég bánatosan vették tudomásul, hogy a hét végét valószínűleg tv nélkül kell tölteniük ... A GELKA- szerviz dolgozói azonban soron kívül megjavították a kórház készülékét, amelyet pénteken már vissza is szállítottak a börosz- tályra. A betegek szerkesztőségünket kérték meg, hogy tolmácsoljuk kö- szönetüket a GELKA dolgozóinak. Egyikük így fogalmazott: „Az ilyen, humanitásból fa-, kadó soronkívüliséget csak dicsérni lehet...” A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Tcleíonszám: 18-221 Rejtvény! ♦ E rejtvény „szerkesztője” az, aki a Tanácsköztársaság lakótelepen levő Cooptourist iroda portálját feliratozta. Fejtök — a járókelők. Mindenesetre szembántó. Hisszük, hogy nem marad így. T,. ,T. ■' Miskolc Vándorló padok Asztalos László, Miskolc, AKópapífgvár: Tudomásunk szerint biztató ígéretet kapott a Miskolci Vízművek főmérnökétől., aki nekünk is elmondta: a lakók, a gyár és a vízmüvek képviselőjének kell megbeszélni a helyzetet, s megkeresni a megoldás lehetőségét. Bízik benne, hogy találnak megoldást. Szőke József, Miskolc, Szent- péteri kapu 79. sz.: Még egy kis türelmet. Csak ma kapunk részletes választ. Kun Pál, Miskolc, Dorottya u. 1. sz.: örülnénk, ha felkeresne bennünket. Legutóbbi levelének témájáról szeretnénk részletesebben tájékozódni. Szakáll József, Miskolc, Szabó Lajos u. 48. sz.: Tudomásunk szerint Miskolcon csak kisiparos állít elő szikvizet. Tanácsoljuk: velük egyezkedjen. „Egy Stadion utcai lakos”-nak: Sokkal eredményesebben foglalkozhatnánk panaszával, ha megírná a nevét is. „Kuitúremberek” az Avas-délen # A Népkert sétányain új padokat helyeztek el. Ám ezeket — miután yem rögzítették őket — azóta parkszerte meg lehet találni, csak éppen a sétányokon nem. Eső után bizony körülményes megközelíteni őket. Nem lehetne valami módon rögzíteni az ülőalkalmatosságokat az eredeti helyükön? Jakubik László Miskolc AZ ÉPÜLET MELYIK OLDALÁN KELL KERÍTÉST ÉPÍTENI? F. L,. miskolci olvasónk dilemmája: ha házát körülkeríti, az épülethék vájőn melyik oldalát kell neki. s melyiket a szomszédjának bekeríteni ? Jogtanácsosunk válasza: Kerítést nem kötelező építeni, csak akkor, ha a tanács építési szakigazgatási szerve ezt előírja. Ám ha erre kötelezi az ingatlantulajdonost, akkor előírja azt is, hogy milyen anyagból, milyen építési móddal, kivitelezéssel stb. kell ezt végrehajtani. A kerítést egyébként az építési telek tulajdonosa (kezelője), használója a telek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobboldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól mért fele _ hosszán köteles megépíteni és fenntartani. A két közút között fekvő építési telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két közút között — a szomszédos telekhez igazodóan — meg volna osztva. Az oldalhatáron álló épület esetében a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyen az épület áll. Saroktelek esetében az építési telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. Ha az építési telek oldalhatara a szomszédos építési teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályát kell alkalmazni. Nyúlványos építési telek esetében a nyúlványos telek és a visz- szamaradó telek között — az utcavonallal párhuzamos — közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelője, használója) terheli. Ha az építési telek tulajdonosa a telek olyan határán, vagy a határ olyan részén is létesít kerítést, amelyre nézve kötelezettsége nem volt, a kerítésnek ezt a részét is csak a saját telkén helyezheti el és az így létesített kerítést bármikor megszüntetheti. Amennyiben az országos építésügyi szabályok alapján egyértelműen nem állapítható meg, hogy valamely építési telek kerítése megépítésének és fenntartásának kötelezettsége kit terhel, a kötelezhető személyt és mértékét a helyi körülmények figyelembevételével a helyi tanács építési szakigazgatási szerve állapítja meg. Négy éve lakom az Avasdélen és van alkalmam megfigyelni, hogy a kulturált környezetben, szép házakban formálódik-e eléggé az emberek ízlése, javul-e a közösségi magatartás, a kulturáltság? Nos, tapasztalatom szerint, elég nehezen. Egyesek pedig kifejezetten lerontják az átlagszínvonalat. Most csak néhány negatív példát írok: a lépcsőházakat évek óta változatlanül teleszórják csikkekkel, a liftekbe beleköpnek, sót — sajnos nem ritka dolog — mást is csinálnak ... Előfordult továbbá már olyan eset is a házunkban, hogy az egyik lakó kihánvt a nyolcadik emeleti ablakból, s ezzel végigpiszkolta az egész házfalat. Szerintem az ilyen „kultúremberek” szigorú büntetést érdemelnének. De ha már ez nem történik meg. javaslom, hogy a nyilvánosság erejével, név szerint szégyenítsük meg őket, ha esetleg ez hat még rájuk... Egy lakó a Középszer u. 6t>. számú házból Spanyol cipő Elegáns, világszínvonalú. Néhány pánt, de a fazon, az igen! Rögtön feltűnt. Az is, hogy az említett remek nem hölgy- ismerösöm lábán, hanem a kezében volt. De ott is szép volt. Mint egy álom. Mondta is ismerősöm: — Alom az egész! Most jövök a Sajó cipöszakboltból. Reklamáció utáni állapotban vagyok. (Ez nem nagyon látszott rajta, mert csak a szája remegett.) — Alig 850 forintba került a cipő, viszont majdnem háromszor fel tudtam venni. Egész pontosan két és félszer, mert az utolsó felhúzás után a színházba még elment, vissza azonban már nem bírt az esőtől. — Valószínű, nem vízhatlan spanyol kígyót utánoztak a kikészítök — játszottam meg az értőt, pedig köztudott, hogy a spanyol kígyóknál csak a spanyol bikák vízállóbbak. — Igen, a boltban mondták is, hogy ez nem Felsözsolcára való lábbeli, és főleg megázni nem ebben kell, hanem gumicsizmában. — Nem teljes a tájákoztatás — világosítottam fel —, mert kiválóan alkalmas még megázásra a holland fapapucs, a bir- gelli csizma, a natúr kapca, a kohók mellett használatos bőr. bakancs (ez le is rúgható, mert tilos bekötni), valamint a nehézbúvár vascipö, amit Haitiben használnak. Ha iti, ha nem, ez így van. .Ezek némelyike olcsóbb is, bár nem egészen olyan színvonalú, mint a javított kigyóbör topánkák. Először ugyanis kijavították. Megöccölték, egy jó nagy szöggel (az ácskapocs ugyanis nem ment bele) és altg szétfolyós ragasztóval (forvájz, vagy huber spricc) stabilizálták. Ezt ismerősöm nem fogadta el, ezért vették fel a jegyzőkönyvet, és küldik a KERMI-nek. — Minek küldik oda? — kérdeztem tovább —. Hiszen legfeljebb egy kígyóbűvölö tudna részletesebb tájékoztatást adni a cipő állagáról... Sokkal célszerűbb lenne rászerelni a nem vízálló kígyók bőréből utánzóit importclpökre egy északtiroli esökorlátozó automatát, vagy elemmel működő, belga víztaszító berendezést. A használati utasításban pedig meg kell jelölni azokat a területeket, ahol ezek az igényes cipők lakáson kívül is viselhetők. Az általam javasolt módszereket égpsz addig lehetne alkalmazni, amíg az importőrök olyan lábbeliket hoznak be, amik 850-ért a vízzel való közvetlen érintkezés természeti katasztrófájának is ellenállnak. Addig a kigyóbör után- zalú lábbelibe bújtatott lábú fogyasztó sziszeg, a forgalmazó megmondja, hogy miben kell megázni, a KERMI pedig... Tényleg, mit mond majd? Bérezés Jössef
