Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-04 / 155. szám

* Csak egy szalagon múlik.•• Jól sikerült a XIV. Nem­zetközi Bükk Kupa kerékpá­ros verseny. Különösen a háztömbkörüli bajnokság; ennek volt a legtöbb nézője is. A jövő évi programba a rendezők bizonyára újból be­iktatják, ezért mondjuk el: sokan önmaguk és a ver­senyzők testi épségét veszé­lyeztetően rohangáltak át a verseny útvonalán. Mindez megelőzhető lenne egy sza­lag kihúzásával. Többet ér­ne. több haszna lenne, mint volt az igen nagy számú se­gédrendezői gárda beállítá­sának. Képünk is ezt bizo­nyítja. Mi lett volna, ha va­laki véletlenül lelép a jár­dáról ... (Szabó István felvétele) A meleg fokozza az érzékenységet \ Röplabda i\B I Ki lesz a harmadik? őszintén bevallom, a me­leg az oka az egésznek. A meleg, ami tokozza az érzé­kenységet. Fokozza, s olykor nyomasztólag hat. Ez a nyo­más néha olyan gondolatokat is felszínre hoz, amit máskor nem mondanánk el. Különö­sen ilyenkor, szezon végén, nyár elején ... * Kezdjük a focival? Kezd­jük! Egyenlített a „vidék”! Az ősszel kezdődő nemzetközi kupákban két vidéki és két fővárosi csapat vesz részt. Merthogy az ETO l:0-ra nyert a Népstadionban a Fradi ellen ... BEK: Ú. Dó­zsa. KEK: Rába ETO. UEFA Kupa: FTC és DVTK. Tehát: 2:2. Pedig a kupadöntő kap­csán nem is ezt tartottam el­sődlegesen fontosnak elmon­dani. Tehát. — Azt beszélik az emberek, hogy íme: eltelt egy fél év, s a labdarúgásban mi sem vál­tozott — így és úgy. A „me­részebben" fogalmazók az uj MLSZ-elnökség fél évét „ké­rik számon'’. Joggal válaszol­ta erre a legutóbbi Lelátóban — a rádióban — Szepesi György, hogy: „a mi mun­kánk csak most kezdődik. Ezt a bajnokságot örököltük, eny- nyi idő tapasztalatgyűjtésre 'em túlságosan sok”. Igaz! Nagyon igaz, s neki valóban kijár a türelem! Hogy kollé­gái korábban is ott dolgoz­tak? Kérem, az átértékelés­hez is idő kell! No, meg az összeszokáshoz. Sok példa igazolja, hogy össze nem szo­kott gárda nem sokra ké­pes ... Ők pedig sokat akar­nak. És van is mit tenni... Nem feltétlen az MLSZ dolga, inkább a .tömegkom­munikációé”, ami például a pályán nem tetszik. Mert na­gyon nem tetszett az, hogy a közönség, csupán azért, mert „ki mert állni” a Fradi ellen, füttyel fogadta a győriek de­rék gárdáját — akik aztán csattanós választ adtak ... Ha nem szidnák annyit hi­vatalos fórumokon, ha nem csak bírálnák, hanem segíte­nék, megértenék is a labda­rúgás jelen helyzetét, talán a (formálható!) „közízlés” is másként nyilvánulna meg. Merthogy a sportszerűség a lelátón is megkívántatnék. Az ellenfél nem ellenség! (Ha nem volna, kivel játszanának a kedvencek? Legalább azt kellene becsülni bennük, hogy nélkülük nincs meccs, nincs izgalom, játék — és élmény, avagy csak kiabálást lehető­ség a szurkolónak!) Tenni a pályán is? Bizony, ott is folyik a szervezett bosszantás. A magyar ku­padöntőn sorozatban fetreng- tek a csatárok a tfi-oson be­lül, majdcsak ad büntetőt a bíró. merthogy csak kön.y- nyebb állítottból betalálni... A bíró ezúttal jó szemű volt, nem vette be ... A közönség viszont dühöngött, mert meg volt győződve arról, hogy ha kedvence elesik a büntető te­rületen, az bizony nem a vé­letlen műve. Hát, ezt is fel kéne számolni. És van is rá lehetőség, csak észre kellene venni. Mert mit csinál a já­tékos, ha „önfaultot” vét ab­ban a reményben, hogy ez­zel büntetőt tud kicsikarni? Nos, igencsak kimeríti a sportszerűtlenség fogalmát, ami pedig a szabályok ér­telmében büntethető — már csak azért is, mert őt meg nem illető előnyökhöz akar jutni. A sportszerűtlenséget a szabály büntetni írja elő! Miért nem teszik ... ? Azután ott van a taktikai fault. Bevett fogalom! Azaz: elismert taktikai „fegyver” a gáncsolás, az ellökés, a bele- rúgás stb... Vajon miért? Hogy tüzesedjék a hangulat? Hogy infarktust kapjon a néző? Nem kéne inkább a testi erő szabályos kihaszná­lására tanítani labdarúgóin­kat? Az is lehet jó „takti­ka” . .. Amihez persze testi erő is kell.... Amit ki lehet használni. Elhangzott az is a Lelátó­ban, hogy a „furcsa” ered­ményeket is jó lenne kikü­szöbölni, még akkor is, ha valójában kevesebb a bunda, mint azt általában hiszi):. (A bunda, ami manapság ko­rántsem jelent a szó szoros értelmében eladott mérkő­zést. Bár ilyen is van, hiszen hallottuk, hogy a KTBC adott egy „tízest” az UWKE- nek, hogy vigye el a QSE- nek, hogy verje meg a GXTC-t, merthogy az neki riválisa . .. Elvitte.) Nos, ez valóban nehéz dió, de jó len­ne, ha legalább a „kedvez­ményi rendszer” nem ösztö­nözne erre. Vannak azok a ponthatárok, ami után ... Nos, ez nagyban befolyásol­ja egy csapat teljesítményét, ne is mondjuk, miért. Átlép­ték a küszöböt, s a követke­ző messze van? — akkor a nagy csapat is eltörpül a ki­csi mellett, aki még éppen- hogy elérheti a küszöböt. Jó, legyen „kedvezmény”. Le­gyen sok is. A jó, fociért De mindegyikért! S ne tud­hassuk előre, hogy a sokkal jobb PFKTC 0:0-at fog ját­szani Keddhelyen, mert ne­ki már csak egy kell, míg a keddhelyieknek még szintén egy, és azután ... Brrrr... Más sportágból olyan pél­da is adódik, ami a bajnoki rendszert teheti felelőssé. NfM—Csepel. Ügy indultak neki a „mindent” eldöntő ILI—ILV. fordulóknak, hogy már mindent megnyertek. És felrótták nekik, hogy várat­lan vereségeket szenvedtek, hogy cserbenhagyták a szur­kolót, hogy lazsáltak és min­dent ... Az pedig senkinek sem jutott eszébe, hogy mi­nek az olyan bajnokság, ami­ben szinte már félidőben bajnokot lehet avatni — a többi csak ráadás!? Ugyanezen — háló felett játszó sportág — női alsóhá­zában szintén születtek megle­pő, „ejnyeejnyés” eredmé­nyek. Szidták a jobbat, hogy kikapott a gyengébbtől, hogy ötödször és hatodszor már nem tudta megverni, kiket korábban lelépett, s nem gon­doltak arra, minek az olyan bajnokság, ami lehetőséget teremt az ilyen helyzetek ki­alakulására. Arról nem is be­szélve, amit még minderről beszélnek. Mert ha igaz len­ne. hogy valakik azért nem eshetnek ki, mert a pályán kívüli tényezőket ez hátrá­nyosan érintené, akkor ... (Kertelünk, kertelünk? Mellébeszélünk? A szerk.) Nos, nem. De bizonyítani nem tudunk, egyébként is csak szóbeszéd, talán nem is igaz, de mégis, miért kaptak ki, nem zörög a haraszt, meg- osztán csak-csak kell a pénz a nagy nemzetközi tornára, s ha kiesneknemadják ... nem is mondtam semmit.. Nagy a meleg. Nyomasztó. Felfokozza az érzékenységet! Hát ki érti ezt... HORVÁTH KÁLMÁN Befejezés előtt a 48 (!) for­dulóból álló női röplabda NB I. Eddig a csapatok 46 mér­kőzést játszottak, és mégsem dőlt el a kiesés kérdése. „Ki­adó” a harmadik hely (az U. PEAC és a Bp. Harisnyagyár már korábban kiesett). Saj­nos, a kiesés veszélye az MVSC csapatát is fenyegeti. De mielőtt latolgatnánk a bennmaradás esélyeit, néz­zük a párosításokat (oda- visszavágót játszanak a csa­patok): U. PEAC—Közgazda- sági Egyetem; BVSC—Bp. Harisnyagyár. Lehel SC— BSE. MV9G—Almásfüz*4ői ( Timföld SC. A tabella pedigí 7. Almásfüzitő 4« 34 12 115: 5« 80 8. BVSC 46 34 12 109: 51 80 9. Közg. Egy. 4« 33 13 111: 58 79 W. MVSC 46 18 28 74 : 94 G4 11. BSE 46 18 28 74 : 94 64 12. Lehel SC 46 18 28 75 : 98 64 13. U. PEAC 46 8 38 31:121 54 14. Bp. Harisnya 46 1 45 13:136 47 A táblázatból kiolvasható, hogy legnehezebb helyzetben az MVSC van, hiszen az „al­sóház” vezetőjével, az Al- ! másfüzttővel kell játszania. És itt még az sem nagy . előny, hogy mindkét mérkő­zés Miskolcon lesz. Ami a bennmaradás esélyeit illeti: ha az MVSC a két mérkő­zésből egyet megnyer, elke­rüli a kiesést. Ha nem, ak­kor: 1. Ha a BSE—Lehel SC ta­lálkozó döntetlen (azaz az egyiket a BSE, a másikat a Lehel SC nyeri), az MVSC esik ki; 2. Ha a Lehel SC kétszer győz, akkor a játszmaarány dönti el, hogy a BSE vagy az MVSC esik-e ki (magya­rul: ki milyen arányban szenved vereséget); 3. Ha a BSE győz kétszer,, akkor a Lehel SC a kieső. És a fentiekhez még egy megjegyzés: a Lehel SC két­szer „simán” győzött Almás­füzitő ellen. Sikerül-e ez egy­szer az MVSC-nek? Szombaton vagy vasárnap megtudjuk. D. T. B. Kispályás labdarúgás Befejeződött Miskolc város 1979. évi „Tömegsport” kispá­lyás labdarúgó-bajnokságának tavaszi fordulója. Az utolsó két forduló eredményei: 16. forduló: Avas—Távhö 6:1, ' Üveggyár—D4D 1:7. TÜK1—TLSC "lőre 5:0, TLSC VM—DIGEP 3:3. ■"««ZEN—LKM 5:3. PÖC—CGJ 6:2, M. Bányász—BLSE 5:3, UNIÓ Afész—MIK 0:0. 17. forduló: MIK—M. Bányász. 4:3, TÜKI—PÖC 1:2, CGJ—TLSC VM 1:2, Üveggyár—TLSC Elől 2:2, BLSE—Távhő HM, D4Y5 SZÜV 13:4, DIGÉP—LKM 2 ' BŐSZEN—Unió Afész 1:2. Hány nyelven beszélnek a világon? A Szovjet Tudományos Akadémia A világ nyelvei címen 15 kötetes enciklopédia kiadását tervezi, amely tartalmazná a világon jelenleg ismert összes nyelv leírását. Vannak úgynevezett „nagy” nyelvek és vannak úgyneve­zett „kis” nyelvek, azaz egyes nyelveket milliók használnak (például 13 olyan nyelv ismeretes, amelyek mindegyikén több mint 50 millióan beszélnek), de vannak olyan nyelvek is, melyeken csak néhány tízezren beszélnek. A nyelvészek ma még nem tudják pontosan, hány nyelvet beszélnek összesen Földünkön. Az egyes kézikönyvek különböző adatokat adnak meg erre vonatkozóan, ötezertől nyolcezerig terjed a skála; látható, hogy az eltérések elég nagyok. A tudósok véleménye szerint egyedül Guinea, Ausztrália és Melanézia térségeiben nem kevesebb, mint 1400 nyelvet beszélnek, és ezeknek egy jelentős részét még nem is „térképezték fel” a tudomány számára. A filológusok Számára persze nem léteznek „kis” nyelvek. Nagyon gyakran ezek az úgynevezett kis nyelvek segítenek a nyelvészeknek abban, hogy megértsék a „nagy nyelvek” kialakulását és feltárhassák a nyelvek közötti kapcsolatokat. Esőt hoz-e a holdudvar? Látványos és meg­lehetősen ritka ter­mészeti jelenség ta­núi lehettek azok a késő esti járókelők, akik június 5-én 21 és 23 óra között pil­lantást vetettek a Holdra. Földünk kí­sérője körül kétszín- tónusú, kettős gyű­rű volt látható. A belső, a Holdat köz­vetlenül körülölelő fény udvar narancs- sárgán tündökölt, mintegy Hold-átmé­rő nagyságban, kö­rülbelül 22 foknyi su­garú ívben vette kö­rül az égitestet. A külső gyűrű pedig a Hold középpontjától számítva 46 fok su­gárívben alkotott fe­héres-kékes ^koszo­rút”. A gyűrűk keletke­zését fénytörés okoz­za, akkor válik lát­hatóvá az érdekes kozmikus tünemény, amikor multimilli- árdnyi jégkristálykák halmazán tör át holdsugár. Ebből kö­vetkezik, hogy a szemnek is szép je­lenség csak akkor jöhet létre, amikor tudományos nevükön cirrosztrátusz felhők terülnek szét a lég­térben. Ez a felhőtí­pus fátyolszerűen át­tetsző, jellegzetessé­ge, hogy nagy ma­gasságban, a föld­felszíntől mintegy 7— 9 kilométerre kelet­kezik. A felhő töme­ge vékony, rostos jégkristályok sűrűb­ben-ritkábban szét­szóródott halmazából áll. A nagy magasság­ban születő jégfel­hők nemcsak a hol­das éjszakákon idéz­nek elő látványos fénytörést, hanem a nappali órákban is. Ilyenkor úgynevezett „melléknapok”, azaz világító foltok jelen­nek meg az égitest­tel egy magasságban, de megfigyeltek már olyan jelenséget is, amikor az égitest, a Nap vagy a Hold vertikális irányú meghosszabbításaként fényoszlopok váltak láthatóvá. A sok évszázados népi megfigyelés és napjaink tudományos vizsgálódásai szerint is a kettős holdud­var az időjárásválto- zás előjele lehet. A cirruszok besűrűsö- dése általában az időjárás rosszabbodá­sakor jön létre, a nagy magasságban behatoló hidegebb, csapadékosabb lég­áramlatok előfutára­ként értékelhető. .A természet igazolta is a népi megfigyelése­ken és a tudományos ^észleléseken alapuló hipotézisek következ­tetéseit. Június 7-én országszerte bebo­rult az ég, több-ke­vesebb csapadékot adó zivatarok alakul­tak ki. Szicíliai hárem A rendőrség Guiseppe Scaffidi Fonté letartóztatása után megdöbbenten tapasz­talta, hogy a szicíliai paraszt­nak hét felesége és tizenhét gyermeke van. Guiseppétegy környékbeli asszony leplezte le, akit bosszantott, hogy nem állhat be 6 is a felesé­gek sorába. A legmeglepőbb a történet­ben azonban az, hogy a hét asszony a bíróság előtt egy­behangzóan nyilatkozott: „Főztünk, mostunk, rendben tartottuk a házat, pusztán szerelemből. Nem igaz, hogy kihasznált minket, hiszen mindannyiunkat igazán sze­retett, ki-kit a maga mód­ján. Visszaadta az életked­vünket”. Az elégedett asszo­nyok még a tisztelt bírákat is megfenyegették, hogy éh­ségsztrájkba kezdenek, ha nem adják nekik vissza Gui- seppét. Kanárik mestere Ügy mondják, 500 éve, a spa­nyolok hozták a Kanári-szigetek' ről a kis éneklő madarakat és a szerzetesek tenyésztették tovább. 1500 körül, egy spanyol hajó sze­rencsétlenül járt a Földközi-ten geren és a fedélzeti kalitkákbó sok ezer kanári elszabadult. J néhány közülük Tirolban talál menedéket. Az ezüstbányászok nak némi mellékkeresetet hozol a tenyésztésük, s időjelzőkén' nemegyszer életmentőként is be­váltak. A bányák kimerültek, . bányászok az Érchegységbe, máj a Hartzba vándoroltak. Itt te r»yésztették ki a csengő han*?1' in,r*i nemeskanárit. Az NDK-ban ma 15 ezer kép­zett, szervezett kanáritenyésztö tevékenykedik. A kanári keresett exportcikke az országnak. Tavaly mintegy hatezer kis szárnyas énekművészt exportáltak az VSZK-ba, Hollandiába, Svédor­szágba, Dániába, a Szovjetunió­ba és más államokba. A minő­ségért a hallei Werner Merkel (képünkön) felel. Merkel 25 éve hobbiként kezdte az éneklő ka­nárik tenyésztését, 1961 óta azon­ban az NDK hivatalos szakértő­je. Minden exportküldeményt át­vizsgál és csak az ő engedélye alapján kezdhetik meg külföldi ..utazásaikat” az éneklő madár- kák ». . i Nyár eleji gonlai a sportról...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom