Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-31 / 178. szám
Nyugdíjasok a Kaptárköveknél Holnap nyílt túrát rendez Bogács környékére a nyugdíjasok részére a DVTK természetjáró szakosztálya. A túra útvonala: Bogács—Vénhegy—Hintóvölgy—Kaptárkövek—Bogács. Indulás: a Tiszai pályaudvarról 7.06 órakor közlekedő személyvonattal Mezőkövesdig, onnan autóbusszal Bogácsig. Túravezető: Demjancsik László. A túrára a szakosztály városunk- valamennyi nyugdíjasát szeretettel várja. Telt tiáz Bánkúton, Szentieteken Kellemes kirándulóidő fogadta az elmúlt hét végén a Bánkúira és Szentlélekre látogatókat. Mindkét turistaházban telt ház volt; tolnaiak, budapestiek, egriek, karcagiak, szarvasiak szálltak meg a Bükk Rét szép turistaházában. Természetesen mindkét turistaház vezetősége gondoskodott arról, hogy ételben, italban se szenvedjenek hiányt a messziről jött turisták. Megtudtuk: a hét elején és közepén még tudTúl a koszorún... ..Koszorú, koszorú! Mért vagy olyan szomorú? Azért vagyok szomorú, mert a nevem koszorú!'’ « Megkérdeztük a DIGEP műszaki igazgatóját: Milyen volt az első fél év? Murányi Gyulától, a Diósgyőri Gépgyár műszaki igazga. tójától kérdeztük: milyen volt az első fél év? — örvendetes, hogy a vállalat az év első felében időarányos tervszámait túlteljesítette. illetve teljesítette. A befejezett termelés értéke 102.1 százalék, míg az árbevétel teljesítése 101.9 százalék volt. Kiemelkedőnek értékeljük azt a tényt, hogy a dollár elszámolású exportunkat 102,3 százalékra teljesítettük. Az elmúlt év hasonló időszakában még veszteséges volt a fél év; az idén már nyereséggel zártuk az év első hat hónapját, ugyanakkor készleteink 110 millió forinttal csökkentek. — Kik jártak élen a tervteljesítésben? —, A hűtőbattériákat gyártó A-gyáregység 15 százalékkal teljesítette túl féléves termelési tervét. A vasúti páros kerekek gyártására szakosodott C-gyáregység — amely nagy mennyiségben gyártott, a szerencsieknek besegítve, szivattyúkat is — 22 százalékkal teljesítette túl árbevételi tervét. A tervezettnél nagyobb árbevételt ért el az év első telében a szerszámgépeket gyártó E-gyáregység és a kovácsolt termékeket készítő F-gyár- egység. Rendkívül jelentős a fővállalkozási főosztály 28,5 százalékos tervtúlteljesítese, ők ugyanis a határainkon kívül is létesülő beruházások hűtőrendszereit készítik. Kiemelkedőnek tartjuk az energia főosztály 65,5 százalékos tervtúlteljesíté.sét, s a tmk-gyáregység 114,2 százalékos tervteljesítését is. Az önköltség javításában, a hatékonyság növelésében három gyáregységünk járt élen. Az A-gyáregység 5.6 százalékkal, az egyedi szerszámgépeket gyártó B-gyáregység 4.6 százalékkal, a fővállalkozás pedig 1 százalékkal javította hatékonysági mutatóit. — Mi szükségé« ahhoz, hogv az év második felébon tovább javuljanak a gépgyár eredményei? — Mindenekelőtt folytatni kell a termékszerkezet korszerűsítését. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Tervhivatal kritériumai alapján négy kategóriát állítottak fel. Az elsőbe a kritériumoknak megfelelőket sorolták, a másodikba azokat, amelyek az első csoportba kerülésre alkalmassá tehetők. a harmadikba azokat, amelyeknél további vizsgálatok szükségesek eldönteni, hogy érdemes-e foglalkozni a további gyártással, míg a negyedikbe a megszüntetendő termékek kerültek. Az eddig végzett vizsgálataink eredményeként néhány terméknél jelentős megtakarításokat értünk el; egyesek önköltsége 10—30 százalékkal csökkenthető, az ésszerű technológia alkalmazásával egyes területeken a normaidő 10—20 százalékkal kevesebb lehet. Nagy gondot fordítunk arra, hogy az utóbbi években beszerzett 75 nagy értékű, de ma még gyengén kihasznált szerszámgépünk mielőbb legalább 2,5 műszakban ki legyen használva. Ezért a jövőben csak olyan technológiákat készítünk, amelyek az NC-gépek- re épülnek. A III. negyedév végéig felülvizsgáljuk valamennyi, a jövőben gyártandó gép, berendezés technológiáját, ennek alapján a második és harmadik kategóriába tartozó gépeknél szeretnénk az anyagfelhasználást és a normaidőt csökkenteni. A közelmúltban — miniszterhelyettesi utasításra — intézkedési tervet készítettünk a vállalati hatékonyság növelésére. A július 23- án minősített tervünkről a KGM illetékesei úgy nyilatkoztak: alkalmas arra, hogy rövid távon tervezett intézkedéseink javítsák a vállalati hatékonyságot. Hosszú távú feladatunk, hogy az elmaradt vállalati fejlesztéseket megtervezzük. Átfogó vállalati rekonstrukcióra van szükség ahhoz, hogy a gépgyár jövőjében gondolkodhassunk. Ehhez a vállalat valamennyi lelkiismeretes dolgozója partnerünk. T. Z. Dúdolom a régen hallott éneket, a szöveg tolakszik, a panaszos dallam. a patakban sulykoló asszonyok éneke emlék. Emlék, amit elvettek tőlem, és mássá tettek. Koszorúraktárban jártam. Koszorúk csontvázai között, hiszen még messze Van mindenszentek napja, es kész koszorúk között, mert művirágnak nem árt az idő. A port majd lemossa róla az emlék, vagy a bánat. A kész- és félkész koszorúk vidáman nevetgéltek, mert sem az emléket, sem a bánatot nem lehet pénzzel mérni. ..Itt legalább nyolcvanezer foj-int van már készen, halottak napjáig lesz még legalább egyszer ennyi.” A koszorúk drágabbja 250 forint, a legolcsóbb 150. Átlagosan 200 forintot számolva. 160 ezer forint 800 emlekezes. Házigazdám diadalmas örömmel mutatta a házát, a kertjét, a garázst, a halványzöld álom-fürdöszobat. A keze munkája után élő iparos emberek jogos büszkesége lenne ez. 160 ezer forint, a rezsi kitelik a napi gyászból, majd’ háromévi fizetésem. Az irigység rontana az ének szépségén? Ne tudnám, vagy ne akarnám elfogadni az egyre gyakrabban és egyre karakterisztikusabban megfogalmazott tételt arról, hogy társadalmunkban itt és most szükség van a vállalkozó kedvű emberekre, a fürge iparosokra? Ha az állam és a szövetkezeti szektor nem akarja kielégíteni a koszorúigényt. akkor nj’ilvánvaló. hogy kellenek a koszorúsok, hiszen nélkülük 500 forintba kerülne az olcsóbbja is. Más dolog: ez a szakmát sem kívánó ipar, mint vállalkozás többszörösét hozza az átlagos munkásjövedelemnek. Nem azért vagyok dühös, mert nem én fedeztem fel ezt a lehetőséget, hanem azért, mert, ki tudja miért, bizonyos szám után az iparengedélyeket már szűkén mérik, biztosítván így az első vállalkozóknak egyfajta mesterséges vákuumot. Félek attól, hogy hangoztatni kezdjük, hogy ez a vállalkozási kedv jó. mert igazat hangoztatunk ugyan, de csak ezt hangoztatva rosszat teszünk. Házigazdám, aki okkal büszke a házára, okkal elégedett a jövedelmével is. bor mellett fogalmazta ugyanis, hogy ez a világ már mindig lesz annyira gazdag, hogy az élettel együtt dráguljon a halál. Ha drágább a kenyér, drágább lesz a koszorú. A harmadik pohár után durvábban fogalmazva: „Nézze, én visszaveszem a világtól azt, mit elvesznek tőlem!” Rossz ember-e a házigazdám? Nagyon becsületes és nagyon sokat, nem is csak nyolc órát dolgozó ember. Három gyereket nevel. Óvónő lánya, diplomás fia. és a víz- és fűtésszerelő fia is önálló koszorúkészítő kisiparos. „Hej koszorú, koszorú! Mert vagy olyan szomorú?” Vajon mi történne, ha én most a bácsitól visszakérném azt a jó néhány százezer forintot, mit kérném; visszavenném, amit a társadalom egy óvónőért, egy tanárért, egy szakmunkásért előlegként kifizetett? Tudom én. hogy ebben a kérdésben van indulat. De ez korántsem olyan harapós, mint az ő indulatuk lenne, ha a háromgyermekes család hat autójából anyagi meggondolások miatt csak ötöt üzemeltetnének, ha... ? Hadd írom még egyszer: nagyon jó. ha felfedezzük, hogy nekünk a vállalkozó szellemű vaberek kellenek. De én ehhez azért hozzátenném, hogy ezekhez a vállalkozásokhoz korlátok is kellenek. Az ártatlan koszorúkészítőről írtam. Van kőműves ismerősöm, aki évek nem végzett fizikai munkát, csak tárgyalt, vállalt, anyagbeszerzett, és panaszkodott a magas adóra. Nincs kizárva, hogy az ő mérnök fia is kisiparos lesz. BARTHA GABOR Korszerűsödik a miskolci fürdőhálózat nak szállást biztosítani -az érdeklődőknek, e hét végére azonban már szintén minden helyük foglalt. Természetesen ez csak a szállásra vonatkozik, hfszen a Miskolcról egy napra érkező kirándulókat mindkét turistaház étterme szeretettel várja, el tudja látni. Miskolci zenészek dicsérete olvasható a Muzsika című folyóirat idei 6. -számának két cikkében is. Az egyik írás a Miskolci Szimfonikus Zenekar szolgálatvállalását méltatja a kortárs NDK-beli zeneszerzők műveinek megismertetésében. egy íeninvá- rosi hangverseny kapcsán. A másik írás az Üj Miskolci Vonósnégyest mutatja be. A KAMARAZENE NÉPSZERŰSÉGE „ . . . országszerte rendkívül nagy az érdeklődés a kamarazene, így a vonósnégyes-irodalom korszakai és remekművei iránt... Múlhatatlanul szükség van tehát a vidéki centrum chban olyan muzsikusokra, akik szakmailag elcg felkészültek, és idejükből is* áldozni tudnak e feladat elvégzésére.” E megállapítás után a cikk így folytatódik: ..Az Üj Miskolci Vonósnégyes . . . vállalhatja — és kell, hogy vállalja — a zeneirodalom legnehezebb megközelíthető és befogadható műfajának meghódítását . . . közönsége számára.” Az együttes legutóbbi hangversenyét elemezve, teljes elismeréssel szól tagjai mesterségbeli felkészültségéről : „Kiss Ernő, N. Füzes Mária, Nagy László és N. Győry Nagy Ilona olyan mesterségbeli tudásról és elhivatottságról adta;, vzá- ■>ií)t, amely nemcsak Alkalmassá isaa, <*«> caear,- «r* felszólít!» Jutalomüdülés Jugoszláviában, a Rijeká- val szemközti Krk-szigeten üdül ezekben a napokban a HVDSZ Borsod megyei Bizottságának több aktívája. Nemcsak a szép szigettel, hanem Rijekával és környékével is megismerkednek. ökci egy nagyszabású vállalkozás megkezdésére.” Példamutatónak tartja az együttes tagjainak a város zenei életéhez való szoros kötődését, s művészi munkájuk mellett a zenepedagógiai tevékenységüket is. Végül hangsúlyozza, hogy ,.... e fontos kulturális munkában nem szabad a l'iatal együttesi magára hagyni . . . , a kamarazene népszerűsítése érdekében.” HEGYALJA „VÁROSAI" Jókora késéssel jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének folyóirata, a Földrajzi Értesítő: csak mostanában került ki. a nyomdából az 1978. évfolyam kél utolsó száma. Közülük a 2. füzet két tokaj-hegyaljai témájú írást is tartalmaz. Az egyik közvetlenül Tokaj és környéke demográfiai hely- zetét elemzi, a szélesebb körű érdeklődésre számot tartó másik tanulmány pedig Hegyalja városi jellegű településeinek központi funkcióit vizsgálja. E települések: Ábaújszántó, Sárospatak. Sátoraljaújhely, Szerencs és Tokaj. Közülük ,,Sátoraljaújhely és Szerencs nemcsak közigazgatási központ, hanem szervező és irányító szerepet is betölt a két járás gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életében. ... A két város a jövőben is megőrzi szer- vtfiö cs irányító funkcióit.’* A Miskolci Vízművek, Für- dók és Csatornázási Vállalat az idén több mint 110 millió forintot költött, illetve költ beruházásokra. A pénz egy Szerencsről külön is megjegyzi a cikk, hogy a jelenlegi nagyközség „ . . . vezetőinek és lakosságának .. . az a célja, hogy minél előbb a jogilag elismert városok sorába emeljék a települést. Szerencs gyors fejlődésével ez a célkitűzés a közeljövőben megva. lósulhat.” A funkciórendszert vizs- gálva a tanulmány kiemeli, hogy „Az oktatási-kulturális szerepkör Sárospatak funkciószerkezetében a legjelentősebb ... Sátoraljaújhely a középfokú oktatásban... erősíti meg helyét... Szerencs oktatási-kulturális szerepköre fejlődik, ennek ellenére járásán belül is meg kell küzdenie Ábaújszántó és Tokaj hatásával.” A gazdasági funkciókat tekintve „Az 5 település megyei viszonylatban is jelentős kiskereskedelmi központ”, több vonatkozásban a megye határain is túlterjedő, vonzáskörzettel. A tanulmány summázata: ..Hegyalja jelenlegi településhálózatának kialakulása hosszú történeti folyamat eredménye. Nem várható új központ kialakulása, a meglevő központok közül egyik sem tudja monopolizálni helyzetét.” összeállította: BE&ECZ JÓZSEF jelentős része a fürdőhálózat korszerűsítését (például a Szabadság Gőzfürdő rekonstrukcióját) szolgálta, szolgálja. A jelenlegi tervidőszakban és a VI. ötéves terv éveiben tovább tart a fürdőhálózat fejlesztése, korszerűsítése. A vállalat szakembereinek, vezetőinek elképzelése szerint például 1980-ben kicserélik a tapolcai tavifürdő burkolatát, majd a következő évek során bővítik a kazánházat, sor kerül a szellőztetőrendszer rekonstrukciójára és egyéb munkákra. A tapolcai strandon 1985-ben cserélik ki a medencék burkolatát. Nagyszabású munkák kezdődnek 1981-ben az Augusztus 20. strandfürdőben is. Az egész VI. ötéves tervidőszakban folyó rekonstrukció során egy új, 50 méteres medence is épül. A fürdők rekonstrukciójára összesen 100 millió forintot költ a tervek szerint a vállalat. Hetven új lakás Hetven új lakás átadasara kerül sor ebben az évben Sárospatakon. Ebből a Comeni- us utcában 28, a Felszabadulás téri lakótelepen 14 lakás, s ugyanott a munkáslakás- akció keretében további 28 lakás épült. Ez utóbbiakba — a műszaki átadás megtörténte után —, a Csepel-gyáregység, az ÉMÁSZ és a Bodrogközi Állami Gazdaság dolgozói költözhetnek be ez ev második felében. Hírünk az országban 1 allósás lapokban, folyóiratokban \ 4 / * Első utazás... Majzik László (Alsózsolca. Bem József u. 8.) olvasónk felvétele a KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hírlap g germekévi pályázatára érkezett
