Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-30 / 177. szám

Csodát csak a helyszínen lehet művelni Beszélgetés Vitányi Ivánnal, a Népművelési Intézet igazgatójával A Népművelési Intézet fel­készült kutatógárdájával te­vékeny részesévé vált a ma­gyar művelődésügynek. Van-e mondanivalójuk az üzemek­ben tevékenykedő ’népműve­lők számára? Erről beszélget­tünk Vitányi Ivánnal, a Nép­művelési Intézet igazgatójá­val. — Közismert; az intézet vé- í?ez bizonyos kísérleteket, az üzemekben, hogy még ponto­sabban felmérhesse a közmű­velődési tevékenységet befolyá­soló legfontosabb feltételeket. Milyen tanulságokkal szolgál­tak ezek? — Ezúttal azt a kísérlet­sorozatot említem, amelyet László Bencsik végzett ösz- szesen huszonkét üzemben. Nemcsak pesti munkahelyek­ről volt szó: bevontunk a vizsgálatba jó néhány vidéki üzemet is. A szocialista bri­gádok kulturális vállalásait, illetve művelődési helyzetét elemeztük. A huszonkét üzem viszonyai élesen eltérnek egymástól, és nagyok a kü­lönbségek az ott dolgozó szo­cialista brigádok között is. A vizsgálat mégis széleskörűen általánosítható tapasztalatok­kal zárult. Ezek sorában el­ső helyen azt említem meg, hogy beigazolódott: a mai művelődésügyben döntő té­nyezővé vált a törődés, a művelődésügy emberi oldala. Ott, ahol a gazdasági és a mozgalmi vezetés jelentősé­gének megfelelő súlyt he­lyez a művelődésügyre, nem válik formálissá a brigád- mozgalom kulturális oldala. Ám ott, ahol a szocialista brigádot kizárólagosan ter­melési egységként fogják fel, óhatatlanul bekövetkezik a kulturális tev'ékenység hát­térbe szorulása. Ahol nincs egy-két „megszállott”, akinek szívügye a brigád mozgalom és a művelődés, ott a gaz­dasági és mozgalmi vezetés elég könnyen megfeledkezik a mozgalom hármas jelszavá­nak utolsó tagjáról, a „szo­cialista módon művelődni” kitételről. — Annak a bizonyos „meg­szállottnak” vezető beosztásban kell lennie? — Az emberek a befolyá­sos, tekintélyes emberek után mennek. A helyzetet nagyon megkönnyítheti, ha valamelyik vezető tekinti szívügyének a közművelődést. De arra is van példa, hogy éppen a művelődésért érzett felelősség, éppen az ilyen irányú aktivitás tesz valakit tekintélyessé, megbecsültté. A vizsgálatokból mégis az derült ki: ha az igazgató — vagy az igazgatóság valame­lyik tagja — „figyel oda”, az a leghatásosabb. Ugyanígy értékelhető a párttitkár vagy az szb-titkár „figyelme” is. — Ennyire minden a vezető­kön, a vezetésen múlik a mű­velődésügyben? — A kezdeményező szerep és a felelősség mindenképpen a vezetőké. De a dolog nem egészen ennyire egyoldalú. A kisebb kollektívák művelő­dési arculatát rendszerint maguk a kis közösségek for­málják. De a kis közösségek is hasonló modell szerint ala­kulnak ki és tevékenyked­nek ! Ahol a műhelyben egy­két tekintélyes munkás ol­vas, ott van becsülete a könyvnek, a betűnek a töb­biek szemében is. Ahol jó íz­lésű fafaragó dolgozik, ott a többiek kedve is megjön a faragáshoz. Tehát „lent” is szükség van arra a bizonyos „megszállottra”, aki magával ragadhatja a többieket. A huszonként üzem vizsgálata éppen azt tanúsítja: csak ott tartós, egyenletes a fejlődés, ahol „lent” sem hiányzik a megszállottság. — Manapság sokat beszélünk a kisebb csoportok művelődé­séről. Talán a régi munkásott­honok, gazdakörök, egyletek öntevékeny. kulturális élete iránti nosztalgia van emögött? Vagy kezdjük felismerni, hogy ezekben a közösségekben vala­mi olyasmit „tudtak”, ami ér­tékes lehet a mi számunkra is? — Mechanikusan nem , le­het összehasonlítani a régi és a mostani körülményeket. Harminc, negyven, ötven év­vel ezelőtt a dolgozó ember számára úgyszólván nem is volt más lehetőség, mint egy­más közt. közösségben mű­velődni. Hiszen az elit kul­túra helyeiről akkor is ki­nézték őket, ha történetesen meg tudták volna fizetni a jegy árát. Ruházata, mozgása különítette el a többitől az úgynevezett „munkáskülsejű embert”, aki természetesen nem is érezhette volna jól magát mondjuk a színház­ban. Ez külön is „megemel­te” a munkásotthonok, egyle­tek jelentőségét. Ezekben a légkör is segítőkészségről árulkodott, a művelődés szín­helye egyúttal a szolidaritás iskolája is volt. Más a hely­zet ma. Manapság az ember egyénileg is művelődhet, elég csak kinyitni a televíziót. Könnyű hozzájutni a köny­vekhez. A szervezett állami képzés és továbbképzés, a ki­terjedt ismeretterjesztési munka automatikusan meg­oldott egy sereg olyan fel­adatot, amely régebben az otthonokra, egyletekre, kö­rökre hárult. A régi mun­kásotthonban viszont tudtak valamit, amit nekünk is meg kellene tanulnunk. Ott tud­niillik nem csupán könyvet kölcsönöztek. Vitatkoztak. Ott formálódott a közvélemény. Alakult — sajátos demokra­tizmussal — a közhangulat. A társadajmi-közösségi élet színhelye volt a munkásott­hon. Ott kerültek a felszínre az igények. Ott érvényesült igazán a kulturális informá­ció nevelő hatása, és viták­ban, beszélgetésekben válto­zott, fejlődött, szilárdult az emberek nézetrendszere. Ép­pen ez teszi számunkra kü­lönösen érdekessé az ottho­nokat. Ezt kellene átmenteni, átplántálni a mi viszonyaink közé. — Általános jelenség, hogy a középkorúak elfordulnak a kö­zösségtől, idejüket, erejüket le­köti a család. Törvényszerü-e, hogy ebben a korban vissza­esik a közösségben történő mű­velődés iránti igény? — Egyáltalán nem, sőt az igény valószínűleg nem is csökken. Sokkal inkább arról van szó, hogy a gyermekek miatt a szülők nem tudnak elmenni sehova. Jó néhány klubban, művelődési házban megszervezték viszont a gyer­mek foglalkoztatásokat, így a szülők gyermekeikkel együtt mehetnek a klubba. A gyér- mekfoglalkoztatás — azzal együtt, hogy fontos szolgálta­tás — egyúttal szoktatja is a gyermekeket a művelődés házaihoz. Persze, ez is csak egy módszer. Ahány ház, annyiféle probléma, s annyi­féle lehetőség. A legfonto­sabb: felkelteni az igényeket. Vizsgálódásaink érdekes ta­nulságokkal, taoasztalatokka! gazdagítanak, de — hadd is­mételjem meg — csodaszert nem tudunk ajánlani senki­nek. A csodát mindenkinek saját magának kell „művel­nie”, ott, ahol és akikkel együtt dolgozik. KRAJCZÁR IMRE # Figura (Drozsnyik István rajza) A költő halálának évfordulóján Petőfire emlékeznek Kiskoroson Petőfi Sándor halálának közelgő 130. évfordulója al­kalmából tegnap a költőre emlékezett szülővárosa, Kis­kőrös. A Petőfi-háznál ren­dezett emlékünnepségen Sza. bó Gyula, a Hazafias Nép­front kiskőrösi városi bizott­ságának alelnöke mondott beszédet. Ezután a helyi nép­frontbizottság, a tanács és a Petőfi Sándor Társaság kép­viselői koszorút helyeztek el a szülőház emléktáblájánál. A kiskőrösiek megemléke­zése ma erdélyi emléktúrá­val folytatódik. Negyvenha- tan indulnak útnak, s a hat­naposra tervezett túra során végigjárják a költő életének utolsó állomásait, emlékhe­lyeit. Az évforduló napján, július 31-én megkoszorúzzák a költő halálának helyét je­lölő ispánkúti emlékművet Segesvár mellett. Túrára, játékra szolt a meghívó Ha hosszú a szára, toldd meg egy forinttal? Az európai gyermektalál­kozó Csillebércen tanyázó résztvevői tegnap reggel le­velet találtak ajtajuk előtt: kalandos természetjárásra, a budai hegyek vadregényes er­dőin. zegzugos ösvényein ren­dezett akadályversenyre in­vitálták őket. Az altáborokban túrához öltöztek, indulásig búvárkod­tak még a könyvtárban is, hogy felismerjék majd az er­dő jellegzetes növényeit, vi­rágait, fáit, bogarait. Ezer fiú és lány indult Farkas­hegyre, s a több mint 5 ki­lométeres úton sok-sok ka­landos feladat várt rájuk. apróhirdetés ingatlan Elcserélném leninvárosi másfél n/.obás, tanácsi, fóbérleti össz­komfortos lakásomat (garázs van), hasonlóra Miskolcon vagy Kazincbarcikán. Ajánlatokat a miskolci hirdetőbe „Augusztusi csere 118 706” jeligére kérek. Levelet kaptam. Köszönöm. A levélíró megkért, hogy menjek el néhány boltba és vásároljak gyermekholmikat. Rövidnadrá­got három-négy éves kisfiúknak, nyári ru­hákat ugyanilyen korú hölgyígéreteknek. Megtettem. * — Hány éves a kislány? — Négy. A pulton elémrepült egy valóságos nagy­estélyi. Tiltakoztam, hogy ez nagy a gye­reknek. bokáig ér. — Legfeljebb lábszárközépig — igazítot­tak helyre — ez a divat... — Mozogni sem tud benne a gyerek! — Megtanulja. A kislányok az ilyesmit hamar megtanulják. Ilyen korú kislányom nincs, de hasonló korú fiaim vannak. Kértem hát kisfiú-sor­tokat. Adtak. Elémkerült négy. irgalmatla­nul hosszú nadrágszár, két valami bőveb­bel a felső részén. — Ez elfuserált pantalló — mondtam volt szomorúan. — Ugyan! Ez sort. Pontosan a gyerek térdéig ér. Ez a divat! Kértem rövidebb szárú nadrágot, ami szebb, olcsóbb, a gyereknek kényelmesebb. Ajánlották, hogy vágjak le ennek a szárá­ból, de ne is keressek másikat, mert a di­vat az divat, és milyen szülő az, akinek a gyereke nem a legutolsó divat szerint öl­tözik. Megvettem a két nadrágot, otthon teleraktam őket két fiammal. A két gye­rek visított, a térdig érő gatyaszárak csú­fosan vihorásztak. Megszántam a fiúkat, és elővettem az ollót, mert a magam gyer­mekemlékeiből ködlött elém, amikor titok­ban én varrtam meg a szegsértette nadrá­gomat, az ünneplő barnát, hófehér cérná­val. És minél nagyobb egy nadrág, annál könnyebben szakad. Az eladó különben arról is megpróbált meggyőzni, hogy a gyerekeink „murisán” kedvesek” ezekben a holmikban. Elhiszem neki, de ugyanígy „murisán kedves” lenne egy szmokingos vagy frakkos, cilinderes négyéves férfi is. Nekünk, felnőtteknek lenne mókás. Ö szegény, szenvedne benne, ennyit pedig nem ér a móka. Haladni kell a korral! — mondhatná er­re bárki, és ez előtt az érv elölt fejet haj­tok. Ha van a gyermekéből kis felnőttel csináló szülő, legyen, de divat ide. divat oda, hadd maradjanak gyerekek a szeren­csésebb sorsú apróságok. Fiaim levágott nadrágszárából kitelne még egy nadrág. A képzelt kislányom ru- hakölteményéböl még egy ruhácska. Rend­ben van! Telik rá. de arról, hogy telik, in­kább elismervényt adok, és befizetem adó­ba, hogy ne a gyerekem szenvedje meg a jómódomat! (barthíi) Tizennyolc évvel fiatalab­bak voltunk. És hogy a hu­mor változásában (is) mi­lyen nagy idő (lehet) ez a tizennyolc év, azt (is) bizo­nyítja a televízió nagyszerű nyári sorozata, az egykori szilveszteri kabarék ismét­lése. Technika, közéletiség, zene. Elsősorban ezekben látom a változást. Ma már szinte elképzelhe­tetlen, hogy miután össze­csapódik a függöny —nincs is függöny —, halljuk a le­vonuló színészek lábdobogá­sát, ma minden flottul megy, a tévészilveszter legalább annyira csillogó show, mint kabaré. Ma mar sokkal politizá- lóbb a kabaré mint* egykor. És — sajnos — ma már szinte teljesen hiányoznak a zenés-énekes, humoros jele­netek, amelyeknek bőviben volt a hajdani kabaré. Vajon akkor is ennyire tetszett a műsor? Nem tu­dom, tízéves surmó voltam. Most pompásan szórakoztam. És — mint azt hiszem min­denki, aki látta a péntek esti ismétlést — meghatódottan. Sok nagyszerű művész eltá­vozott már közülünk, a négy operaénekes közül egy sem él. Villanásnyira láttuk-hal- lottuk a mai kabarék egyik kiváló sztárját, az akkor még kamaszos bájú Bodrogi Gyu­lát. Csodálkozhattunk, hogy milyen fejlődésen ment ke­resztül azóta Szuhay Balázs. Könnyesre nevettük magun­kat Salamon Béla és Misoga László sakk-jelenetén. Élve­zettel hallgattuk Rátonyi Róbert pergő versmondásai. Szilágyi György — aki már visszavonult a kabaréírástól — Fehér Ökör balladájának tolmácsolásában. És Arkagyij Rajkinl „Válámi ván”. A humor változik. És örök. Az örökséggel jól kell gaz­dálkodni. Erre is figyelmez­tet. buzdít ez a nyári össze­állítás. melynek szerkesztője Ágoston György. (szabados) műsor WÉTFÖ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.35; Válaszolunk hallgatóinknak. — 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14.35: Árvíz. Novella. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Cigánydalok. — 15.28: MR 10—14. — különkiadás. — 16.05: Andor Éva énekel. — 16-31: Az én nagyapám. Jónás Judit műsora. — 17.00: Hírek. — 17.10: Az ón- kenyuralom es a kiegyezés kora irodalmának hetei. — 18.05: Men- sáros László filmdalokat énekel. — 18.15: Hol volt. hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Régi híres énekesek műsorából. — 19.35; Sajtókonfe­rencia — a Balatonról. — 20.35: Népdalest. — 21.00: Gazdaságról mindenkinek. — 21.30: Jascha Heifetz lemezfelvételei. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sporthíradó. — 22.25: Tíz perc külpolitika. — 22.35: Csak felnőtteknek! — 23.25: Mendelssohn: III. ..Skót” szimfó­nia. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Bourne enekegyüttes madrigál- felvételeiből. Petőfi rádió: 12.00: Urbán Ka­talin és Domahidy László nép­dalokat enekel, Jónás Mátyás népi zenekar« játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar nép­rajz. — 12.38: Tánczenei koktél. — 13.25: Mit ér egy fehér pénz? — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Történelem több tételben. —17.30: Ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.35: Slágermúzeum. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Nóták. — 23 15: Kemény Egon daljátékai- bol. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00; Hírek, időjárás. — Hétről hétre, hétfőn este. A műsort szerkeszti: Nagy István. — A stúdió zenés ma­gazinja. Közben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyze­te. — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. — Sport. — Hírössze­foglaló. — Szemle az Észak-Ma- gyarország. a Déli Hirlap és a Heves megyei Népújság holnapi számából. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Félénk vagyok, de hódítani akarok Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: 14, hntí, 8 órakor KOSSUTH Transzszibériai expressz Mb. szí. szovjet film Kezdés: £3. hná orakor Az ártatlan Mb. szí. francia—olasz film ib éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Félénk vagyok, de hódítani akarok Mb. szí. francia film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Felemelt helyár! Kezdés: 9 órakor HE VÉS Y TV AN FILMKLUB Háztűznéző Mb szovjet film Kezdés: fö, f7 orakor TÁNCSICS Elcsábítva, elhagyatva Mb. szí. olasz film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB Haztúznezö Mb. szovjet film Kezdés: este f8 órakor MlKffcA A tenger kedves seömyei Szí. olasz film Kezdes: 3, 5, 7 orakor FÁKLYA vigyázat, rozmárok! Mb. szí. szovjet film Kezdes: U, £6 orakor FAKLYA FILMKLUB Érintés Svéd—amerikai film 18 éven felülieknek! Kezdés: í8 órakor PETŐFI Félelem a város felett Mb. szí. olasz—francia film 16 éven felülieknek! Felemelt hely ár! Kezdés: f5, f7 órakor KRÚDY A híd túl messze van 1—II. Mb. szí. angol film Dupla helyár! Kezdés: 6 órakor TAPOLCA, ADY Fehér telefonok Mb. szí. olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: este 8 órakor ADY ENDRE MŰVELŐDÉSI HÁZ, KLUBMOZI Kezdet Mb. szovjet film Kezdés: 4, ö órakor ART-KINŐ Ritkaságok boltja Szí. angol film Kezdés: este 8 órakor sagvari Hulot úr közlekedik Mb. szí. francia film Kezdés: 5, 7 órakor PERECES Zelengora csúcsai Mb. jugoszláv film Kezdés: 6 órakor HÁMOR A hosszú hétvége Mb. spanyol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor SZIRMA A hosszú hétvége Mb. spanyol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: 6 órakor SZIRMA A hosszú hétvége Mb. spanyol film 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f6 órakor GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARKMOZI Meztelen bosszú Szí. amerikai film 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! Kezdés: este f9 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.25: Történelem több tételben. — 8.55: Verbunkosok, nóták. — 9.44: Zenés képeskönyv. — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyermekhősök találkozója. — 10.35: Kamaramu­zsika. — 11.41: Magányos utazás. Goda Gábor regénye. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Filmzene. — 8.20: Tíz pere külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. — 10.36: Zene­délelőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom