Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-28 / 176. szám
A címerben pelikán van + A Kazinczy-mauzóleum belülről. Annak idején Petőfi a „hálátlanság égbekiáltó némaságának” nevezi azt a közönyt, ahogyan Kazinczy emlékét ápolták. Végül is közadakozásból megépült Ybl Miklós tervezésében, Kazinczy egykori dolgozószobája helyén a mauzóleum. A klasszicista stílusú épület azóta is zarándokhely az irodalom rajongóinak, azoknak, akiknek kedvesek nemzeti hagyományaink. Hogy mindenkinek tetszik-e ez a kicsit hivalkodó épület, amely az elhanyagolt park közepén áll?... Tény. hogy évente mintegy 40 ezer látogató fordul meg itt. s hagyja a nyomát a vendégkönyvben és a parkban... Eta nénivel, a múzeum gondnokával beszélgetünk erről. Itt él a park szélén álló házban, s lényegében ő az idegenvezető is. Tájékozottsága (8 elemit végzett) és ügyszeretete tiszteletre méltó. — Honnan tud ennyi mindent Kazinczyról? — Sokat olvastam, főleg Kazinczy leveleit. De mindenkitől tanulok valamit, aki itt jár. Leveleztem mar az Akadémiával is. Benda Kálmán válaszolt. Sajnos, a gyerekek nagy része már nem tudja, hogy kinek a sírja van itt, a fák alatt. Nemcsak az a baj. hogy pajkosak. rendetlenek. hanem, hogy tiszteletleneK is. Még ott van az iskolában, hogy ki volt Kazinczy Ferenc, miért kell az emlékét, szellemi hagyatékát megbecsülni és ápolni. — Tehát aki tud. az tisztelettudó is? — Ezt en nem tudom. Van jó példa is, például a budapesti Vörösmarty Gimnázium diákjai mindent tudtak Kazinczyról. A múltkor a békési Üj Tükör Klub túrájába iktatták be Széphalmot. Éjszaka értek ide. Körülrakták gyertyával a lépcsőt. Nagyon megható volt. Érdekes, hogy a távolabbi vidékekről többen jönnek, mint a környékről. — 4 park elhanyagoltnak tűnik. — Valamikor én gondoztam azt is. de egy éve a megyei tanács vette át. Mesz- sze van a gazda . .. Lehet, hogy ez a baj. lehet, hogy más. A hagyomány és a park . azonban elsőrendűen a helyi szervek megtisztelő feladata lenne. Nem hisszük, hogy — mondjuk a Kazinczy nevét viselő KAZIM/V.-Ar A fiait etető pelikán szinte szimbolizálja Kazinczy Ferenc élete pályáját, önfeláldozását. amelyet a magyar nyelvért, a nemzet haladásáért. a magyar irodalomért hozott. Közismerten szegényen halt meg ... brigádok, tsz-ek, ha egyáltalán vannak ilyenek a környéken. — ne vállalnák szívesen a park. a múzeum, az ügy. a hagyomány ápolását, ha arra mozgósítanák őket. A vidék — a környező zempléni hegyek — gyönyörű, a táj minden szeglete történelmi emléket őriz. De élnek-e ezek az emlékek? Nem csupán a protokolláris ünnepi alkalmakon (például a vers- és szövegmondó ver-’ senyeken. a díjak átadásakor) vesszük elő. idézzük Kazinczy nevét? Lapozgatunk a vendégkönyvben. A sok graíomán bejegyzés, kicirkalmazott névaláírás között találunk rá erre a bejegyzésre: „Szinte hihetetlen, hogy egyszerű asszonykának látszó Zalina Miklósáé kedves szavakkal milyen értékes, szép, világos tájékoztatást tud adni. Külön köszönet érte.” Aláírás: Szabó Ferenc (Orosháza). Üjabb csoport gyülekezik az ajtó előtt, várják Eta néni beavatott magyarázatát. ,,Ez a gyönyörű nő — áll meg a szép mellszobor előtt — Török Sophie volt. Szobrának Kazinczy mellett lenne a helye, mert nagyon derekasan kitartott élete végéig a mester mellett. Hét gyereket szült neki. igazi szellemi. társa volt. Egyedül temette el — csak a család volt jelen —, mert senki sem mert segíteni neki a kolerajárvány miatt.” Nos, igen. a múzeum, a kiállítás is megérett a felújításra. frissítésre, s nem csupán azért, hogy Török Sophie mellszobra méltó helyére. a Kazinczyé mellé kerülhessen ... (horpácsi) + A park a gondozatlanság látszatát ébreszti a látogatókban. A mauzóleum előtti egykor tiszta vizű ke^ek medence most inkább szemétgyűjtő. (Sólymos László felvételei) \ Társadalomtudományi körkép Vezényel: Kobajasi Kenicsiro Koncert a várban A Művészeti és Propaganda Iroda várkoncert sorozatában hétfőn este 7 órakor a diósgyőri várban a Mts- kolei Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt. Vezényel a hazánkban rendkívüli népszerűségnek örvendő japán karmester, Kobajasi Kenicsiro. Az est műsorán Mo- zart-művek szerepelnek. így a Figaró házassága című opera nyitánya, a g-moll szimfónia és a C-dúr (Jupiter) szimfónia. (Rossz idő esetén, a műsort a diósgyőri Vasas Művelődési Központban rendezik.) Nemzetiségi nyelvoktatás Szerb-horvát. szlovák és német anyanyelvű oktatást vezetnek be a szentendrei általános iskolák nemzetiségi tanulói számára az 1979— 80-as tanévben. Tegnapi ülésén határozott így a városi tanács az iskolahálózat korszerűsítéséről készült előterjesztés alapján. A nemzetiségi anyanyelvi oktatás előkészítése során a tanács közvélemény-kutatást végzett a tanköteles korú gyermekek szülei körében. Ennek eredményeként eddig 11-en jelentkeztek a szerb-horvát, mintegy 50-en a szlovák és még nagyobb számban a német nyelv tanulására. Mozgáskorlátozottak baráti találkozója Az időjárás egyelőre ugyan nem kedvez nekik, a Mozgáskorlátozottak Borsod megyei Egyesülete és a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága mára mégis baráti találkozót hirdetett. Alsó-Hámorban, a Molnárcsárdánál, délelőtt 10 órától este 10 óráig várják az ismerkedési jellegű találkozóra az érdeklődőket, akik különböző játékokon, tréfás vetélkedőkön vehetnek részt. Valamennyiüknek ebédet, uzsonnát biztosítanak a szervezők. Lehet, hogy sokan vitatni fogják (ezzel mindenkor megtisztelik a kritikust) azt a megállapítást, miszerint a tévé legértékesebb műsorait a leglehetetlenebb, mert a legeldugottabb miisoridőben vetítik. Szerda este meg különösen zavarba hozták a nézőt azzal, hogy Németh Lászlónak kellett „kon- kurrálnia” (az Eklézsiamegkövetést közvetítették felvételről) a Szemlével. Holott ezúttal mindhárom téma hallatlanul izgalmas és fontos volt, s minden erőltetés nélkül össze is kapcsolható. Litván György, a jeles történész, több nagy sikerű könyv szerzője és szerkesztője, a századvég és a századelő avatott kutatója beszélt Szabó Ervinről és kortársairól, küzdőtársairól. Mindenekelőtt a tudatosságot, a mélyen elkötelezett és módszeresen tágított, mélyített műveltséget emelnénk ki, amely nem csupán a gondolkodásukat hatotta át, de egész életszemléletüket, élet- ítéletüket is, a magánélettől a közélet vállalásáig. Teljes életet akartak élni, s tudatosan. A szolidaritás, az egymás értékeinek a megbecsülése, számontartása, az „ügyre irányultság”, a nyílt vitaszellem, amely elv- és tárgyszerű, ugyanakkor toleráns, mert lovagias a partnerrel szemben, mind-mind olyan vonás, képesség, amelyeket meg kell tanulnunk. Hogyan? Például úgy, hogy tanulmányozzuk Szabó Ervin és társai életművét, szellemi örökségét. S hogy miért? Nem másért, mint amiről Hankiss Elemér beszélt, hogy elkerülhessük a társadalmi csapdákat. Ennek az a lényege, hogy a társadalom mozgása olyan helyzeteket teremt, amelyekben a különben pozitív és racionális törekvések is veszélybe sodorhatják az egyént és a közösségeket. Hankiss Elemér példái szemléletesek voltak, de ezekre is csupán utalhatunk itt. A ma már olyan közismert energiaválság is a fejlődés eredménye. Olyan Gulácsy Lajos rajzainak eddigi legnagyobb szabású bemutatója várja az érdeklődőket a Herman Ottó Múzeum Képtárában. A tárlat I csapda, mint a környezet- szennyezés, az emberiség élet- lehetőségeinek a mértéktelen pusztítása, beszűkítése. A szociológus azonban legalább ekkora veszélyt lát a közönyben is, az együttműködési készség, a' humánum és a szociális érzék gyengülésében is. S éppen itt, ezen a területen válik fontossá Szabó Er- vinék tanítása és példája. Mert ha van remény, hogy az emberiség mégsem-rohan önmaga ásta szakadékba, akkor az éppen a tudatosság, a csapdák és veszélyhelyzetek időbeni felismerése. Azzal, hogy feltárjuk és bemutatjuk a rossz tendenciákat, egyszersmind esélyt teremtünk a jónak. Galasi Péterék is ezt teszik, amikor a másodlagos gazdaság mibenlétét, okait és tendenciáit elemzik. Végre eljutottunk idáig is: nem szitkozódunk, nem jelzőket szórunk (lásd például ..kis- polgáriság” stb.), hanem elemezzük a jelenséget. A munkán, a tőkén és a pozíción alapuló másodlagos gazdasági tevékenység ugyanis nem feltétlenül káros, ha valós társadalmi igényt elégít ki. Mert elég itt csupán a zöldségárakra hivatkozni, hogy belássuk a háztáji gazdaságok fontosságát, szükséges voltát. Arra figyelmeztetett a rokonszenves fiatal tudós okfejtése, hogy a gazdasági kérdésekről szólván meddő dolog a moralizálás, ha nem ismerjük az okokat és motívumokat. Mert nem az a ba,i. hogy mindenki több pénzt szeretne keresni — óriási felhajtó erő ez —, hanem az, ha ez az aktivitás nem találja meg a megfelelő ■ terepet. A „szerző — mozgó — vállalkozó” magatartás akkor vonul (ki) a második gazdasági szektorba, ha az állami, a szervezett keretek között nem tud kibontakozni, vagy nem találja meg a számítását. (horpácsi) — mely mától szeptember végéig látogatható — a Magyar Nemzeti Galéria és a Herman Ottó Múzeum gyűjteményének válogatása. Egyházi ereklyék, dokumentumok Tegnap megnyílt az első magyarországi evangélikus múzeum a Deák téri templom szomszédságában levő kis épületben, a pesti evangélikus egyház hajdani iskolá- jáhak falai között. A több mint 400 kiállítási tárgy — amelyek közül számos páratlan értékű művészi alkotás és dokumentum először kerül a múzeumlátogató közönség elé — jól érzékelte! \ hogyan ötvöződött hazánk művelődéstörténete az egyházművészettel és az evangélikus egyház történetével. A kiállítás egyik legtértéke- sebb dokumentuma Luther Márton eredeti, kézírásos végrendelete. Mellette egyebek között Kálvin és Erasmus műveinek korabeli kiadásban megjelent kötetei, eredeti Rákóczi-emlékérmek. Petőfi legrégibb kézírásos verse és bizonyítványai, Kossuth gyermekeinek — Deák Ferenc és az árvízi hajós, Wesselényi Miklós aláírásával ellátott — anyakönyvi bejegyzései sorakoznak a vitrinek polcain. Lámpalázálom — Szörnyű álmom volt — kezdte mesélni autós ismerősöm. — Reggel felébredek — nem az álom után. ezzel kezdődött az egész rémhistória —, kelek ki az ágyból, mennék kifelé a szobából, de nem tudok. Pirosat mutat a lámpa. — Folytasd csak — szakítottam félbe —, a lámpa. Pirosat mutat. — Igen. A lakásomban. Egy közlekedési lámpa. Mi mást tehettem, megvártam, míg zöldre vált. aztán irány a fürdőszoba. Ott is egy lámpa, az is piros. Értetlenül néztünk egymásra a feleségemmel, aki szintén ott várakozott. — Hogy kerül ez ide? — Apu! — hallom a nagyobbik fiam hangját a kisszobából. — Nem tudok kimenni. — Várd meg a zöldet! —■kiabáltam vissza, azta n gyorsan átmentünk az előszobában a zebrán, mert nekünk is megzöldült a fürdőszobai villanyrendőr. — Kifelé ismét várnunk kellett, pedig oldalról sem-. mi forgalom nem volt, sőt, szemben ugyancsak ott to- porgott egy gyalogos. a kisebbik fiam. — A konyhaba könnyen bejutottunk, mert az ottani lámpa sárgán villogott. A reggeli végére sajnos megjavult, és persze piros volt, amikor ki akartunk jönni. — Már csak kétszer kellett megállnunk az előszobában. míg eljutottunk a lakásajtóig, mondanom sem kell, hogy mind a kétszer a rendörlámpák állították meg. — A lift előtt — fent is. és lent, a földszinten is — szintén lámpák, szintén pont akkor voltak pirosak, amikor mi odaérkeztünk. Már csak a kapun kellett túljutnunk — ugyancsak lámpa —, és kint voltunk a szabadban. A ház előtt ott várt minket a jó öreg Zsigulim, bevágtuk magunkat, aztán hajrá a belvárosba! Képzeld! Egyetlen lámpa sem állított meg minket az egész városban. Még jó, hogy felébredtem! (szabados) Gulácsy Lajos rajzai Széphalmon, a Kazinc Mauzóleumban
