Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-03 / 154. szám
Egy hét Pozsonyban Város és vásár 6. Kizáró okok, fiatalkorúak £ Több tucat keréken utazik a monstrum... (Kerényi László felvételei) Túl sok a füst (Folytatás az L oldalról) Dr. Adorján Imre a Pravda közelmúltban megjelent cikket idézte egy neves orvos- professzor tollából, aki a következőket írja: „Az egészségügyi dolgozókat kollektíván el kell tiltani a dohányzástól!” (A Szovjetunióban 1978 áprilisában alakult meg az Egészségügyi Minisztérium támogatáséval a Dohányzás Ellen Küzdők Speciális Szolgálata. A szerk.) A dohányzás nem magánügy, sakkal inkább közügy. Éppen ezért lenne szükséges — ha nem is ilyen radikális beavatkozás hatására —, hogv az egészség őrei példát mutassanak, s elsősorban betartsák azt az egészségügyi miniszteri rendelkezést, miszerint a beteg jelenlétében az orvos nem dohányozhat! Hasonlóan nagy a'dohányzók száma a fiatalok körében. Sajnos, sem a pedagógusok. sem a szülők nem veszik elég komolyan, hogy Mtnnyiré Mros — főként a fiatal szervezetre — a dohányzás. Sokat kell még tenni azért, hogy a tanár — aki maga is dohányzik, s többnyire növendékei, tanítványai elölt — átérezze felelősségét. A beszámoló után a második fél év tennivalóit vázolva dr. Adorján Imre elmondotta: ősszel szeretnék megrendezni a dohányzás elleni küzdelem hetét, amikor fokozottan serkentenének a dohányzás elleni küzdelemre. Ezt plakátok, szórólapok, rendezvények segítenék, s ez idő tájt hívnák össze a társaság közgyűlését is. Fokozni kívánják a munkát valameny- nyi területen, de legfőképp az egézségügyi dolgozók és a pedagógusok, tanulók körében. Az üzemekben, intézményekben szeretnék elérni, hogy mind több műhely, iroda ajtaján jelenjen meg a kis táblácska: „Itt nemdohányzók dolgoznak köszönjük. hogy ön sem gyújtott rá!” ttóth) Az új Büntető Törvény- könyvet bemutató sorozatunk eddigi részei — a bűnösnek bűnhődnie kell alapelvet figyelembe véve — a bűncselekményt követő büntetési nemeket, azok végrehajtását taglalták. Sorozatunk mai része azzal foglalkozik, mik a büntethetőséget kizáró okok, s mik a törvény fiatalokra vonatkozó különös szabályai. Az intézkedések címszó alatti ötödik részben niár foglalkoztunk vele: ha az igazságügyi orvosszakértő (elmeszakértő) megállapítja, hogy a vádlott elmebeteg, beszámíthatatlan, nem lehet elítélni; ilyen esetben kényszergyógykezelést mond ki a bíróság. Varinak azonban a törvényben megfogalmazott egyéb esetek is, amikor a bíróság nem ítélheti cl a bűncselekmény tettesét. Ilven mindenekelőtt a gyermekkor. Az új Btk. 23. §-a kimondja: „Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét, nem töltötte be.” A kóros elmeállapotról — amely ugyancsak, büntethetőséget kizáró ok — már szóltunk, isem büntethető az sem, aki a cselekményt olyan kényszer, vagy fenyegetés hatása alatt kő- vette el. amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. Ugyancsak nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott, vagy aki a cselekményt abban a leves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. Nem büntethető az sem, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. Sokat vitatott téma a jogos védelem — mint büntethetőséget kizáró ok — kérdése. Az új Btk. 29. § (1) bekezdese így fogalmaz: „Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai, vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.” A továbbiakban a (2) bekezdés így rendelkezik: „Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértekét azért lepi túl. mert azt ijedtségből, vagy menthető felindulásból képtelen felismerni.” Hasonlóan sokak előtt nem egyértelmű a végszükség kérdés*» — mint büntethetőséget kizáró ok —, amiről az új Btk. 30. $ (1) bekezdese így ír: „Nem büntethető, aki saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlenül és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekmény kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett” E paragrafus egyik fontos tételét mondja ki a (4) bekezdés, miszerint: „Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.'^ A büntethetőséget kizáró okok között az utolsó a magánindítvány hiánya, amelyre a sértett jogosult. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, úgy a ma- gáninditványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, úgy kizárólag törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha a mí»gáni miit vány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magán- indítvány előterjesztésére. Az új Büntető Törvénykönyv Vn. fejezete a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket taglalja. Fiatalkorúnak a törvény azt tekinti, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét már betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az. hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. Büntetést vele szemben akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén három hónap. A bűcselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama halállal is büntethető cselekmény esetén 15 év; tíz évet meghaladó szabadság- vesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén 10 év. A halálbüntetéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor a tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadság- vesztés leghosszabb tartama tíz év. A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetében — börtön, fogház — kell végrehajtani. Feltételes szabadságra csak akkor bocsátható a fiatalkorú, ha a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó szabadságvesztésének legalább háromnegyed, fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztésének legalább kétharmad részét kitöltötte. (Folyta íjuk) TÓTH HOLTAN Túlzás lenne azt állítani, hogy Pozsony vásári lázban ég. Bár a három nevű, három nyelvű és három nemzetiségű szlovákiai főváros utcáiról nem hiányoztak a jelképnek számító, élére állított' kockák, s az INCHEBA ’79 feliratú zászlók és transzparensek ... Pozsony nagy és sok eseményű város. Nem a vásár jelentőségét csökkenti, sokkal inkább a város rangját növeli, hogy egy ilyen nagyszabású nemzetközi rendezvény sem zökkenti ki a mindennapi élet normális kerékvágásából. # A vasútról a közútra vontatják a trafót... Pesttől Zsolcáig három nap Óriás írató az óriás tréleren Az elmúlt hét péntekjén, hajnali három órakor vasúton, speciális osztrák szállítójárművön, elindult a monstrum a budapesti Ganz gyárból, hogy körülbelül 200 kilométeres útját megtegye. Vasárnap este ért Felsőzsol- cára, s innen folytatta útját, már közúton, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat felsózsolcai atállomására. A monstrumot úgy hívják, transzformátor. Súlya 240 tonna, s 400 kilovoltos. Vasúton csak nappal haladhatott, s szembejövő forgalom ilyenkor nem volt. Ugyanis olyan széles az alkotmány, hegy a másik vágányra is átlóg. Ezért is tette meg ily lassan ezt a nem túl hosszú távot. Mit is tud ez a transzformátor? A Szovjetunióból érkező 400 kilovoltos távvezeték energiáját alakítja át, szabályozza. Miskolc és környékének az áramellátását segíti. Közúton az NSZK gyártmányú, Faun Werke típusú tréler szállította. Egy 400 lóerős jiúzla, s egy ugyanilyen tolta, de még így is lépésben haladt végig az úton, ahol a forgalmat természetesen teái. lították. E 240 tonna súlyú transzformátor csereként érkezett Zsolcára, innen a közelmúltban meghibásodott trafó hasonló úton megy vissza a Ganzba. A magyar, illetve a szlovák újságíró-szövetség jóvoltából egy hetet töltöttem Bratisla- vában. s részt vettem azokon a rendezvényeken, amelyeket a nemzetközi kémiai vásár (INCHEBA) alkalmából tartottak. Divatos a feliér Egyik este, fáradtan a sok meneteléstől és a sok látni, valótól, leültem a Duna-par- ton egy padra. szemben a kikötővel. Fél tíz múlt. de még világos volt. A nyári időszámítás szerint itt egy órával előrébb járnak az órák. Takarékossági okokból... Szóval, ültem egy pádon, alattam a sebes sodrá.r nagy fo. lyóval, s hallgattam, éltem, megtapasztaltam a nagyváros esti korzójának hangulatát. Egy felszínes beszámoló azzal kezdődhetne, hogy Pozsony, ban szépek és elegánsak a Július 1-én lépett hatályba lányok, s feltűnően sokan járnak fehér ruhában, vagy blúzban. De engem inkább a hajó érdekelt. Hosszú köte. lekkel kipányvázva ringott a vízen. Volt vagy száz méter hosszú, a több emeletes ka- binsor ablakai fénylettek, a fedélzetről vidám zeneszó áradt. A hajó indulásra készült. Az orra Bécs felé nézett (hajdan közvetlen villamosjárat kötötte össze az osztrák fővárost Pozsonnyal), de a kémény és a tat-zászló bolgár felségjelzése arra utalt, hogy a hajó keletre, majd délre tart. Szerettem volna megnézni a manővert, az indulást. De az esti melegben el. álmosodtam, szálláshelyemre ballagtam, s azt álmodtam, hogy a nagy hajó még reggel is a kikötőben lesz. Éjszaka marcona kalózokkal viaskodtam, bálnára vadász, tam, s a dunai sétahajóval a tenger hullámait Szántottam. Reggelre kelve nyomát sem találtam a hajónak. Eltűnt, mintha álom lett volna. A nagy víz fölött csak a magyarok tervezte egypillérű híd őrködött. Kalap as A betűn Híres ez a híd. Egyetlen pozsonyi képeslapról sem hi. ányzik. Ugyanúgy hozzá tar. tozik a városképhez, mint a négytornyú vár (meglakták magyar királyok is, s sokáig itt őrizték a koronát), vágy a nemrég restaurált Szent Márton templom. Az A betűhöz hasonló híd. pillérben lift jár le és föl. Rajta kalap, egy körben forgó. csupa üveg vendéglátó- hely. Pazar kilátás nyílik a városra. A patinás belváros látképét néhány magasépület uralja. A legkarcsúbb a Ki- jev-szálló pengevékony sziluettje. Az új lakótelepek csak távolról látszanak. A friss lakástulajdonosok már a Du. na innenső partján kapnak lakást. A háromszázezer lakosú szlovák főváros meg. hódítani készül a folyó túlsó oldalát is. A hídtoronyból egyébként fölíedezhetők a három helyen rendezett kémiai vásár központjai is. . Nemcsak a gombostűfejnek tűnő zászlóik jelzik ezt. hanem a gép. kocsitenger is. Reggeltől estig A város nyugati végén, a Duna-parton. eszményi kör. nyezetben rendezték meg az egyik bemutatót. A K-pavi. lonban szerepelnek az egyik nagydíjat nyert magyar kiállítók is. A bemutatott termékskála roppant széles. Látni itt műanyag alapú textíliákat. különféle vegyszereket. számítógép-vezérelte kémiai elemző műszereket, szuper-képességű tűzoltó masinát, s vödröket, zacskókat, ta_ sakokat minden mennyiségben. A legnagyobb közönséget az a kozmetikai vásár vonzza, ahol a boltinál mérsékeltebb árakon kínálják a kozmetikumokat. A pavilonban, fullasztó a meleg, s félórát is képesek főni a párás teremben a pozsonyi lányok és asszonyok, csakhogy hozzájussanak a szépítőszerekhez, köztük a Fabulon termékekhez is. Férfi egy sincs a környéken ... Annál inkább a szebbik nem képviselői közül kerültek ki a vásár soknemzetiségű résztvevőit kalauzoló, segítő tolmácsok és idegenvezetők. Feltűnően elegáns, helyes kísérők... Egyikük, némi unszolásra elmondotta, hogy a soknyelvű Pozsony egyetemi, főiskolai diáksága körében nagy a verseny, hogy ki kerüljön be az idegenvezetők csapatába. Sokan még ingyen is eljönnének ... Pedig szép pénzt kapnak, noha a szolgálat reggeltől estig tart. A pozsonyi ifjak mindig is szerettek ott lenni az élet sűrűjében. Fáradtan, hanglemezekkel megrakodva tértem haza. Csak azt tudnám, hogy mit csináljak a vásáron összeszedett, töménytelen mennyiségű, INCHEBA feliratú propagandaanyaggal és reklámszatyorral?! BRACKO ISTVÁN Hírünk az országban Tallózd» lapokban, folyóiratokban Egy megyénkbeli — pontos helye szerint kazincbarcikai — NEB-vlzsgálat kapcsán minden településünk számára tanulságos cikk jelent meg az előadóművészek vidéki előadásainak adóztatásával kapcsolatos visszásságokról a Népi Ellenőrzés című folyóirat idei 6. számában. „SOK BABA KÖZT” Az írás lényege, hogy a vizsgálat tapasztalatai szerint „ ... a művelődés) házak dolgozói nem ismerik a levonásom adók lakóhelyre történő átjelen- tésére vonatkozó rendelkezéseket.” A vizsgálatban részt vett munkabizottság becslése szerint emiatt „ . .. az előadóművészek a tényleges bevételűk után fizetni köteles progresszív adónak csupán egynegyed részit fizetik be; háromnegyed része náluk fna- raű illetéktelen jövedelemként.” A cikk szemléletes példát is említ: Egy átlagos hírnevű művésznél évi 100 ezer forintos adóalapot számolva, az ország különböző részein 6 százalékkal összesen 6000 forintot vontak le a művelődési házak. Ha az átjelentések megtörténtek volna, akkor a lakóhelyen a progresszivitás következtében 25 200 forint adót kellett volna kivetni és befizetni.”. Visszás azonban az is, hogy „A kulturális igazgatás kézikönyve” 1318 oldalas kiadvány sem foglalkozik az adó- átjelentési kötelezettséggel, pedig ez a művelődési Intézmények „mindentudó” kézikönyve volna! „A LATHATATLAN CSODA-CSALI” A Magyar Horgász legutóbbi száma Miskolcról érkezett kérdést közöl: „Miskolcon két kiemelt horgászbolt is van, de még egyikben sem látták... a meghirdetett . •. DOVIT-csalit. Vajon me. lyik .,. jósda tudná megjövendölni, hogy mikor kezdi árusítani a DOVIT-ot a Trial'.”’ Városunk és megyénk népes horgásztáborát bizonyára nem lelkesíti a szerkesztőség felvilágosítása, miszerint „Meglehet, azért nem kapható a DOVlT-csall 4 miskolci horgászboltodban, mert — elfelejtettek rendelnj belőle.” A teljes tájékoztatáshoz még az is hozzátartozik azonban, hogy: ., — a raktárkészlet kifogyott, de hamarosan újra kapnak, s ha rendelnek a miskolci boltok belőle, náluk megvásárolhatja majd." a folyton új lehetőségekkel kecsegtetett horgász az any- nyira áhított ..csoda-csalit". Összeállította: 1 BERECZ JÓZSEF Az új Büntető Törvénykönyv
