Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-21 / 170. szám
Az eredeti pálya közelében Ha nem sikerül a felvételi Háromszázhetven, 1914-ben sikertelen egyetemi, főiskolai felvételit tett fővárosi és vidéki fiatal további sorsának alakulásáról tájékozódott a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató- központ, egy nagyobb felmérés keretében. A kérdőívekre adott válaszokból kiderüli, hogy az „elbocsátó szép üzenetet’’ kézhez kapván, viszonylag rövid időn belül, valamennyink elhelyezkedett. Ki ilyen, ki olyan módon, a döntő szempont azonban választásuknál az volt. hogy a munka lehetőleg közel essék elképzelt életpályájukhoz. A fizikai dolgozok gyermekeinek mintegy fele teljesen önállóan ind lt el, hogy munkaalkalmat kérésén, alig negyed üknek-harmaduknak tudtak csak segíteni ebben a szülök. Az értelmiségi családból származó gyerekeknél ez az arány fordított volt. Az elhelyezkedes módjának és az érettségiztető iskola típusának vizsgálatából pedig kiderüli. hogy a mezőgazdasági szakközépiskolát végzetteknél elenyésző volt a családi segítség, míg az ipari szakközépiskolások szülei valamivel több támogatást nyújtottak gyermekeiknek. löbb a jó muukalrcly Arra a kérdésre, hogy „sikerült-e szándékuknak megfelelő munkahelyet találniuk”, örvendetesen sokan, 236-an válaszoltak „igen' -nel es csupán 55-en „nem '-mel. Ügy tűnik, a legszerencsésebben az orvostudományi egyetemekre pálvázók választottak, ami nyílván kapcsolatban van azzal, hogy az egészségügy — munkaerőgondjai miatt — várja és szívesen logadja a fiatalokat. Csaknem nyolcvan százalékuk nyilvánította ki. hogy elégedett munkájával: eiegedetlen egy sem akadt. Szembetűnő viszont a bölcsészjelöltek reagálása; náluk volt a legalacsonyabb az igenlő és a legmagasabb a nemleges választ adók szama. A kutatók a kérdőívek elemzése alapján úgy A 15 ország ifjú vöröskeresztesei részvételével Leli in városban tartó nemzetközi tanácskozáson, amelyet a gyermekek nemzetközi éve jegyében a Magyar Vörös- kereszt rendez, a mintegy másfélszáz fiatal most három szekcióban vitatja meg a plenáris ülésen elhangzott előadásokat. A viták során olyan javaslatok is elhangzanak, amelyeket mát- sikeresen vezettek be egy-egv országban, s elterjesztésük kívánatos lenne. Szóba kerülnek a hellói záró plenáris ülésen is, ahol a szekcióvezetők adnak számot tevékenységükről, majd ajánlás elfogadásával zárják az érdemi munkát az egyhetes tanácskozás résztvevői. ■A jelenlevők természetesen nemcsak tanácskoznak. Tegnap például játék- és sportdélután volt az Olefin SC sportpályáin, este pedig a Derkovlts Művelődési Központban a leninvárosi üzeKiskalonák egy csoportja vette birtokába tegnap délután a 35. számú általános iskolát. No. nem tanulni jöttek, hanem, hogy teljesítsék az együttműködési szerződésben vállalt kötelezettségüket. Az egyik miskolci epitöműszaki alakulat tagjai vállalták, hogy elvégzik az vélekednek, hogy a bölcsészettudományi karókra, a jogtudományi egyetemekre és a tanárképző főiskolákra, tehát a humán területekre jelentkezetteknél komoly gond &■/ igényeiknek megfelelő munkaalkalom megtalálása és alig tér el ettől az agrárpályák iránt érdeklődök helv- zete. A szöveges válaszok ismeretében fogalmazták meg: a mezőgazdaság még a mezőgazdasági szakközépiskolásoknak is jobbára csak segédmunkás szintű munkaalkalmat tud biztosítani. Nem szólva arról, hogy számukra esti-levelező úton is korlátozott a továbbtanylás lehetősége. Családi ba«vománvok Az is elgondolkoztató, hogy milyen munkakörökben helyezkedtek el a fiatalok. A fizikai dolgozók gyermekei többnyire fizikai munkát vállaltak. és viszonylag sokan mentek el közülük képesítés nélküli nevelőnek. A szellemi alkalmazotti. egészségügyi, kutatási segéderői munkakörökben jobbára az értelmiségi családok gyermekei dolgoznak: mindamellett a felmérés cáfolja azt az eléggé elterjedt közhiedelmet, hogy ezek a fiatalok elutasítják a fizikai munkát. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a családi hagyományoknak meglehetősen erős á hatásuk. A kérdést más oldalról vizsgálva: a műszaki egyetemekre, főiskolákra pályázók mintmek es iskolák fiataljaival találkoztak a vendégek. Ma délelőtt szekcióülés volt, délután pedig a jávorkúti Hotel Olefint keresik fel, közben megismerkednek a Bükki Nemzeti Park látnivalóival. A vasárnap a kikapcsolódás jegyében telik el. Isméi az Olefin SC sporttelepére látogatnak a fiatalok, ahol sport- és ügyességi versenyeken mérhetik össze tudásukat. de elsősegélynyújtási feladatokból is rendeznek vetélkedőt a részt vevő nemzetek csapatai számára. Hétfőn délelőtt a Tiszai Vegyi- kombinátba látogatnak az ifjú vöröskeresztesek, délután pedig a központi kollégiumban lesz a záró plenáris ülés. amelyet a Derko- vits Művelődési Központban búcsúest követ. A 14 külföldi nemzet fiataljai ugyanis kedden a fővárosba utaznak, s szombatig Budapest és környéke nevezetességeivel ismerkednek. épületben adódó kőművesmunkát, majd kifestik, megszépítik a tantermeket. Mivel társadalmi munkában vállalták, a felújítási költséget az iskola az oktatás fejlesztésére, szemléltetési eszközök vásárlására fordíthatja. egy 8u, a közgazdasági pályákra törekvők 75, a jogi egyetemekre pályázók 65. a természettudományi karokra jelentkezők 60 százaléka dolgozott a felmérés időpontjában azonos jellegű munkakörben. az eredeti pálya „közelében". Feltűnő viszont, hogy a bölcsészkarokra, vagyis formailag a tanári diploma megszerzésére törekvők közül senki nem vállalt képesítés nélküli pedagógus állást. Kit kell lecké/lelui? A sikertelenül felvételizők 90 százalékát — a vizsgálat tanúsága szerint — nem kedvetlenítette el az első kudarc. Háromnegyed részük egy év múlva ismét megjelent a felvételi bizottságok előtt, és közülük nagyjából minden második elmondhatta: nem hiába; egyetemi, főiskolai „állampolgárrá" lett. A legizgalmasabb kérdésre. arra, hogy az egyetemekről, főiskolákról évente elutasított mintegy 20 ezer fiatal, hogyan illeszkedik be a munkába, miként valósítja meg továbbtanulási terveit, természetesen nem adhatott megalapozott választ a felmérés. De lényegében megerősítette azokat a tapasztalati tényeket, amelyek szerint többszöri kísérletezgetés, pályakorrekció, illetve az esti-, levelező tagozatok elvégzése után 75—80 százalékuk mégis diplomához jut, vagy különféle tanfolyamokon „átrágva magát” az értelmiségi pálya közelébe kerül. A népgazdaság munkaerőhiánnyal küzdő területei közülük vajmi keveset látnak. s nem is biztos, hogy ezért elsősorban őket illeti a leckéztetés. DEREGÁN GÁBOR Guernica Picasso világhírű festményét. a Guernicái hamarosan Spanyolországba viszik — jelentette be Madridban Roland Dumas. Picasso családjának ügyvédje. Feltehetően a madridi Pradu múzeumban állítják ki. Nyelveket tanulnak Kékmezőn A nyár ugyan a nyaralásé, de olykor a kellemes összekapcsolható a hasznossal. A táborozás romantikáját minden gyerek szereti. A legnagyobb gond ezeknél a táboroknál, hogyan töltsék ki megfelelő tartalommal, programmal. Az Ady Endre Művelődési Ház idegen nyelvi tábora szerencsésen társítja a két célt; a pihenést és a tanulást. ötven hetedik és nyolcadik osztályos tanuló kezdte meg tegnap a táborozást Kékmezőn. Fiatalok, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanárjelöltjei foglalkoznak velük két hétig (augusztus 3-ig). Délelőttönként kis csoportokban gva- koznak velük kéthétig cia és német nyelvet. A hangsúly természetesen a játékos formán van, hiszen a cél az, hogy minden gyerek sikerélményhez jusson. A foglalkozásokat úszás, kirándulás, játékok teszik színesebbé, szó- rakoztatóbbá. Hétfőn lesz u iáró ülés Ifjú vöröskeresztesek Kiskatonák az iskoláért Ha jönnek a hideg napok Egerben: a bábosok Művészeti szaktáborok úttörőknek A napokban már a negyedik olvasótábor települt a Tisza szegedi partjára: a gyereke*, kedvelt Kincskereső című irodalmi folyóiratának szerkesztői 110 kisdiákkal foglalkoznak. A pirosnyakkendő- sök. a folyóirat irodalmi pályázatainak győztesei, az irodalmi szakkörök, a „Kincskereső-klubok” lelkes tagjai, eevebek között tábori ..Kincskereső”-t szerkesztenek. s közösen keresik a választ a kérdésre: hogyan lehetne pajtásaikkal még jobban megszerettetni az olvasást, az irodalmat. A debreceni nagyerdőben szintén megkezdődött és július 27-ig tart a népzenei szaktábor. Lakóit, a 150 ci- terást. hegedűst, a brácsa, a tambura és más hangszerek legifjabb művészeit a Délibáb népzenei együttes tagjai tanítják új dalokra. Az egri Harlekin babegyüttes az úttörő bábszakkörök tagjaival találkozik július 21—27. között. Az ország minden vidékéről ide seregA Magyar Divatintézet jövő szezonra szóló őszi-téli divatbemutatóján a legújabb divatjegyekkel barátkozhattunk. Képeink ebből a kollekcióból valók. Az első modellt fiatalosan boliókóssá teszi a kétrészes együttes fölött viselt kabátba is begombolható, áttűzött zöld puplinbélés. Télen a kabátban tehet jó szolgálatot, de így önállóan sportos mellényként is Viselhető. Alatta aprómintás jerseyből készült, puhán ráncolt ruhát visel a maneken. Másik képünk kabátkája az ötvenes évek slágerét, a sálgallért eleveníti fel. A gombolás nélküli háromnegyedes hosszúságú kabát gallérját bordás kötés díszíti, amely megegyezik a sál színével és mintázatával. Anyaga könynyű, teveszor hatású, eleje lekerekített, melynek vonalát a rátett zsebek hangsúlyozzák. ok bemutatják egymásnak tudományukat, s igyekeznek az egri együttestől sok-sok dramaturgiai műhelytitkot, új játékot, a mesék bábos megjelenítésének megannyi fortélyát ellesni. A 8 és 16 milliméteres kis- fiÍrnek országos szemléjét július 23—25. között Túrán rendezik meg. A Pest megyei nagyközségbe látogató úttörő amatőr filmesek vendéglátója a helybeli általános iskola Szaliuszenko-íilmklubja. A legsikerültebb alkotásokat a Magyar Üttörők Szövetségének Országos Elnöksége és a MOKÉP értékes díjakkal jutalmazza. Az ÉDOSZ Szeged táncegyüttese a Kistelken július 26-án nyíló úttörő szaktábor 110 lakóját veszi „pártfogásába". A rádióban hallottuk A brigádbeli munkaerkölcsról A munkaerkölcsöt gyakran emlegetjük, sokszor tálán fölöslegesen is. A öaj ezzel is a-z, hogy koptatjuk, devalváljuk a fogalmat. Túlságosan is általánosságban beszélünk, megfogalmazásunkban sok a kategorikus parancs, a „kell”, a „kellene”, ugyanakkor kevesebb szó esik a feltételekről. Pedig — figyelmeztetett dr. Pirityi Ottó, a rádióban legutóbb hallott meditációjában — az emberek általában szeretnek dolgozni. Azért csak általában, meri sokan nem azt a munkát végzik. amihez kedvük, hajlamuk lenne. Ma azonban már jó) tudjuk, hogy még a fejlett szocializmusban is lesznek „nemszeretem” munkák, amelyeknek a hasznosságát, szükséges voltát mindenki elismeri ugyan, de csak a kötelességtudat tudja elvégeztetni. Kár is lenne ezt tagadni, s nem is lenne erkölcsös. Akkor hát mi az, ami mégis örömmé teheti a munkát? Pirityi válasza józan és mégis lelkesíthet: az az öröm, ha jó közösségben dolgozhat a munkás. ha a munkáját anyagilag és erkölcsileg elismerik. Anélkül, hogy mereven szétválasztanánk a kettőt, ezúttal az utóbbira lennénk a hangsúlyt. Mit jelentsen az erkölcsi elismerés? Mindenekelőtt differenciált elbírálást. Azt, hogy a teljesítmény mögött vegyék észre a dolgozó ember erőfeszítéseit is. Mert azt mindenki hajlandó belátni, hogy a népgazdaság adott helyzetében nem jut több, de a/.t már nem. hogy lélektele- nül, felületesen bírálják el a teljesítményt. Vagy. ha olyan dologért marasztalják el a munkást, amiről nem ő tehet. Gondolunk itl például a szervezetlenségre, az ember, energiaanyag pocsékolására. Ez már egyértelműen a vezetés felelősségét is érinti. A munkások igazságtuduta rendkívül éles és megbízható. Természetesen itt a jó brigádokra. .jó közösségekre gondolunk. Nem szeretik, ha ..prédikálnak" nekik. Elvárják, hogy aki utasít és bírál, az a maga munkaterületén .mutasson példát. Ez alapelv a pedagógiában is. A brigádok és a munkások igénylik a demokráciát. Még mindig előfordul zavar ezen a területen is. A demokrácia beleszólási jogot (is) jelent és nyilvánosságot. Ha a kettő közül valamelyik követelményt megsértik, akkor az emberek elkedvetlenednek, nem érzik, hogy az ő ügyükről van szó. Természetesen nem minden kérdést lehet megvitatni. Vannak dolgok, amelyek vita nélkül végrehajtandók. De azokat a kérdéseket, amelyek a brigádra, a közösségre tartoznak, igenis velük kell megvitatni. A demokrácia ugyanis nem valamiféle ráadás a termelésben, közéletben, nem is csodaszer, hanem a jó munka egyik kritériuma. A vélemények ütköztetése, szabad kimondása során formálódik maga a munkaerkölcs is. A jót, az ideálisát sokkal nehezebb megfogalmazni, mint a tiltásokat, a követelményeket. Az emberek általában tudják, hogy mi a nem helyes, mégis megszegik — olykor — a szabályokat. Az erkölcs azonban több mint a tiltások és szabályok összege. Az erkölcsnek célja van, mert valamire, valamiért van. Nem is állandó, hanem folyamatában változik. Éppen ezért dr. Pirityi óva int attól, hogy túlzó követelésekkel álljunk elő. Aiapelvnek, kiindulásnak elfogadható, hogy az erkölcsös ember nem sérti mások érdekeit, érzékenységét. Ebben már benne foglaltatik az öntudat csírája is. A vallások is akkor buktak meg. amikor szakítottak ezzel a bölcs türelemmel, tolarenciával. A munkásokban azonban ennél sokkal több van. Szolidaritás, segitőkészség. felelősségtudat, sőt áldozatvállalás Is, ha kell. (horpáesi)
