Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1979-07-03 / 154. szám
A virágos erkélyekért Miskolc éltes város f. Földosztás a belvárosban A felhívás: ,.A tiszta virágos Miskolcon mozgalom kereteoen július 2-án a Tanácsköztársaság lakótelepen erkély láda-akciót szervezünk . . Aláírók: a városi tanács városgondnoKsaga és a Miskolci Kertészeti Vállalat. Az akció lényege: azoknak, akik korábban erkélyládákat vásároltak, virágföldet és be- góniapalántákat adott díjmentesen a kertészeti vállalat. Akik kérték, azoknak a virágokat el is ültették. Szebb lett-e mára Miskolc? Reggel háromnegyed kilenckor vödrökkel, kosarakkal, szatyrokkal gyülekezni kezdtek a legtürelmetlenebbek. A felhívásnak kétségtelen sikere volt. és ez jó. Más dolog, hogy nincs gyakorlatunk hasonló akciókban. Fél 1(1 volt, amikor vegre megérkeztek a kertészeti vállalat billenős teherautói a földdel. Tíz óra. mire megérkezett a virág, és Üj népi játék? Földosztás, karikában Piaci legendák és a valóság Azt hiszem, hogy nincs olyan nagyváros, amelynek a lakói ne hinnék a maguk piacáról, hogy az egyike a legdrágábbaknak. Elég egyetlen háziasszonyi bosszúság, hogy botcsinálta közgazdászokká legyünk, és ítéletet mondjunk arról, amit negyedrészt sem ismerünk. A piac valóban fórum. vá- rosi embernek találkozási alkalom a mezőgazdasággal. Ezúttal nem jártam piacon, de Miskolc zöldség- és gvü- mölcsellátásáról beszélgettem az ide szállító termelőszövetkezetekben. a városi tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályán. Milyen a jelen, milyen lehet a jövő? Ha ezek az ismeretek csak áthangszerelni is tudnak indulatokat, akkor érdemes volt utánuk járni. A PRIMŐR LASSAN JÁR £ Minden gépnek mennie kell. Gépszemle az Üj Élet Tér melöszövetkezetben (Sólymos feli.) ami nem volt szerencsés, közben senki nem mondott semmit. Kapni jó. Bosszankodni közben rossz. Sajnos, sokan bosszankodtak: — Azt hittük, hogy ládát is adnak . .. — Korábban kellett volna kezdeni, mert mit csinál az, aki dolgozik? Voltak szép számmal tanácstalanok, de voltak szerencsés emberek is. Az. hogy ki volt tanácstalan és ki szerencsés. az attól függött, hogy kinek, milyen lakóbizottsága van Hegedűs Sándor lakóbizottsági elnök: # Virágok hatalma? Megjött a begónia (Szabados György felvételei) Adattár művészekről Tavaly .35 ezer. az idén pedig 10 ezernél több adattal gazdagodott a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportjának adattára. Ezt a különleges ..lexikont” soha nem adják könyvalakban az olvasók kezébe. hiszen mindennap új. friss ismeretekkel gyarapodik. így sohasem zárul le. soha nem is avulhat el. A magyar művészek adattára már több mint 8H0 ezer kartotékot tartalmaz, amelyet csaknem kétezer kartondobozban tárolnak. Az információraktár Szent- iványi Gyula művészeti író gyűjteményéből jött létre. A művészet iránt érdeklődő tudós már az 1910-es évektől gyűjtötte, rendszerezte a magyar képző- és építőművészekről megjelent újságcikkeket. információkat, kiállítási katalógusokat. Az összegyűlt anyag adta az alapját a Magyar Képzőművészeti Lexikon 1915-ben kiadott első kötetének. A Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportjához 19ö9-ben a csoport megalakulásakor került a gyűjtemény. Az információraktár havonta átlagban 800—400 adattal bővül. Az információtárat gyakran veszik igénybe művészettörténettel foglalkozó szakemberek. tudósok. Belőle merítenek a készülő magyar művészettörténeti kézikönyv összeállítói, szerkesztői, az. új kiadásra váró Magyar Életrajzi Lexikon írói is. — Mi megszerveztük, hogy átvesszük a ládákhoz járó virágokat és kiosztjuk ... Szerencsére, nemcsak ők szervezték meg, szerencsétlenségünkre nem mindenütt szervezték meg. A kertészeti vállalat az előzetes igényfelmérések alapján 2000 tő begóniát hozott. Ez fél 11-re el is fogyott. Az emberek megrohanták a gépkocsit. Volt. akinek van ládája, de nem kapott virágot. más vitt virágot, holott ládát sem rendelt. A földből volt elég. Vitték is, fogytak is a dombok, és remélem, hogy ez nagyon sok virágos erkélyt jelent majd holnap és holnapután. Mindent összevetve — jóllehet elmondtam azt is, ami sikerülhetett volna jobban — jó délelőtt volt ez. Az, hogy nagyon sokan voltak, jelzi: érdemes hasonló akciókat szervezni. Még csak egy megjegyzés: jöttek földért más városrészekből is. Nemcsak itt érdemes tehát hasonló vállalkozásokba kezdenünk! (bartha) Az egyik leggyakoribb háziasszonyi panasz: ..Amikor már máshol súlyra kínálnak valamit, itt, Miskolcon még darabszámra adják. Miskolcra később ér el, és itt drágább a primőr.” Csepregi Csdba. a mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetője: — Északi megye vagyunk, időjárásunk hűvösebb, a tavaszunk. nyarunk heteket késik. A város közvetlen vonzáskörébe tartozó termelő- szövetkezetek áruja később érik. — Folia? — A Dél-AUöldön is fólia alatt termesztenek primőröket. A hátrányt csak a fűthető fóliasátrak, üvegházak tömeges alkalmazása csökkenthetné. Ez viszont hihetetlenül költségigényes; termelő- szövetkezeteink saját erejükből ilyen beruházásokra képtelenek. Különben — és ezt el kell mondani •— egy ilyen nagyságrendű város önellátó sohasem lehet. Az ellátást alapvetően biztosító ZÖLDÉRT Vállalat megyék sorával áll kapcsolatban. — Magánkereskedőknél mégis van primőr áru. Ha drágán is. de van. Honnan? — Egy kiskereskedőnek megéri, hogy este autót fogadjon. ha neki nincs, felmenjen Pestre, az ország legnagyobb piacára, a Bosnyák térre, vásároljon éjszaka, hazaérjen hajnalban. Az, hogy ez az áru drágább, mint Pesten? Nem, mindegy, hogy Budáról kell fogadni kocsit, vagy Miskolcról. Az áru árában a szállítás is jelentkezik. HÁTRÁNY ÉS ELŐNY — A ZÖLDÉRT? — Kis mennyiségekről van szó, éppen ezért a vállalat frisseségben nem versenyezhet. Más dolog: egy autó hátsó ülésén három órát utazó áru mindig' frissebb lesz, mint a vagonba berakott, kirakott, onnan még továbbszállított. A primőr-vitához még valamit: Pécsett például már rég felfelé megy egy- egv lefutott termék ára. itt még javában alacsony árú, főszezon van. Ami korán hátrány. az később előny, de hát ezt már kevesen veszik észre. — Szó volt a szállításról. Nyilvánvaló, hogy aki a tábla szélérgl szállít, az előnyben van. Vonatkozik ez a Miskolcra szállító szövetkezetekre is. Ök előnyben vannak. — A primőrök értékesítésében nem. de a jó minőségű áru’ kínálásában feltétlenül. A termelőszövetkezet egy lépcsőben szállít. Nem véletlen. hogy a termelőszövetkezeti standoknak állandó vevőköre van. Az viszont, hogy mit szállíthat egy termelőszövetkezet, az sok mindentől függ. A munkaerőhelyzettől, a föld minőségétől, a gépesítés fokától, hagyományos növénykultúrák lététől, vagy hiányától, és folytathatnám még ezt. Az 1975-ös. a zöldségtermesztéssel kapcsolatban Az Ikarus Gyárban, a csehszlovák autóiparral létrejött kisautóbusz-gyártási kooperáció részeként 12 éven aluli gyermekek szállítására is alkalmas autóbuszt alakítottak ki. Az ovibuszt a székesfehérvári üzemben készítik majd, s a gyár 1980-ban amennyiben rendelést kap rá, sorozatban állíthatja elő. Az BBBft-hagytam... Engedjen meg az olvasó egy, talán akadémikusnak tűnő kérdést: mennyibe kerül az a portéka, amit 150 forintért áru_ sítanak a boltokban? A válasz, ugye, nem kétséges: 150 forintba. De nem mindenütt ... A minap a Herezeg Ferenc utcában járva, a műszaki bolt kirakatában új hanglemez.t pillantottam meg: az ABBA- együttes első, Magyarországon préselt nagylemezét. Sok lemezbaráttal együtt magam is érdeklődéssel vártam e lemez megjelenését, hiszen a popvilágban még mindig előkelő helyen álló együttes menedzsere — amikor vagy másfél éve, hazánkban tartózkodva a nagylemez kiadására áldását adta — azt nyilatkozta, hogy az eredeti svéd matricán csupa „menő" számokat kap a magyar közönség. A jó hírhez a kereskedelem szakemberei nyomban hozzátették a magukét: a majdan megjelenő nagylemez ára — éppen azért, mert hazai gyártmány — olcsóbb lesz a újítóidról vásárolt nagylemezekénél. Csak később szivárgott ki, hogy a lemezpiac újdonságát 150 forintért vásárolhatják meg a gyűjtők. Ilyen előzmények után — dolgom biztos tudatában — az említett boltban egy ABBA-lemezt kértem. — Szá/.kilencven forint — mondta az eladónő. s már blokkolta volna az összeget ... — Bocsánat, úgy tudom, hogy százötven... — jegyeztem meg. — Nálunk százkileneven — mondta határozottan. Erre, válaszként. elálltam vásárlási szándékomtól. Nem így azok. akik ott-tartóz.kodásom alatt is minden ellenvetés nélkül kifizették a lemezújdonságért a 190 forintot. Nem az én dolgom eldönteni, hogy ki és hol követett el mulasztást; mekkora összeg folyt be — jogtalanul: s a vevők megkárosításáért egyáltalán ki a felelős. De az mégiscsak bosszantó, hogy egy állami boltban hovatovább a feketepiac törvényei érvényesülnek. Ráadásul úgy, hogy az üzlet- vezetőnő is csak néhány nap múlva, akkor értesült az „árdrágításról”, amikor telefonon érdeklődtem: miként történhetett? ... De már késő volt — minden ABBA-lemezt eladtak... Nekem sem jutott. ABBA-hagytam a kíváncsiskodást. (keglovich) hozott határozat óta sok minden változott is. Ám. ez már nem a primőrök vitája. A KORNYÉK A MEZŐGAZDÁSZ SZEMÉVEL Ha valaki utazik, akkor tájakat lát, gyönyörködik tavasszal a zsenge zöldben, és ha nem szakember, akkor ez a lfép a bőségei asszociálja. — Milyenek a város környéki termelőszövetkezeteink? Csepregi Barna: — Előbb a város kel termelőszövetkezetéről. Még 197tí-ban felmérést készítettünk a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetéről. A kertészet köztudomásúan munkaerőigényes. Két szövetkezetünk közül az Egyetértés^ Termelőszövetkezet munkamérlege feszített. A jövedelemszínvonala viszonylag magas. hiszen állnia kell az iparral való versenyt. Ugyanakkor technikai ellátottsága csak közepes. Kézi-munka- erőszükségletét -z alkalmazotti létszám növelésével, tanulók és a honvédség bevonásával igyekszik növelni. A fejlesztési alapjából nagyobb beruházásra képtelen, hiszen rossz adottságú terület, táblái a város különböző részein vannak. Lényegében hasonló helyzetben van a szirmai Üj Élet Is. Rossz adottságú, alacsony technikai színvonalú, feszített munka- erőmérlegű. Zöldségkertészetét például csak a környező községekből hozott munkaerővel tudja ellátni. — A közvetlen környék? — A Politikai Bizottság 1975. június 17-i határozatának megfelelően a város zöldséggel és gyümölccsel való jobb ellátásáért tizenöt éves fejlesztési tervet készítettünk. Ez lényegében az igények felsorolása volt. A terv első szakaszát 1978-ban átdolgoztuk, ezt helyben egyeztettük, és elküldtük a minisztériumnak. A két miskolci termelőszövetkezeten kívül ez további öt szövetkezetét érint. Érdemes körbejárni őket! (Folytatjuk) BARTHA GABOR Ikarus mátyásföldi telepén hétfőn bemutatták az autóbuszt a Pest megyei és a kerületi tanácsok, valamint az Oktatási Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete képviselőinek. A bemutató után megkezdődtek a tárgyalások az ovibusz gyártási le- netőségeiről és a megrendelésekről. Új termék: az ovibusz
