Déli Hírlap, 1979. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1979-07-02 / 153. szám

Önmagunkkal is meg kell birkóznunk Művészeti aktívák után Beszélgetés Drótos Lászlóval, a városi pártbizottság első titkárával A dátumokat számon tartottuk, a több órás tanácskozásokról beszámoltunk, sokat beszéltünk a néhány héttel ezelőtt egymást követő művészeti aktívákról. Nem azért, mert a meghívókat a vá­rosi pártbizottság küldte, hanem azért, mert először érkeztek olyan meghívók, amelyek Miskolc színház-, zene- és képzőművé­szeti, irodalmi életét, épitömüvészetét megvitató beszélgetések sorára invitáltak. Olyan találkozókra szóltak, ahol ott voltak a megye és a város első számú párt- és állami vezetői, a színé­szek, zenészek, képzőművészek, írók, építőművészek, és eljöttek a minisztériumok, a művészeti szakszervezetek legfelső vezetői. Itt meg lehetett tudni, hogy milyen az egyes művészeti ágak hely­zete az országban, megtudhattuk, hogy hol van az országban Miskolc helye vagy hol kellene lennie. Ez elegendő volt a szel­lemi izgalomhoz, és a dolog természetéből következik, hogy sen­kiben nem múlt el nyomtalanul. A folytatásról beszélget­tünk Drótos Lászlóval, a vá­rosi pártbizottság első titká­rával. — A továbblépést összegzés előzi meg. Milyen tapasztala­tokat hoztak a művészeti ak­tívák? — A gazdasági miniszté­riumok képviselőivel sokkal gyakrabban találkozunk, ta­lálkoztunk az elmúlt évek­ben, mint a kulturális élet vezetőivel. Ez önmagában is beszédes, de így folytatnám: nagyon sokat ért. hogy az aktívák idején kölcsönösen tájékozódtunk egymás véle­ményéről. arról, hogy a gon. dókat hogyan ítéljük meg. Most ismerjük egymás gon­dolatait. lehetőségeit. Szük­séges volt, hogy ahol közelí­teni illik, közelebb kerülje­nek a nézőpontok egymás­hoz. Úgy vélem, munkatár­saim. a tanácsok vezetői és munkatársai, de a KISZ- és a szakszervezeti vezetés is le­szűrte: bizonyos dolgokat másként kell csinálni ezután. Elmondtam annak idején is: a művészetpolitika a párt politikájának szerves része, sajátos területe, a meglevő­nél nagyobb figyelmet kíván varosunkban. Elválaszthatat­lan egysége a gazdaságpoli­tikának, a társadalom- és szociálpolitikának, a város- fejlesztési törekvéseknek: méltó hely illeti meg. Szó sincs arról, hogy valamiféle megkülönböztetéssel a többi elé helyezzük; egy elmara­dást kellett pótolni. Hegy érthetőbb legyek: hosszú évek után kap itt otthont az Aka­démia területi szervezete, újabb humán felsőoktatási intézményként jogi kar léte­sül az egyetemen. A művé­szetpolitikához hasonlóan, a tudománypolitikát is méltó­an szeretnénk képviselni. — Az egyik tanácskozás be­vezetőjében azt mondta: a ter­melési kultúra vallja kárát, ha nem figyelünk jobban a kultu­rális életre. A fokozott figye­lem realizálása volt az öt ta­nácskozás is? — Az erők. lehetőségek és a teendők felmérésének szán­tuk, és a beszélgetést azóta sem hagytuk abba. Említet­tem. hogy számomra is ta­nulságos volt a kulturális élet legfelső vezetőivel való találkozás; azóta találkoz­tam a Kulturális Kapcsola­tok Intézete igazgatójával. Kiderült, hogy részéről, és gondolom, minden országos szerv részéről szerencse, ha egy nagyváros, mint Mis­kolc, partnernek jelentkezik. A főváros telített a külföldi művészek által ajánlott ren­dezvény, és programsoroza­tokkal. semmi elvi akadálya nincs, hogy a meglevő kere­tek bővítésével ők is . szer­vezzék'’ a mi kulturális éle­tünket. Rövidesen megkezd­jük a megbeszéléseket, a ‘ színháztól a diósgyőri várig felmérjük a lehetőségeket: ki tudja, talán ezek a maj­dani rendezvények adnak más nagyvárosok esemény- sorozatához hasonló profilt Miskolcnak. Az ország erői­nek megfelelő kihasználása a mi erőnket is bizonyítja. Ez azonban csak a dolgok egyik része. A hiányosságok pótlása, a bajok megoldása ránk vár. — Ahány művészeti ág, any- nyiféle eredmény, gond és le­hetőség. Ezt mind részletesen elemezték ... — Ha arra gondol, a szín­házról esett az utóbbi idő­ben az aktíván kívül is a legtöbb szó. Pártbizottsági vizsgálat után a városi ta­nács végrehajtó bizottsága tárgyalta a közelmúltban a színház öt esztendejének tar­talmi munkáját, legnagyobb művészeti intézményünk tar­tósnak bizonyult nehézségeit. Ez annak a minden művé­szeti ágra vonatkozó folya­matnak a része, hogy jobban figyelünk a megfelelő szak. mai és politikai irányításra... Ne felejtsük el. hogy hosz. szú, sok éven keresztüli ered­ményes munka után jött a hullámvölgy, és most remél­jük: mindnyájunk megelége­désére jobb korszak követ­kezik. Ugyanebben bízom a Miskolci Szimfonikus Zene­kar esetében is, ahol szemé­lyi ellentétek mellett kétség­telenül visszahúzó erőként hat, hogy még mindig „al­bérlők’. Ez se nekik, se a helyet adó ifjúsági haznak nem jó. A megoldás a szín­ház épületének felújításához hasonlóan, nem várathat mai­sokéig magára. A képzőmű­vészeti élet egyenletesebb ke. rékvágásba zökken, ha az év végére elkészül a Galéria, nem tűr halasztást a Petró- gyűjtemény elhelyezése, és megnyugtató, hogy még az idén biztos fedél alá kerül a Lévay-emlékkönyvtár. — Nincs a legjobb állapot­ban a város intézményhálóia ta. Ez nem könnyíti meg a nap­jában produkálni kénytelen mű­helyek helyzetét... — A mai gazdasági hely­zetben építeni ‘nehéz, de ez nem jelentheti azt, hogy a kultúra ügye ne lépjen elő­re. Dédelgetett terveink közé tartozik a Vasashoz hasonló­an a közlekedési vállalatok művészeti és oktatási köz­pontjának. és egy városi kul- turális centrumnak a létesí­tése; a következő ötéves terv anyagi lehetőségei mutatják majd meg, mit tehetünk. Az viszont nagy baj, hogy a meglevő pénzt is hagyjuk el­veszni, nem tartjuk rendben a meglevő épületeket. Az építők már tudják, hogy a kulturális intézmények fel­újítása zöld utat kell hogy kapjon, szeretnénk, ha a Mo­ziüzemi Vállalat hasonló ér­deklődést tanúsítana leg­alább a két bemutató mozi állapota iránt. A kulturális élet munkásainak pedig azt kell tudomásul venni, hogy a meglevő létesítményeket a kezükből kiadni, nem meg­felelően kihasználni, ez olyan luxus, amit nem engedhe­tünk meg. A volt Martos Kollégium lassan összedől, és csak azt tudnám, ki érte a felelős? Mert azt már tu­dom. hogy a Bartók Műve­lődési Házat, a Rónai nagy­termét, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár előadótermét, sőt a vállalatok erre alkalmas he­lyiségeit is sokkal intenzí­vebben ki fogjuk használni. Nehéz lesz kibúvót keresni, hogy „nem adják oda": ha színvonalas programmal jön­nek. nem lesz akadálya, hogy akármelyik nagyterem megnyíljon a közönség előtt, A vállalatok egyébként már fel is ajánlották, mi pedig hisszük, hogy az óriási fel­adattal. a közönség táborá­nak növelésével, szervezésé­vel és tanításával megbir­kóznak a szakembereink. Kérdezte, hogy miért nincs tévéstúdió még mindig Mis­kolcon, hiszen ez sokat segí­tene, gazdagítaná művészeti, kulturális életünket is. A megyei és a városi tanács első számú vezetői, a televí­zió műszaki szakemberei tudnák megmondani, hogy miért eredménytelen a há­rom esztendeje tartó tárgya, lásuk. Az tény, hogy sokszor éppen nem a tárgyi feltéte­lek hiányoznak elsősorban. — Intézkedési terv született az aktívák eredményeként. Mit várnak tőle? — Elsősorban a folyama­tos végrehajtását, amelyre folyamatosan figyelni is fo­gunk. Az elmondottakon kí­vül is részletesen megfogal­mazza a teendőket, és a so­rok mögött az is benne van, hogy senki ne hárítsa el ma­gáról a feladatát. Sok elv- társunk tudja le a gondokat azzal, hogy ő nem ért a mű­vészetekhez. Nem vagyok szakember én sem. mások­nak is meg kell önmagukkal birkózni. Ha csak a szemlé­let változott, az aktívák már akkor is eredményesek vol­tak. De az élet nem áll meg. sok minden megindult, és biztató folytatását várjuk. MAKAI MARTA # Czeizivg Lajos fotóművész kiállításáról, (A Miskolci Ga­lériában lathaljuk.) A huszonegyedik Szentendrei Nyár Zenés ébresztővel, majd ízbégen, a Bükkös-patak völ­gyében egész napos juniális- sal kezdődött tegnap — az idén immár 21. alkalommal — a Szentendrei Nyár ren­dezvénysorozata. A juniális délelőttjén fazekasok, kosár­fonók, szövők, bőrösök, kék­festők, fafaragók és gyer­mekjáték-készítők árusítot­ták termékeiket a patakpar­ti kirakodóvásáron, majd vásári komédia, nemzetiségi könyvvásár, nemzetiségi gyer­mek művészeti együttesek fellépése és lovasbemutató következett. A Szentendrei Nyár első napja a Duna ét­terem előtt nemzetiségi bál­lal ért véget; zenei esték, ze­nés városnézések, képzőmű­vészeti kiállítások, baráti ta­lálkozók, ifjúsági rendezvé­nyek várják az érdeklődőket július végéig. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.35: Válaszolunk hall­gatóinknak. —■ 12.50: Zenei ér­oekességek. — 14.42: A bölcső. Elbeszélés. — 14.54: Édes anya­nyelvűnk. — 15.00: Hírek. — 15.10: XVII. századi magyar dalok és táncok. — 15.28: Sirius kapitány és a Csillaglány. — 16.05: Boris Christofi' énekel. — 17.00: Hírek. — 17.10: Operettl'elvételekből. — 17.25: A fülemile. Regény. — 18.00: A Berlini Rádió énekkara énekel. — 18.13: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti ma­gazin. — 19.15: A Rádió Kabaré- színházának júliusi bemutatója. — 20.25: Népdalest. — 21.09: A zene nem ismer határokat. — 22.00: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Csak felnőtteknek 1 — 23.25: Mozart: Esz-dúr szimfónia, con- certante K. 364. — o.lü: Táne- 'dalokbói. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Kis magyar néprajz. — 12.38: Tánczenei kok­tél. — 13.25: ...Ellopták a lakóko­csi kerekéi.” — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Világablak. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.35: Külföldi táncdalok. — 20.30: Hírek. — 20.33: Társalgó. — 22.30: Böbe Gáspár Ernő népi zeneka­ra játszik. — 23.15: Operettekből. — 24.00: Hírek. műsor Miskolci rádió; 17.00; Hírek, időjárás. — Hétről hétre, hétfőn este. Szerkeszti; Antal Magda és Nagy István. A stúdió zenés magazinja. Közben; El szeret­ném mondani Gyárfás Imre jegyzete. — 18.00: Észak-magyar- országi Krónika. (Avatáson az EGSZl miskolci székhazában. — Szállítási gondok a sajószentpé- teri üveggyárban. — Sport. — Hírösszefoglaló. - Szemle az Eszak-Magyarország. a Deli Hír­lap és a Heves megyei Népújság holnapi számából. Televízió, 1. műsor: 18.35: Hí­rek. — 19.00: A Magyar Televízió kívánságműsora. — 21.30: ..Xa- xa”. az örökös bajnok. — 22.20: Hírek. Kiállítás: József Attila Könyv­tár (12—20) : Lengyel Lajos könyvművész emlékkiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Agyó» haver! Mb. színes francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: f'4, hnö, 8 órakor Száz éve született Móricz Zsigmond Galambos Lajos (Móricz Zsigmond földije, hisz’ ö is szabolcs-szatmári) panaszolja egyik írásában, hogy megrom­lott a viszonya a szülőfalujá­val, mert „kipofázta a falut”. Nos, ez az, amit soha nem tudtak, tudnak megbocsátani az írónak ebben az ország­ban . . , Már tudniillik, amíg él az író. Mert rögtön más a helyzet, ha az író meghalt, ha a hírnév és dicsőség fénynya­lábjából valamit vissza lehet csempészni, irányítani a szülő­földre, a kései utódokra is. Nincs ebben semmi különös és megbotránkoztató, mert na­gyon is emberi. Szeretünk süt­kérezni és ünnepelni . , . ön­magunkat is. Minden bizonv- nyal maga Móricz Zsigmond is mosolygott volna a baiusza alatt vasárnap este, ha nézi a tévét és látja, hogy atyjafiai milyen igyekezettel bizonvgat- ják. hogy de bizony ől< is, eleik is mennyire szerették az írót . . . Csak hálásak lehetünk Müller Magdának, a forgató- könyv írójának és D obray György rendelőnek ezért a dokumentumig!mért (a folyt tatását, amelyben írókortár­sai emlékeznek, két hét múl­va láthatjuk). No. nem azért jó ez a film. mert valami szenzációsan újat tudhattunk meg a nagy íróról. Sőt! csak sajnálhatjuk, hosv nem eay korábbi évfordulón készítet­ték. amikor még több szem­tanú, kortárs élt. Mindezt: Csúcsét, Turistvándit, Prü- gyöt, Sárospatakot, Kisúj­szállást, Debrecent, Zagyva., rékast, Turkevét, Mezőtúrt stb., Móricz életének és re­gényeinek változó színhe­lyeit jól ismerheti az érdek­lődő olvasó az irodalomtör­ténetből. pl. Czine Mihály könyvéből. A Móricz-iroda- lom nagy. s ezekben a na­pokban bőséges olvasnivalót kínálnak róla a napilapok, folyóiratok is. A tévé nóvu­ma, többlete a képi realiz­mus. Az. ahogyan például a túristvándi öregek üllek ott a pádon, még ma is méltat­lankodva. védve a Pallagi és a Nyilas név becsületét ..egy" Móricz Bálinttal szem­ben, vagy ahogyan a* fiatal­nak éppen nem mondható menyecske nyelvelt, élvezte a szereplést, a seprőre támasz­kodva Zagvvarékason ... Igen, ez ők, Móricz világa, az a magyar valóság, amely­ből vétetett, amelyből merí­tett. Most. az évforduló ürü­gyén sok szép mondat író­dik és hangzik el majd róla. Elemzik realizmusát, igazság, szeretetét, emberi-írói nagy­ságát. Ez mind rendjén is van, de igazán akkor értjük meg. ha ezeket a még ma is élő. sistergő, nagyon is magyar indulatokat is látjuk. Mert semmi sem állott tá­volabb Móricától, mint az idill, az elandalodás, az el- andalitás szándéka. Kemény es kegyetlen igazságokat mondott ki még a legszű­kebben vett véreiről, atyja- íiairól is. „Nem hittem vol­na Móricz Zsigmondiból, hogy csúffá teszi” — (ti. az espe­resnél) — mondta az egyik interjúalany a tévében. „Csúffá tette?” Csúffá tesz az író. a művész, amikor egy nagyobb, mert társadalmi igazság nevében a lényeget mondja ki? Néha még ma is hajlamosak vagyunk meg­feledkezni erről, megbotrán- kozni azon, ha ..kibeszélik a falut”. A példákat ezúttal mellőzzük ..........Az az érzé­sem. hogy aki az életet írás­ban tovább tudja élni. az az író” — írta Móricz. Tegyük hozzá ehhez, hogy ezzel: az írással lehetőséget ad ne­künk: olvasóknak is, hogy mélyebben éljük és értsük is az életünket. Azzal, hogy nyilvánva'óvá teszi azt, amit mi csak érzünk, nézünk, de nem látjuk. Azzal, hogy tük­röt tart elénk: nézzünk bele milyenek vagyunk, milyen a magyar valóság Móricz rea­lizmusa. erkölcsi bátorsága ebben követendő nélda ma is. ez teszi korszerűvé és fe- lülmúlhatatlanná. (horpácsi) KOSSUTH A tenger kedves szörnyei Szí. olasz film Kezdés: ÍJ órakor Picdonc Afrikában Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: hnä és 7 órakor KOSSUTH, ÉJSZAKAI VETÍTÉS A nagy balhé Szf. amerikai film Másfél helyár! Kezdés: 9 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Bruno vándorlásai Színes NSZK film H éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: fő, f7 órakor TÁNCSICS Bogán es Magyar film Kezdés: Í4, 18 orakor TÁNCSICS FILMKLUB Brúnó vándorlásai Szí. NSZK film H éven aluliaknak nem ajánljuk! Kezdés: f8 órakor FAKUYA A vihar fia Mb. szí. ausztrál film Kezdés: í4, f6 órakor FÁKLYA FILMKLUB Nevelj hollót! Színes spanyol film Kezdés: este' f8 órakor SZIKRA A dzsungel könyve Mb. színes amerikai film Kezdés: 3, 5, 7 órakor PETŐFI A rejtelmes sziget Mb. színes spanyol film Kezdés: f5, í7 órakor KRÚDY Apacsok Mo. színes NDK film Kezdes: t> órakor TAPOLCA, KERTMOZI Rítus Svéd film 18 éven lelülieknek! Kezdes: este 8 orakor ADY ENDRE MUV. HÁZ, KLUBMOZI Túl a feleimen Francia film, 18 éven felülieknek I Másfél helyár! Kezdés: 4, 6 órakor ART KINO, KERTMÓZ1 Let elek Marosiéból Szí. mexikói film 18 éven felülieknek! Kezdés: este 8 órakor PERECES Fehér telefonok Mb. olasz Ilim 18 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor HÁMOR Csillagos pere Mb. szovjet film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Csillagos perc Mb. szovjet film Kezdés: 16 órakor KEDD Kossulh rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Vtlágablak. Ne­héz-e az időjárást megjósolni? — 8.57: Népdalok, néptáncok. — 9.44: Zenés képeskönyv. — 10.00: Hírek. — ! 10.03: MR 10—14. — 10.35: Zenekart muzsika. — 11.39: A sziget. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. ­3.05: Miller Lajos operaáriákat énekel. — 8.20: Tíz perc külpo­litika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Társalgó. Két óra Irodalomked­velőknek. — 10.30: Hirrt. — Zened éielóu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom