Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-08 / 133. szám

V,­Jubileiini előtti sajtótájékoztató az LKM-ben Ssessélyesek-e a források? Mértékrendszerünk ismét vál­tozik. A jövőre nálunk is be­vezetésre kerülő Sínrendszer többek között olyan, nemzedé­kek tudatában megrögzödött elnevezéseket iktat ki a min­dennapi használatból, mint a mázsa, a lóerő, a kalória, az atmoszféra és a karát. Ezzel egyidejűleg viszont első hallás­ra kissé még szokatlan mérési fogalmakat szándékozik meg­honosítani: newton, pascal, watt. joule, Kelvin, mól, kan- dela. Sokak számára maga a „Sl” jelentése sem ismert, van­nak szép számmal, akik jófor­mán semmit sem tudnak róla. Dr. Petik Ferencnek, az Or­szágos Mérésügyi Hivatal fő­osztályvezetőjének azonban néni okoz gondot: mi húzódik meg a két „titokzatos” betű mögött, miben különbözik a régi mértékrendszertől utóda, s mi tette szükségessé bevezeté­—A „Sí”, amely e mérték- rendszer francia nevének (Systeme Internationale) köz­ismert rövidítése, egyáltalán nem újkeletű, mivel még 1980-ban hagyták jóvá Pá­rizsban. Tulajdonképpen nem más, mint a francia forra­dalomkor született méter- rendszer olyan tökéletesített változata, amely a tudo­mány, a technika és a min­dennapi élet valamennyi te­rületén egységesen használ­ható. A méterrendszerf te­hát nem váltja, hanem csak jobbá és általánosabbá teszi? Óriási jelentőségű tény. hogy gyakorlatilag szinte világ­szerte egyszerre vezetik be. A fő cél az. hogy a világ a méréstechnika területén mihamarabb egy nyelven be­széljen: az Sí is egy lépés ezen az úton. A metrológia úgv tanítja, hogy a Sí hét alapegységet foglal magában: a hosszúsá­gé a méter (m). a tömegé a kilogramm (kg), az időé a másodperc (s) az áramerős­ségé az amper (A), a termo­dinamikai hőmérsékleté a kelvin (K), az anyagmeny- nyiségé a mól (mól) és a fényerősségé a kandela (cd). Két kiegészítő egysege van: a sikszögé a radián (rád) és a térszögé a szteradián (sr). Ezekhez csatlakoznak az alap- és kiegészítő egységek hatványainak szorzatai vagy hányadosai, vagyis a „szár­maztatott” egységek. Ha rövidesen a Sí lesz a méréstechnika egyedüli vi­lágnyelve, Angliában sem yardban fogják mérni a szö­vetet és lábban kifejezni' az emberi testmagasságot. Az átállás számunkra gyakorla­tilag azt jelenti, hogy üzleti mérlegeinket, vérnyomásmé­rőinket. benzinkútjainkat. la­boratóriumi műszereinket, táblázatainkat, szakkönyvi adatainkat és sok képletün­ket a nemzetközi mértékegy­séghez kell igazítani. Szá­molni kell azonban azzal, hogy a ma élő generáció va­lószínűleg mar csak a régi mértékekben tog gondolkod­ni. Minden bizonnyal nehéz lesz megszoknia a vevőnek, hogy 10 deka szalámi helyett 100 grammot kérjen, a gé­pésznek pedig, hogy lóerő helyett wattot vagy joule-t mondjon. Az új nemzedékek­nek azonban ez már nem okoz gondot, mert a jövőben megjelenő tankönyvekben már nem találkoznak kilo- ponddal. lóerővel, kalóriával. Ennek megfelelően számítá­saik is lényegesen egyszerűb­bekké válnak. A ..SÍ” legtöbb jellemzője az egyszerűség. Eddig példá­ul az atmoszféra volt a gya­korlatban használt nyomás- egység. Ennek az új rend­szerben kereken 100 000 pas­cal felel meg. A Sí azonban ügyel árrá. hogy a mérték­egységek többszöröseinél és törtrészeinél mindig ezresé­vel ugorjunk. Tehát használ­juk az ezerszeres (kolo-), milliószoros (mega-), ezred (milli-). milliomod (mikro-) alapegységeket. így a nyo­másnál alkalmazandó alap­egység a megapascal (Mpa) lesz, ami kb. 10 atmoszférá­nak felel meg. Logikusan kö­vetkezik ebből, hogy idővel megszűnik a „dekázás” is. amit ma már különben is csak a monarchia egykori területén levő államokban használnak. Kihalásra ítéli a Sí a ló­erőt is: a teljesitmeny mér­céje kizárólag a watt és a kilowatt lesz. A hőmérsék­let egysége is részben új. Ed­dig is beszéltünk Kelvin-fok­ról. de csak amikor az ab­szolút nulla foktól számítot­tuk a hőt. Ezt veszi át az új megoldás tőegységként, de „fok” nélkül irandóan: Kel­vin. a jele: K. Továbbra sem lesz tilos töbt?, nem SÍ-egység haszná­lata. Ilyenek a liter, a fok (szögmérésre), a tonna, a ki­lométer óra. a wattóra (fo­gyasztásmérésnél a munka egysége), a Celsius-fok és az időegységek. Utóbbiak a kü­lönös váltószámok miatt (1 óra = 60 perc, 24 óra = 1 nap) teljesen Ellenkeznek ugyanis a Sí alapelveivel, megváltoztatásuk tehát gya­korlatilag kivihetetlen lenne. Megengedett lesz továbbá néhány szintén nein Sl-egy- ség használata egyes szakte­rületeken: a csillagászoknál a fényév, a magfizikában az elektron-volt (eV), valamint a földterület mérésekor a hektár (ha). A tengeri mér­föld. az ár. a karát, a má­zsa. a kilopond. az atmosz­féra. a higanvoszlop-milli- méter. a kalória és néhány társuk azonban az új esz­tendőben mór nem „ébred­nek fel”. O. B. Néma csapok Újólag leírjuk: ruA Miskol­con nincs vízhiány, s korlá­tozás bevezetésével sem kell számolni a közeljövőben. Ám a jelenlegi helyzet senkit se töltsön el önelégültséggel. Tudjuk, hogy az országban aszály pusztít, sok helyen lo- csolási tilalmat, vízkorlátozást rendeltek el. Sok száz fővá­rosi lakásban napokig némák a csapok. Az ezredfordulóig szóló ga­rancia szerint Miskolc víz­gondjai nem enyhülnek. Az évenkénti vízigény napi öt­ezer köbméterrel nő, s ilyen mértékben nem növekszik a víznyerőkapacitás. Kiss Jó­zsef. a Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Elet című fo­lyóiratban publikált cik­ke szerint „vízhiány van es lesz a jövőben is”; egyszerű­en azon oknál fogva, hogy „nulla távra tervezünk”, s nem az időjárást, nem a fól ­iásokat kell szidni; „magunk tervezzük és hozzuk létre a vízhiányt”. Elődeink ugyanis — példákkal bizonyíthatóan — harmincéves távlatra mé­retezték a víz- és szennyvíz- hálózatot. A miskolci vízmü­vek 66 éves történetében ugyanis az utóbbi 15 eszten­dőt leszámítva, „ismeretlen fogalom volt a vízhiány, an­nak ellenére, hogy ebben a fel évszázadban is volt fej­lődés. aránytalanság és idő- járás . i Nyár van. meleg van szom­jaznak a földek. Soha nem fogyott annyi víz Miskolcon, mint napjainkban. Soha nem lehettek annyira magabizto­sak a vízművek illetékesei, mint most. És ebben a vízbö'-égben is, soha nem hárult akkora fel­adat a vízügy futurológusaira, mint napjainkban. (brackó) Szomias a város 4 Vé/taiiy pillanat, s megkezdődik a kísérleti csapolás az ös- kohóbol. Tanúsíthatjuk: a próba ragyogóun sikerüli, s kirón­iuk, ilyen jól sikerüljön a jubileum napján is. (Herényi László felt ételei) A teljes Sztár-család és a Coca-Cola Miskolci üdítő öt megyének Teljes kapacitással dolgo­zik a meleg nyári napokban n Kisvárdai Szeszipari Vál­lalat miskolci gvái egysegé­nek nyugatnémet gyártmá­nyú. automata üditőitalsora. Műszakonként 1UU 000 darab két deciliteres, vagy 50 000 darab egyliteres üdítő ital készül. A választék: a teljes Sztár üdítöcsalád és a Coca- Cola. Miskolc és Borsod me­lle ellátása mellett a gyár­egység literes üdítővel bese­gít Budapest. Szabolcs-Szat- mar. Hajdú-Bihar és a Du­na—Tisza-kö/e ellátásába is. A gyáregység dolgozói, szo­cialista brigádjai mindent megtesznek. hogy a nagy lermelékenysegü gépsor a meleg nyári napokban ren­deltetésének megfelelően üze­meljen. s a boltokból ne hiá­nyozzék a miskolci üdítő ital. A vízről volt szó a borsodi műszaki hetek szerdai ren­dezvényén. A feltűnően gyér érdeklődés talán a nagy me­legnek. talán annak a tény­nek tudható be. hogy Miskol­con nincs vízhiány ... Pedig a napi fogyasztás százezer köbméter körül mo­zog. s az eddigi rekordot szombaton produkálta a mis­kolci vízmű: 108 500 köbmé­ter vizet nyomott a hálózat­ba. Mennyibe kerül ? 4 Az őskohó, ma 4 Tegnap néhány pillanatig már üzemelt Fazola egyik' fon-' tos szerszáma, eszköze, a kovácsoló kalapacs, amelyet Szent- gollhárdról szerezlek meg a diósgyőriek. Jól tartják magukat a bük­ki források. Kiss József osz­tályvezető elmondotta, hogv a Szinva-völgyi források 130 nap óta napi húszezer- köb­méter vizet adnak. Máskor enpek a felével is beértük volna. Miskolc szomját sokcsator­nás ellátási rendszeren érke­ző víz oltja. Északról a Bód- va. keletről a Hernód, délről és nyugatról a Bükk karszt­vizei érkeznek. Nemcsak a hőmérséklete. nemcsak az íze. hanem a költsége is más és más. a különböző helyek­ről érkező vizeknek. Egy három évvel ezelőtt készült tanulmány szerint a Szinva- és Alma-források vi­ze köbméterenként 20 fillé­rért hasznosítható. A szakér­tői vélemény szerint: kedvező időjárás, megfelelő t'orrásho- zamok esetén az egész nyu­gati városrészt gravitációs úton. kiváló minőségű forrás­vízzel, majdnem ingyen tud­juk ellátni... Csak tájékoz­tatásul közöljük, hogy a ta­polcai források vize kübme­4 A lillafüredi vízesés teljes pompájában tárulkozik ki a lá­togatónak. Am az alázúduló víz látványa sem feledtetheti, hogy három hete tart az aszály. Egyelőre győzzük vízzel is, am Lillafüred szerelmeseinek nem kell tartani attól, hogy a szükebb napokban „rregisszuk" a vízesést. Ha a Szinra nem bírja akkor bekapcsolják a Hámori-tóra telepített úszószí- vattyút, s mesterségesen keltik életre a vizzuhatagot. terenként 50 fillérbe kerül, de az ÉRVV-től átvett víz elő­állítási költsége 5,60 forint. Irány a lisza! Az évek óta parázsló viták azóta sem hunynak. Egy két­százezer lelket számláló vá­rosnak az az érdeke, hogy lakói jól érezzék magukat, s ebbe az is beletartozik, hogy megnyugtató módon 'oldják meg a vízellátást. A sokféle vélemény között két szélsőség különböztethe­tő meg. Volt és van, aki azt előtt kitűnően sikerült főpró­bát tartottak a martinászok. A sajtótájékoztató baráti beszélgetéssel zárult. Mérték-eszperantó mondja, hogy karsztvízzel is ellátható Miskolc, csak for­rásokat kell foglalni, s elzár­ni. s egyáltalán: okosan es hozzáértően keli gazdálkodni a Bükk vízkincsével. A másik tábor azt mondta, azt mondja, hogy nem sza­bad építeni a szeszélyes ho­zamú hegyi forrásokra. Egv város ellátását, közérzetét nem szabad kitenni az időjá­rás szeszélyeinek. Irány a Tisza! Más kérdés, hogy mennyire szeszélyesek a források. Kiss József egyik cikkében azt ír­ja, hogy a karsztíorrások az év kilencven százalékában jóval többet adnak a mérték­adó hozamnak esetenként an­nak többszörösét is. „Az idő­járás tehát szövetségesünk es nem ellenségünk csak azért, mert időnként a források ho­zama a mértékadóra csökken és ez véletlenül egybeesik a csúcsigények fellépésével.” Százéves a Martin Egy hónap múlva ünnepli üzembe helyezésének 106. év­fordulóját a diósgyőri niar- ti natel mii. A jubileumi ké­szülődésről tegnap délután dr. Szeppelíeld Sándor vezér- igazgató. Majtén.vi Lajos, az l.KM pártbizottságának tit­kára. s a gyár (óbb vezetője sajtótájékoztatón számoltak be a televízió, a rádió s az újságok képviselőinek. Az évforduló alkalmából júflus 6-án a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban ünnepi közgyűlést tart az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület acélgyár­tási szekciója. Ebből az al. kálómból jelenik meg az egyesület szakmai lapjának ünnepi kiadása, amelyben a diósgyőri szakemberek szá­molnák be az acélgyártás 100 évének eseményeiről. A mű­velődési központban „100 éves az, SM-acélgyartás Diósgyő­rött’ címmel nagyszabású ki­állítás nyílik. Masnap. július 7-én ünne­pélyesen leplezik le az LKM rendégháza előtt Farkas Pál: Martinász című szobrát. (A sajtó képviselői tegnap az LKM-ben megtekinthették a készülő szobrot.) A szobor, avató ünnepség után Üjmas. san történelmi megemléke- zest tartanak a 100 éves folytacélgyártásról. Ezt köve­tően ipartörténeti érdekessé- gü eseményre kerül sor: az oskohóbói szimbolikus ther­mites acélcsapolás történik, majd átadják a korhűen be­rendezett kovácsmühelyt. a hámort. Tegnap az újságírók c

Next

/
Oldalképek
Tartalom