Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-13 / 137. szám

üt hivatal új helyen Pillanatnyi lépéshátrány Félig néma a ház... A kivitel korlátái r A miskolci Petőfi utcai házasságkötő terem szom­szédságában háromszintes, szép új épület emelkedik. Május elején öt hivatal köl­tözött ebbe az irodaházba, amelynek nemcsak a Petőfi hanem a Bacsó Béla utcáról is van bejárata. Ez ideig azonban nincse­nek feltűnő cégtáblák a be­járatokon, s legfeljebb csak kézzel írt „útmutatók” alap­ján igazodhatnak el itt az ügyfelek. Portás sincs. En. nek hiányában leginkább a földszinti első ajtón érdek­lődnek az emberek. És sok munkája közepette dr. Nagy Tibor, a népesség-nyil­vántartási csoport vezetője türelmesen válaszol: — A földszinten kell a ki­es bejelentkezéseket intézni, ♦ Csillogó csillárok naponta 8 és 12 óra között. Mert a Vörösmarty utcáról ideköltözött a népességnyil­vántartási csoport. Az első emeleten van az anyakönyvi hivatal, ahol a születéseket, a házasságokat és a halálo­zásokat jelenthetik be. Ugyancsak az első emeleten található a Társadalmi Ün_ népségeket és Szertartáso­kat Szervező Iroda. A má­sodik emeleten van a városi Illetékhivatal és a városi Földhivatalnak egy részlege. Naponta sok száz ügyfél keresi fel ezeket a hivatalo. kát személyesen, s bizonyá­ra sokan keresnék telefonon is — különösen a dolgozók, akik nem tudják a félfoga­dási napokat, időpontokat, vagy felvilágosítást szeretné, nek kérni ügyes-bajos dol­gaik intézéséhez. Telefon 1 (Kerényi Jelv.) A csehszlovák GLASSEX. PORT Kereskedelmi Válla­lat szállítja a magyar nagy- keréskedelm! vállalatoknak azokat a lakásvilágítási eik. keket, amelyek osztatlan si­kert arattak és aratnak a magyar vásárlók körében. A vállalat és a magyar importá­ló. a KONZUMEX Külke íeskedelmi Vállalat minden é> ben rendez olyan kiállí­tást. amelyen a következő esztendőben forgalomba ke­rülő termékeket mutatják be. Tegnap ilyen kiállítás nvilt Miskolcon — első íz­ben vidéken — a VASVILL Keringőznek a kis halak Szól a fúvószene Tapolcán és a csónakázótó vizében részeg bódulatban keringőznek a kis halak. Amelyik belefárad, hanyatt veti magát és sütteti a hasát a nappal. Igazán idilli kép — lenne, ha olyan ártatlan szemmel nézném, mint a parton tapsikoló gyerekek. Csakhogy az én öreg szemem már sokat látott, és tudom, hogy haláltáncukat járják a kis halak, a fúvószene számukra rekviem. Sejtem e groteszk vég okát is: békanyál borítja, alga festi sötétre a tó iszapos \ izét, kevés benne az éltető oxigén. Peeás szemmel nézve valószínűleg teljesen értéktelenek a kisujjnvi jószágok. Szo­morú szerepük most csupán annyi, hogy jelezzek: a tavat nem tisztítják rendszeresen. Pontosabban: az idén sem tisz­tit iák rendszeresen. A csónakázótó gazdája a Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási Vállalat Azzal sem védekezhetnek, hogy nem kaptak még figyelmeztetést. Tavaly nyáron részt vettem egy ellenőrzésen Tapolcán. Akkor is Teltünt az illetékes hatósá­gok képviselőinek, mennyire elhanyagolt, szennyes a tó cs a He.iö patak. Akkor munkaerőhiányra hivatkoztak a vállalat emberei. Azt ígérték, hogy majd a nyári szünetben, az idény­munkára szerződő diákok kitisztítják a tavat. Az idén is erre várnak? Kora tavasszal, a tapolcai tanácstagok beszámolóján a helybeli választók is szóvá tettek a Hejö és a csónakázótó elhanyagoltságát. Ügy tűnik, az ö panaszuk sem késztette cselekvésre a vállalatot. Pedig egy ilyen tavon csónakázni som élvezet. Akik pedig a Sziget presszóban — csárdában? — akarják élvezni a víz közelségét, úgy érezhetik magukat, mint a Hanság kellős közepén. Valóban csak a munkaerőhiány? (békés) Kereskedelmi Vállalat diós­győri. Sétány utcai központ­jában. A kiállítás ünnepélyes megnyitásán valamennyi magyar műszaki nagykerfes. kedelmi vállalat képviseltet­te magát. Ma délelőti a csehszlovák ker&kedelmi vállalat, a ma­gyar külkereskedelmi válla, lat és nagykereskedelmi vál­lalataink vezetői, képviselői között megkezdődtek, s még holnap is folytatódnak azok a tárgyalások, amelyeken a jövő évi szállításokról, meg­rendelésekről döntenek. azonban még csak a föld­szinten és az első emeleten van. Ott is csupán e hét elejétől. Helyesebben: az I. kerületi Tanácsi Hivatal 15-041 számú központja ka­pott itt 17 mellékállomást. A központ pedig gyakorlatilag mindig foglalt, mert amint Kubi József telefonközpon. tostól megtudtuk, most 65 mellékállomás tartozik hoz­zá. A második emelet pedig gyakorlatilag „néma”. Az ottani hivatalokat telefonon nem lehet elérni. A postai tudakozó szerint „még időbe telik” amíg az Illetékhivatal és a Földhivatal telefont kap. Nos, május elejétől te­lik már az idő — és vajon meddig? (r. a.) Nyári egyetem Városunk várja a IV. mis­kolci nyári egyetem résztve­vőit. A szocialista életmód­dal és közéletiséggel, az üze­mi demokráciával és fejlesz­tésének feladataival, a köz­vélemény és megismerésének módszereivel, a szocialista brigádvezetés módszereivel foglalkoznak majd a hallga­tók. Az elméleti továbbkép­zés mellett a vendégek meg­ismerkedhetnek városunk és megyénk nevezetességeivel is. például Aggtelekkel, To- kaj-Hegyaljával. láthatják a híres Avas Táncegyüttes mű­sorát a diósgyőri várban, az egri Agria Játékszín kitűnő produkcióját. Az ötnapos program érdekessége: egy­napos politikai tapasztalat­csere-látogatás a szomszédos Kassára. A tokaji borexportnak ta. vaiyi mindössze tíz százalé­káért kaptunk dollárt. Haj­dan arannyal fizettek Hegy. alja kincséért, most viszont minőségi problémák fékez­ték a kivitel dinamikus, s jó pénzzel kecsegtető növeke­dését. A várakozástól élté. rően alakult a kohászati termékek piáéi helyzete is. Barta Imre és Körössy Jó­zsef tanulmánya szerint (Borsodi Szemle, 1979. 1. szám) a dollárelszámolású export tíz százalékkal esett vissza. A mezőgazdasági ki­vitelnél a miskolci húsüzem leállása, majd a hibák kija. vitása okozott kiesést. összegezve a borsodi té_ nyékét és tapasztalatokat:az elmúlt évben a dollárt hozó kivitel csaknem 7 százalék, kai maradt alatta az előző évi. 1977-es exportnak. Még inkább borongássá festi a képet az a lény, hogy a ke­mény valutát igénylő beho. zatal viszont 15 százalékkal emelkedett. Az alapszámok­ból már a laikus olvasó is levonhatja a következtetése, két, s talán látja a követ­kezményeket is. Hivatkozhatunk és persze hivatkozunk a világpiaci helyzet e számunkra előny, télén változásaira. De a nagypolitika szintjén azt. vallják, hogy ez az ok: nem a főok. Házon, illetve hazán belül kell keresni a pillanat­nyi lépéshátrány magyaré, zatál: leszögezve azt. hogy nem többet, hanem jobbat kell produkálni. Szolgáljon például a vegyipar. Az ága­zat borsodi üzemei 24 száza, lékkai növelték a dollárbe­vételt. bizonyítva, hogy a rossz piacon a jó portéka is kelendő. A kivitel mécsek, lődésének, illetve visszaesé­sének egy sói', jobbára sze. rnélyes, vagy — ha így eny­hébb a kifejezés — kollektív mulasztás az oka. Idézve a fentebb már említett tanul, mányból: . .-üzemeink - re­agálása a gyorsán változó # Nem a vegyiparon múlik.. piaci viszonyokra nem elég rugalmas... a piaci impul. zusok közvetítése a külkeres­kedelmi szervek részéről elég lassú, sok esetben nem pontos.,., nem következett be lényeges fejlődés a foko. zódó minőségi követelmé­nyek kielégítésének érdeké, ben .. Ám az okok láncolatában v&n egy harmadik is. amely A miskolci távírda történetéből 2. Azok a dromedár oszlopok... (Kerényi felv.) nem véletlenül torpanlotla meg a tavalyi kivitelt. „A megye ipara az adott ter­melési szerkezet mellett — né­hány ágazat kivételével — lé­nyegesen már nem tudja ki. vitelét növelni”. Ez a tény azonban már generális kér­dést, alapvető változások szükségességét veti fel. Az új érték. és. mértékrendszer adott, »'Vagy éppen leolvas­ható a világpiac gazdasági jelzőtábláiról, s ebben kell értékelni és átértékelni pro. dukcióinkat. munkánkat. Az ország gazdasági di­lemmái Borsodban nagyon markánsan jelentkeznek. Ép. pen ezért a megoldás, a ten­nivaló is kézenfekvőbbnek látszik. Itt is. és az ország, ban is az egyensúly megte­remtésének kell mindent alárendelni. Még a növeke­dést is. Néhány érdekesség a mis­kolci távíró történetéből: 1881 szeptemberében városunk vendégül látta Ferenc Józse­fet. a már apostoli királyt. A megye, a város vezetői mindent elkövettek, hogy „minden nagyon szép és min. den nagyon jó” legyen, még­is történt valami kellemet­lenség, és éppen az állami távírdával kapcsolatosan. Az történt, hogy az uralkodónak címzett két „intim” tartalmú táviratot a távírász valame­lyik szemfüles újságírónak megmutatta, aki azok tartal­mát közzétette az Egyetértés című helyi lapban. Az esettel az uralkodó nem értett egyet, és ezért a távírda főnöke „kérdőre vonatott, a távírász pedig vád alá fogatott és el is ítéltetett”. Városunk távírdája létesí­tésétől kezdve a mostani Ré­giposta utca elején, a Kazin­czy utca és a Pece-patak ke­reszteződésénél levő épület­ben működött (a postásböl- csöde helyén). Itt jelzi helyét az 1835-ben kiadott Adler- féle várostérkép is. A távíró­nak a postával történt egye­sítése után. 1888. március 5-én a távíró beköltözött a postahivatal épületébe, mely a színházzal szemben a Mis­kolci Takarékpénztár épüle­tének földszinti részén (ma OTP körzeti fiók) működött. Az átköltözés i során a veze­téket tartó oszlopsort a Ka­zinczy és Széchenyi utcán ve­zették a postáig. A csaknem 8 méteres oszlopok, rajtuk a kifeszitett rézdrótok és azok zúgása igen zavarhatta a Fő utcán lakókat, mert Kovács Lajos városatya a város leg­közelebbi képviselőtestületi ülésén felszólalt, és kifejezés­re juttatta, hogy „azok a dro­medár távíróoszlopok” ízlés­telenek és életveszélyesek. A felszólaló a polgármestertől azt a felvilágosítást kapta, hogy azok csak ideiglenesen, 3 évi időtartamra vannak felállítva. A kapott válaszban a felszólaló és a közgyűlés is megnyugodott, 1891-ben a posta valóban új épületbe költözött. 1888-ban építették ki a táviróvonalat Mezöcsá- tig, ugyanebben az évben egyesítették távíróval Mád, Szerencs, Monok, Tállya, Tolcsva és Ózd postahivata­lokat. A miskolci posta távírófor­galma évről évre nőtt. Bár már megjelent a nagy rivá­lis. a telefon, még nem ve­szélyeztette a távíró forgal­mát. 1902-ben Miskolc—Sá­toraljaújhely között 118 Km hosszon új táviróvezetéket építettek, ami ugyancsak nö­velte Miskolc forgalmát, el is rendelték a távíró éjjel-nap­pali szolgálatát. A hálózat fejlődésén kívül fejlődött a távírórendszer is. A Morse- féle kezdetleges távírót az 1870-es évek elején felváltot­ta a Hughes-féle távirórend- szer. mely már betűíró volt, az érkezett szöveget csak fel kellett ragasztani a távirati űrlapra. Ez a rendszer sok helyen még a második világ­háborúig is fennállt, bár az 1930-as évek végétől tért hó. ditott az írógéprendszerű táv­író, a mai géptávíró, és töké­letesített formája világszerte elterjedt. A felszabadulás után a posta valamennyi szer­vének lehetővé tette, hogy a távirati közleményeket vagy távírón, vagy kisebb helyek­ről telefonközvetitéssel a cím­zetthez eljuttassa. Felmerült annak igénye, hogy egyes vállalatok, szer­vek egymással a posta közre­működésével, vagy távíróköz­pont létesítése után közvetlen tárcsázással — mint a tele­fonnál — távíró-összeköttetést létesítsenek, levelezzenek. így jött létre az 1950-es évek ele­jén a távíró-előfizetői szolgá­lat: a telex. Városunk az or­szág egyik legnagyobb telex- központja, 286 előfizetővel rendelkezik. A forgalmasabb posták is (76 postahivatal) tárcsázás útján lépnek érint, kezésbe egymással, itt a táv­iratok közvetítése feladóhely­től címhelyig történhet A postai közhasználatú táv­íróhálózat kiterjed az ország határain túl is. Miskolcnak 22 országgal van közvetlen tárcsás távírókapcsolata. Ezen országok fővárosa a miskolci távírda dolgozójától kapja a távirat szövegét és adja to­vább hazai címzettjének, ez a: gentex-távírószolgálat. A magyar távíró 120 év alatt sokat fejlődött, lépést tartott a technika fejlődésével. A táviratozás lényegi, mechani­kus része korszerűen megol­dott az egész világon, nehéz­ségeket okoz a lakosságnak szóló közlemény kézbesítése ott, ahol létszámgondokkal küzdenek. Ma már nem a „dromedár” távíróoszlopok látványa, ha­nem a táviratok esetleges ké­sői kézbesítése képezi olykor kifogás tárgyát. Remélhetően mind ritkábban. DR. KAMODY MIKLÓS (Vége) B. I. Antik könyvtár Csaknem ötszáz év könyv­kiadását reprezentálja az a tízezer kötetes antik könyv­tár, amelynek rendezését most fejezték be a kiskunfél­egyházi Kiskun Múzeumban. A régi magyar és európai — bázeli, bécsi, lipcsei, augs- burgi — nyomdák kiadványai sorakoznak a polcokon. Igen sok a különleges értékű. 1800 előtti kiadású könyv, s né­hány ősnyomtatványt is szám­ba vettek, ezeket 1500 előtt nyomtatták. Philippus Ber- gomensis „Híres világkróni- ká”-ja a legrégebbi, 1492-ből származik. „Arany tükör” a címe egy 1494-es kiadású kö­tetnek. A 400 éves könyvrit­kaságok között található a Calepinus-íéle, több nyelvű értelmező szótár és a Haller János fordításában megjelent „Trója veszedelme”. Nem sokkal fiatalabbak a „Magyar Krónika” és a „Magyar vá­rak” című díszes kiadványok sem. A kiskunsági könyvkincsek évtizedekig hozzáférhetetle­nek voltak az érdeklődök számára. Jövőre kapható Csehszlovák lakás\ilá«ílási cikkek kiállítása o

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom