Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-12 / 136. szám
Éjjeli őrjárat a kutak körül Kár a benzinért?! Az Országos Anyag, és Árhivatal közleménye szerint június 11-i hatállyal. 20 százalékkal emelték a motorbenzin fogyasztói árat. A hírt a hétfői és a mai lapok tették közzé. Vasárnap este bemondta a rádió és a televízió. Spájzolok jöttek Vasárnap az üzemanyag- töltő állomások kútjainak arjelző ablakait vastag sza. laggal ragasztották le és új árak jelentek meg a töltőoszlopokon. Az már mindenki előtt világossá vált. hogy áremelés lesz. de hogy mi. kor. azt csak találgatták. Hosszú sorokban várakoztak a kutaknál a szabványos és a háztartásból elcsent edény- zetekkel. hogy minél több benzint szállíthassanak haza. A spájzolok nem kis bosszúságot okoztak azoknak a fu_ tóvendégeknek is. akik az öt-tizliternyi utántöltésért is kénytelenek voltak órákat várakozni. Kinek, mit jelent az árváltozás? Eléri-e egyik célját. a takarékoskodást? Erre próbáltunk választ keresni a sorakozó autósok között. Erdödi József: — A kocsival annyit kell menni, amennyi szükséges. — És hogyan fognak laka. rékoskodni? — A nem nélkülözhető fuvarokat csökkentjük. A kirándulásukat és a szórakozás jellegű autózást mérsékelni fogjuk. Ulman Erikné Wartburg 333: — Férjem gépkocsival jár dolgozni, és ezután sem változtat ezen, mivel kilómé, terpénzt kap. — Hogyan fognak spórolni? — Mindenekelőtt a vezetési stílust kell javítani. Op_ timális sebesség és helyes . porlasztóbeállitás. Sokat lehet vele nyerni. Van, aki mindent tud És mit jelent ez a forgalomnövekedés a kutas szá. mára? — Cseh László, a Pesti úti benzinkút kezelője: — Dupla munkát, sok-sok fáradtságot BP állomás, Búza tér. 17 óra 43 perc. A kútnál hármas sorokban várakoznak. A vége már kilóg az útra, így sokan irányt változtatnak, talán másik helyen próbálnak szerencsét. Aki továbbra is várakozik, Varga László: — Csökkenti-e majd a kilométereket? — Nem. Ugyanannyit fogok járni ezután is, mint eddig. — Hogyan kíván takarékoskodni? Megvizsgáltatja-e a fogyasztását, igénybe ve. szi-e szakműhely közremű. ködését? — Nézze, én egy autószerviz vezetője vagyok ... Egy Dácia tulajdonosa tan. kölni jött. Nem is tud az áremelésről. A beszélgetésbe közbeszól egy „zsigás”, aki mindent tud. # Szombat reggeltől vasárnap — Honnan tudja': — Uram. meleg helyről, radiátor mellől mondták ... Inkább a zsíros kenyér Shell-kút, 18 óra, Fábri Sándor kútkezelő: — A vásárlási csúcs szombaton reggel fél kilenc táj. ban kezdődött. Valóságos invázió volt itt. — Mi a véleménye a spáj- zolókról? — A hazaszállított 20—30 liter benzint valahol tárolni kell. és ezzel tűzveszélyessé teszik az amúgy is kicsi bér. házi garázsokat, pincéket. Egyébként mi csak a „tűzveszélyes” — felirattal ellátott marmonkannákba szolgáltatjuk ki az üzemanyagot. — Volt-e valami érdekes esetük? — Nem is egy. Akadt, aki gyermek fürdőkádat hozott, tetejét leragasztva. Természetesen nem szolgáltuk ki. Mint azokat sem. akik a 200 literes hordót a kocsi belsejébe préselték, vagy pedig 10—15 lemezkannát halmoztak fel a hátsó ülés helyén. Kovács Zsolt Skodájával várakozik: — Hogy nekem mit jelent az áremelés? Semmit, talán apunak, hiszen 6 fedezi a költségeket. De lehet, hogy neki sem. Nem emelik any. nyival. hogy nagy megrázkódtatást okozzon. Kilián lakótelepi benzinkút, 19 óra 15 perc. Körül, belül 50 gépkocsi várakozik kitartóan és folyamatosan. Néhányan edényekbe tankolnak. Az átlag mennyiség 50— 80 liter körül van. A pálmát az a tulaj’ viszi el. aki szombaton 460 (!) liter benzint vásárblt. A Pesti úti kútnál a forga. lom 22 óra körül elcsendesedik. Már senki sem izgul. Sudár Lászlóné és egy 1200-as Lada: — Már egy hete tudom, hogy felemelik a benzin árát, de nem vásároltam tártaié, kot. így is. úgy is meg kell vennem a benzint. Nem fogok lemondani a kocsiról. Nagyon megszoktam a kényelmet, imádok vezetni. És az az igazság, hogy nem régen vettem az autót, és még nem teltem be vele. Spórolni? Nem a benzinen. Inkább több zsíros kenyeret eszem, es kevesebb ruhát vásárolok. estig tartott a roham .. (Herényi felv.) Huszonnégy órakor teljesen üres az állomás, így nem okoz gondot a zárás, illetve a rovancsolás. Éjféltől érvényesek az új árak. A vasár, napi termés: 35 ezer liter üzemanyag. Egy héttel korábban 15 ezer volt. (fekete) Anyagmozgatás, raktározás Országos tanácskozás Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) Az országos tanácskozás céljáról, programjáról tegnap délután az MTESZ miskolci székházában dr. Cselényi József, a KAB Borsod megyei Szervezetének titkára, valamint a rendező szervek több más képviselője tájékoztatták az újságírókat. Az anyagmozgatás és raktározás jelenlegi fejlődésünk egyik nagy problémája. Egyre több anyagot kell megmozgatnunk. raktároznunk. S még mindig kevés a gép, még mindig több tízezer ember munkaerejét köti le, munkaidejét tölti ki az anyag- mozgatás. Hogyan lehetne előbbre lépni, lehetőségeinket még jobban kihasználni, a korszerű módszereket mind szélesebb körben elterjeszteni, a kutatók által kidolgozott elméleteket gyakorlattá tenni? — mindezekre a kérdésekre választ adnak majd az országos tanácskozás hazai és külföldi előadói. A tanácskozást június 14- én 10.30 órakor Pázsit Csaba, a megyei pártbizottság politikai munkatársa nyitja meg, majd dr. Felföldi László egyetemi tanár (Budapesti Műszaki Egyetem), a műszaki tudományok doktora tart elnöki megnyitót. A kétnapos tanácskozáson elnököl még: Polhammer Győző, az ÁCSI igazgatóhelyettese, dr. Lévai Imre, tanszékvezető egyetemi tanár (NME), a műszaki tudományok kandidátusa, a KAB1 Borsod megyei Szervezetének elnöke, dr. Cselényi József egyetemi docens (NME), a KAB megyei titkára. A két nap folyamán az elméleti és gyakorlati szakemberek 23 előadásban vitatják meg az anyagmozgatás és raktározás legidőszerűbb kérdéseit. A miskolci egyetem kutatói mellett előadásokat tartanak a VILLATI, a Gépipari Technológiai Intézet. a Gépipari és Automatizálási Főiskola, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Csepel Művek Szolgáltató Vállalat, a Hajdúsági Iparművek, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, az Ikarus, a Papíripari Vállalat, a VEGYTERV. az INTRANS- MAS. a Hajtómű és Festő- berendezések Gyárának szakemberei. valamint meghívott NDK-beli és bolgár kutatók, szakemberek. Hírünk az országban Tattású» lapokban, folyóiratokban Olykor a legkevésbé ismert folyóiratokban található olyan közlemény, amelyre érdemes felkelteni a szélesebb közvélemény figyelmét. Az Építésügyi műszaki és gazdasági tájékoztató című szakfolyóirat idei 5. számában részletes tájékoztató jelent meg „A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat építőipari kapacitásbővítő beruházása” címmel. MEGHATÁROZÓ: A HÁZGYÁR Rögtön a bevezetőből kitetszik, hogy a BÁÉV saját termelési értéke egy adott évA miskolci távírda történetéből 1. Kizárólag német nyelven... 1859 tavaszán két nevezetes esemény volt városunkban, iüajus 24-én a Tiszai Vaspálya Társulat „indóházának” a közönség részére való átadása, ezzel a vasútforgalom megindulása. a másik, kevésbé látványos esemény az állami táv- íróállomás május 28-i megnyitása. Utóbbiról még a város krónikása. Szűcs Sámuel sem tesz említést naplójában. Városunk postája történetének kutatása során a korabeli osztrák hivatalos lapból került elő az az állami táviró-igazgatósági rendelet, mely bejelenti a miskolci táviróállomás c napon történő megnyitását. Az alkalomra emlékezve, érdemes vi.sz- szaplllantást tenni a távíró múltjára. Az első magyar távíróállomás 1847. december 28-án Pozsonyban létesült, mint a Béc.s—Prága távíróhálózat leágazása. Nem állt fenn sokáig, mert mikor 1848-ban az első magyar felelős minisztérium megalakult, az osztrák kormány visszahívta a távírda hivatalnokait, és a távíróhálózat magyar szakaszát borsos áron akarta megváltatni. A szabadságharc bukása után az osztrák közlekedési miniszter a távíróhálózatnak Budáig, illetve Pestig való kiépítését rendelte el. A hálózat már morzerendszerű volt, és nagyrészt közigazgatási célt szolgált. A pesti távíróállomás 1850. október 1-én nyílt meg a városháza két szobájában, melynek ablakai a mai Városház utcára nyíltak. A kezelést öt tisztviselő három morzegéppel látta el. A forgalom az első hónapban 72 távirat volt 381 forint bevétellel. A távíróforgalom gyorsan emelkedett; az 1850- ben létrehozott Német—Osztrák Távíróegylethez mind több külföldi távíróhálózat csatlakozott, egységesítést nyert a kezelés, a tarifa, és a kereskedelmi élet mindjobban igénybe vette az új technikát. Pest után Szolnok. Cegléd, Temesvár állomása nyílt meg, 1853-ban hazánk területén már 11, Ausztria tartományaiban 60 városban működött távíróállomás. A tévira- tozás magánosoknak is kizárólag német nyelven történt. Debrecen 1855-ben. Kassa 1856-ban, Tokaj 1857 végén csatlakozott az országos távíróhálózathoz. A miskolci állami távírda megnyitását a Cs. kir. Állami Távíró Igazgatósága e szöveggel tette közzé a hivatalos lapban: „A magyarországi Miskolcon közforgalmú cs. kir. távíróállomás nyílt meg korlátozott napi szolgálati . idővel. A Miskolcra irányított táviratok díját a zónajegyzék mutatja. Becs 1859 május 28.” Majd közölte a zónajegyzéket, melyen 141 helységet sorol fel Ausztria és tartományai területéről, ebből 30 helység Magyarország területére esett. Az osztrák beam- terek alaposságát jellemzi, hogy a távíró megnyitása előtt, már május 2-án megjelent a hivatalos lapban: Zappa Ferenc bécsi főtáv. írászt hivatalvezetőnek a miskolci távíróállomásra helyezték. Hozzá beosztottnak Erdman Róbert távíróaspiránst, ideiglenes II. osztályú távírászt Miskolc állomásra kinevezték. E két tisztviselővel indult tehát az üzemelés, rajtuk kívül még egy fő, ún. vonalőr is működött. A távíróállomások számának növekedésével szabályozták a távírda igazgatását. Pesten és Temesvárott távírda-felügyelőséget állítottak fel, mely az igazgafási és műszaki szolgálat irányítását végezte. 1856-tól a felügyelőségek alatt távírda-főállomások (területünkön Debrecen és Kassa), távírda tiszti állomások (Eperjes, Eger, Gyöngyös, Miskolc, Nyíregyháza, Saújhely, Tokaj és még öt nagyobb város) és mellékállomások működtek. Ilyen volt Sárospatakon és még 30 más helyen. Ezek közül hét helyen a kezelő már a postamester volt. A postának a távíróval való egyesítése'már a Bach-korszak alatt felvetődött, de csak 1887-ben valósult meg Baross Gábor rendeletére, elég radikális eszközökkel és módon, ami a két szolgálati ágban dolgozóknak sok problémát okozott. A kiegyezés híre Miskolcra távirati úton érkezett... Hétfőn, február 18-án délután 2 órakor Pestről e pillanatban érkezett távirati tudósítás szerint ... — írja a Borsod— Miskolci Értesítő című helyi lap — a királyi leirat a képviselőház mai ülésén felolvastatott ... követeléseinket a király elfogadta és a magyar minisztérium kinevezését jóváhagyta. A kiegyezés után a magyar kormány 181 állami és 144 magántáviratok felvételére és továbbítására felhatalmazott vasúti távíróállomást vett át. Az alkalmazottak nagy része osztrák, cseh vagy morva származású, zömmel katonaságtól leszerelt „igazolványos” egyén volt. aki három éven át még köteles volt szolgálatot teljesíteni, míg magyarokkal nem pótolták. 1871-re Miskolc is magyar állomásvezetőt kapott Path.y Nagy Kálmán személyében, aki mellé 5 tiszti létszámú táv- ít'ász és 1 gyakornok volt beosztva. 1875-ben az állomás, vezető Bankalári Domokos, aki már 9 kezelővel és 2 vonalőrrel látta el a szolgálatot. A személyzet szaporítását a forgalom ötszörösére való nö- vekedésé^indokolta. A kiegyezés utáni rohamos tőkés fejlődés ilyen területen is megmutatkozott. (Folytatjuk) DR. KAM$»JY MIKLÓS ben 26 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Sőt. az ipari termelési érték például 1977-ben az átlagnál 58 százalékkal volt magasabb. „Ebben a házgyári panelgyártásnak van meghatározó szerepe.” A BÁÉV termelésében a lakóházak, valamint a komplex lakótelepi kapcsolódó létesítmények dominálnak. A vállalat termékstruktúrája igen közelálló a budapesti nagy lakásépítő vállalatokéhoz. A cikk azonban azt is közli, hogy ____a kapcsolódó kereskedőimi, szolgáltató stb., létesítmények építési igényei - különösen Miskolcon — többszörösen meghaladják a vállalat erőforrásait. ezért -a vállalat arra törekszik, hogy korszerű technológia és szerkezet kidolgozása, val (Borsodi Vázpanel Rendszer) a tervidőszak második felére az előregyártás és szerkezetszerelés arányának növelését érje el .. FIZETNEK A FELELŐSÖK A Népszabadság most vasárnapi számában „Véget ért a miskolci húsüzem kálváriája” címmel jelent meg minden miskolcit közelről érintő írás. amely arról ad összefoglaló tájékoztatást, miként javították ki a miskolci húskombinát építési hibáit. „A felelősség megállapítására lefolytatott bírósági eljárás i hibák kijavításának költségeit így osztotta meg: 40 százalékát az Élelmezésipari Tervező Váll&lat, 20—20 százalékát az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat, az Országos Szakipari Vállalat és az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. köteles megtéríteni.** Hírt ad a beszámoló arról is, hogy a „ . . . garanciális javítások megkezdése helyett azonban újabb hosszantartó szakmai viták kezdődtek ... Így vált szűk segessé, hogy az eredeti tervekI kei ellentétben a garanciális javításokat összekötötték a nagy. karbantartással és leállították az üzemet.” A huzavona következménye az lett, hogy a költségek tetemesen megnövekedtek. A javítás mintegy 14 millió forintos költségéből 5 millió 600 ezer forintot vállaltak át a garanciális kötelezettségek terhére. Ráadásul a » • • • tavaly októbertől az idei április eleji újraindulásig összesen 1 milliárd 98 millió forint értékű termelés maradt el, s külön 14 millió forintot emésztett fel a szállítási költség, hogy Miskolcot zavartalanul elláthas sák húsáruval.’* Hosszú viták után a MÉM miniszteri aktívaértekezletének hatására indult meg a szervezett javítás. A felső szintű intézkedések eredménye, hogy 1979. április 2-án végre megindulhatott az üzemszerű termelés. Összeállította: BERECZ JÓZSEF
