Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-09 / 134. szám

Laosz küzdelmes útja Korai lenne jóslásokba bo­csátkozni arról, hogy mcg- nyugszik-c Laosz északi, Kí­nával határos vidéke, vagy sem. Az biztos: a kél ázsiai ország viszonya, a kapcsola­tok légköré nem a vienuanci ntpi rendszertől tiigg. A viszonylag nagy területű és kis létszámú —három és tél millió lakosú — Laosz északi hegyvidéki körzetei­ben jórészt kínai, illetve thai származású nemzeti kisebb­ségek élnek. Ezek egyike-ma- siaa, mint például a rneók, vagy a jaók, az Amerika-el- lenes függetlenségi háború idején a felszabadító erők, a Patet Lao ellen harcoltak A laoszi népi hatalom létrejöt­te. 1975 decembere óta Pe­king vette „védőszárnyai” alá a központi kormányzattal szembenálló fegyveres hegy­vidéki törzseket. Már jóval a laoszi—kínai viszony idén ta­vasszal történt kiéleződése előtt hírek szállingóztak ar­ról, hogy Peking önálló meo államot akar létrehozni: A CIA egykori laoszi bázisának számító meók több ország, így Vietnam, Lapsz, Thaiföld és Kína területén élnek. Hogy a pekingi felforgató tervek milyen veszélyt jelentenek a népi Laosz számára, arra egyetlen példa: a laoszi biztonsági erőknek csak háromévi kemény küzdelem után, a múlt esztendő végén sikerűit kitűzni a nemzeti lo­bogót az északi Poaubia hegység ormára, amely so, káig a íorradalömellenes meo osztagok főhadiszállása volt A belső biztojrffig * V ftyu- galom fenntartása tehát . túlzás nélkül — a társa­dalmi-gazdasági előrelépés kulcskérdésének tekinthető, pedig a vientianei népi rend­szernek amúgy is. súlyos gon­dokkal kell megbirkóznia. A fiatal szocialista állam létre­jötte óta nagy erőfeszítéseket tesz a naturálgazdálkodáson, félfeudális termelési módsze­reken nyugvó társadalmi- gazdasági viszonyok megvál­toztatására. Létrejöttek az el­ső. nemegyszer még kísérleti jellegű, termelési és fogyasz­tói szövetkezetek, és egyre nő a Délkelet-Ázsia szocialista államaiban elterjedt úgyneve­zett kölcsönös segítségnyújtó csoportok száma. A Laoszt is érzékenyen érintő indokínai szárazság pusztító következményei be­bizonyították: milyen fontos a mezőgazdaság megerősíté­se. fejlesztése — a Laoszi Népi Forradalmi Párt ezt a célkitűzést állította gazda­ságpolitikájának tengelyébe. Hogy az időjárás szeszélyes­sége ne befolyásolhassa vég­letes módon az ország életét, hogy megvalósítható legyen a stabil önellátás, két alapvető feladatot kell a következő év­tizedekben végrehajtani, vagy legalább megkezdeni. Az első a hasznosítható földterület bővítése, a második a szét­aprózódott kisgazdaságok ter­melékeny nagyüzemi egysé­gekké történő alakítása. Je­lenleg az ország területének mindössze 3—4 százalékát Segélyek Mintegy 1600 dolgozó kap segélyt a Diósgyőri Gépgyár­ban az idén, a tervek sze­rint. Az egy főre jutó segély összege átlagosan 355 forint. Szociális támogatásnak szá­mít még a beteglátogatásra szánt összeg is, amelyre 40 ezer forintot irányoztak elő. művelik rendszeresen,, ami akkor.is kevés, ha figyelem­be vesszük: az északi terüle­tek nagy része dzsungel bo­rította hegyvidék. A laoszi gazdaságtervezők abbán bíz­nak, hogy idővel az „egymil­lió elefánt országa” rizsex­portőrré válik. Napjainkban az évi átlagos rizstermelés 600 ezer tonna, amit hagyo­mányosan 60—80 ezer tonna behozatallal kell kiegészíteni. A közhiedelemmel ellentét­ben Laosz gazdasági kilátásai egyáltalán nem rosszak: ás­ványi kincsekben (Délkelet- Ázsia (s a világ) egyik leggaz­dagabb állama. Vasérc, ón- és han.uzsírlelőhelyei már is­mertek, eredményes kiakná­zásuk kizárólag az infra­struktúra kiépítésétől függ. A gazdaságfejlesztő program eddigi legfigyelemreméltóbb vívmánya a Nam Ngum-i vízi erőmű második lépcsőjé­nek felépítése. Az erőmű, amely Vientianetól, a fővá­rostól 90 kilométerre fekszik, kielégíti Laosz energiaszük­ségletét és máris számottevő exportra képes. Az ország energiatartalékai azonban a legszerényebb számítások sze­rint is a Nam Ngum-i erőmű teljesítményének többszörösét sejtetik. A nagyszabású tervek va­lóra váltásában Laosz a KGST államaira, mindenekelőtt a Szpvjetunióra és a szomszé­dos Vietnamra támaszkodik. A Szovjetunió az árusegé­lyek, pénzügyi támogatás mel­lett nagyszámú szakértő cso­portot küldött Laoszba a nyersanyag-kincsek geológiai felmérésére. .Láoszt, -a.-: vietty, tianéi. vezetés meghatározá­sa szerint, különleges kap­csolatok fűzik a szomszédos Vietnamhoz. A két országot 1976 óta barátsági és együtt­működési szerződés köti ösz- sze. (Peking Laosz-ellenes fel­forgató tevékenységének ma­gyarázata ebben keresendő.) A kínai vezetés tehát na­gyon téved, ha azt hiszi, hogy büntetlenül járhat el Laosz- szal szemben. Hanoi különbö­ző fórumokon több ízben vi­lágossá tette, hogy teljesíti szerződéses kötelezettségét, minden segítséget megad a népi LaosznáV függetlensége' é« szuverenitása megvédésé­hez. - ,. „ GYŐRI SÁNDOR Matra Simca Rancho Lada Niva # Három a „márkanevek" közül: nyolcvan lóerős a négy- hengeres Maira Simca, mellette a közeljövőben nálunk is üz­letekbe kerülő Lada Niva, és az egyik „nagyágyú”, a nyolc- hengeres, 5689 köbcentiméteres, 137 lóerős Ford Bronco Lada—Chevrolet—Maira Simca... Terepjáró sztrádaautók Személykocsik? Terepjá­rók? Autópályákra tervez­ték őket, vagy sivatagba, esetleg meredek, csúszós, er­dei-hegyi terepre? Szabad a választás: min­denki ott használhatja, ahol éppen kedve tartja! Miről van tehát szó? Azokról, az esztétikusán formatervezett járművekről, melyek a leg­nehezebb terepviszonyok kö­zött is jól megállják helyü­ket. de kitűnően gyorsulnak, és száz kilométer feletti se­bességgel száguldhatnak az autóutakon. Az NSZK autósai hivata­los lapjának, az AD-4.C Mo­torúiéit- nek legutóbbi számá­ban J. G. Stratmann ismer­tette és Wilfried Göbel fény­képezte mocsárban, erdőben, levegőben ezeknek az új jár­műveknek világszerte egyre kedveltebb reprezentánsait Néhányat isKierletühk-Jzeü:. tőül a „márkás” kocsik közül. A legerősebb a táborban az 5900 köbcentis, nyolchengeres, V-motoros Dodge /i a m char­ge r. amely ötszemélyes, és végsebessége 154 km. Százra. 14,4 másodperc alatt gyorsul, fel, és 22—30 litert fogyaszt hat és fél mázsás terheléssel. Köbcentiben a legkisebb (1424 köbcenti), de a „legcsi- nosabb” a Matra Simca Ran­cho. Négyszemélyes, fogyasz­tása mindössze 11.5 liter, 17.6 másodperc alatt éri el a 100 kilométeres sebességet, és ma­ximum 148-at megy. # Véget ért a könyvhét, de hagyni... az olvasást nem lehet a bba- CK.erényi í&iv-). A japánok a 4197 köbcentis Toyota Land-Crusiert fejlesz­tették ki. Önsúlya 1800 kilo­gramm. hatszemélyes, ugyan­ennyi hengereinek száma is. öt centi híján négy mé­ter hosszú a Mercedes Benz 230—G típus, amely 2307 köb­centiméteres. Több változat­ban készítik, van automata és hagyományos sebességvál­tó rendszerű. A lassúbb, ám annál szí- vósabb fajtát képviseli a 2236 köbcentiméteres Leyland Land Rower. Csaknem egy percre van szüksége a százas tempó eléréséhez. Tipikusan a nehéz terepre konstruálták karosszériáját, és négyhenge­res motorját. Nyolcszemélyes, terhelése tíz kilóval megha­ladja az egy tonnát. Már hazánkban is próbál­ják a szakemberek a Lada Niva 1558 * kőttfsenTiítfgterés; négyhengeres modellt. Hu­szonnégy másodperc alatt már száznál jár a sebesség- mutató, és jó úton 134 kilo­méteres sebesség elérésére képes. A Lada Niva méret­adatai: 3720x1680x1640 mm. önsúlya 1065 kilogramm, hasznos terhelése négy má­zsa. A négyszemélyes terep­járó Lada fogyasztása 15—20 liter között mozog. És e néhány ismertebb márkanév után címszavak­ban, melyek azok a cégek, amelyek „beálltak” a terep­járó személykocsik gyártói soraba: Ford Bronco (5689 köbcenti), Daihatsu Wildcat F—20 LK (1600 köbcenti), Chevrolet Blazer (5657 köb­centi), és International Scout II. (5653 köbcenti). (sólymos) FordBixmco Például a Halálvülgy Hőségrekordok Magyarországon egészen szo­katlan dolog, hogy május vé­gén már beköszön-sön a nyár derekára jellemző kánikulai forróság, s még ritkább az, hogy ez a rendkívüli hőség három hétnél is tovább tart­son. Budapesten a legutóbbi időkben több napon át is el­érte a hőmérséklet a +32 C’el- öius-fokot. Rendszerint nem délben, hanem a kora délutá­ni órákban, amikor a Nap már kissé túlhaladt a napi látszó­lagos pályája legmagasabb pontján, vagyis azt követően, hogy már túl volt a delelésen. A meteorológiai gyakorlat­ban „nyári napnak” azt ne­vezik. amikor a hőmérséklet legalább 25 fok; ..hőségnap­nak” azt. amikor eléri, vagy meghaladja a 30 fokot; de még az is előfordulhat, hogy 35 fokos, esetleg még maga­sabb hőség uralkodik hazánk valamely pontja fölött. Ez utóbbi esetben beszélünk „forró nap”-ról. Érdemes megnézni, hogyan is alakul ezeknek a különleges idősza. koknak évi gyakorisága ha­zánk egyes városaiban. Az alábbi adatok 50 évnyi meg­figyelés eredményei; A „nyári napok” évi szá­ma Pécsett 79. Szegeden 83, a Kékestetőn azonban csak 5. A ..hőségnapoké” Pécsett 23, Szegeden 31, a Kékeste­tőn 0. Végül a „forró napo­ké” Pécs környékén csupán 2, ! Szegeden 4. a Kékestetőn pe- , dig.«sínét zérus. -. A mostani 30—32 fokos hő. mérséklet is nagyon megvi­seli az embereket. Előfordul­tak azonban már sokkal na­gyobb melegek is hazánkban. Az eddigi hazai rekord: Pécs, 1950. július 5.: 41,3 Celsius-fok! Mégis, ha meggondoljuk, hogy a világ számos más pontján a nálunk már szinte elviselhetetlennek érzett ká­nikula egészen megszokott dolog — tulajdonképpen nem sok okunk lehet a panaszra, Szicíliában, Kréta-szigetén, vagy Cipruson a 40 fokos hőség júliusban egyáltalán nem megy ritkaságszámba. A félsivatagos, kopár, növény­zettel alig borított területe­ken a nyár derekán már a kóré. délelőtti órákban is eléri a levegő hőmérséklete a 42— 45 fokot, délután 2 és 3 óra között pedig 47—48 fokos for- róság is előfordul. A sivata­gok még forróbbak: a Szaha­ra júliusi középhőmérséklete például meghaladja a 35 fo­kot, ami azt jelenti, hogy egyes napokon a hőmérő hi­ganyszála 50 fok fölé emel­kedhet! A világrekordot a kalifor­niai Halálvölgy nevű sivata­gos katlan, valamint a Tripo- litól délre levő Azizia nevű falu tartja: a földkerekség e két pontján már 53 fokos, iszonyatos hőséget is mértek. A Halálvölgy rá is szolgált félelmetes nevére: több ízben előfordult, hogy eltévedt uta­sokra bukkantak itt. akiknek teste annyira kiszáradt, valói Sággal megaszalódott, hogy az azonnali orvosi segítség sem tudta megmenteni az életüket. Vándorol a hírlapárus A miskolci Ady-hídnál a járókelők már sok-sok éve megszokták — és nap­jainkban hiába keresik — a hírlappavilont. Helyét faáll­ványok foglalják el, körül­kerítve a lebontásra szánt saroképületet. A pavilon pe­dig nem költözött messzire, de a többnyire rohanó em­berek jóformán szét se néz­nek, nem kutatnak utána. Ugyanakkor a másik oldalon aránylag kisebb a forgalom, s a hírlapárus ott „bújik meg” egy zöldségárus és egy bazár között. Legalábbis teg­nap és tegnapelőtt még ott volt, de lehet, hogy holnap már ismét a másik oldalon lesz ... Miért ez a vándor­lás? — A sarki épület bontása miatt — magyarázta Králik Mihályné. aki 12 év óta áru­sítja az Ady-hídnál az újsá­gokat. — A villamosmegál­lót is közelebb helyezik^ a Gyöngy cukrászdához, és’ én is közvetlenül a Gyöngy mellett kapok helyet. Reméljük, hogy ott már is­mét sokan felkeresik, s a to­vábbiakban nem csappan a pavilon megszokott forgal­ma. Kerlészkedőknek ajánljuk Takarjuk le a talajt Ahol öntözési lehetőség van, kevesebb gondot okoz a ká­nikula, egyszerűbb a vizpót- las. De kút vagy vízcsap hiá­nyában minden lehetséges mó­don meg kell őriznünk a (öld nedvességét növényeinknek. A takarékosság ott is ajánlatos, ahol könnyen lehet vízhez jut­ni. Legjobb mód erre a talaj- takarás és az árnyékoló trá­gyázás. Az utóbbi nemcsak a nedvességet őrzi meg, mert az öntöző- és az esővíz értékes tápanyagokhoz is juttatja a növényeket. A talaj takarására fekete, vagy más sötét (füstszínű) fó­liát használhatunk. Zöldsé­geskertben csíkokra vágva a palánták sorait takarhatjuk, vagy egybefüggően kiterítve az egész ágyást beboríthat­juk. A növények helyeit ki­vágjuk. s a résekbe ültetünk. A szamócát például sok he­lyen így telepítik. A fekete fólia nemcsak a nedvességet őrzi, hanem elősegíti a föld melegedését, s megkímél a fáradságos kapálástól, mert fény nélkül a gyomok sem fejlődhetnek. Az egybefüggő fóliatakarót sokait kilyuggat­ják, így a természetes csa­padék beszivárog a talajba s öntözni is lehetséges. A szalmás trágya a talaj- takarás másik hatásos anya­ga. Különösen a fiatal gyü­mölcsfák hálálják meg, ha törzsük körül 80—90 cm-es körben 10—15 kg trágyát te­rítünk el. A trágyatakaró alatt a föld nehezebben szá­rad ki, gyorsabban gyöke­resednek, fejlődnek a, fák. Aprótrágyával a zöldséges ágy ások és a dísznövények sorait is beteríthetjük, ez minden növény hasznára vá­lik. A kényesebbekhez termé­szetesen csak érett, nem égető trágya használható. Szerves trágya hiányában alkalmazhatunk komposzlol, tőzeget, szénát, töreket, szecskát, esetleg szalmát is. A talajtakaró fóliára, vagy más anyagra szórjunk né­hány lapát földet, hogy az erősebb szél el ne sodorhas­sa. Trágya, komposzt vagy széna alkalmazásakor ügyel­jünk arra, hogy ezek az anyagok csíraképes gyom. magvakat ne tartalmazzanak. H. L. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom