Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-08 / 133. szám

r j á belföld A lottó 23 heti uyeroszamai: J 12 30 41 60 62 az Állatok is szenved­nek A MELEGTŐL. Az állat­tartó telepeken is gondot okoz a kánikula, a forrosag minde­nekelőtt a sertéshizlaldákban te­remtett nehéz helyzetet. Az ál­latok a szokásosnál kevesebb takarmányt vesznek magukhoz, pedig a ventillátorok állandóan működnek és a gondozók min­den lehetséges módon igyekez­nek hűteni a levegőt. A szarvas­marhatelepek meiiett sokfelé a szabadban, a legelőkön vannak az állatok. A déli forróságban mindenütt igyekeznek árnyékos helyre hajlani a teheneket, ugyanitt történik az itatás. A fe­dett istállókban levő állományt nyitott ajtók és ablakok mellett tartják, állandóan gondoskodnak friss ivóvízről és az állategész­ségügyi szolgálat is a szokásos­nál nagyobb számú ellenőrzést tart. De a legnagyobb gondos­ság ellenére is a tejtermelés né­hány százalékos visszaesésével kell számolni. Szintén néhány százalékos termeléscsökkenést okozhat a júniusi forróság a ba­romfitelepeken, különösen akkor, ha nem tökéletes a szellőzőrend­szer. FILMBÖRZE. A „Fogjuk meg és vigyétek” című új­donság aratta a legnagyobo sikert Balatonfiireden. ahol az elmúlt napokban a szocia­lista országok filmátvételi bi­zottságai válogattak a leg­utóbbi fél év magyar film­terméséből. Oláh Gábor al­kotását — amelyben egy le­bontásra ítélt ház lakóinak új lakásba költozéséty s az ez­zel kapcsolatos bonyodalma­kat mutatja be — Bulgáriá­ban, Csehszlovákiában, Len­gyelországban, az NDK-ban, Romániában és a Szovjet­unióban — mutatják be a mozikban. Az idei első „filmaukción” bemutatott 11 új produkció közül tíz gaz­dára talált ORTOPÉD VÁNDORGYŰLÉS. A végtagok és a gerinc fejlődési rendellenességeivel, valamint a a térdízület betegségeivel fog­lalkoznak a Magyar Ortopéd Társaság idei vándorgyűlésén, amely tegnap kezdődött meg Szegeden az MTA Biológiai Kutató Központjában. Első al­kalommal vannak jelen a ta­nácskozáson az orvosok mellett az ortopédműszerészek is, hogy közösen beszéljék meg tapaszta­lataikat. A vándorgyűlésen 150 hazai és 15 külföldi — jugoszláv, lengyel, NDK- és NSZK-beli — szakember vesz részt. Három nap alatt a legfrissebb kutatási ered­ményeket ismertető, 135 előadást tartanak. A vándorgyűléshez csat. lakozóan tartják meg a magyar gyógytornászok konferenciáját is, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára és nyolc külföldi cég pe­dig a helyszínen kiállítást rende­zett, amelyen legújabb ortopéd eszközeiket mutatják be. Js'ECSKEFALU. A mohácsi Du- na-parton valóságos fecskefalu alakult ki. A hajókikötőtől dél­re fekvő házak ereszalján csak­nem félezer fészek sorakozik, sűrűn egymás mellett. Az or. szag egyik legnagyobb fecske­települése ez s a megfigyelések szerint évről évre terjeszkedik. Az alantjárók védelmére már ko­rábban deszkapolcokat szereltek a madárlakások alá. A fecskék viszont olybá vették, hogy ,,pót- ereszalját” kaptak, és újabb fé­szeksort építettek a deszkák al­jára. A molnárfecskék minden bizonnyal az építőanyag és a táplálék bősége miatt választot­ták fészkelőhelyül a dunai ház­sort. A fészeképítéshez szükséges sarat a folyóparton szerzik. A víz felett mindig sok a szúnyog, bogár. A fecskefaluban most fo­lyik a költés, kedves látványt nyújtanak a fészeklyukakon ki­tekintő madárkák. Sítalp az Északi-sarkra Bebizonyították, hosv lehetséges (E. Várkonyi Péter jelvélele) Bokassa Csúszópénzzel dolgozó AFIT-osokat ítéllek el Pécsett # Mintegy húsz afrikai nagyemlőssel tért haza a Természet- tudományi Múzeum Tanzániában járt expedíciója. A haza­hozott antilopok, gazellák és egyéb kisebb állatok preparálá­sa után a múzeum afrikai kiállítását gazdagítják. Sajtókonferencián számoltak bt 77 napos, példa nélkül álló út- jukról a Komszomolszkaja Prav­da című »dp által szervezett észa- ki-sarkj expedíció tagjai, akik — a sa. ;; .utalás történetében először — sítalpon jutottak el földünk legészakibb pontjára. Az expe­díció nem vett igénybe kutyaszá­nokat, vagy motoros szánokat, minden felszerelését magával vit­te. s egyetlen könnyítésük az volt, hogy kéthetente repülőgép­ről ejtőernyővel dobtak le szá­mukra élelmiszert és utánpót­lást. A hét fiatal tíz évvel ezelőtt kezdte meg a felkészülést a nagy útra: ekkor szervezték meg első ízben a lap társadalmi expedí­cióját a sarkvidékre. A csoport összetétele a legváltozatosabb: von köztük fizikus, matematikus, mérnök, orvos, munkás, azonban egyikük sem hivatásos sarkkuta­tó, s csak szórakozásból, sport- szerepeiből kezdték meg annak idején a sítalpas expedíciókat a sarkvidéken. A héttagú expedí­cióból hatan már tíz év óta rend­szeresen együtt dolgoztak, hege­dik társuk ké< évvel ezelőtt csat- lakotzott hozzájuk. Mint DmPrij Rparo. az egyik moszkvai főiskola docense, a fi­zikai-matematikai tudományok kandidátusa, aki a csoport ve­zetője volt, elmondotta, útjukat sikerült nagy pontossággal meg­tervezniük, eredetileg 75 nap alatt akarták megtenni az ióúO kilométeres távolságot, s ettől alig egy nappal tértek el, főként az út lege>ején és legvégén ta­pasztalt nehézségek miatt: az el­ső napokban egy kétszáz méter szélességű „folyó” zárta el útju- f kát a kicsiny Henrietíe-szigetröl a jégmezőkhöz, az utolsó napok­ban pedig a köd nehezítette meg a pontos tájékozódást. Útközben kéthetenként kapták az utánpót- * lást, ekkor általában egy-két na- j pos pihenőket tartottak. Útjuk fi során a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a jégmező ko­rántsem volt ősszerüggő, gyakran találtak szabad vízfelületre, más alkalmakkor viszont összefüggő és nehezen áthágható jégtoria- szok állták útjukat. Az út célja az volt, hogy egy­részt bebizonyítsák: lehetséges a sítalpas út a sarkvidék jégme­zőin. másrészt van lehetőség ar­ra, hogy egy ilyen kicsiny és lé­nyegében csak önmagára utalt csooort megbirkózzék a sarki ex­pedíció nehézségeivel. Ugyanak­kor végeztek tudományos megfi- gyelér;eket is a sarkvidék légmoz­gásáról és meteorológiai viszo­nyairól. maga is gyilkolt gyermekeket Harc a császár örökségéért Párizsban láthatóan meg­indult a versenyfutás a gyer­mekmészárlásai nyomán sú­lyosan kompromittálódott Bo­kassa közép-afrikai császár örökségéért. Miután Sylvestre Bangui, az ország volt nagy­követe „felszabadítási front” megalakítását jelentette be (amely csak békés eszközöket fog alkalmazni), tegnap Ange Patasse aki egy éve még mi­niszterelnök volt Banguiban, egy „nemzeti egységbiztos­ság” megalakítását adta hí­rül, „a felszabadító folyamat meggyorsítására”. Patasse párizsi sajtóértekezletén ma­ANYAKÖIVYVI HÍREK SZÜLETETT: Lövei Ernőnek és Búzás Margit Magdolnának Zoltán; Beres Jo- zseinek es Bodor Juliannának Krisztina; Győri Imrének és Sza­bó Katalin Ilonának Imre; Kiss László Sándornak és Kiss Má­riának Andrea; Király István­nak és Bene Magdolnának Mag­dolna; Kovács-Kerülő Sándor­nak és Maszler Irma Mártának Tamás; Kovács Istvánnak és La­katos Annának István; Lukács Attilának és Nagy Gyöngyinek Mónika; Hegedűs István András­nak és Papp Cecíliának Anett Lilla. Magyar Balázs Ferenc­nek és Bukta Katalinnak Kata­lin; Kovács Józsefnek és Szabó Jolánnak Tibor; Sereg Istvánnak és Bodoiai Katalinnak Mónika; Babos Györgynek és Szója Er­zsébetnek Erika; Csatlóczkj And­rásnak és Papp Mária Erzsébet­nek Mónika: Merucza Kálmán nak és Illés Gizellának Kál­mán; Balogh Bertalannak és Farkas Teréziának Bertalan, Ko- mora Istvánnak és Csorba Ilonának István; Illés Zoltán, nak és Kolompár Rózának Tímea; Palocsányi Lajos Zoltán­nak és Bodor Gizellának Zoltán Gábor; Balatoni Lászlónak és Urszin Évának Éva; Bucsák Pál­nak és Matisz Évának Péter Pá!; Bán István Gézának és Antóni Évának Attila István; Boreczki Lászlónak és Tatár Valéria Már­tának Szabolcs: Fodor Istvánnak és Rácz Szilviának Andrea; Le- fánkí Jánosnak és Fügedi Edit Évának Gábor; Rozsnyaj Gézá­nak és Toldi-Tóth Máriának Má­ria; Virág Lászlónak és Hajas Gizellának Zoltán; Juhász Ist­ván Imrének és Nagy Annának István Imre; Siráky Péter Mik­lósnak és Lakatos Piroskának Róbert; Valóczki Attilának és Nagy Éva Margitnak Andrea; Kmetz Gyulának és Széles Ol­gának Gabriella; Nagy Jánosnak és Gólyán Évának Gábor; Sala­mon Jánosnak és Holler Klára Ilonának Zsuzsanna nevű gyer­meke. ga is megerősítette azokat a francia sajtójelentéseket, amelyek szerint Bokassa közvetlenül részt vett a gyer­mekek meggyilkolásában, egy diákvezető pedig újabb ször­nyű részleteket mondott el a vérengzésről az újságírók­nak. Csúszópénzzel dolgozó AFIT- osok ügyében ítélkezett csütör­tökön a Pécsi Városi Bíróság. Petii Péter művezető, Marton László és Pattantyús Mátyás inunkafelvevö minőségi ellenőr — az AFIT pécsi, Szigeti úti szer­vizének dolgozói — azért kerül­tek a vádlottak padjára, mert kü­lönböző összegeket fogadtak el a javításra beérkező kocsik tulaj­donosaitól azért, hogy a kocsik a karosszéria-részlegben gyorsab­ban elkészüljenek és megfelelő minőségű legyen a javítás. Az ügyészi vádirat és hetven tanú meghallgatása alapján a bíróság megállapította: a vádlottak a 100 forinttól ötezer forintig terjedő összegű csúszópénzt, vagy mind­járt a felvételnél, vagy a munka végzése közben kapták. A ko­csitulajdonosok a pénzt, a ta­núvallomások szerint, azért ad­ták. mert hosszabb ideig hozzá sem kezdtek járművük javításá­hoz és úgy hallották: csak akkor kerülnek sorra, ha „csúsztatnak”. A pénz egy része a „brigádkasz- szába” került, majd Dizonyos összeghatár után felosztották, másrészt nyomban zseorevágta, aki kapta. Ilyen úton az elsőren­dű vádlott Petri Péter 28 250 fo­rint, Marton László, másodrendű vádlott 18 500 forinthoz jutott. A Pécsi Városi Bíróság Petri Pétert 19 rendbeli. Marton Lász­lót 29 rendbeli vesztegetés bűn­tettében mondta ki bűnösnek. Ezért elsőrendű vádlottat 1 évi szabadságvesztésre és 5000 forint pénzbüntetésre, a másodrendű vádlottat 8 hónapi szabadságvesz­tésre és 4000 forint pénzbüntetés­re ítélte. Az enyhítő körülmé­nyek, köztük a vádlottak büntet­len előélete miatt a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását Petrik Péter esetében 4 évi, Mar­ton László esetében pedig 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság az ítélet indoklásá­ban utalt arra, hogv ilven bűn- cselekmények elkövetői sajnos ritkán kerülnek bíróság elé. ho­lott társadalmi veszélyességük nagyfokú. Az ügyész és a vádlottak bá­rom napi gondolkodási időt kér­tek. A mai piac Megy a meggy A régóta tartó napos, száraz idő nem kedvezett a ma reggeli pia­ci leihozatalnak; közepesnek mondható. A ZÖLDÉRT árukí­nálata kielégítő, a magánterme­lőknél elsősorban az uborka és a paprika állt nagyobb választék­ban a vásárlók rendelkezésére, míg a kiskereskedők árukínála­ta szélesebb skálán mozgott. Hol­napra hasonlót várnak a piaci felügyelők. Az új burgonya a ZÖLDÉRT- nél (1. osztályúi 20 Ft, minősege lényegesen jobb, mint az ugyan­ilyen áron árusító kiskeresn.edö- ké. Az új zöldséget csomónként 5 forintért adják, míg a régit 13-ért (ez utóbbi ára emelkedik). Salátából kevesebb van, mint az előző héten. A fehér káposzta ára 8—10 forint körül mozog ki­lónként, a kel 12, míg a karfiol — minőségtől függően — 13—24 íoriht körüli áron kapható. Több­fajta paradicsom is kínálja ma­gát. A ZÖLDÉRT I. osztályúja 40, a II. osztályúja harminc, míg a magántermelők aprószeműi 20—26 forint között kapható. Az ubor­ka nagyon szép, 18—20 forint az ára. A zöldborsó még mindig a legkeresettebb áruk egyike, bő­ven van belőle. A ZÖLDÉRT-nél 9,60-tól 13,60-ig, a kiskereskedők­nél 8-tól 14-ig terjed az ára. A zöldhagyma csomója már egy fo­rint (ugyanez, válogatva a ZÖLD- ÉRT-nél 3). A piros és a fehér retek tartja az árát. csomónként 2-től 6 forintig árulják. Nagyon kevés a gomba (90 forint). Va­lamivel csökken a hegves paprika ára, 80 fillértől 1,60-ig kínálják. Először adják kilóra a tölteni- valót a ZÖLDÉRT-nél — 50—60 j forint, viszont gyönyörű. A cse­resznye ára 16-20 Ft között van, a tojás 1,20-tól kapható. Üjdon- j ság a meggy, de úgy viszik, mintha ingyen adnák. A ZÖLD­ÉRT standjain 22—30 fminőség- től függően), a magánosoknál és a kistermelőknél 20 Ft kilója. Mas kommentárunk: Beszédes Ma délelőtt környezetvédelmi ankétot tartottak Aggteleken. Borsod felelős és aggódó ökológusai adtak arról számot, hogy hol tartunk és mit válhatunk. Tudom, hogy az újságolvasó legalább olyan gyanakvással fo­gadja a környezetvédelemről szóló hírt, mint ahogy a klasszikus irodalmon nevelkedő olvasó a sci-fit. Pedig Lem, Asimov, Brad­bury író, a szó legnemesebb értelmében, és tudós és filozófus, csak a közvélemény meneszti mennybe, vagy sajnálja porig a „tudományos-fantasztikus iró" titulussal. Aki felelősséggel szói a környezetvédelemről, aki fát és virágot ment, aki felpanaszolja a zajt, a füstöt, az esztelen motorizációt: az az emberért, az ember javára szól. Környezetet kímél: önvé­delemből, a magunk és értékeink megóvására. Sok okos szándék sugallója, Jócsik Lajos írja: „... a környezet iránti érdeklődés nagy erővel terjed, és fészket rak a közszemléletben, vezetési koncepciókban, és heiyet szorít magának már különféle intézmé­nyekben is.” Ám — visszatérve az előző gondolathoz — az em­bert inkább rettentik, mint cselekvésre, gondolkodásra késztetik a környezetvédelemmel foglalkoztató híradások. A pesszimisták katasztrófát jósolnak: höhaiál-elmé'et és üvegház-effektus, töme­ges légzőszervi megbetegedés, kontinenseket pusztító vegyi, vagy biológiai járvány ... A veszélyt nem szabad alábecsülni, de hely­telen lenne — amit azt egy futurológus írja — a jövő emberét a jelen szokásai és előítéletei méretére szabott zubbonyban el­képzelni. Az ember eredendő optimizmusa annak kimondására sarkall: hogy a Föld élőlényei túlélik a túlélhetetiennek vélt élet­helyzeteket is, mert fölülemelkednek környezetükön és önmagu- kon. Engels „A természet dialektikája” című munkájában figyel­meztet: „De azért ne kérkedjünk túlságosan a természeten ara­tott győzelmeinkkel. A természet minden ilyen győzelemért bősz szót áll rajtunk." A mai eszmecsere szőkébb hazánk környezetvédelmi problé­máit, eredményeit tette mérlegre. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az ipari termelés növekedésének, a mező- gazdaság kemizálásának, az urbanizáció növekedésének ellenére a környezetromboló hatások nem fokozódtak, hanem megálltak. A korábbi időszak aggasztó válságtérképét átírta a mai tapasz­talat. Ózd levegője tisztább, hála a sok száz milliós beruházás­nak. Felelős vízügyi szakemberek esküsznek rá, hogy néhány év múlva a halfogás reményével lehet pecázni a Szinvában. Egy­szer talán föltámad a halott Sajó is — az ország legszennye­zettebb folyója —, s megvalósul eleink dédelgetett álma: vízi- paradicsom létesül Miskolc folyóján. Álom? Illúzió? Százhalombatta, Leninváros nagyüzemeinek szennyvizei — tisztítás után — olyan tóba gyűlnek, ahol vígan élnek a halak. És a halak a legjobb indikátorok. Hangtalan lé­tük is beszédesebb minden környezetvédelmi statisztikánál. B. I. halak OfcL! HÍRLAP — A Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottságának politikai napilapja. — Főszerkesztő: CSALA LÁSZLÓ. szerkesztőség: Miskolc. Bajcsy-Zsillnszky út 15., 3527 Postacím: Miskolc 3501 PL: 39 Telefonközpont: 36-132, 16-672. 35-380 Titkársáe- 18-223: belpolitikai rovat 18-224: várospolitika: 18-225: kultúrpolitika: 18-226; sportrovat; 18-222; levelezés 18-221 — Kiadja- a Borsod megyei Lapkiadó vállalat. Miskolc. Bajcsy-Zsllinszky út 15.. 3527. Postacím: Miskolc 3501. PL; 179 - Felelős kiadó' VERES MIHÁLY Telefon 36-131 - Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi út 15-17.. 3525 Telefon: 16-213, - Terjeszti a Magyar Posta Kapható- a HrlaDáru- soknál Előfizethető: a hlrlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 30 forint, negyedévre 90 forint egy évre 360 forint. — Index: 25 951. — Készült; a Borsod megyei Nyomdaipari VállalatnáL Felelős vezető: KILIAN BELA. — ISSN D133-0M9Í külföld MOSZKVA. Bulgáriából úton hazafele, tegnap Moszk­vába érkezett a Mongol Nép- köztársaság párt- és állami küldöttsége, élén Jumzsagijn Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárával, a Nagy Népi Hu- rál elnökségének elnökével. A mongol delegációt a repülő­téren Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Szovjet­unió Légi elsőbb Tanácsa El­nökségének elnökhelyettese és több más vezető személyiség fogadta. VARSÓ. Tegnap délután XI. János Pál pápa az egykori auschwitzi haláltábor terüle­tére érkezett, s ott a 11. szá­mú blokkban imát mondott a mártírhalált halt Maksymi. lián Kolbe ferencesrendi pap cellájában, majd elhelyezte a kegyelet virágait a kivégző- fálnál. Ezt követően a pápa a fasizmus áldozatai nemzet­közi emlékművének közelé­ben, a birkenaui tábor előtt pontifikáit misét. II. János Pál a pápai mise során mon­dott beszédében megemléke­zett arról a négymillió em­berről, akik a koncentrációs tábor falai között vesztették életüket, szólt a zsidóság és a lengyelek veszteségeiről és a szovjet népről, a népek sza­badsága érdekében hozott ál­dozatáról. A pápa a „soha többé háborút” jelszavát idéz­ve, szólt a mai világot fe­nyegető veszélyről, hangsú­lyozva, hogy mindenkinek, minden tőle telhetőt meg kell tennie a világégés megakadá­lyozása érdekében. PEKING. Az Üj Kína hír- ügynökség jelentése szerint a Kínai Népköztársaság külügy­minisztériuma jegyzéket inté­zett a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminiszté­riumához. A jegyzékben a kínai fél kifejezésre juttatja készségét, hogy június 25-én Pekingben fogadja a vietna­mi kormányküldöttséget a külügyminiszter-helyettesi szintű tárgyalások folytatása céljából. BOSTON. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárt teg­nap a Massachusetts állam­beli Harvard Egyetemen dísz- doktorrá avatták. A nyugat­német kancellár a diploma átvételekor mondott beszédé­ben ismét síkraszállt az eny­hülési politika folytatása mel­lett. WASHINGTON. Washing­toni tájékoztatás szerint Car­ter amerikai elnök június 19- én intéz beszédet a kong­resszushoz a SALT—II. ügyében, részletesen megin­dokolva a két törvényhozó testület előtt az egyezmény fontosságát. Az egyezményt egy nappal korábban, június 18 án írják alá Becsben, a június 15-től kezdődő csúcs- találkozó befejezéseként. Car­ter beszédének célja a sze­nátus kétharmadának a meg­nyerése, amennyi szükséges az egyezmény ratifikálásához amerikai részről. ACCRA. Rendeződik a helyzet Ghánában, ahol a na­pokban a J. Rawlings száza­dos vezette forradalmi tanacs vette át a hatalmat. A fő­városban, Accrában meg­szűntek a lövöldözések. Az accrai rádió közleményeiben felszólította a különböző had­erőnemekhez tartozó katoná­kat: haladéktalanul térjenek vissza egységeikhez, hogy ott az új vezetéstől megkapják az utasításokat. A forradalmi tanács igyekszik helyreállíta­ni a közrendet. A nyugat- afrikai országban újra meg­jelentek a központi lapok. Kinevezték a különböző had­erőnemek parancsnokait, a vezérkarok és a törzskar fő­nökeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom