Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-05 / 130. szám

Salakmotorozás Június, a nemzetközi versenyek hónapja ♦ Hát van ennél szebb sport a kánikulában? ... Felvételünk a Mályi-tavi Építők Kupán készült Levél az MLSZ-tői Köszönet a miskolci szurkolóknak Lapunk sportrovata tegnap levelet kapott, amelyben a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség két vezetője az alábbiak közlését kérte: Az MLSZ vezetése, az olimpiai válogatott csapat szakveze­tői és játékosai ezúton is kifejezik köszönetüket a DVTK szurkolótáborának, Miskolc város sportszerető közönségének azért a lelkes buzdításért, amely jelentős mértékben elősegí­tette, hogy a magyar együttes eredményesen vívja meg a Romániával játszott olimpiai selejtező mérkőzést SZEPESI GYÖRGY KRIZSÁN JÓZSEF elnök főtitkár Az elmúlt hét végén még pihentek, de a következőtől kezdve már hétről hétre a nemzetközi porondon küzde­nek a Borsodi Volán salak, motorosai. A nemzetközi szereplést tekintve, az eddigi eredmé­nyek alapján sikeres évről lehet beszélni, hiszen Euró- pa-elődöntőben négy ver­senyzőnk még sohasem sze­repelt. s egy most is ott van a kontinens legjobb 16 ver­senyzője között. Továbbju­tott a selejtezőkből a csapat és párosunk is, így még van kiért izgulni a sportág hí­veinek — nem is beszélve az egyéb kötelezettségekről, a válogatott találkozókról, va­lamint a fiatalabb korosz­tály EB és Druzsba Kupa versenyeiről. Júniusban nem lesz hazai bajnoki forduló, nemzetközi verseny annál több, s szinte valamennyi a „bajnoki” kategóriába tarto­zik. A június tehát a nem­zetközi versenyek hónapja. Íme: Berecz és Bodnár az auszt­riai Neulenbachban már va­sárnap pályára lépett a ju­nior Európa-bajnokság kere­tében. (Ha szereplésükről hírt kapunk, azt a 6. olda­lon közöljük.) Tizedikén Ljubljanában a párosok következnek. A se­lejtezőből másodikként ide került Sziráczki I. — Mészá­ros miskolci kettős a világ- bajnoki döntőbe jutásért küzdhet. Félő, hogy a feladat erejüket meghaladó lesz, hi­szen a jugoszláviai elődöntő­ben jószerével csak a rende­ző jogán itt induló hazai pá­ros ellen számíthatnak biz­tos győzelemre. Mert: Csehszlovákia Targoviscsé- ből előttünk jutott Ljublja­nába; Ausztria legjobb pár­ja annak idején éppen Ju­goszláviában „tréfált meg” bennünket; bár Bulgáriában megelőztük őket. A többiek­nek a nevét is elég leírni: Üj-Zéland (Mauger és társa; hogy ki — egyre megy), Len­gyelország, Egyesült Államok. És ebben a mezőnyben kel­lene legalább a 3. helyet el­csípni azért, hogy magyar páros szerepeljen — miskolci először — a világbajnoki döntőben. A továbbjutás, valljuk be őszintén, óriási bravúrnak számítana! A páros VB-elődöntő után az NDK-ba utazik a héttagú magyar válogatott, a hagyo­mányos NDK—Magyarország — három versenyből álló — mérkőzésre. (Június 15—17.) Június 24-én a Szovjetunió rendezi a fiatalok Druzsba Kupájának következő kettős fordulóját. Ugyanezen a hét végén a Borsodi Volán, illet­ve a magyar válogatott előbb az olaszországi Rovigóban (23.), majd az ausztriai Wiener-Neustadtban (24.) szerepel nemzetközi verse­nyem Július 1-én a junior EB középdöntőjére kerül sor Nyíregyházán majd egy hét múlva az NSZK-beli Pok- king-ban rendezik meg az Európa-döntőt a felnőttek számára, ahol a kontinens 16 legjobbja között ott lesz Mé­száros is. (Feladatára jellem­ző: innen az első négy — csak az első négy! — jut az egyéni VB döntőjébe, s Pockingba hét csehszlovák jutott!) És végül egyetlen mondat július 15-ről: Pardubicében ekkor rendezik a csapat-VB következő fordulóját, ahol Magyarországnak a Szovjet­unió, Ausztria és Hollandia lesz az ellenfele a továbbju­tást jelentő 1—2. hely meg­szerzésében. Kajak-kenu Az Országos Kajak-kenu Szövetség nagyszabású nem­zetközi versenyt rendezett szombaton és vasárnap a ta­tai Öreg-tavon. Kenusaink is­mét kitettek magukért, bár, — mint Parti János mondta — eddig nem végeztek gyor­sító edzéseket. Az MVSC-s Hajdú a C—1-es számokban indult. 1000 méteren 4. lett (a számot Wichmann nyer­te), 500 m-en pedig mindösz. sze 3 tizédmásodperccel szo­rult a 2. helyre, Lichtenber- ger (szintén magyar) mögé. Wichmannt azonban megelőz­te. Ökölvívás Két első helyet szereztek a MÉMTE öklözői Salgótarján­ban a Szondi Kupa verse­nyein. Az 1963—64-ben szüle­tett serdülőknél a váltósúly­ban nyert Mészáros, míg a junioroknál légsúlyban Bor­sodi győzött. Jelentkezés segédedzői tanfolyamra A Borsod megyei Testnevelési és Sporthivatal ismét megrende- R zi segédedzői tanfolyamait. Az \ 1979 szeptemberében induló és a .* következő év áprilisában befe- jj jezödő tanfolyamokra június 30- J; lg lehet jelentkezni. A jelentkezési feltételek a kö- * vetkezők: 18—45 éves kor; leg- I alább nyolc általános iskolai j végzettség; egészségügyi alkal- - másság; munkahelyi engedély, illetve javaslat; sportegyesületi tagság és egyesületi javaslat; gyakorlati jártasság, sportolói múlt az adott sportágban; a Testnevelési és Sportfelügyelő­ség javaslata (azok a volt spor­tolók, akik aktív pályafutásukat befejezték és jelenleg nem egye­sületi tagok, szintén jelentkez­hetnek, ha volt sporttevékeny­ségükről igazolást visznek). A járási, városi sportfelügye­lőségeknél, illetve a megyei szakszövetségeknél lehet besze­rezni azokat a jelentkezési lapo­kat, amelyeket pontosan kitölt­ve, a szükséges javaslatokkal el­látva, egy darab kézzel írott ön­életrajzzal együtt kell június 30- ig a megyei sporthivatalba be­nyújtani (postacím: 3501 Mis­kolc, Pf. 11.) A jelentkezők augusztus vé­gén, szeptember elején felvételi vizsgát tesznek, amire írásos meghívót kapnak a vizsgaanyag­gal együtt. A pályázóknak mind elméleti, mind pedig gyakorlati ismeretekből vizsgázni kell. A felvett hallgatók tízszer nyolc­órás elméleti konferencián, majd ezt követően 10—14 napos gya­korlati táborozáson vesznek részt. Sikeres vizsgák esetén a hallgatók oklevelet és igazol­ványt kapnak, ami segédedzői fokozatú és mellékfoglalkozású edzői tevékenységre jogosít. A tanfolyam önköltséges, a tandíj 600 forint, de a hallgatókat ter­heli az utazások, valamint a tá­borozási, étkezési és szálláskölt­ségek, továbbá a tananyag ára is. Az elméleti konferenciákra és a gyakorlati táborra a hallga­tók sportszabadságot kapnak. Részletesebb felvilágosítást a testnevelési és sportfelügyelősé. gek. illetve a megyei sporthiva­tal ad. (Miskolc, Dayka Gábor u. 9.) HORVÁTH KÁLMÁN Népi játék — kézi Foglalkozásom, hogy mérkőzésekre járjak. Meglepődve tapasz­taltam, hogy egy-egy összecsapáson meny­nyi folklorisztikus elem található. Gyűj­töttem nem egyet, százat, de most csak a kézilabdapályákon látottakat adom köz­re, hogy a folklór ku­tatói adatokat kapja­nak. KÖRTÁNC Szereplői kizárólag nők. Kell hozzá még egy bíró (a labda nem fontos), aki csak későn néz oda. A tá­madó a sorfal előtt sétafikái. Az egyik védő kilép, és pofon üti, mire a sértett visszaadja. Erre meg­fogják egymás haját, és huzni kezdik lefelé (nyilván a fejjel együtt). mindaddig, míg a törzs derékszö­gig hajlik. Ezután apró lépesekkel kör­táncba kezdenek, előbb balra, majd tobbra. Mindaddig folytatják, míg a biró le nem fújja a tán­cot. majd határozott emozdulatlal pihenni küldi őket a pályán kívüli kispadra. ITT A SÁRGA, HOL A SARGA? Ez a játék a „sok­kellékes” kategóriába tartozik, de ezt is leg­gyakrabban kézilab­dapályákon űzik. Szükséges két erély­telen, sokat hibázó bíró, két erélyes ed­ző, verekedő típusú játékosok, 50—100 né­ző (felingerelt álla­potban), továbbá két sárga lap. A játék incselkedés- sel indul. A két bíró össze-vissza fúj (de leginkább a hazai csa­pat ellen), ami fel­hergeli a játékosokat, és ütni kezdik az el­lenfelet. Erre az egyik bíró kézbe veszi a sárga lapot, több já­tékosnak megmutatja és számokat firkál rá. A sárga szín az edző­ket hergeli tovább (lásd a bika és a vö­rös kendő!), felugrál­nak a helyükről, és mindenféléket kiabál­nak. (Kazinczy — nem az edző — forg. sírj.). Erre a másik biró hozzájuk rohan, és ő is sárga lapot lo­bogtat. Ennyit már a közönség sem bír el, elkezdi kórusban em­legetni a legközeleb­bi hozzátartozót. Itt csap át a játék sok- mozgásosba. A bírók a közönséghez rohan­nak és többször fel­villantják a sárgát, miközben a hátuk mögött összeverekszik a két csapat, a tarta­lékok, az edzők, az időmérő és a jegyző. Erre a játékvezetők kezdenek rohangálni, és aki elibük kerül — legyen az játékos, ed­ző, technikai személy­zet pályagondnok, rendező, néző — nem ússza meg anélkül, hogy meg ne nézze a sárgát, ami ezáltal hol itt hol ott tűnik fel. Ha a rendőrség és a mentők időben nem érkeznek meg. a játé­kot a Szövetség fújja le. úgy. hogy a hazai­akat legközelebb más pályára irányítják. MUTOGATÓSD1 ősrégi játék, és min­denütt előfordul, ahol labda van. A bírón kívül két játékos kell hozzá, de csak az egyik mutogat (a má­sik a szenvedő alany). A támadó felugrik, mire a védő utána­megy. és a levegőben belebokszol. Földre érés után rázuhan, és úgy mellékesen kö­t nyökével kiveri az egyik szemét. Ezután visszaáll a helyére. A sípszó után kezdetét veszi a játék. A bíró egyik kezét vízszintesig emeli, mutatóujjával a vé­dőre mutat, majd ke­zét a pályán kívüli kispad irányába moz­dítja, miközben a másik kezét magasba tartva, két ujját zárt helyzetéből felfelé irányítja. A játékos válasza: mindkét ke­zét melléhez emeli (tenyér befelé), és kérdően néz. Követ­kezik a bírói ismét­lés. A játékos változ­tat kartartásán: mind­kettőt rézsútosan ma­gastartásba viszi, fe­jét az ég felé fordít­ja. Erre a bíró szeme szikrát szór, és har­madszor is eljátssza szerepét, de most sok­kal gyorsabban. A szikrák minőségétől függően előbb vagy utóbb a játékos kar­tartásán változtat, le­engedi. vállát felhúz­za. és fintorogva el­indul a kispad felé ... (Az alanti névnél lehet még érdeklődni az „ölelkedő”, a „Ta- szigáló”, a ..Pofozko­dó”, a ,.Rugdalódzó” népi játékok felől...) («. tóth) Ipari robotok Lengyelországban 1980-ban a becslések szerint körülbei- lül 1200 ipari robotot fognak alkalmazni. Ezek először egy­szerű robotok lesznek, ame­lyek az embert helyettesítik a tárgyak szállításában. A bonyolult robotok az emberi kéz munkáját is el tudják végezni, tudnak „emlékezni” és alkalmazhatók hegesztés­re, forgácsolásra és rakodás­ra. Ezt a robottípust Varsó­ban szerkesztették meg. A lengyel ipar automatizálási folyamatában, a számjegyve­zérlésű gépek alkalmazása mellett, a robotok bevezetése az egyik fő mozzanat. Folyékony gyümölcsök A gyümölcslevek, amelyeket egyes or­szágokban folyékony gyümölcsöknek ne_ veznek, megfelelő el­készítési mód mel­lett kellemes ízű, szomjúságot oltó és biológiailag értékes élelmiszerek. A gyümölcslevek gyártása során a natúr lé hígítása cu­korsziruppal törté­nik. Ennek következ­tében a gyümölcsle- vekben levő táp­anyagok közül a cu­kornak lesz döntő szerepe. A gyümölcs­lében levő cukrok közül legnagyobb a szaharóz mennyisé­ge. A szaharóz, vagy répacukor a kelle­mes ízhatáson kívül jelentős energiafor­rással rendelkezik. Ebből következik, hogy fogyókúrázók nagyobb mennyiségű gyümölcslevet nem fogyaszthatnak (egy üveg = 2,5 dl gyü­mölcslé energiaér­téke kb. 150 Kai). A cukornak és különö­sen a szaharóznak egyik hátrányos tu­lajdonsága, hogy a fogak szuvasodását (=caries) elősegítik. A nagymértékű ré­pacukor-fogyasztás másik következmé­nye, hogy a szerve­zetbe bejutva, a felhasználáshoz igénybe veszi az in­zulin nevű hormont. Egészséges embernél ez a hormon bősé­gesen rendelkezésre áll, nem így a cukor­betegeknél, akiknél az inzulintermelés elégtelensége miatt megnövekszik a vér- cukorszmt és ennek egyéb káros követ­kezményei is lehet­nek. Ezért a cukor­betegeknek nem ta­nácsos gyümölcsle­vet inniuk. A gyümölcslevek- ben a szaharóz mel­lett még jelentős mennyiségű szőlőcu­kor (glukóz) is elő­fordul, melynek bio­lógiai hatása nagy­mértékben hasonló a szaharózéhoz. A gyümölcscukor (fruktóz) viszonylag kis mértékben terhe­li meg a szervezet­ben levő inzulint, igaz, hogy energia- értéke, tehát az el­hízást elősegítő ha­tása nem kisebb a már ismertetett cu­korfajtákénál. Ezért az olyan gyümölcs- leveket, amelyekben a természetes gyü­mölcstartalomból adódóan főleg fruk­tóz fordul elő, már enyhe cukorbetegség­ben szenvedő egyé­nek is fogyaszthat­ják. Viszonylag nagy fruktóztartalommal rendelkezik az almá­ból, körtéből, birsal­mából, szamócából és málnából készült gyümölcslé, feltéve, ha a sziruppal való hígítást elkerülik. Ezen feltételnek leg­inkább az „Oázis” nevű almaié felel meg, amelyben hoz­záadott répacukor nincs, az üdítő ha­tást pedig fokozza a széndioxiddal törté­nő telítés. A gyümölcsleves­ben található még kis mennyiségben egy olyan, a szén­hidrátokhoz hasonló vegyül et, a szorbit, amely a fruktózzal megegyezően nem rendelkezik vércu- kornövelő hatással, ezenkívül a bélmű­ködést is serkend. Főleg a szilvából készült gyümölcské­szítményekben talá­lunk észrevehető ha­tással rendelkező szorbitot. A gyümölcslevek egy részében cellu­lózt tartalmazó nyers­rostot találunk. Ilye­nek pl. a rostos meggylé, őszibarack­lé, bírslé, stb. A nyersrost értékes élettani tulajdonsá­gokkal rendelkezi^: fokozza a bélmozgá­sokat, az emésztést, és elősegíti bizonyos tápanyagok felszívó­dását. A nyersrosthoz kapcsolódik a gyü­mölcsök egyik érté­kes elővitaminja, a karotin. A sárga-, őszibarack- és ba­nánlében található jelentős mennyiség­ben. A vízben ol­dódó vitaminok kö­zül a C-vitamin for­dul elő nagy meny- nyiségben a gyü­mölcsökben, és kí­méletes gyártási technológia esetén a gyümölcslevekben is csak részben bomlik el. A gyümölcsök és gyümölcslevek védő tápanyagai közül ki­emelkednek az ás­ványi anyagok. Első­sorban figyelemre méltó a gyümölcsle­vek alacsony nát­riumtartalma, amely kedvező diétás tulaj­donsággal bír: ér­rendszeri és veseká­rosodásban szenve­dők igen előnyösen fogyaszthatják eze­ket az élelmiszere­ket. A gyümölcsle­vekben jelentős mennyiségű kálium és magnézium van, mégpedig szerves savakhoz kötve. Tv-műsorok rn HETEDIK kontiwHS ékszeW! AUTÓK ÉS EMBEREK KEPEK PERGŐD (Mező István rajza) Légkalapács helyett A sűrített levegővel mű­ködtetett kalapács helyett Japánban új aggregátot fej­lesztettek ki, amely állandó, erős vibrálásával már nem veszélyezteti a vele dolgozók egészségét. A kalapács műkö­dését egy regulátor irányítja, anélkül, hogy a kalapácsot kézzel kellene tartani. Az új aggregátot főleg a kohóipar­ban használják régi öntőfor­mák széttörésére, és a nyers, vas feldarabolására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom