Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-29 / 151. szám

Varázsa van — és tiltó táblái Felfedezőire vár a Herd-part Mi van messze és mi van közel? Nyékládháza Miskolc, tót 15 kilométernyire van, Bocs alig 10-re. Vonaton egy. tormán elérhetőek. Nyéklád. házának tavai. Bőcsnek gyö­nyörű Hernád-partja van. Bőcsőn kerestem a nyarat, mert úgy tűnt. és úgy tűnik most is. hogy ellentmondva a földrajznak. Miskolctól Bocs van távolabb. A kora reggeli vonat, amely a Tiszairól indul, Bőcsön már üresedni kezd. A sör­gyáriak balra. 4—6—10. hét­végeken 20—30 horgász jobb­ra indul. Néhány száz lépés­nyire ott a Hernád. Gonddal kitaposott beállók, otthagyott bottámasztó villás faágak mondják a Hernád-part va­rázsát. Szécsi Imre: — Negyven éve horgászom ezt a vizet, paradicsom volt valamikor, de ez a többi víz­re is igaz. Még így is: én jár­tam Európában sokfelé. És tudom, hogy mit adnának egyes országokban, ha ilyen vizük lenne ... Nem messze a vasúti töl­téstől sátrak piroslanak a bokrok között. — Az érettségit ünnepel­jük ... Fűben a magnó, melegítő alsó és felső vidám össze­visszasága. — A víz? — Isteni! — A táj? — Évek óta járunk ide. Nem tudom persze, hogy illik-e örülni yadketnpln- gekttek. de Szűcs Csaba, Ka- fájbs Zsolt, Fábián Péter, és még négyen három sátoruk­kal nagyon boldogok ott a parton. Mindezt leírtam, mert el akarom mondani, hogy a Hernádnak, a Hernád mentén ennek a partszakasznak sze­relmesei. rajongói is vannak. ugyanezt látszik igazolni a falu is. mert most. június végén már nagyon sok ház­tfc Autóval idetévedni könnyű. A fák még csodálják az autót ban vannak nyaralók. Megis­merni őket a strandpapucsok­ról, a fürdőruhákról, a har­sány jókedvükről is. Igaz, ro­konok ők szinte valameny- nyien. Sok-e 10 kilométer vagy kevés? Kerékpárra! félórás út sincs, autóval néhány perc, vonaton leülni se érdemes érte. Sok-e az egy társaság és a 10 horgász? Megdöbbentően kevés, ha arra gondolok, hogy miskolci mértékkel mérten is a távolság alig egy kerü- letnyi. Böcsött Szabó István, a sör­csárda vezetője mondta el, hogy nekik a nyár nem kü­lönöseb!} ünnep! — Ez nem Balaton! Ide­genforgalom itt akkor van, ha a gyár kér tőlünk vala­mit. Átfutó, betévedő vendé­geink vannak, ilyenkor talán valamivel többen, de ez nem számottevő. Nos. egy reprezentatív be­rendezésű, miskolci mérték­kel mérve elit második osz­♦ Csendélet? Csendes part, csendes öröm. sok gyönyörűség­gel. (Laczó József felvételei) Felhívás Virágot az erkélyládákba A „Tiszta, virágos Miskolcért” mozgalom keretében július 2-án a Tanácsköztársaság lakótelepen erkélyláda-akciót szervezünk. Virágot, virágföklet díjmentesen biztosítunk, áz erkélyládákat kí­vánságra beültetjük. Díjmentes szolgáltatásunk reggel 9 órától vehető igénybe a Vörösmarty út és a Krausz út sarkán. MISKOLC MEGYEI VAROS TANACSA V. B. városgondnoksága MISKOLCI KERTÉSZETI VALLALAT tályú bocsi sörcsárda nem érzi meg a nyarat. Igaz, nem hirdet, nem megy elé, egyedi és kiváló ételeket kínál, négyféle sörválasztéka van, de ezt csak néhány törzsgár- datag tudja. Az ÁFÉSZ sem megy eléje a lehetőségnek. Lovász István, a közös tanács elnöke (Bocs és Berzék) mondta az idegenforgalmi le­hetőségekről : — Igaza van! Nincs kije­lölt strandunk, de a Hernád sokszor piszkos. Nekünk in. kább csak gondunk van a vízzel. A tiltó táblákat ki­tettük. Tiltás tehát van, de kínálat nincs, hiába nagyon szép a park, hiába élnének ott meg a lábas hétvégi házak, hiába lenne horgász, és kiránduló­paradicsom a park, a tanács­elnöknek is igaza van: saját erejükből, igen korlátozott anyagi eszközeikkel nem te­hetnek semmit. Végigjártam a Hernád partját, ráfeledkezve és cső. dálva egy tájat. Felfedez­tük-e egyáltalán? Vajon nem lehetne-e a várospolitikánk valamiféle része, hogy fel­mérve a Hernád lehetősége­it, akár anyagi támogatással Is közösen dolgozzunk ki a környező községekkel prog­ramot a Hernád felfedezésé­re? Minden, szűkösebb adott­ságokkal rendelkező város­nak kincse lenne ez a víz. Ha nem az, akkor arról mi miskolciak is tehetünk! B. G. A megyei tanács megtárgyalta n tavalyi évben jól gazdáik! Tegnap délelőtt dr. Ladá­nyi József tanácselnök el­nökletével ülést tartott a megyei tanács. A testület ülésén jelen volt Buda Gá­bor, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnökhelyet­tese és Újhelyi Tibor, a me­gyei pártbizottság titkára. A lejárt határidejű megyei tanácsi határozatok végre­hajtásáról, majd a tanács végrehajtó bizottságának működéséről szóló jelentés, illetve beszámoló elfogadása után — Sánta László pénz­ügyi osztályvezető beterjesz­tése alapján — vitatták meg az 1978. évi költségvetési és fejlesztési alappal való gaz­dálkodásról készített jelen­tést. Borsod megye Tanácsa az elmúlt évben összességében 4 milliárd 152 millió forint­tal gazdálkodott. A saját be­vételek 6,3 százalékos túltel­jesítése 33 millió forintos többletbevételt eredménye­zett, amiben jelentős szerepe volt annak, hogy javult az adóbeszedési, adóbehajtási munka színvonala. A kiadásokat tekintve az utóbbi évtized legjobb telje­sítéséről adhatott számot a pénzügyi osztályvezető, ugyanis a rendelkezésre álló előirányzatok 94,5 százaléka került felhasználásra. A fej­lesztési célú felhasználás elő­irányzata '1978-ra 2 milliárd 690 millió forint volt. Cél- csoportos lakásberuházásokra ebből I milliárd 989 millió forintot használtak fel, ami 7,7 százalékkal meghaladja a tervezettet. Ebből az összeg­ből 2924 célcsoportos lakás építése fejeződött be a me­gyében, s átadták — Mú- csonyban, illetve Sajószent- péteren — a tervezett 96 bá- nyakolóniai lakást is. A la­kásépítéshez is kapcsolódva, egészségügyi és szociális cé­lokra 116 millió forintot for­dítottak, ami 113,7 százalé­kos tervteljesítést jelent. A tervezett létesítmények közül megvalósult 240 bölcsődei férőhely fejlesztése, ugyan­akkor a működő intézmé­nyek gép- és műszerbeszer­zésére is jelentős összeget fordítottak. Felgyorsult a Semmelweis Kórház rekonst­rukciója. A kulturális ágazatban a tervezett 200 millió forinttal szemben csak 176 millió fo­rintot költöttek el. Ezen be­lül ezerrel bővült az óvodai férőhelyek száma, 52-vel az általános iskolai tantermek száma. Épül a 101. sz. avast szakmunkásképző komp-» lexum, miként a 104. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet új része is. De — nem kez­dődött meg a diósgyőri gya­korlóuszoda kivitelezése, s tisztázatlan a sárospataki művelődési ház beruházásá­nak anyagi fedezete is. Víz, csatorna- és közműhá­lózat. .. Itt a beruházások összege 113 millió forint, ami 28 millióval kevesebb a tervezettnél. A helyi közle­kedés javítására ugyanakkor — az északi tehermentesítő út tervezettnél lassúbb ki­vitelezése révén lehetővé vált struktúraváltozás miatt — a tervezettnél többet használtak fel. A kivitelezői kapacitás­helyzetben — állapítja meg a jelentés — lassú, de érzé­kelhető a javulás. A megye legnagyobb építőipari válla­lata — a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalat — a feladatokat egyre inkább az igényeknek megfelelően ké­pes ellátni. Fontos változás­nak tekinthető, hogy a válla­lat segítségével kialakítóit KERVÁZ-technológiával el­készült az első szolgáltató létesítmény; ezen a téren to­vábbi intézkedésekre van szükség, hogy a korábbi évek jelentős lemaradását mielőbb pótolni lehessen. A jelentés a továbbiakban megállapítja; fokozódott a beruházási munka tervszerű­sége, szervezettsége. Javult az előkészítő tevékenység mi­nősége, mérséklődtek a be­ruházási feszültségek. A ta­nácsok. tanácsi vállalatok és költségvetési üzemek döntő többsége tervszerűen gazdál­kodott a rendelkezésére álló pénzösszeggel, ugyanakkor a megye 117 termelőszövetke­zetéből a csaknem félmilliár­dos elemi kárnak betudható­an 49 zárta, összességében 222,6 millió forint pénzügyi hiánnyal az 1978-as eszten­dőt. A testület — megállapítva, hogy a nehéz gazdasági kö­rülmények között is példa­mutatóan gazdálkodott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a rábízott összeg­gel — a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. T. Z. Jön a literes Sztár King A Kisvárdai Szeszipari Vállalat miskolci likőrgyárá­nak üdítőital-üzemében teg­nap palack07.ták az első Sztár King üdítő italt. A Sztár család „újszülöttje” starking-alma sűrítményből készül, amit a Nyíregyházi Konzervgyártól szereznek be. A literes palackozású üdítő ital júliusban a boltokban is megjelenik. STOP! KÖZLEKEDÜNK! A lengéscsillapító BÉLYEGGYUJTÉS Június 29—július 1. közölt az Eg3 e.emvárosban rendezik meg a XI. országos üvegipari sport­napokat, melynek keretei között az E 7. jelű épület földszintjén sporttémájú bélyegbemutatót rendeztek. A helyszínen műkö­dő alkalmi postahivatal ma 12— 15 óra között az eseményre uta­ló — itt látható — alkalmi bé­lyegzéssel látja el az ott fél­adott postai küldeményeket, il­letve az árusításra kerülő emlék­lapot. Ugyancsak az Egyetemváros­ban, az A 2. épületben a II. sz. előadó előtti hallban tekinthető meg Varró Gyula Ember — munka — társadalom című bé­lyegbemutatója, mely a miskolci nyári egyetem programjába il­leszkedik. Az országos vasutas eszperan­tó találkozó alkalmából június 30. és július 1. között a miskol­ci MÁV Építési Főnökség bé­lyeggyűjtő köre és a MESZ vasutas eszperantó szakkör bé­lyegbemutatót rendez a Rónai Sándor Művelődési Központban. A tárlaton eszperantó tárgyú bélyegek, filatelista dokumentu­mok kerülnek bemutatásra. Hol­nap i5 órától a helyszínen mű­ködő postahivatal emléklapot és a találkozót köszöntő alkalbii bélyegzőt használ. A bemutató szombaton 19 óráig, vasárnap 9—15 óra között tekinthető meg. Ízléses kiállítású miniatűr ki­adásban jelentette meg a posta Surányi László tanulmányát a Magyar Tanácsköztársaság bé­lyegeiről. Á művet bélyeg- és tervrajz-reprodukciók díszítik. A levegővel töltött pneumatik (gumiabroncs) felfedezést je­lentős állomás volt az automo­bil izmus történetében. A rázás­tól, „dobálástól’» mentes autó­zás azonban csak akkor való­sult igazán meg, amikör a fel­fújt gumikerekű autók futó­művét különféle rugókkal és lengéscsillapítókkal is ellátták. Ez utóbbiak a kényelmet és a biztonságot egyaránt szolgálják. Az egyenetlen útfelület ugyanis a kerekeket lengésbe hozza, s ha azok „ugrálása” állandósul, nem érintkeznek kellően a ta­lajjal, ezért fékezéskor a fékút 20—30 százalékkal is megnöve­kedhet, mindamellett a kocsi kanyar tartása is bizonytalanná válik. A lengéscsillapító felada­ta tehát: gyorsan és megfele­lően „lecsendcsíteni” a rugózási rendszer lengéseit. Érdemes megjegyezni, hogy az útegyenetlenségekböl származó lökéseket, amelyek a futóműveket érik, elsősor­ban a jármű rugózása, — gumiabroncsa és rugója —> fogja fel, és nem a lengés- csillapító. Ezért azután nem is helyes „lökésgátlónak” nevezni ezt a fontos alkat­részt. Ma a legelterjedtebb a hid­raulikus, teleszkóprendszerű lengéscsillapító. Ennek mű­ködési elve a következő: hengeres, zárt térben egy dugattyú segítségével szűk nyílásokon átpréselni a spe­ciális olajat — csillapító kö­zeget —, aminek révén olyan áramlási ellenállás lép fel, amely „felemészti” a lengé­sek energiáját. A gyakorlat­ban egy-, illetve kétcsöves lengéscsillapítókkal találkoz­hatunk. Az utóbbinál a du­gattyú — amely a kocsi fel­építményéhez támaszkodik — a berugózott kerék hatására mélyebben nyomul a hen­gerbe, amikor is az olaj egy része a második hengerbe szorul. A kétcsöves megoldás jellemzője a kisebb beépítési hossz, az egyszerűbb tömítés, amely hosszabb élettartamot biztosít. Ugyancsak előny a mérsékeltebb olajhabosodás, hátrány viszont az egycsöves típusénál rosszabb hőátadás. A lengéscsillapítók élettar­tamát erősen befolyásolja az, hogy milyen útviszonyok kö­zött közlekedik a kocsi, A jó márkájú teleszkópok élettar­tama általában 30—30 ezer kilométer. (Érdekességként: 10 ezer kilométer megtétele alatt a lengéscsillapító belső sze­lepei kb. 1 milliószor nyit­nak és zárnak!) E fontos szerkezeti elemet rendszere­sen ellenőriztetni kell a szervizekben e célra rendel­kezésre álló vizsgálóberende­zéssel (Schocktester), amely mérőlapon adja meg az egyes lengéscsillapítók állapotáról árulkodó rajzolatokat. A ko­csi „hintéztatáséval” csak a már kimerült, hatástalan, lengéscsillapítókra lehet kö­vetkeztetni, az elhasználódás mértékére nem. A csillapító hibája forrása lehet a futómű többi tagja kopásának, idő előtti elhasz­nálódásának is. Tökéletlen lengéscsillapítás esetén a ko­csi kereke szabályosan le­begni kezd, s az ugráló ke­rekek, amikor visszajutnak az útfelületre, túlpörögnek, megcsúsznak. A jellegzetes „kivájódások”, amelyeket a gumiabroncs futófelületének azonos szakaszain figyelhe­tünk meg, általában e hi­bára vezethetők vissza. A lengéscsillapítók legcse­kélyebb hibája, a tömítések elhasználódása miatti olajfo­lyás, azonnal meglátható a teleszkóp külső palástíelüle- tén. A „megfolyt” lengéscsil­lapítót nyomban ki kell do­batni, mégpedig mindig pá­rosával kell elvégezni a cse­rét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom