Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1979-06-27 / 149. szám
3^ Rajt után. Pillanatkép a tavalyi versenyről, a szerencsi országúiról... (Szabó István felvétele)-------------------------1 A Rádiótói kérdezték — a OH válaszol Labdarúgók, játékvezetők I. Forum volt a Magyar Rádió miskolci stúdiójában „Olimpikonok és kocogok” címmel. A megye sportéletének vezetői válaszoltak a kérdésekre, igen röviden (a műsoridő alatt). Ezek közül is vissza-visszatérünk néhányra, továbbá azokra a kérdésekre is választ kerestünk, amelyek egyáltalán nem hangzottak el a műsorban. A kérdezők többsége — mint az várható volt — a labdarúgás felől érdeklődött, de szép számmal akadtak a labdarúgó-játékvezetés kuli. szatitkait firtatok is. 0 „Sípszó” jeligével egy miskolci hallgató azt tudakolta, miért nincs NB I-es játékvezetője Borsod megyének? Dr. Borossy László, a Borsod megyei Labdarúgó Szövetség elnöke: — Évek óta probléma ez. Két okra vezetem vissza a kérdést. Egyfelől a kiválasztás nem volt szerencsés. Akik bizalmat kaptak, nem hozták azt, amit vártunk tőlük, másfelől pedig az, hogy volt olyan játékvezető is, aki családi ok miatt visszavonult. Jelenleg csak NB II-es bírókkal rendelkezünk. A kiválasztás új alapokra helyezésével igyekszünk kilábalni ebből az áldatlan helyzetből. Tudniillik olyan furcsa kettősség van, hogy egy igen jó NB I-es csapattal rendelkezik a város, ugyanakkor nincs NB I-es játékvezetője. (Borsod megyének van, az ózdi Tátrai személyében.) Amiről viszont nem tudtam szót ejteni a fórumon, az a kiválasztás. A megyei mérkőzést vezetőket rendszeresen figyeljük. A legjobbakat felterjesztjük az MLSZ-nek. Ha elfogadja, tagja lesz az NB II-es keretnek. Ettől kezdve működését már az MLSZ figyeli, és a mutatott „formája” alapján hívják meg az első osztályú keretbe. • Nagy Béla, az LKM-böl azt kérdezte, mi az újság az átigazolásokkal kapcsolatban a DVTK-nál? Árvái Béla, a DVTK elnöke még adásidőben válaszolt rá. Ügy látszik, kevesen hallották, mert még az adás után is érkeztek kérdések a témáról. Ezért az elnök megerősítette: — Ügy érezzük, a csapat idei teljesítménye jó volt. A játékosállomány megfelelő ahhoz, hogy a következő évben is a kívánalmaknak megfelelően szerepeljünk. Ezért a szakosztály nem tervez átigazolásokat más NB I-es kluboktól. 0 Mi újság a „bundával” — kérdezték többen is, többek között Kincses Lajos Kazincbarcikáról, aki igen keményen büntetné a bundázókat, elvenné a pontokat a csapatoktól. Dr. Borossy László is észrevett néhány hasonlót. — Való igaz, hogy nem kellett különösen éles szem az NB I és az NB II néhány mérkőzését látva ahhoz, hogy az előre megegyezés szembetűnjön. Szerencsére a megyei bajnokságban nem láttunk ilyet. Megítélésem, hogy az MLSZ a jövőben még jobban oda fog figyelni a kétes eredményekre, és kellő szankciókat hoz elkerülésük érdekében. (d. tóth) Birkózás A hét végén lebonyolított junior bajnoki versenyen a diósgyőri birkózók a két bajnoki cím mellett több értékes helyezést is szereztek. A már korábban közöltek kiegészítéséül Rusz- nyák József edző elmondotta, hogy a szabadfogásúak bajnokságában a DVTK-s Migléczi nagyszerűen birkózott, a döntőben imponáló fölénnyel, két vállal győzte le pécsi riválisát. Gazdagot, s ezzel megszerezte a mongóliai IBV-n való részvétel jogát. Az ugyancsak bajnok Boros súlycsoportjában viszont még nem dőlt el a kiküldetés kérdése. A szabadfogásúak között továbbá harmadik lett a nehézsúlyú Fodor, akit — az edző véleménye szerint — bírói tévedés fosztott meg az ezüstéremtől, s különben is csak mérlegeléssel szorult a harmadik helyre. A 90 kilogrammos Földesi igen nehéz csoportba keült, s így csak a hatodik helyet tudta megszerezni. A Kecskeméten versenyző kötöttfogású diósgyőriek közül Szabó (100 kg) a második, Pávai (90) a harmadik, Pongó (57) pedig a negyedik helyen végzett. Kerékpározás XIV. Nemzetközi Bükk Xepa 1979. évi Hármas csapat- verseny Rangos kerékpárosversenyek színhelye lesz Miskolc péntektől vasárnapig. Egyfelől itt rendezik meg a Magyar Népköztársaság 1979. évi „Hármas csapat”-bajnok- ságát, másfelől a XIV. Nemzetközi Bükk Kupát. Június 29-én, pénteken 8 órakor indul a „Hármas csapaf’-bajnok- ság mezőnye, a szikszói országút 187-es kilométerkövétől három távon. A felnőttek 70 kilométert tesznek meg (a 222-es kilométerkőnél fordulnak), a juniorok 60-at (fordulás a 217-es kilométerkőnél) és az ifjúságiak 50 kilométert (ők a 212-es kilométerkőnél). Az évente visszatérő verseny célja az idén sem változott: az olimpiai csapatverseny számára alkalmas sportolók nevelése, a bajnoki cím és helyezések eldöntése, a sportág népszerűsítése. A XIV. Nemzetközi Bükk Kupa kerékpárosverseny a fenti célokon kívül még az északi hegyvidék és Borsod megye megismertetését is célul tűzte ki, a lengyel, a csehszlovák kerekezők- kel együtt, a háromnapos versenyen több mint 150-en indulnak, négy szakaszban. A miskolciaknak bizonyára nagy élményt jelent majd, a péntek délutáni (17 órakor induló) háztömb körüli verseny. A rajt és a cél a Kilián-dél. A verseny útvonala: Kilián-dél, Árvíz utca, Irinyi utca, Hámán Kató utca, Könyves utca, Lóráníffy utca. A versenyzők 30 kört tesznek meg, hat részhajrával (a táv körülbelül 54 kilométer). Szombaton délelőtt 8 órakor egyenkénti indításos versennyel folytatódik a küzdelem a szerencsi műút 0 kilométerkövétől a 10-esig és vissza. A délutáni mezőnyverseny kiindulópontja ugyanott, a táv viszont 110 kilométer. Az útvonal: Miskolc, Szikszó, Encs, Abaújszántó, Tály- lya, Mád, Szerencs, Miskolc. Az indítás időpontja 15 óra. Vasárnap még énnél is hosz- szabb távot, 142 kilométert teljesítenek a versenyzők reggel 9 órától, ugyancsak mezőnyversenyen. A sajószentpéteri országút l-es kilométerkövétől lesz a rajt és a cél, az útvonal pedig: Miskolc, Sajószentpéter, Edelény, Szendrő, Szin, Jósva, Aggtelek, Ragály, Kelemér, Putnok, Sajószentpéter, Miskolc. D. T. B. fl lipÉfari Mint arról tegnapi számunkban szóltunk, nehéz helyzetben van az MVSC NB I osztályú női röplabdacsapata. Bár jelenleg a kiesési helytől kettővel előbbre áll, Miskolcon Országos sportnapok 16 ezer főt számlál az üvegipar. Évente több ezren vesznek részt a gyárak, gyáregységek vetélkedőin különböző sportágakban. A legjobbak (mintegy 400-an) — kibővülve Pancsevo (Jugoszlávia) és Kavalier (Csehszlovákia) üzeme sportolóival — három napig versenyeznek Miskolcon, az Egyetem- városban 7 sportágban, a XI. országos üvegipari sportnapokon. Az asztalitenisz színhelye az E/3-as épület tornaterme, az E/4-ben a röplabdázók és a sakkozók találkoznak, a MEAFC-pályán a kispályás labdarúgó-mérkőzésekre és az atlétikára kerül sor, a MEAFC-lőterét a lövészek veszik birtokukba, míg a teke az LKM-pályán (LKM Vendégház) lesz. És, hogy az „Ép testben ép lélek”-elvnek is eleget tegyenek, szellemi vetélkedő és bélyegbemutató színesíti a programot. * A Cement- és Mészművek hejőcsabai gyára a rendezője a VII. cementipari sportnapoknak. Szombaton és vasárnap vetélkednek az iparág dolgozói atlétika, sakk, a kis- és nagypályás labdarúgás, lövészet, asztalitenisz sport, ágakban. A sportbizottság szerint az országos döntőben 257-en vesznek részt, 11 gyár, illetve gyáregység képviseletében. Rajtuk kívül névre szóló meghívót kaptak a gyárak igazgatói, párt-, KISZ- és szb-titkárai, és a sportelnö- kök. (Mind az üvegipari, mind a cementipari sportnapok részletes programját pénteki számunkban „A hét vége sporteseményei” rovatunkban közöljük.) Olimpiai fáklya-buszok Görögországot, az olimpiai játékok szülőhazáját, több ezer kilométer választja el Moszkvától, az 1980. évi olimpia városától. Az olimpiai lángot ezen a hosszú úton sportolók viszik, akik kézről kézre adják a fáklyát, mint a stafétabotot. Gépkocsi kíséri majd őket, s tartalékfáklyákat visz. A Rigai Autógyár, a RAF e célra speciális mikrobuszokat készített. Ezekben külön fülke van, benne megfelelő üregek a fáklyák tartására. Kitűnő szellőzésről gondoskodtak a tervezők; a szokatlan szállítmányt kísérő utasoknak kényelmes hálóhely, munkaasztal, légkondicionáló berendezés is rendelkezésére áll. öt ilyen mikrobusz készül. Az egyik a Görögországból Moszkvába vezető utat teszi meg, a többi pedig Moszkvából Leningrádba, Kijevbe, Minszkbe, és Tallinnba megy, ahol az olimpiai játékok egyes versenyeit rendezik. előnye elhanyagolható. Ezért lenne jó, ha minél többen buzdítanák a csapatot pénteken 15 óra 30-kor az MVSC- pálya röplabdatermében, ahol is az ellenfél a BVSC lesz. Történelem előtti körte Történelem előtti haszon- növények kövületeinek csaknem folytonos rétegzödési sorrendjére bukkantak a tudósok a görögországi Argo- lisz délnyugati partvidékén. Az ottani mészkőhegység jellegzetes üreg- és barlangrendszere őrizte a leieteket. A szénsavtartalmú vizek mélybe szivárgásával keletkeztek ezek az üregek, amelyeknek fala a lezúduló víz hatására kilúgozódott. Az ezekben a barlangokban talált leletek teszik lehetővé, hogy vissza lehessen következtetni az i. e. 20 000 és 3000 közötti időszakban az égéi vidék akkori lakóinak élet-, lakás- és táplálkozási szokásaira. A fellelt rétegek mindegyikének korát a C—14-es módszerrel határozták meg. A legalsó rétegekben, amelyek az i. e. 20 000 és 11000 közötti időszakból származnak, kizárólag csak az ún. érdeslevelűek (Boraginaceae) magvait találták. Ezek a magvak sajátos keménységük következtében konzerválódtak és úgy tűnik, nincs kizárva annak lehetősége, hogy ezeket a növényeket fekvőhelyként és tüzelőanyagként használhatták, míg gyökereik festőanyagként is szolgálhattak. Azonban az is elképzelhető, hogy a magvakat a rágcsálók vagy a madarak gyűjtötték össze. A leletek között lencsékre is bukkantak, amelyek közül az elsők — amennyire azokat pontosan osztályozni lehet — i. e. 11 000 körüli időből származnak. A legtöbb rétégben bükkönymagvakat, pisztáciákat (örökzöld cserje, fűszer) és mandulát mutattak ki. ■ A vadkörte gyümölcseit és magszemeit biztosan az i. e. 7300 körül lehet kimutatni, ugyanekkorra a borsót és i. e. 6000-re a búzát. A leletek között kétsoros árpát is kimutattak, valamint i. e. 4500-ból származó búzát és vadszőlőt is azonosítottak. Futószalag-hisztéria Egy amerikai kisüzemben történi, hogy asszonyok egy csoportja megszokott munkáját végezte, csövázas kerti oúto- rokat állított össze. Egyszercsak egyikük „kékes ködöt” vélt látni a szeme előtt, hamarosan hasonlót észlelt egy második, majd egy harmadik asszony is, míg végül már tízesével kezdtek panaszkodni az asszonyok fejfájásra, rossz szájízre, szédülésre, gyengeségre. A tünetek gyorsan terjedtek, szinte járványszerüú en. Végül az üzemet néhány napra be kellett zárni, hogy az ipari és egészségügyi szakértők levegőmintát vegyenek és megállapítsák, milyen mérgező anyag lehetett a tömeges megbetegedés oka. A vizsgálatok azonban nem vezettek eredményre, legalábbis semmi olyan anyagot nem találtak, amely magyarázatot nyújthatott volna a tömeges megbetegedésre. A rosszuilé- tek oka ugyanis tömegpszichózis volt, ami újabban az ipari üzemekben is felbukkan, s a laikusok „futószalag-hisztériának” nevezik. Az orvosok régóta tisztában vannak azzal, hogy a szellemi és érzelmi túlterheltség jelentette stressz testi megbetegedéshez vezethet: gyomorfekélyt, szív. bántalmakat, fejfájást és egyéb testi bajokat okozhát. A futószalag-hisztériával kapcsolatban az orvosi szakértők azt állapították meg, hogy stressz hatására a munkások között egyidejűleg olyan tömegeién terjedhet el valamilyen testi baj, mintha járvány ütötte volna fel a fejét. E jelenséggel az utóbbi időben egyre többet foglalkoznak, s legutóbb az egészségügyi hatóságok és munkapszichológusok chicagói konferenciáján is szerepelt. Annál is inkább, mert igen súlyos helyzetet idézhet elő, amikor ilyesfajta tömegpszichózis jelentkezik egy munkahelyen. A tömegpszichózisnak velejárója, hogy az embereken hirtelen nagyfokú gyengeség lesz úrrá, alig tudnak lábra állni, lélegzésük gyorssá válik és még görcsök is felléphetnek. Érthető, hogy például, ha az emberek azt hallják, hogy a levegőben vaiümi- lyen mérgező any** van és körülöttük egymás után lesznek rosszul, ez pánikot idézhet elő. A kutatók most azt vizsgálják, hogy mi. lyen indítóokai lehetnek az ilyen jelenségnek, amikor semmiféle fizikai anyag — gáz vagy méreg — nincs jelen a helyiségben. Néhány magyarázat máris létezik. A „kitörés” rendszerint futószalagnál fordul elő, ahol mindenki ugyanazt a mozdulatot ismétli újból és újból vagy iskolákban, ahol a szigorú rendszerben folyó tevékenység jelentős feszültséget idéz elő. Azokon a munkahelyeken, ahol ez előfordul, jellemző, hogy általában nincs lehetőség előmenetelre, a zajszint nagyon magas és a betegség az esetek 90 százalékában a nőket érinti. Bizonyos különbségek mutathatók ki azok viselkedése és személyisége között, akiket a betegség érint és azok között, akiket ugyanazon a helyen nem érint. A herendi TÖ-HOA # Hanzély Jenő iparművész, a világhírű Herendi Porcelán- gyár tervező művésze, 40 éves munkássága alatt több társadalmi és művészeti díjat kapott munkája elismeréséül. A művésznek a közeljövőben gyűjteményes kiállítása nyílik a fővárosban A nyugdíj előtt álló művész jelenleg az 1500-as években készült TÖ-HOA szobrokat formázza meg porcelánba. A képen: utolsó simításokat végzi az egyik TÖ-HOA szobron (Rózsás Sándor felvétele)
