Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-25 / 147. szám

* I Aszály ulán, belvíz Határjárás Miskolc két termelőszövetkezetében A véletlen adta, hogy szombaton hajnalban hatom megyében jártam. Szabolcs- Szatmárban éjszaka esett az eső, gondba merülten ébred­tek az emberek. Debrecen­ben szikrázó kék ég fogadott, Borsodban is visszatérni lát­szott a nyár, és mi tagadás, érzett ez az emberek ked­ven is. Jó dolognak hiszem, hogy a mezőgazdaság manapság nemcsak azokat érdekli, akik belőle élnek, hanem közér­deklődésre számot tartó téma az. hogy milyen a határ az aszály és az azt követő eső­zés után. Kísérőm a két miskolci ter­melőszövetkezet határában Csepregi Csaba, a városi ta­nács mezőgazdasági és élel­mezési osztályának vezetője volt. Meg jóra jöhet Az Üj Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke a dűlőút közepén megállt. Előbb jobbra, aztán balra mutatott. Az egyik oldalon árpát vetettek, a másikra búzát. Mi nádat láttunk len­geni a szélben. — így volt ez tavaly, és így tavalyelőtt is — mond­ta Berta László elnök. — Az emberek többsége azt tartja számon, hogy volt egy forró május, amit követtek az esős napok. Nos, az igazság, hogy volt egy nehéz ősz, egy ked­vezőtlen tél is. A termelő- szövetkezetünk kedvezőtlen adottságú. Ötszázötven hek­tár gabonavetést terveztünk, .'554 hektár maradt. A többit be kellett szántanunk. Most is van olyan területünk, ahol szinte áll a víz. ötvenhét hektár őszi, 230 hektár tava­szi árpánk jó közepes ter­mést ígér, ha a hátralevő időszakban kedvező marad az időjárás. — Mit ártott az aszályos időszak?­— Ártott a gabonának, a hatvan hektár borsóveté­sünknek. Átvészelte a nehéz időszakot a tengerink, a 350 hektárnyi olajosmag-veté- 1 sünk. a burgonyánk. Nehéz gazdasági év az idei. de jóra jöhet még. Amit meg lehet tenni, azt megtettük, de oly­kor ez is kevés. A forró má­jusban kiszórt gyomirtók pél­dául szinte nem is hatottak. Most nő a gyom. mintha a tavalyi is most nőne . .. — Mit lehet tenni? — Védeni, ami megterem­het. Nyilvánvaló: a ráfordí­tási költségek ezzel emelked­nek. Nos, mindezzel együtt nem vagyunk pesszimisták. — Az aratás? — Ma volt a gépszemlénk. Jövő hét elején talán már aratjuk is az árpát. Kombáj­nunk van elég. gondjaink vannak a szállítógépek al­katrészellátásával. Trézsi Miklós, főagronó- mus: — Jó időjárás mellett 12— 14 nap alatt végzünk. Vet­tünk egy kis teljesítményű szárítót, ez is sokat segít. A Nagymiskolci Állami Gazda­ság ongai üzemegységével van megállapodásunk, ha kell, ők segítenek majd. Hadd tegyem hozzá, hogy önzetle­nül. Egy biztos: akár esik az eső. akár süt a nap, meleg napok elé nézünk. — Pesszimista? — Mindent összevetve, nem. Az optimizmus hátországa Csepregi Csaba mondta el: a korábban szanált szövetke­zet a belső átszervezések után lábadozik. Szanálási hi­telét már visszafizette, a ter- mésszerkezet-váltás eredmé­nyeképpen, a korábban ter­melt 32-féle növény helyett 11-et termel, a kertészete (két hektárnyi fóliasátras te­lepük van), már folyamato­san szállít a miskolci piacra. Felújították az öntözőberen­dezéseiket. három évre előre intézkedési tervet készítet­tek. megerősödött a szakem­bergárda. Az 1975-ös nagy válság után a termelőszövet­kezet jövedelmezővé vált. Fejlesztési alapját a mellék­üzemágak nyereségével nö­veli. és ez módot adott a leg­szükségesebb gépek megvá­sárlására. Másik miskolci termelő- szövetkezetünk. az Egyetér­tés, hasonló utat járt. Ök ugyan elkerülték a szanálást, de a továbbéléshez itt is ter- mésszerkezet-váltásra volt szükség, ök is munkaerő­gondokkal kínlódnak, olyan növényeket kellett hát vet­niük, amelyeknek termelése magas fokon gépesíthető, amelyek nem igényelnek sok munkaerőt. Átszervezték az állattenyésztést, növelték az anyajuhok számát, javítot­ták az állat-egészségügyi fel­tételeket, teljes állománycse­rével fertőzésmentessé teszik a szarvasmarha-állományu­kat. Itt is a melléküzemág (fuvarozás) nyeresége segí­tett a gépesítéshez. Az olvasó meglepődhet, ha két szövetkezetről írván, a melléküzemágak fontosságát emlegetjük. Nos. ahhoz, hogy a nagyváros határában két rossz adottságú termelőszö­vetkezet megélni tudjon, a melléküzemágak jövedelme is kell. Ha nem termelnének, az az ország vesztesége len­ne. Bizakodás az hgyetértésben A cím adja az ötletet: a termelőszövetkezetben most egyetértés van a bizakodás­ban. Kormos György, a termelő- szövetkezet elnöke: — Nálunk hatvan milli­méter eső esett néhány nap alatt. Korábban semmi. Az ősz és a tél minket sem kí­mélt. Hét hektárnyi őszi ve­tést kellett kiszántanunk, de a tavalyi évhez hasonlítva, most jobban állunk. Nincs például belvizes területünk. — Búza? — Száznegyven hektárunk van. Harmichét-harmincnyolc mázsás átlagra számítunk. Jót ígér most a tavaszi ár­pánk, 112 hektárt vetettünk. A nagy veszteségünk a bor­só. Nem sikerült, talán a ve­tőmagnak kapott fajta sem volt a legjobb. — Mi a nehéz idén? — Egy dolgunk van: a ve­téstől elérni a betakarításig. Nos. a szárazság idején el­használt gyomirtók például semmit sem értek. Nálunk is nő a ráfordítás. A kertésze, tünket öntözéssel tudtuk meg­menteni, de a saláta hozta, amit vártunk, a saláta he­lyére, a fóliasátrak alá ülte. tett paprika már terem, ab­ból már szállítunk. A burgo­nya lehet jó. a tengeri még lehet nagyon jó... Termé­szetesen, mindez több mun­kával, mind kedvezőbb idő­járás esetén. — Mikor aratnak? — Másfél, két hét múlva kezdünk. Gépünk van elég, tizenkét, tizennégy nap alatt szeretnénk végezni az aratás­sal. Alkatrészekkel sajnos vannak gondjaink, de bízunk az országos ügyeletben. — Jósol-e nekünk év vé­gét? — Gazdász ne jósoljon! Dolgozzon, mert ha valami­kor, akkor most van dolga elég. ★ Két termelőszövetkezetben jártunk. A hozzá nem értő, de érdeklődő emberek között napjainkban két vélemény él. Az egyik szerint idén semmi sem terem, a másik szerint nincs semmi baj. Nos, baj és gond van elég, de ami megtermelhető, azt még a nagyon rossz adottságú ter­melőszövetkezetekben is meg. termelik. Leírtam mindezt azért, mert betakarításkor, és tél kezdetéig még előfordul­hat. hogy a gazdálkodók kér. nek segítséget örüljünk, ha örülnek és értsük meg őket, mert a termésért aggódva ér­tünk nyugtalanok, amikor nyugtalanok. BARTHA GABOR 4c Nem tévedés, nem vízparton készült a kép. Ami a fotó alján van, az a búza, fölötte a nád.... 4 Kertitraktor és kézieke az Egyetértés Tsz fóliasátrai között Ifjúsági találkozóra Készülődnek a postás fiatalok Doniján lózseí festőművész Sárospatak díszpolgára Az országos postás ifjúsági találkozó július 19-én kez­dődik. A hazánk különféle tájain megrendezendő esemé­nyekre már most készülőd­nek a Miskolci Postaigazgató­ság területén dolgozó fiatalok is. Amint Laczkó Lászlótól, a miskolci postás ifjúsági klub vezetőjétől (a távközlé­si, üzem csúcs KlSZ-titkárá- tól) hallottuk, csupán a klub­tagok közül legalább 15—20 fiatalt szeretnének elküldeni Nyíregyházára, Egerbe, illet­ve Miskolcra, a postás fiata­lok találkozójára, ahol az or­szág más vidékein dolgozó fiatalokkal összeismerkedhet­nek. • Eltűntek a kerti törpék Ha imitt-amott még látunk is a Miskolc területéhez tar­tozó családi házak kertjeiben gipsztörpéket, ezeket — hála az ízlésnevelésnek — már csak „kuriózumoknak” kell tartanunk. És igazat kell ad- Miskolci Kertészeti Vállalat osztályvezetőjének, aki a kö­vetkezőket állítja: — Az utóbbi években a miskolci kertkultúra szebb, a lakosság ízlésesebben mű­veli kertjeit, jobban tudja, hogyan és mit ültessen .. . S a kertekből már eltűntek a gipsztörpék, a szódásüveg­díszek. És ehhez a vállalat is sok­féle tevékenységgel járult hozzá. Bizonyításként sorol­hatjuk a különféle kiállításo­kat, a város 18 üzletében az árusításon kívüli tanácsadá­sokat. A hosszadalmas részle­tezés helyett azonban most hadd írjunk le csupán eny- nyit: folytassuk tovább így a kertkultúra javítását, — házunk tája, s városunk szé­pítésére. Rendőrségi közlemény A Miskolc városi cs járási Rendőrkapitányság vezetője 1979. június 2(>-án 09—12 óra közötti időben fogadónapot tart. Helye: Miskolc, I., Ru­das László u. 14., II. emelet, 17. számú szoba. ünnepi hangulatban tartotta júniusi ülését Sárospatak vá_ ros Tanácsa. Ugyanis a hiva­talos napirendi pontok megvi. tatása után díszpolgári kitiin. tetés adományozására került sor, amikor Is Tóth József ta­nácselnök az Egyesült Álla­mokban élő Dómján József Kossuth díjas festőművésznek átnyújtotta a városi tanács egyhangú határozata alapján a diszpolgárságról szóló, művé­szi kivitelű pergamen okleve­let. Dómján József 1940-ben néhány hónapot töltött u Képzőművészeti Főiskola miskolci művésztelepén, a felszabadulás utáni években pedig több ízben is dolgozott Sárospatakon, a Képzőmű­vészeti Alapnak a Rákóczi- várban létesített alkotóházá­ban, Számos müvének ke­letkezési helyét. Sárospata­kot azóta is szeretettel őrzi emlékezetében, s jelenlegi lakóhelyén, New Yorkban is a magyar népművészet ere­jétől indíttatva komponálja népi és történelmi ihletésű színes grafikáit. Művészeté­nek. hírnevének csúcsára emelkedve, jutott arra az elhatározásra, hogy bár al­kotásai a világon minden na­gyobb képtárban megtalál­hatók. életművének legszebb remekeit egy helyen össze­gyűjtve szeretné látni és hagyatékolni szülőhazájának. A sárospataki emlékek alapján esett választása a nagy múltú városra, ahol a városi tanács az úgynevezett Szinyei-házat rendbehozat­va méltó helyet biztosított Dómján József ajándékának. Éppen két éve. hogy a mű­vész alkotásainak állandó kiállítása megnyílt a Kazin­czy utcában, s most a város lakossága a díszpolgári cím adományozásával kívánta méltó módon kifejezni kö­szönetét Dómján Józsefnek, felbecsülhetetlen értékű aján­dékáért. A júniusi tanácsülésre New Yorkból Sárospatakra érkezett a világhírű művész, s a jelenlevők nagy tapsa közepette meghatódva vette át a díszpolgári oklevelet, „Eddig számtalan díjat, ki­tüntetést kaptam — mon­dotta többek között —, hi­szen az öt világrészben 170 múzeumban, képtárban mint­egy 2000 alkotásommal sze­repelek. de a sárospataki díszpolgári címemet a leg­kedvesebbek közé sorolom. Most érzem igazán, hogy ér­demes művésznek lenni es a nagyvilágban is magyar művésznek maradni... H. J. lovábbképzés a kohászatban A több mint 18 ezer em­bert foglalkoztató Lenin Ko­hászati Müvekben számos to­vábbképzést szerveznek. A munkaidőn kívüli továbbkép­zésben részt vevőket anyagi­lag is ösztönzik; az idén 200 ezer forintot biztosítottak ilyen célra. Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Déli Hirlap szerkesztősé­ge pályázatot hirdet a nemzetközi gyermekév alkalmából. Pályáz­ni két kategóriában lehet: 1. Gyermekekről készült (legalább 13x18-as nagyságú) fotókkal, 2. Gyermekek (14 éves korig) által készített rajzokkal. (Ezek ne legyenek kisebbek az iskolai rajzlap méreténél.) A pályázat 1979. július l-ével kezdődik, és október 30-án ér véget. A szerkesztőség a megfelelő szintet elért fotót és rajzot közli az újságban. A beérkezett összes pályaműből a magyar saj­tó napján, december 7-én kiállítást rendez a belvárosi iskolában, s ugyanitt adja át a dijakat. Pclyadijak (mindkét kategóriában külön-külön): I. dij: 2500 Ft-os, II. díj: 1500 Ft-os, III. díj: 1000 Ft-os vásárlási utalvány. A képeket és rajzokat (a név és lakcím pontos feltüntetésével) a következő címre küldjék a pályázók: béli Hírlap, 3527 Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15. Pf; 39.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom