Déli Hírlap, 1979. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1979-06-23 / 146. szám

Szociológusok vizsgálják Miskolc művelődési viszonyai A niűga nemében egyedülálló kutatást folytat az egyetem marxizmus—Leninizmus Tanszékén működő Szociológiai Ku­tatócsoport. Miskolc művelődési viszonyait vizsgálja a városi tanács megbízásából. A középtávú kutatási program (téma­felelőse: Czeglédy Lajos) 1975-ben kezdődött. 19H0-ra fejező­dik be. amikorra elkészülnek a gépi adatfeldolgozás táblá­zatai, illetve maga a tanulmány is. A kutatás folyamatos, tehát nem zárul le !9S0-ban. Nem is zárulhat le. hiszen a kutatócsoport a művelődést, ennek eredményét, a müveit- j séget folyamatnak tekinti, amely állandóan változik. gc Csontváry Kosztka Tivadarnak szobrot állítottak Pécsett halálának hatvanadik évfor­dulója alkalmából. Kerényi Jenő alkotását a festőről eine vezeti múzeummal szemben állították fel (Bajkor József felvétele) Ha van gyenge pontja a közművelődésünknek, az ott keresendő, hogy nem tudjuk, kiknek és mit adjunk. Ahogy a kutatók programja mond­ja: ..Korábban a közműve­lődést az jellemezte, hogy nem vette figyelembe az egyének érdekeit, s a tevé­kenység hatását sem. Követ­kezménye : az eredmények nem álltak arányban az erő­feszítésekkel. Napjainkban is igaz, hogy intézményeink zö­me nem a valóságos szükség­letekből indul ki. hanem a kultúraközvetítésnek valami­lyen önkényesen meghatáro­zott. normatívnak tekintett óhajaiból — ...ezért számos vizsgálati területen felderítő kutatást kell végezni.” 4 városban, a családban Czeglédy Lajos, a téma fe­lelőse természetesen meg nem nyilatkozhat magukról az eredményekről, de hallat­lanul izgalmas maga a mun­ka "olyamat is. Erről beszél- gt'ünk.- Eddig csaknem lüü em­ber kapcsolódott be a kuta­tásba: 82 kérdezőbiztos járta a várost. 928 családot keres­tek fel a kérdőívekkel, ame­lyek zártak. Ez azt jelenti, hogy a kérdések úgy vannak megfogalmazva, hogy valami­lyen választ mindenképpen kell adnia, illetve tud adni a megkérdezett. A kiválasztás véletlenszerű, s a munkahe­lyeken történik. A munkahe­lyek nagysága döntötte el. hogy hány családot kérdez­tünk meg (az LKM-nél pél­dául 50-et. a drótgyárból ará­nyosan kevesebbet). A kuta­tás három szempont szerint vizsgál: a város-szociológiai — azaz a környezet, család­szociológiai, amely vizsgálja a család szerkezetét, művelődés- szociológia. azaz hogy a csa­lád tagjai mennvire veszik igénybe a művelődési lehető­ségeket. A témaköröket csak felsorolom: a család hely­zete, és ennek hatása a mű­velődési viszonyokra, az is­Szcrda délelőtt benépesült a Súgván Endre KISZ Ve­zetőképző Iskola. Itt tartja öthónapos, éves felkészítő tá­borozását a város KISZ- alapszervezeti titkárai szá­mára a KISZ Miskolc váro­si Bizottságra. Amikor tegnap kint jár­tunk a Csanyikban, éppen befejeződtek a délelőtti fog­lalkozások. Nagy sikert ara­tott az imént hallott előadás, s a fiatalok jókedvűen ké­szülődtek az ebédhez. Varga Zoltán, a KISZ Miskolc vá­rosi Bizottságának titkára, a tábor parancsnoka mondotta: — A résztvevők naponta négy órán át-hallgatnak elő­adásokat, s ugyanennyi idő alatt dolgozzák fel a csopor­tokban az előadások anyagát. Akár tapasztalatcserévé is bővülhet egy-egy konzultáci­kolai végzettség, szakképzett­ség. tanulás, művelődés-sza­bad idő, a munkához való viszony, társadalmi, politikai aktivitás, tevékenység-struk­túra, fogyasztási szokások, ér­deklődés. ízlés és igényszint. Ezt a munkánkat 9 előtanul­mány. részkutatás! anyag alapozta meg. Ezeket a ta­nulmányokat — a korlátozott példányszám miatt — elküld­jük a tanácsi, politikai, tár­sadalmi szerveknek, hatósá­goknak is. Tudományos hát­téranyagnak szánjuk, amely ha forgatják, tanulmányoz­zák. kitűnő segítséget adhat a döntések meghozatalában. Jövőre megtudjuk '— Az eredményekről — mint mondottam — nem nyi­latkozhatok. Ezek hozzáfér­hetők lesznek majd. ha 1980- ban publikáljuk őket. Meg­győződésünk. hogy rendkívül tanulságos volt a 82 kérdező­biztosnak is a munka, meg­felelt egy alapos továbbkép­zésnek. ötven százalékuk egyetemista volt. s ez nem véletlen: úgy gondoltuk, hogy leendő mérnökeinknek is hasznos, ha megismerkednek a munkásművelődéssel. a szo­cialista brigádokkal, az üze­mekkel. A kérdezőbiztosok másik fele könyvtáros, a közművelődés valamilyen munkatársa, pedagógus, poli­tikus. tehát olyan emberek, akiknek lényegében munka­köri kötelezettségük is a kap­csolatfelvétel, a valóság ala­pos megismerése. Az ő mun­kájukra a későbbiekben is számítunk. Erről ugyan nincs felmérésünk, de a beszámo­lók alapján tnáris megálla­pítható. hogy lényeges szem­léletváltozás tapasztalható nálua. Reálisabban látják magát a munkát, a feladatu­kat is. Közvetlen kapcsolatba kerülnek a szocialista brigá­dokkal a családokkal, meg­ismerkednek az életükkel, gondjaikkal. gondolkodási módjukkal, s ez feltétlenül segíti a munkájukat. ós csoportfoglalkozás. A/. elő­adások ugyanis a KISZ-élet legfontosabb területeit fog­ják át, így a legutóbbi hatá­rozatokról, a KlSZ-alapszer- vezeteknek az ideológiai, po­litikai munkában való szere­péről, a KISZ tervezési rend­szeréről szólnak, de előadá­sok hangzanak el a gazda­ságfejlesztés időszerű kérdé­seiről, a vezetéselméletről, a KISZ-szerveknek és -szerve­zeteknek a gazdasági építő­munkában vállalt feladatai­ról. Feldolgozzák a jelenle­vők a közelmúltban lezajlott országos KISZ-értekezlet anyagát, s kül. és belpoliti­kai tájékoztatót is hallhat­nak. Az „öreg” — három évnél régebben funkcionáló — KISZ-titkárokat most külön csoportba gyűjtötték össze, hiszen nekik már lényegesen Ma este a tévében Bartleby Herman Mellville, a titok­zatos. nagy regény, a Moby Dick írójának elbeszéléséből rendezett játékfilmet An­thony Friedmann. A szerző a XIX. századi Amerikát meglehetősen komor, sötét színekkel ábrázolja. Bartleby a jelentéktelen, csendes em­ber. aki fellázad a számára elfogadhatatlan, érthetetlen társadalom ellen és nem haj­landó többé dolgozni. A szá­zad emberének magánya, el­szigetelődése a civilizáció, és a társadalmi haladás ellené­re, vagy éppen amiatt... Bartleby. az alig húszegy­néhány éves fiatalember el­helyezkedik egy viszonylag jó szándékú főnök irodájá­ban és eleinte elfogadja a kényszerű körülményeket, de óhatatlanul vezet a végső konfliktus felé. A film fősze­repeit Paul Scofield és John McEnery játsszák. (22.40-től láthatjuk.) Diitrovgriól Dimitrovgrádi fiatalok is részt vesznek majd a hatva­ni építőtábor munkájában. Kazincbarcika testvérvárosá­nak diákjai a teslvériskola, a 105. sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézet vendégeiként érkeznek hazánkba, s a ka­zincbarcikai fiatalokkal együtt egy hetet töltenek majd el az M3-as út épít­kezésénél. kevesebb újat tudnak mon­dani, mint a most megvá­lasztott titkároknak. A mint­egy félezer fiatalt egyébként 22 csoportba osztották be. a csoportok élén a. KISZ vá­rosi bizottságának tagjai, a nagyüzemi bizottságok titká­rai és a városi bizottság ak­tivistái állnak. Az eddigi megállapítások szerint a tá­bor jól szolgálja a felkészü­lést a következő mozgalmi évre, s külön öröm. hogy rendkívüli a jelenlevők vita- készsége. A tábornak tegnap vendé­gei is voltak: az UNESCO hazánkban tartózkodó szov­jet csoportja látogatott el a Csanyikba. Hosszasan elbe­szélgettek az ifjúkommunista vezetőkkel a fiatalok élet- és munkakörülményeiről, a KISZ-munkáról. (tóth) Várkoncert A diósgyőri várkoncertek sorozata hétfőn este 7 órá­tól Händel: A messiás című oratóriumával folytatódik. A Reményi János vezényelte koncerten közreműködik a Miskolci Szimfonikus Zene­kar. a Miskolci Bartók Kő­A Beatles hamburgi „vendég, játékai'’ közöli persze Liver­poolról sem feledkezett el. Vissza-visszatértek szülöváro. suliba, alioi a Cavern Clubban léplek töl, s a helyi jólét te­sültek suttogópropagandája nyomán csak úgy özönlőit a közönség a „Hamburgban vi­lághírűvé vált Beatles” meg_ hallgatására. így nem teljesen igaz az az állítás, hogy a Beat- lesből sosem lett volna semmi, ha a Mersey folyó partján, az ,,uii négyedben” lakó hangle­mezbolt-hálózat tulajdonosa, Brian Epstein nem figyel föl rájuk. Epstein valóban akkor hallotta először a Beatles ne­vet, mikor egy Kurt’ Ray­mond Jones nevezetű ifjú belépett a boltba, és a My Bonnié című kislemezt kér­te. s erről a tájékozottságára kényes Epstein mit sem tu­dott. Ez azonban nem azt je­lenti. hogy az együttest egyedül Kurt Jones ismer­te az angol kikötővárosban. Epstein először borzon- goit. mikor bemerészkedett a Cavernba: a sörszagú, füstös helyiségben négy fia­talember pengette a kobozt. (Sutcliff közben Hamburg­ban, agydaganat következté­ben meghalt.) A fiúk unot­tan zenéltek, időnként két strófa között elrágcsáltak egy szendvicset, klhörpintet- tek egy korsó sört — a fia­tal közönség tagjai pedig a lemezboltos számára teljesen érthetetlen módon üvöltöz­tek. dobálták magukat, egy­szóval arénázták az Epstein számára elég érdektelen ze­nére. Ö azonban nem kedvetle­nedet^ el.1 A dologban üzle­tet szimatolt, s meggyőzte a fiúkat, hogy csakis mened­zserre van szükségük. John és a többiek mulattak a dolgon, hisz a világon leg­kevésbé egy menedzser kel­lett nekik. Brian rózsaszínű álmaiban pedig aligha hit­lek. így könnyű szívvel, vol­taképp viccnek véve az egé­szet, aláírták egy papírt, hogy ha majd egyszer ..vi­lághírűek” lesznek, jövedel­mük negyedét átadják Eps- teinnek szervező munkája fejében. Epstein az EMI konszern egyik cégéhez, a Parlopho- nehoz fordult, s szerencsé­vel. A cég egyik zenei ren­Diósgyőrött tus, valamint Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Keönch Bol­dizsár és Berczelly István. (A koncertet rossz idő ese­tén a Diósgyőri Vasas Müve. lödési Központ színházter­mében tartják meg. dezője, George Martin haj­landónak mutatkozott meg­hallgatni az együttes dalait magnószalagról. Martin gon­dolkodni kezdett: mióta két évvel ezelőtt, mint teljesen dilettánst, elutasított bizo­nyos Tommy Steele nevezetű, azóta világhírű énekesi, s az esemény óta főnökei megle­hetősen görbén néztek rá, helyzete bizonytalan volt a cégnél. Mit lehet tudni? — tűnődött Martin, s a távirat röpült Hamburgba. A fiúkat bombameglepe­tésként érte a hír. Ráadásul belviszály dúlt az együttes­ben, szerettek volna megsza­badulni Besttől, nagyhangú, beképzelt dobosuktól. aki még mindig azt hitte. ..te­hetségétől” és apja pénzétől függ a Beatles. Ki is sze­melték utódját. hamburgi zenész barátjukat, a Rory Storme's Hurricans dobo­sát. Ringó Starrt. Richard Starkey 1940-ben született, dokkmunkás család­INepművészetünk Tokióban Magyar népművészeti ki­állítás , nyílt tegnap délelőtt a japán főváros híres köz­ponti Haradzsuku negyedé­nek La Foret luxus nagy­áruházában. amelyet nemré­giben adtak át rendeltetésé­nek. A Jaoán—Magyar Ba­ráti Társaság és a vezető fő­városi napilap, a Tokio Sim- bun védnökségével rendezett bemutatón a közönség meg­ismerkedhet a kalocsai és matyó hímzésekkel, népi szőttesekkel, kosárfonó kéz­műipari termékekkel, faze­kasművészeti remekekkel, népi faragványokkal. 1 döntő front Az NDK televíziója — el­sőként a német nyelvterüle­ten — megkezdte a II. .vi­lágháborúról készült. „A döntő front” című, 20 részes szovjet—amerikai monstre dokumentumaim bemutatá­sát. A film két világhírű al­kotója Roman Karmen szov­jet rendező, kommentátor­ként pedig az amerikai Búrt Lancester. A művet — ame­lyet szovjet, amerikai, angol, francia, német és japán ar­chívumok most először nyil­vánosságra kerülő anyagai­ból állítottak össze — a, Hitler-fasizmus ellen vívott élethalálharc példa nélküli dokumentumának, s egvben filmtörténelmi rangú alko­tásnak tekintik. A beteges kisfiú — már gyermekkorában háromszor műtötték a gyomrát — gyen­ge fizikumú felnőtté vált, s az első dobszerelés aligha­nem a segédmunkás léttől mentette meg. Hamarosan készen állt a nagy csapat. A négy fiú, mikor izgatottan bevonult a londoni stúdióba, nem is gondolta, hogy az első le­mezfelvétel. 1962. október 5., milyen fontos, történelmi dátum lesz. Ringó 'talán ..megsejtett” valamit: a le­mez B-oldaiának tizenhét- szer ugrott neki a Beatles, az ő idegeskedése miatt, s végül is egy beugró stúdiózenész dobolta le a dalt. A többi már beat-törléne- lem ... (Folytatjuk) SZÄN1Ö PÉTER H. S. Vasárnapig a Csanyikban KISZ-titkárok tábora A rock meséskönyvéből (6.) Brian Epstein színre lép 4c John Lennon lemezfelvétel .közben ... ban. szülei később elváltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom