Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-02 / 101. szám

A falvak királynője városi gondokkal küzd Mezőkövesd egykor és ma Mezőkövesdet a magyar falvak királynőjének titulál­ták, de lakói városnak tisz­telték akkor is. amikor nem volt az. A honfoglaláskor is lakott település volt, s 1464- ben Mátyástól pecsétet, vá­rosi rangot és ..segíteni akar­ván a város ínségén”, adó- mentességet kapott. Az 1884-ben elvesztett, majd 1973-ban visszakapott városi cím megnyugtatta a vitathatatlan vitalitással ren­delkező kövesdieket; ám az új helyzet újfajta gondokat vetett fel. A várossá avatás­tól hosszú út vezet a város­sá válásig... PÁLINKA ÉS FÜSZERPÉNZ Ameddig csak vissza lehet menni az időben, bizonyít­ható, hogy ez a táj nem tud­ta eltartani lakóit. Kevés volt a föld... A szegénység még a felszabadulás után is annyira nyomasztó volt, hogy 1945 áprilisában Borsod alis­pánja „tiszteletteljes előter­jesztést” juttatott el Debre­cenbe, a földművelésügyi miniszterhez, hogy — mivel kilencezer embernek nem jutott föld a szűk határú Kö- vesden — háromezer csalá­dot telepítsen át. hogy „szo­kásaikat továbbra is meg­tarthassák”. A felszabadulás előtt éven­te négy-ötezren jártak el innen dolgozni. A matyó summások az egész országot bebarangolták. Egy 1942-ből való munkaszerződés egy ka­szálni, zsákolni tudó, első osztályú munkásnak ter­ményben, élelmezésre, na­ponként és fejenként az alábbi javadalmazást írta elő: búzaliszt 1 kilögramm, bab vagy köleskása 10 de­kagramm. burgonya fél kiló, szalonna 16 deka. hús 10 de­ka, só 4 deka, ecet 0,3 deci. Pálinka (szénakaszálási és gabonaaratási napokra) 2 deci. Az első osztályú sum­mas ezenkívül készpénzben kapott havi 10 pengőt és 220 kilogramm búzát, vala­mint járt neki napi 5 fillér, fűszerpénz címen. A KASZAVERÉSEN KÍVÜL A szerződés szövege a Ma­tyóföld című kiadvány leg­újabb számából való. (Sár­közi Zoltán: Mezőkövesdi és környékbeli summások a Me­zőhegyest M. Kir. Állami Mé nesbirtokon.) A summásszerződés persze más tudnivalókat is közül. Így például: a munka nap­keltekor kezdődik és naple­mentéig tart. Reggelire fél óra, ebédre egy óra, uzson­nára fél óra pihenő jár a * A szép szeretete a kézimunkában öltött testet (Laczó felv.) munkásoknak, kaszaveréset) kívül. Az uzsonna szeptem­ber 1-től, a reggeli október 1 -töl elmarad... Tettetett betegség, részegeskedés vagy verekedésből származó mu­lasztott napokra' sem fizetés, sem élelmezés nem jár. Is­métlődés esetén a mulasztót a ménesbirtok elbocsát ja ... Az engedelmesség megtaga­dása, a feleselés, a munka helytelen végzése miatt a munkás azonnal elbocsátha­tó. Azonnal elküldhető az is, aki társait bujtogatja vagya munkába állásról lebeszéli... A hajdan szegény, de sze­génységében is büszke Me­zőkövesd három-négyezer életerős embernek nem tu­dott munkát, kenyeret adni. Ma viszont munkaerőhiány van a matyó fővárosban. Óva­tos becslések szerint legalább 300 dolgozót azonnal tudná­nak alkalmazni a helyi üze­mek. Okkal veti fel a Ma­tyóföld egy másik érdekes cikke (Kiss Gyula: Városla­kók, Mezőkövesd társada­lomszerkezeti változása), hogy a haladásnak, az előrelépés­nek, az urbanizálódásnaik most. a hajdanival szemben pontosan ellentétes irányú akadálya van, az alig fél emberöltővel ezelőtti munka- nélküliséggel szemben mun­kaerőhiány. MINT A KÍGYÓ A többség már az iparból él, s a legaggasztóbb messze nem a munkáshiány. Ez kü­lönben is országos gond, s a nehézségek ellenére a köves- diek még reménykedhetnek is. Minden harmadik mun­kavállaló utazik, azaz lakó­helyén kívül dolgozik. Vár­ható, bár ez a miskolci, bor­sodi üzemekben kelt majd feszültséget, hogy a mindig is izgága, a kenyeret más­hol kereső matyók a lakó­helyhez közelebb vállalnak munkát. A fő problémát az idézett cikk szerzője. Kiss Gyula a lakosság elöregedésében, il­letve a népszaporulat mér­séklődésében látja. Csak egyetlen adat: az 55 éves- ,nél idősebbek aránya £! százalék. A munkaképes kor­nál fiatalabb (0—13 éves) korosztály aránya a 17 szá­zalékot sem teszi ki. Nem véletlen, hogy Mezőkövesd lakosainak száma negyven éve 17—19 ezer között stag­nál. Kövesd gondja: nemcsak a mezőkövesdieké. De már vá­rosi gond! Okkal szögezi le a Matyóföld című kiadvány: „Az ország hajdani egyik legnagyobb parasztfalujának társadalma a mezőgazdasági­ból az ipariba, szolgáltatói­ba csúszott át... S ami e foglalkozásiág-csere mellett az új rétegződésű társada­lom magatartásbeli, erkölcsi, életviteli változásait illeti, azzal teameszetesen jó ideig várni kell. Ez az áthangoló- dás, lényegében urbanizáló- dás — természeténél fogva — lassú folyamat, talán még egy nemzedékváltást is kí­A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat értesíti Miskolc város garázstulajdonosait, hogy a város területén levő garázsokról garázskatasztert készít Kérjük a tulajdonosokat, illetve bérlőket, hogy minden támogatást és segítséget adjanak meg a felmérést végző ügyintézőknek. MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT ván tökéletesedéséig. Egy új színezetű társadalom szelle­miekben nem teheti azt, amit a kígyó, mely viseltes, ko­pott bőréből kibúvik. Ha igen, csak akkor majd, ha új bor képzödik-nő a régi alatt.” (brackó) Ezer nyeremenyautó Az Országos Takarékpénz­tár május 29-én és 30-án Bu­dapesten rendezi meg a gép- kocsinyeremény-betétkönyvek idei második sorsolását. A húzáson a január 31-ig vál­tott és az április 30-án még forgalomban levő 5 ezer és 10 ezer forintos betétkönyvek vesznek részt: közöttük csak­nem ezer nyereményautót sorsolnak ki. Szappan-példa A televízió legutóbbi gazdaságpolitikai fórumán egy olyan kérdés is elhangzott, amelyet a válasz ismeretében is érde­mes továbbkérdezni. Úgy hangzott, hogy miért importálunk olyan cikkeket, amelyeket itthon is gyártanak. A kérdés valóban helyes, okos, időszerű, hiszen javaink szűkössége, s a számunkra nem éppen kedvező világpiaci helyzet az ésszerű, takarékos gazdálkodásra int, s tilt a pazarlástól. Ha belegondolunk, rengeteg minden fér ebbe az egyetlen kérdésbe... Mert bi­zonyára megmosolyognák azt a külkerest, aki azzal rukkolna ki, hogy a Mercedestől vagy a Fiattól vásároljunk autóbuszt. Céljainknak kiválóan megfelel az Ikarus, ám néhány éve volt egy olyan időszak, amikor a Volán — kényszerhelyzet­ből. hiszen az Ikarushoz egyszerűen nem lehetett hozzá­jutni — Csehszlovákiából szerzett be autóbuszt... Egy csomó áru behozatalának jogosságához kétség sem fér_ hét, hiszen banánt nem termelünk, kőolajunk és gázunk na­gyon kevés van. s a gyapottal való kísérletezéseink sem vál­tották be a reményeket. Importálunk viszont külföldi italo­kat, bár a magyar kisüsti világhírű. A könnyűipari rekonst­rukció ellenére Spanyolországból veszünk cipőt (egy lehe­letnyi szandál egyharmad havi fizetésbe kerül), Olaszország­ból kötöttárut. Piperecikke>:r> gyártó üzemeink is jó cégek, ám a vásárlók egy része (<.jon a felfokozott keresletben mennyire játszanak közre sznob-indulatok?) a Jet dezodorra, a Nina Ricci kölnire, a Dior púderre, s,a Helena Rubinstein krémre esküsznek... Nem könnyű meghúzni a határt, ame­lyen innen az import szükségszerű, mert hiányt pótol, esetleg választékot bővít; vagy pedig fölös luxusigények kielégítését szolgálja. Magyarországon mintegy harmincféle pipereszappan van forgalomban. Sok ez, vagy kevés? A divatos márkák (Fa, Rexona, Atlantic, Crém 21) a legkapósabbak.. Mégis, hány panaszkönyvi bejegyzés tanúskodik arról, hogy a hiánycikk­nek számító, csak dollárért beszerezhető portéka nem jutott valamelyik vásárlónak. Azt kifogásolják, hogy nincs szappan. Illetve az a márka, amelyiket éppen keresik. Pedig van szap­pan. csak éppen ... szóval az nem az igazi... A vásárló köz­érzete és hangulata, vagy éppen elégedettsége nem mérhető, számítható úgy, hogy folyton a múltra, a hiánygazdálkodás időszakára és választékszegénységére hivatkozunk. A legtöbb ember nem a korábbi, hanem a már elért szintre (jelen eset. ben az áruellátás szintjére) hivatkozik, s a lehetőségeket az igényekkel veti össze. Ebből az összevetésből nem kevés tü­relmetlenség is származik, de ez egyben olyan ambíciók for­rása is lehet, amelyből táplálkozva a vásárlói türelmetlenség nagyobb állampolgári, dolgozói figyelemmel, fegyelemmel és felelősséggel párosul. B. I. Óvodák kapják A bányászlakta vidékek óvo­dáit évről évre jelentős összeg­gel segíti a Borsodi Szénbányák Vállalat. A kazincbarcikai és a putnoki tanácsi óvodák például tavaly is kaptak 300 —300 ezer forintot, s az idén is megkapják ezt az összeget. Ezenkívül a BSZ az idén a Felsőnyárádi Tanács óvodá­jának is ad 200 ezer forintot, az edelényi új óvoda építését pedig 300 ezer forinttal tá­mogatja. Szezon után: tusukban A sajószentpéteri úton, több mint 70 hektár területen ta­lálható a Miskolci Kertésze­ti Vállalat faiskolája. Kis­kerttulajdonosok, állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek számára egyaránt bősé­ges, sokfajta választék áll rendelkezésre a mintegy 10 millió forint értékű faállo­mányú iskolában. A szakem­berek tanácsát azonban itt is jó megfogadni: a kiskerttu- lajdonosok például elsősor­ban a bükki flórának meg­felelő faanyagot keressék, ne pedig a különlegességeket, mert azok nem biztos, hogy szakszerű kezelés nélkül meg­fogannak. Sokan megfogad­hatják azt a tanácsot is, hogy ne halasszák őszre az ülte­tést — a tavaszival időt nyer­nek. A tavaszi ültetéssel egyéb­ként most még körülbelül. egy hónapig nem késtek el. Főleg díszcserjék és örökzöl­dek kiültetését ajánlják. Fel­készült azonban a vállalat arra is, hogy az ültetési sze­zon után nylontasakokban találjanak a vásárlók olyan faanyagot, amely még meg­fogan. Eszem-iszom Jó étvágyúak a vasgyári emberek. S hogy étvágyuk csillapításához pénzük '-is vari. ezt bizonyítja többek között a kohászat melletti Eszem-iszöm bisztró forgal­ma. Itt ugyanis havonta át­lag mintegy 800 ezer forint értékű ételt, italt adnak el. A magyaros ételek, a toros­káposzta, a babfőzelék sike­re az Otthon étterem szaká­csainak jó munkáját dicséri, a házi készítésű hunka és nyolcszázezerért egyéb disznótoros csemegék^ füstöltáruk pedig a Miskois ci Állami Gazdaságból, es. Mezőkövesdről kerülnek ide. S hogy ételt, italt egyaránt kulturált környezetben to- gyaszthassanak a vasgyáriak és más vendégek, erről a • bisztró személyzete úgy gon­doskodik. hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat egy­ségeként már kétszer is ki­érdemelték a Kiváló Bolt; kitüntető címet Simaszőrű magyar vizslakolyök Glattharige ungarische Vizsla-Welpe Smooth-haired Hungarian Vizsla pupp, LUeMOK-rnoflKoujepcTHbie Bbiwneit Kaptam egy ké­peslapot, de nem volt ráírva, egy sor sem. A kísérő­levélben viszont ez a talányos üze­net állt: „Nézze meg jól mindkét oldalát, és talál­gasson.'" Megnéztem és azt láttam, amit most az olvasó is: erdőrészlet a ké­pen, „Simaszőrű magyar vizsla” — szöveg a hátlapon. Melyik az igaz? Ha engedek a pesszimista hajla­momnak. akkor azt válaszolom, hogy a harmadik: nyomdahiba. (Végre egyszer nem az én cik­kem az áldozat!) De van ennél derűsebb magya­rázat is. Utalha­tok Homoki Nagy István mindany. nyiunk örömére felújított kalandos természetfilmjére, a Cimborákra, közelebbről arra, ami a legutóbbi folytatásban Pletykával, a tacskó-hölggyel megesett. Elba­rangolt az erdő. ben, találkozott egy deli tacskó­legénnyel, és rö­vid vonakodás után viszonozta forró érzelmeit. Néhány hónap múltán négy tacs- kókölyökkel együtt bukkant elő a sű­rűből. Miért ne fordul, hatna ez elő egy simaszőrű magyar vizslával is? A kutyus tehát ott van valahol, csak jótékonyan takar­ják a lombok. Magánügy, nem illik találgatni, miben sántikál! (békés) REJTÉLY Városi tanácstagok fogadóórái 1979. május 2. Budai Barnané. HI/12. párt- alapszervezet, Árpád u., 18 órá­tól; Kerepesi Ferenc, ESZAK- TERV, ig. titkárság, Zsigmondy u. 2., 18 órától; Tasnádi László, BÁJÉV, Magyar—Szovjet Barát­ság tér 2., 18 órától. 1979. május 3. Gáspár Sándor, Erdei Termé­keket Feldolgozó Vállalat. Szent- péteri kapu 5—7., 18 órától. 1979. május 5. Novák Bertalan, Vologda u. 6.. 17 órától; Rózsavölgyi József, Kassai u. 86.. 1/5. pártalapszer- vezet, 18 órától. 1979. május 7. Bumbera László, Költő u, ?3., 16 órától; Bódy György, lakás­szövetkezeti iroda, Katowice u. 7., 17 órától; dr. Gyimesi Béla, ül. kér. Hivatal. Marx K. u. 96., 14 órától: Harhai József. Mosolygó A. u. 17., 17 órától: Kiss Mártonná, napköziottho­nos óvoda. Kacsóh P. u. 8.. 12 órától: Koltai Zoltán, öregek napközi otthona. Nagy S. u. 34., 17 órától: Majoros Ferenc. 16. pártalapszervezet. Tanácsház tér 2.. 16 órától; Molnár Miklós, la­kásszövetkezeti iroda. Katowice u. 7.. 18 órától; Nagy Károlvné. Rozgonyi P. u. 6., 18 órától: Ora- vecz Imre. 19. sz. Ált. Iskola. Szén u.. 18 órától: Papp Gyula, m/10—ll. pártalaDszervezet, Győri kann 57.. J8 órától: So- mossy Katalin, 1/5. pártalan- szervezet, Kassal u. 86., 18 órá­tól : sós Miklósné. lakásszövet­kezeti iroda. Gagarin u. 13.. 18 órától; Schön Péter, Kernely A. u. 12.. tűzoltólaktanya, 17 órá­tól: Szaniszló Bálint, Benedek u. 7., 18 órától; Szőnyi Gábor, ül. kér. hivatal. Marx K. u. 96., 18 órától: Sztrelcsik Ferenc. Je- genyés u. 4., 17 órától: Tóth Imre, 1/3. pártalapszervezet. Tízes honvéd u. 21.. 18 órától: Vanczák Gvula. TTT/2. párialan­f^rv^et, Györi kaPu 123*’ lT órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom