Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-17 / 114. szám

»'■ 11 ----1—1----------------—---------------------------------------------------------------í--------'--------— ■ 1 ' a miskolciaké a szó Civilizáció az erdőben... Az időjárás végre kegyeibe fogadta a túrázni, kirándulni vágyókat. A hét végén sokan váltották fel a nagyváros füs­tös, zajos világát a Bükk festőién szép tájaival, ki kocsival, ki busszal, vagy gyalog, esetleg a kisvonattal. S aaik nem sajnálták a fáradságot, azok bizonyára nem bánták meg! A nyiladozó, színeit bontogató erdő valóban csodálatos. És a sarjadó, üde-zöld fűben színpompás lát­ványt nyújt egy-egy piszkos-fehér tejeszacskó, vagy rozsdá­sodó konzervesdoboz. Nem is beszélve az olajosflakonokról, melyek a természetet kedvelő, feledékeny autósok nyomait jelzik. S hogy mennyire sikerült a civilizáció, a kultúra kitele­pítése erdeinkbe, azt látványosan példázzák az utak, büfék környékén heverő sörös-, boros-, pálinkásüvegek is. Végre mi is leigáztuk a természetet... Az ezerarcú Bükk mindig képes valami újat, látványosat nyújtani hódolóinak. Ezt történt például vasárnap délután is, 14 óra körül, amikor is a meredek hegyoldalról hatalmas robajjal zuhant a Bánkútra vezető útra egy kb. 15 méter hosszú, 40—50 cm átmérőjű, több mázsa súlyú fatörzs. Csu­pán a véletlenen múlt, hogy nem okozott súlyos tragédiát. A forgalom így is elakadt, mert a rönk szilárdan ragaszko­dott elfoglalt pozíciójához, keresztben az úton. Egy kocsi felül rekedt, kettő alul, s hamarosan jött egy negyedik is. (A teljes hitelesség kedvéért a gépkocsik rendszámai: ED 91-49, UR 61-73, 10 40-30, UO 44-92.) Szerencsére a kocsik utasai nem holmi városias, nyápic polgárok voltak, hanem edzett, kisportolt, tettrekész túrázók. Az egyiknél még egy kisbalta is akadt, amivel sikerült néhány erős, vastag hu­sángot vágni, emelőnek. A rönk lassan engedett makacsságá­ból, s centiméterről centiméterre húzódott le az úttest széle felé. Végre járhatóvá vált az út- Ha ugyan járhatónak lehet nevezni azt a felső szakaszt, amelyen valamilyen ismeretlen, valószínűleg erdőgazdasági erőgép tette le névjegyét, hatal­mas süllyedések, kátyúk formájában. Azért ezt is megúsz- tuk tengelytörés nélkül. A visszaút már nem volt ennyire izgalmas. A lillafüredi büfé környékén feltűnt ugyan néhány gyanúsan üres sze­métgyűjtő, de ezen már nem is csodálkozunk. Amíg az erdő­ben elfér... Mindent összegezve, tanulságul annyit: ha ilyen ütemben fejlesztjük továbbra is az „erdei kultúrát”, hamarosan be­szüntethetjük a hétvégi túrákat, mert ami ott fogad majd bennünket, mindazt megtalálhatjuk közelebb, a városban is. Sajnos ... Pcrsa István Miskolc Veszélyes kereszteződés, sürgősen szükséges a forgalomirányítás! Örömmel vettük birtokba az egyirányúsított Korvin Ottó utcát, mi. a Miskolci Közlekedési Vállalat autó­buszvezetői. Ezen az úton közlekedve elkerüljük a túl­zsúfolt Szemere és Kazinczy utcákat, s reméltük, hogy gyorsabbá válik a közleke­dés és az új út előnyei meg­mutatkoznak a menetidő teljesítésénél. Sajnos azonban, a Korvin Ottó utca egyirányúsításával egyidejűleg nem helyezték üzembe a Korvin Ottó utca — Széchenyi út keresztező­désében a forgalomirányító berendezést. Emiatt itt rend­kívül lelassul a forgalom, csúcsidőben perceket kell vá­rakozni, amíg lehetőség nyí­lik a kereszteződésben törté­nő áthaladásra. Ezen túl: forgalomirányítás nélkül rendkívül balesetveszélyes a kereszteződés, mert két nagv forgalmú gyalogátkelőhelyet és a villamospályát is ke­resztezni kell. A forgalomirányító jelző­lámpák fel vannak szerelve. Éppen ezért érthetetlen szá­munkra, hogy miért nem működnek?! Annál is in­kább, mert a jelenlegi „vil­logó sárga” jelzésük arra utal, hogy üzemképesnek kell lenniük. A közlekedés gyorsítása, biztonsága érdekében kérjük az illetékesek sürgős intéz­kedését a Korvin Ottó utca A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványl Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége J5?> Miskolc. Balcsy-Zsilinszkv őt is. Telelonszám: U-iU —Széchenyi út kereszteződé­sében a forgalomirányító be­rendezések üzembe helyezé­sére. Az MKV autóbuszvezetők nevében: Erbán János A lángos ára a térben változik A közelmúlt híreiben sok szó esett a gazdaságosságról. Ezen gondolkoztam a minap, mikor piackutató körutamra indultam. Akkor még nem tudtam, hogy a gazdaságos­ság egészen sajátságos meg­nyilvánulásával találkozom. Lángosra áhítoztam ugyanis, melyből ha tehetem, minden­nap megeszem egyet, kettőt az üzemi étkezdénk büféjé­ben. Jó nagy és laktató is fo­rint húszéit, mert ennyi da­rabja. A büfé zárva volt, így a Búza téri piacra mentem ku­tatni, hol kapok a megszo­kotthoz hasonló lángost. Kaptam is, de ott már egy harmincért. Ez a 10 fillér többlet még nem is egészen 10 százalékkal magasabb, mint az üzemi büfébeli. Rá se hederítettem. A Búza téren felültem a 2-es buszra, és leszálltam a tapolcai gyógyszertári megál­lónál. A tavaszi szél lángos- illatot hozott felém. El is mentem a közeli faházban működő lángossütőhöz. Ott forint ötven volt a lángos. Megbocsátottam ezt a forint húszhoz viszonyított, több mint 20 százalékos ártöbble­tet, hiszen volt hozzá fok­hagymás víz is és ezzel egy toll segítségével be lehetett kenni a lángost. A lángost majszolva sétál­tam a strandkerítés melletti járdán a park felé. így ér­tem a strandvendéglő köz­vetlen közelében működő lángossütőbódéhoz. Nem csi- gázom a kedélyeket, itt a lángos a tavalyi 1.50 helyett 1 forint 80 fillér" volt, vagyis az először említett üzemi lán­gos áránál 50 százalékkal, a másik tapolcai lángos áránál pedig 20 százalékkal több, ugyanazon fokhagymás lé kö­rítéssel. Talán azért, mert itt a ..lángos” felirat fölé azt is odaírták, hogy „fokhagymás”. Én helyette inkább azt ír­nám oda. hogy „borsos”! Ez jobban felhívná a vásárlók figyelmét — ha nem is a lángos ízére, de annál inkább az árára, mert a gazdaságos­ság a fogyasztóknál is szem­pont! Horváth Dezső Miskolc, Felszabadítók u. 24. sz. Divat a munkahelyi dekoráció Pályaválasztási propagan­daszezon van, egy-egy üzem­ben feltűnnek a szakmák csábítására érett diákok. Többnyire remekül érzik magukat az üzemlátogatáson, hiszen bőséges lánivalót kí­nálnak a műhelysarkok, ame­lyek "arról árulkodnak, hogy egyre nagyobb teret hódit a munkahelyi dekoráció divat­ja. Igaz. azt nem lehet mon­dani, hogy válogatás nélkül bármit is kiraknak a gépek köré. Ó, nem! Nagyon is megválogatják a „díszítő­elemeket”. Szerencsére a gyerekeknek még nemigen jutott eszükbe, hogy megkér­dezzék : vajon az aktfotók társaságában hogyan tudnak a munkára koncentrálni a mesterek? — tette szóvá V. I. olvasónk. (Rajzolónk válasza egyben munkavédelmi javaslati) Hiányos a „Három rózsa háza” Mp. # A századforduló után épült sarokház homlokzatát gipszrózsák díszítették, ezért a Szé­chenyi út 33' sz. épületet évtizedekig a „Három rózsa háza” néven ismerték városunk bennszülöttei. Az épületet most felújították, a szemnek is kellemes külső színt kapott. Sajnos azonban megcsonkították, hírneves rózsáit feláldozták a gyógyszertár modernizált portáljának. Nekünk, ősmiskolciaknak kiabálóan hiányzik a névadó díszítés. Olyannak látjuk a palotának is beillő épületet, mint egy ízlésesen felöltöztetett embert, aki mezít­láb van. Abban reménykedünk, hogy ez nem marad így. Kár volna meztelenül hagyni azt a homlokzati részt, F. L.-né Miskolc Történetek a Gyöngy cukiból Vasárnap délutáni újítás. Négy szelet do­bostortát kértünk né­gyünknekAzt nem le­het — mondták —, csak öt szeletet tudnak adni, mivel az egész torta négyszer öt sze­letre van hasítva, Csakhogy az a bizo­nyos öt szelet egyben van. Mit tehettünk: meg akartuk kóstolni, megvettük az egybe-öt szeletet, kértünk hoz­zá a pénztárnál egy kést, s felszeleteltük magunknak. Mindezt másodosztályú árért! Lehet, hogy legköze­lebb egy egész tégely fagyit kell megven­nünk, s magunknak ki- porciózni, ha akarunk egy kétforintost, töl­csérrel? Oravecz E. Miskole Nem kell remény­kedni. Hétfőn — kora délután — fagyit té­gellyel sem adtak. Hiába álltunk a puli­nál, senki sem hederí­tett ránk. A pénztárost kérdeztem meg: nem • szolgál ki senki? Válasz: nincs fagylalt. Mon­dom: de, fagylalt van! Válasz: ja!, akkor nincs kiszolgálás! Ért­hető, nem? „Megnyu­godva" és fagylalt nél­kül távoztunk. Ben­nünket senki sem biz­tatott, hogy rendezzük el az adagjainkat... M. S.-né Miskolc Tegnap délelőtt, a süteményes pultnál. Egyedül éreztem ma­gam. A pult másik ol­dalán a pénztárgép mellett unatkozott egy szőke leány (lehet, hogy fiatalasszony). Itt nincs kiszolgálás? — kérdeztem tőle, meg­zavarva gondolatait. — Sajnos, egyedül va­gyok — mondta együtt­érzést remélve. És én együtt is éreztem vele. Tudniillik — mint mondtam volt — én is egyedül voltam a pult innenső oldalán. Kvit­tek voltunk. Csakhogy én nem értem rá any- nyira, mint ö S. Gy.-né Miskolc KAPHAT-E * CSALÁDI PÓTLÉKOT A FELESÉG? Kaphat-e a feleség saját jogán családi pótlékot, s ha igen, milyen feltételek mel­lett? — kérdezte J. B.-né ol­vasónk. Választ a kérdésre Cseh Lajostól, a Társadalom- biztosítás megyei Igazgatósá­gának helyettes igazgatójától kértünk. Eszerint: Ha a házastársak együtt él­nek, és a férj a családi pót­lékra nem jogosult, a feleség azonban rendelkezik a jogo­sultság feltételeivel, a családi pótlék a feleség jogán jár. A feleség jogán jár tehát a családi pótlék például abban az esetben, ha a férj olyan foglalkozást folytat, amely nem ad jogot családi pótlék­ra (kisiparos, magánkereske­dő), vagy jogot ad ugyan (munkaviszonyban áll), de a hónap folyamán nincs 21 napi biztosítási ideje, a feleség azonban rendelkezik azzal. Ha a házastársak együtt él. nek és a családi pótlékra jo­gosultság feltételeivel mind a ketten rendelkeznek, a fele­ség jogán állapítható meg a családi pótlék abban az eset­ben is, ha a férj a gyerme­keiről már legalább két hó­napja nem gondoskodik (ez esetben a feleséget egyedül­állónak kell tekinteni), to­vábbá, ha a feleség magasabb összegű családi pótlékra jo­gosult. Azt a körülményt, hogy az apa a gyermekeiről nem és mióta nem gondoskodik, a lakóhely szerint illetékes ta­nács szakigazgatási szervének az igazolásával kell az igény bejelentésekor, majd azt kö­vetően hathónaponként iga­zolni. SÜRÍTIK-E A BUSZJÁRATOT PERECESEN? — Mióta a MIK Erenyóbe költözött, nagy a zsúfojtság a perecesi buszokon. Nem le­helne sűríteni a járatokat? — kérdezte több perecesi olva­sónk. Kolozsvári István, az MKV főmérnöke válaszolt: Június 1-től lép életbe az új menetrend, mely szerint hat kocsi helyett nyolc fut majd a perecesi vonalakon. Ez azt jelenti, hogy mind a férőhelyek, mind a kocsifor­dulók számában 28,3 százaié, kos lesz a növekedés. Június 1-től egyébként az MKV át­veszi a Volántól a perecesi és a lyukói bányászok szállítását is. Ám ezzel együtt is szá­mottevő lesz a javulás az utazás szempontjából — ígér. te a főmérnök. MIÉRT NINCS ESTE MELEG VÍZ A KÖZÉPSZER UTCÁBAN? Az Avas-délen — a Közép­szer utcában lakók közül so­kán panaszolták, hogy este 18 óra után nincs meleg víz összkomfortos otthonaikban. Vajon miért marad el a me­legvíz-szolgáltatás ? Smotzer László, a hőköz­pont Avas-déli üzemvezető­je elmondotta: Valóban volt ilyen gond, de nem a melegvíz-szolgálta, tással volt baj. A problémát az okozta, hogy a hidegvíz­nyomás elégtelen volt. Ezt jelentették a vízműveknek, mivel ők azon a hálózaton nem végezhetnek javításo­kat, nem nyúlhatnak hozzá. A víznyomás elégtelenségét pedig a vízóráknál keletke­zett dugulás okozta. Elhárí­tása után zavartalanná vált a melegvíz-szolgáltatás is. Most már tehát este is vau meleg víz a Középszeren. MIKOR HELYEZIK ÜZEMBE TELEFONJAIKAT? A park utca 15. sz. alá —- az épület felújítása után — visszaköltöztek a lakók. Az épület felújítása idején ter­mészetesen szüneteltették a telefonvonalaikat. Május 8- án kérték a vonalak vissza­állítását, üzembe helyezését. Ám a postán még csak ha­táridőt sem tudnak mondani arra, hogy mikorra várhat­ják. Azóta is fizetik a 40 ío. rintot a tulajdonjog fenntar­tása címén, de teleíonuk nincs, jóllehet nagy szükség lenne rá. Mikor kapják visz- sza? — kérdezte az érintet­tek nevében Auerswald Gusztáv olvasónk. A Posta városi Távközlési üzemének helyettes vezetője, Kiss László tájékoztatása szerint, a bérlők telefonvo­nalainak üzembe helyezése még ebben a hónapban meg­történik. Sajnos nem olyan egyszerű a helyreállítás, a telefonvezetékek ugyanis az épületek felújítása idején nemcsak a lakásokban ron­gálódtak meg, hanem a lép­csőházban is. A vezetékek lakáson kívüli helyreállítá­sát folyamatosan végzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom