Déli Hírlap, 1979. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1979-05-16 / 113. szám

# Épül az északi tehermentesítő út... Ennek átadása is feltétele a tömegközlekedési gon­dok mérséklődésének. (Kiss József felvétele) Tapolcára menne... Jól jönne a troli Miskolc mindig is a nagy ötletek és az elszalasztott le­hetőségek városa volt. Sok minden fér ebbe a látszólag nem túl hízelgő megállapí­tásba, de most csak és kizá­rólag a közlekedésről lesz szó. A borsodi műszaki hetek keretében tegnap a trolibusz, közlekedés miskolci lehetősé­geit vázolta fel Szamos Emil, az MKV csoportvezető mér­nöke. kicsi volt a kurázsi? Régi terv, nagy álom, hogy a belváros sétálóutca legyen. Manapság senki sem nyilat­kozik szívesen a miskolci kéreg alatti villmosvasút- ról... Sokba kerül, igazi ter­vek nincsenek, számtalan problémát kell megoldani. Pedig még a múlt század végén tett olyan javaslatot a diósgyőri vasgyár, hogy a ke­let—nyugati utat az utcák szintje alatt kellene vezetni — ne zavarja a város for­galmát ... A két évvel ez­előtt átadott Gömöri felüljá­ró terve is készen volt már 1879-ben, s egy emberöltőn át semmi sem valósult meg a nagy ötletből. Kevés volt a pénz? Kicsi volt a kurázsi? Miskolc tömegközlekedése világvárosi gondokkal küzd. Az „egyutcás örökség” máig ható következményét nyög­jük. És a mostani vita a tro­liról is, kísértetiesen hasonlít arra, amiről az 1953-ban ki­adott cikkek, közlemények vallanak. Akkor, a kezdettől fogva kisebbségben levők, arra tették le a voksol, hogy villamos járjon Tapolcára. A hivatalos, s végül is a győ­zedelmeskedő szakmai véle­mény az autóbusz mellett tört lándzsát. A legnagyobb és legerősebb tábora a troli­busz-pártiaknak volt. ftcin adják ingyen Utólag persze könnyű okos­nak lenni. A troli a főváros­ban reneszánszát éli. Szege­den, kísérleti jelleggel, már futnak az új kocsik. Miskol­con alapos, s vitát keltő terv készült. A troli kevésbé szennyezi a környezetet, mint' az autó­busz. Zajterhelése, légszeny- nyezése 1—20 százalékkal ke­vesebb. És gazdaságosabb is. Budapesti számítások szerint a fajlagos költségek a troli­nál a legalacsonyabbak. Fo­rintban, ezer férőhelyre és kilométerre számítva (kere­kítve) a trolinál: 1,7, a villa­mosnál 1,8, az autóbusznál 2,1. A költségek, tekintve, hogy a zsúfoltság nagyobb, Miskolcon alacsonyabbak, így várható, hogy a majdani miskolci troli minden más adatot meghaladóan gazdasá­gos lesz. Csakhogy a változást, a fej­lődést nem adjak ingyen. A tandíjat meg kell fizetni) .Egy új forgalmi telepet kell ki­alakítani, mert a jelenlegi az autóbuszok és a villamo­sok tárolására és karbantar­tásra sem elegendő. A Mis­kolcra tervezett mintegy 30 kilométeres hálózat vezeté­keinek kiépítése legalább 90 millió forintba kerül. Az áramátalakítók költsége 20 millió forintra rúg. És persze járművek is kellenek. A pil­lanatnyilag beszerezhető szov­jet. háromajtós, 91 személy befogadására alkalmas jár­műve« darabja 1,3 millió fo­rintba kerül. (A BKV—Ika­rus csuklós troli olcsóbb, de ezeknél a jelenleg beszerez- hetetien típusoknál csak a karosszéria új. A villamos berendezéseket régi trolikból szerelték ki..) A trolibuszüzem akkor gazdaságos, ha a kocsik szá­ma meghaladja az ötvenet. A mostani elképzelések 91-ben jelölik meg a „szóló’ kocsik számát. Csuklósból hatvan­három is elég lenne. Merre járna a miskolci troli? A vita nem új keletű, az útvonal sem ismeretlen. A gazdasági és környezetvédel­mi megfontolások is az észak—déli vonalra álmodtak Fórum a miskolci rádióban Üzemi demokrácia és érdekvédelem A Magyar Rádió miskolci stúdiója május 28-án, hétfőn este 17 óra 5 perctől Fórum­műsort sugároz, melynek té­mája: az üzemi demokrácia és az érdekvédelem érvénye­sítése. Többek között szó lesz ar­ról, milyen módon vesznek részt a munkások az üzemi vagy vállalati vezetés dönté­seiben? Hogyan bírálják el a dolgozók kezdeményezéseit és javaslatait? A vállalat szakszervezeti jogsegélyszol­gálata milyen esetekben nyújt segítséget a dolgozók­nak? Milyen időközönként szükséges tanácskozásokat tartani? Ilyen és hasonló kér­désekre válaszolnak a stú­dióba meghívott szakembe­rek. Kérdezni lehet levélben, vagy az adás időpontjában Miskolcon a 16-427 és 35-510, Egerben a 12-946-os telefon­számon. vagy a Lenin Kohá­szati Müvek központi hiva­talháza előtt tartózkodó köz­vetítőkocsinál. A leveleket legkésőbb május 25-ig kell eljuttatni a Magyar Rádió miskolci stúdiójához. Cím: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsi- linszky út 15. elektromos meghajtású tö­megközlekedési járművet. A közlekedési vállalat mér­nöke elmondotta, hogy elő­ször a 2-es autóbusz vona­lán járhatna troli, majd fo­kozatosan bevonható lenne a 12-es, a 14-es, a 24-es és a 4-es járat vonala is. Ezt in­dokolják a most nem részle­tezett gazdasági számítások, a napjainkban különösen hangsúlyozott környezetvé­delmi előírások is. Persze, ehhez végleges terv, a je­lenlegi árakon számított leg­alább negyedmilliárd forint, s koncepciózus elképzelés kell. Legalább tíz év A szegedi kísérletek még javában folynak. Budapesten 1985-ig csaknem kétszeresére nő a trolibuszállomány és a vonalak hossza. Óvatos becs­lések szerint Miskolcon tíz éven belül aligha lesz troli. Régi mulasztásokat kell pó­tolni. Meg kell építeni, be kell fejezni a tehermentesítő utakat; a villamost kéreg alá kell vinni, mert különben a forgalom — ezt erősíti meg minden személyes tapaszta­lat és minden őszinte eszme­csere — trombózissal fenye­get. (brackó) A városi párt-vb megtárgyalta: Hogyan fejlődtek építő- és építianyay-ipari vállalataink? Lakásépítés és -gazdálkodás A városi párt-végrehajtó­bizottság tegnapi ülésén — amelyet egybekötött a BÁÉV zsolcai telephelyű házgyárá­nak megtekintésével — je­lentést tárgyalt meg a Mis­kolcon működő építőipari és építőanyag-ipari vállalatok te­vékenységéről, a lakásépítés és -gazdálkodás helyzetéről. A végrehajtó bizottság megállapította: az MSZMP KB 1964. évi határozata óta meggyorsult az említett vál­lalatok fejlődése, javult mű­szaki színvonaluk és haté­konyságuk. Az eltelt idő alatt mintegy négyszeresére nőtt termeié, sük. Ennek következménye, hogy az első 15 éves lakásfejlesz­tési terv idején — a számí­tások szerinti 21 ezer helyett — megépült 27 ezer lakás. Az építőipar ipari jellegét az 1968-ban létesített házgyár alapozta meg. A jelentős fej­lődést elért építőanyag-ipar termelése pedig többszöröse a helyi szükségletnek. Az építő-, építőanyag-ipari vállalatok, gyárak belső irá­nyítási rendszerének fejlődé­sében is keresendő az ered­mény oka. A káderek több­sége képes a feladatok kellő színvonalú ellátására. Bár eh­hez hozzá kell tenni: a vál­lalaton belüli szervezettség még gyorsabb ütemű fejlődé­sét akadályozza, hogy olykor nem kellően összehangolt az egy munkahelyen dolgo­zó vállalatok együttműkö­dése, a szállítók, alvállalkozók köz­reműködése. A vállalatok technikai színvonalában is nagyok az eltérések, a gép­állomány eléggé vegyes ösz- szetételű. A folyamatos és hosszabb távú együttműkö­Az ikrek jegyében Májusi mozaik A 31 napos május » tavasé utolsó hónapja és sokak sze­rint az esztendő legszebb hó­napja. Az állatöv egyik csil- 1 "gkcpcről az Ikrek havának is nevezik. Májusban már jelentősen meghosszabbodnak a decem­ber óta szűkén mért nappa­lok: a hónap első napján 14 óra 26 percen át ragyog, de­reng a napvilág, s a nappal évadja az éjszaka rovására további 1 óra 14 perccel nő a hó végéig. Az átlaghőmérséklet is kedvezően alakul: ötven év adatait összevetve Budapes­ten 16,9 fokot mutat a máju­si középhőmérséklet. Kecske­méten 16.2 Celsius-fok az évi átlag. Szegeden 16.1, Ma- gyaróvárott 14,8. Az átlagon belül olyan évek is előfor­dulnak, mint az 1973-as, ami­kor Szegeden 35,1 fokot is elért a kánikula májusban. Ellenpélda: 1976-ban Magya­róváron egy alkalommal mí­nusz 2,2-re szállt le a hőmér­séklet májusban. \ Az aranyat érő májusi eső elég egyenletesen csordogált az ország különböző része­in. Negyven év átlagait véve, a fővárosban 40, Magyaróvá- rott és Szegeden 56—56, Kecskeméten 55 milliméter volt a négy évtized májusi csapadékátlaga. Napozásra is nyílt már alkalom: az emlí­tett városok sorrendjében 246. 233, 243, illetve 241 nap­sütéses óra jutott májusra. Tizenkettedikéhez, Pongrác napjához két időjárási meg­figyelés is kapcsolódik. A Pongrác napi eső nem jó a gabonára — tartja a népi hiedelem, s lehet is benne valami: az ekkortájt lehulló csapadék kedvezhet a gabo­nabetegségek kifejlődésének. Valós aggodalom az is, hogy Pongrác. Szervác és Bonifác hajnali fagyokat hoz. A késő májusi fagyok fellépése egész Közép-Európára jellemző ég­hajlati sajátosság'. Május 25-éhez, Orbán nap­jához is fűződik időjárási­termékenységi jóslat. A há­romszáz év előtti lőcsei nap­tár így szedte rímbe a nép megfigyelését, tapasztalatát: Ha Orbán fényeskedö, a bor­ból bőség jő, Ha pénig az ég dörgö, sovány az esztendő. dést károsan befolyásolja az igények és a kapacitások idő­beni, területi, szakmai össz. •hangjának hiánya; továbbá a pénzügyi és egyéb feltételek egyenetlen, nem mindig kel­lő időben ismert helyzete, a/ együttműködő szervek eltérő érdekeltsége. Az építőiparban foglalkoz­tatottak száma kétszerese lett az 1965. évinek, a munkafe­gyelem javuló, bár a kívána­tosnál még lassúbb ütemű. A Miskolcon tevékenykedő építőipari vállalatok munká­jának rövid összegzése: a dinamikus fejlődés elle­nére sem tudták maradék­talanul kielégíteni az igé­nyeket. A kapacitásfejlesztések elma­radtak a szükséglettől. A ka­pacitáshiány elsősorban a közmű- és mélyépítésben, a befejező szak- és szerelőipa­ri tevékenységben jelentke­zik. A munkahelyi koncent­ráció fokozódott, azonban az erők szétíorgácsoltsága még mindig jellemző. Emellett nem sikerült érvényesíteni az építés komplexitását sem. Hogyan ítélhetjük meg a lakásépítést es a lakásgazdál­kodást? Az állami lakásépítésen be­lül, a lakásépítés és -gazdál­kodás átfogó reformjára ho­zott központi párt- és állami intézkedésekkel összhangban ütemesen nőtt a tanácsi célcsoportos lakásépítés mennyisége és aránya. A magánlakás-építés meny- nyiségileg ugyan nőtt, de ará­nyaiban csökkenő tendenciát. mutat. A családiház-építéssel szemben kedveltebb lett a — korszerűség, terület- és költ­séggazdálkodás szempontjá­ból is előnyösebb — társas­házépítés. A vizsgált* időszak alatt a lakásellátottsági mutatók ja­vultak. M:skolcon ennek el­lenére sem értük el az ere­detileg kitűzött célokat, vagy­is a>t, hogy lehetőleg minden család ön. álló lakással rendelkezzen. Ennek több oka is van: a költségek tervezettet megha­ladó növekedése, a gazdasá­gosan beépíthető, szabad te­rületek kimerülése, kapaci­táshiány stb. Lényegesen nö­velte a lakásigénylők számát a meggyorsult városba áram­lás. a szanálás, a csaladok szétválása, a használha­tatlanná vált lakások nagy száma. Sajnálatos gond, hogy a lakásépítéssel nem tar­tott lépést az alapellátást biztosító intézményhálózat — elsősorban kivitelezői ka­pacitáshiány miatt. Ezért kellett többször is átmeneti intézkedésekhez folyamodni. (Pl. lakásban ideiglenes óvo­dát, bölcsődét nyitni, ideigle­nes boltokat létrehozni stb.) A kapacitáshiány a legdön­tőbb oka annak is, hogy a kelleténél lassúbb a lakóte­rületi környezet rendezése. (Persze, ebben azért pénzügyi okok is vannak ...) A 15 éves lakásépítési idő­szakban a város fejlődésé­nek, a városszerkezet és a városkép formálásának a leg­főbb eszköze a lakásépítés volt. A gyarapodás elsősor­ban mennyiségi. A lakásépítés nem tudta maradéktalanul betölteni városképet alakitó szerepet, miközben a gyors építési ütem hatására a városi infra­struktúra több eleme is (utak, víz- és csatornahálózat stb.) elérte teljesítőképességének szinte a végső határát. Te­tézi gondjainkat, hogy a re­gi lakások és épületek allaga leromlott, s a felújítás üte­me lassúbb a kívántnál. A lakásügyi hatóságnak — amelynek súlyos hibái a ko. rábbi párt- és tanácsi intéz­kedések után lényegében meg­szűntek — továbbra is gond az elosztás, mivel a jogos lakásigények kielé­gítésének ideje 4—6 évről 6—8 évre nőit. A tanácsi rendelkezést azon­ban, amelynek értelmében az elosztható lakásoknak leg­alább 65 százalékát fizikai dol­gozóknak, 40 százalékát pe­dig fiatal házasoknak kell juttatni — sikerült betartani. A végrehajtó bizottság a> beterjesztett jelentés megvi­tatása után határozatot ho­zott az építő- és építőanyag­ipar helyi politikai és gazda­sági feladataira. Ebben to­vábbi konkrét és határidős teendőket jelölt meg. Polgári védelmi továbbképzés E hét elejétől a jövő hét csütörtökéig a Borsodi Nyom­da miskolci üzemének dolgo­zói és önvédelmi alegységé­nek személyi állománya ré­szére differenciált polgári vé­delmi kiképzést tartanak. Mintegy háromszázan vesz­nek ■ részt a kiképzésben, amelynek előadója Gallai Pál, polgári védelmi törzsparancs­nok. Ezt követően a parancs- noki csoport összevont to. vábbképzésére kerül sor. Ezer belül meghatározzák az üjabt polgári védelmi feladatokat, i védelem szervezését, irányí­tását, a radiológiai, biológia, és vegyi támadások elleni vé. delem megszervezését a Bor­sodi Nyomda területén. A könyvisétre készülnél! a könyvterjesztők A Diósgyőri Vasas Művelő­dési Központ látja vendégül holnap a miskolci vállalati (munkahelyi) könyvterjesztő­ket, tanácskozáson. A dél­után 3 órakor kezdődő össze­jövetelen először A munka­helyi könyvterjesztés felada­tai és miskolci tapasztalati címmel tart előadást Palota János, a Művelt Nép Könyv terjesztő Vállalat főosztály vezetője, majd — ugyancsa ő — az 50. ünnepi kőnyvhé megrendezésével kapcsoiato feladatokról szól. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom